wow
Anasztázia!
Goblinok? Gnómok?
Köszönöm, nagyon érdekes történetek, soha nem hallottam hasonlókat!
Anasztázia!
Goblinok? Gnómok?
Köszönöm, nagyon érdekes történetek, soha nem hallottam hasonlókat!
Sziasztok! Ez nagyon érdekes téma. Tetszik, főleg, mert nekem is van néhány hasonló tapasztalatom. Egyet most leírok, ha nem gond.
Tavaly, valamikor ősszel a kisfiam, aki akkor még nem volt három éves, szaladgált a lakásban és egyre többször torpant meg az első bejárati ajtónál (a hátsót használjuk inkább) és sírva szaladt be, hogy fél, mert ott áll egy néni. Először a képzeletének tudtuk be, de ezek a megnyilvánulások egyre gyakoribbak lettek nála és elgondolkodtunk, hogy vajon tényleg lát-e valamit. Egy kedves barátnőm mesélt egy látó barátnőjéről, akivel sikerült felvennem a kapcsolatot, de csak e-mailben, mert nagyon kevés szabadideje van. Kért néhány fotót rólunk az ajtónál és megígérte, hogy küld oda nyugtató energiát, hogy ne féljen a fiam. Ezután pár nap múlva már nem is félt, de néha felhozta és mindig máshogy mesélte el a kinézetét: nem mindig néni volt, hanem mesebeli lények. Mi sem féltünk tőle, de gyakran éreztünk megmagyarázhatatlan hideg fuvallatokat, negatív, nyugtalanító energiákat.
Idén márciusban a hölgy eljutott hozzánk személyesen is. Egy órás beszélgetés után kimentünk az ajtóhoz és mondta, hogy tényleg ott áll egy néni szelleme. Pontosan leírta hogyan nézett ki, milyen ruha volt rajta, egy betegségben több tíz kilót elveszített, stb. Ekkor a páromra néztem, aki falfehérre változva elrohant és hozott egy nagyon régi csoportképet, amit a látonak megmutatott, amin ki is választotta a nénit. A párom nagymamája volt, aki 18 éve meghalt.
A lényeg az, hogy a nagymama 18 éve állt az ajtóban, mert az előttünk ott lakóknak (ők négy éve haltak meg) odaadott egy számára nagyon értékes piros színű valamit és haláláig nem kapta vissza, erre várva állt az ajtóban nagyon dühösen 18 évig.
Elvileg ránk nem haragudott, ezért kárt sem okozott, de a látó szerint a dühe odavonzhatott olykor dühös szellemeket, ilyenkor érezhettük a negatív energiákat.
(Idő közben az is kiderült, hogy egy drága hangyabőr kötésű könyv volt az, ami ma talán éppen Kanadában van, az előttünk ott lakók lányánál.)
Ezután a hölgy elbúcsúzott, elvitte a képet, ami segít neki a nagymama lelkét elengedni, de jelezte, hogy most a lélek nagyon dühös, mert tudja, hogy mi volt a látogatás célja.
Nos, először fura volt az eset, picit szkeptikus voltam akkor, holott már előtte is tapasztaltam szellemekkel kapcsolatos dolgokat.
Ami meggyőzött, hogy a látó egy fillért sem kért. De ami mégjobban az aznapi esti beszélgetésem a fiammal. Fürödtem és odajött a kádhoz, szólt, hogy már nincs itt a néni, kiment az ajtón. Nagyon nehezen (hiszen 3 éves volt) elmagyarázta, hogy ott ment ki ahol az ajtó van, de nem azon az ajtón, hanem faajtó volt és máshol volt, beljebb.
Valóban anno még faajtó volt a bejáratnál, de a bejárat két méterrel arrébb került, mert átalakítottuk és az ajtót is mi cseréltük műanyagra.
Ennyi dióhéjban. Van még néhány sztorim, ha gondoljátok, később megosztom veletek.
Szia jocc77!
A következő sorokat, az én szemszögemből nézve írtam!
A történeted érdekes és egyúttal, kicsit zavaros.
A fizikai életet amit most élünk meg, lelkileg és fizikálisan éljük. Jelen van a fizikai testünk és a lelkünk egyaránt. Ha meghalunk, a túlvilág ahová kerülünk (az a lelki világ), ott nem létezik, semmilyen fizikai tényező. Ott csak lelkileg vagyunk jelen. Emiatt oda, semmilyen fizikai dolgot nem tudunk magunkkal vinni (itt arra a bizonyos piros dologra gondolok, amit a néni nem kapott vissza a haláláig). Ez az egyik érthetetlen dolog a számomra. A másik az, ha valaki meghal, akkor ő átkerül a lelki világba és csak akkor nem kerül át (hanem marad a köztes dimenzióban mint szellemlény), ha valami nagyon borzasztó dolgokat követett el az életében. De ez nem elfogadható dolog számomra, hogy ha semmi rosszat nem követett el, akkor szellemlényként 18 év után is ebben a köztes dimenzióban van jelen, ráadásul csak azért mert ő nem kapott vissza egy bizonyos dolgot, amit úgysem vihet magával. Már csak az lehetetlen, hogy 18 évig ezért kísértett.
