Es egy husveti maganyos turara a Bukk erdeiben. Husvet ellenere elkezdett szakadni a ho, a fennsikon mar egesz sok volt, fak, fuvek, korai viragok, barkas fuzfak, minden havas. Sehol egy lelek, csak csend es feherseg. Majd egy turistahazhoz erve, ahol be akartam huzodni a terszra enni es terkepet nezni, kedves ismerosre bukkantam! Kiderult, hogy az a bacsi van ott eppen, akit mar egy regebbi turarol ismertem. Behivott, megkinalt nyulporkolttel, teaval, alkohollal , de azt hiszem, nem ettol, es nem is a tuztol, hanem a kellemes beszelgetestol melegedtem meg igazan... Utana meg kis vargabetuvel lebattyogtam a hegyrol, feluton oromomben belefetrengtem a hoba... Az egy tokeletes nap volt, ezekert eri meg elni. Aznap nem hittem, hanem pontosan tisztaban voltam vele, hogy leteznek csodak.