Amúgy ezek a szellemek is átjutnak egyszer, csak lehet, hogy egy ideig büntetésben vannak és az is lehet, hogy épp ezért kísértenek.
Tehát vagy a történet nem hiteles, vagy igaz a történet, csak nem ebben a formában.
Szia jocc77!
A következő sorokat, az én szemszögemből nézve írtam!
A történeted érdekes és egyúttal, kicsit zavaros.
A fizikai életet amit most élünk meg, lelkileg és fizikálisan éljük. Jelen van a fizikai testünk és a lelkünk egyaránt. Ha meghalunk, a túlvilág ahová kerülünk (az a lelki világ), ott nem létezik, semmilyen fizikai tényező. Ott csak lelkileg vagyunk jelen. Emiatt oda, semmilyen fizikai dolgot nem tudunk magunkkal vinni (itt arra a bizonyos piros dologra gondolok, amit a néni nem kapott vissza a haláláig). Ez az egyik érthetetlen dolog a számomra. A másik az, ha valaki meghal, akkor ő átkerül a lelki világba és csak akkor nem kerül át (hanem marad a köztes dimenzióban mint szellemlény), ha valami nagyon borzasztó dolgokat követett el az életében. De ez nem elfogadható dolog számomra, hogy ha semmi rosszat nem követett el, akkor szellemlényként 18 év után is ebben a köztes dimenzióban van jelen, ráadásul csak azért mert ő nem kapott vissza egy bizonyos dolgot, amit úgysem vihet magával. Már csak az lehetetlen, hogy 18 évig ezért kísértett.
Amúgy ezek a szellemek is átjutnak egyszer, csak lehet, hogy egy ideig büntetésben vannak és az is lehet, hogy épp ezért kísértenek.
Tehát vagy a történet nem hiteles, vagy igaz a történet, csak nem ebben a formában.
Nem tudom, ezt a magyarázatot kaptam... Nem értek hozzá...
A lényeg, hogy valami/valaki volt ott, de már nincs... Idézem a topic témáját: Amire nincs magyarázat!?! Talán egyszer tényleg megtudjuk és tiszta lesz a kép. Remélhetőleg még a mi életünkben.
Jocc77,erről leírtam én is,h mit gondolok.A baj velünk emberekkel az,h kimondjuk: hiszem,ha látom,aztán,amikor látjuk,akkor sem hisszük.
Olvasta valaki a kovetkezo cimu konyvet: "Amire nincs magyarazat" ?
Láttam én már olyat is, amit elhittem, de ahogy múltak az évek, elhomályosult, pedig akkor, ott nagyon rémisztő volt. Leírom.
Ez még 19 éves koromban történt, amikor katona voltam. Szombat éjjel volt nyáron. Az akkori barátnőmet csak néhány hete ismertem, és két évvel fiatalabb volt nálam, ezért a szülei nem engedték, hogy ott aludjak. Kábé fél kettőkor álltunk a kapu előtt és még egy kicsit beszélgettünk. Én álltam a kapuval szemben és (hátul volt a ház bejárata) és szóltam a lánynak, hogy kijött az anyukája. Erre ő mondta, hogy lehetetlen, mert már régen alszik. Akkor az ott kicsoda?
Mind a ketten láttunk egy kb. 1,5 m magas alakot, ami kijött a bejárat felől a teraszon, kijött a járdára, majd a sűrű sövényen keresztül átment a kocsibejáróba, majd vissza a járdára és elindult felénk és amikor olyan három méterre lehetett tőlünk, egyszerűen eltűnt.
Fehéres áttetsző volt a teste, a feje pedig szürkés, de az is áttetsző.
Nemrég kapott tőlem a lány egy kismacskát, aki kint volt velünk, csak az a furcsa, hogy végig a lény lábainál volt és közben kutyaszerű morgó hangot adott ki.
Természetesen nem jöttem el, együtt a teraszon megvártunk a hajnalt és a macska is velünk volt. Ekkor már világos volt és nyomokat kerestünk, semmit nem találtunk, csak annyit, hogy a terasz melletti nyárikonyhában minden pohár, üveg és kisebb tárgyak felborultak, a földön és a szekrényeken is. A macsek viszont végig velünk volt és hangokat nem hallottunk.
Ezt azóta sem tudom megmagyarázni. Később kiderítettem, hogy láttak már abban a házban embernek látszó tűneményeket, de betudták az árnyékoknak, fények zavaró hatásainak. Viszont a szekrényekben a kanálcsörgések, kinyíló, majd becsapódó szekrény és szobajtók mindennapos megszokott dolgok voltak. Ezek okát a vasút közelségének tulajdonították.
A ház közel van egy temetőhöz és a kert egy része egy mára már felszámolt temetőt rejt, a házban meg páran meghaltak.
Ennyi. De van még.
Hát igen,az emlékek azok sok mindent elhomályosítanak,velem is előfordul,h vmiben biztos vagyok,h láttam,aztán évek múlva,meg áá,nem is bizos
Mivel írod,h közel van a temetőhöz a ház és meg is haltak benne,így én azt mondom,h nem véletlenül láttátok akkor azt a szellemet.Sok szellem kering ilyen helyeken,meg pl kórházakban,kocsmákban.
Érdekesek a történeteid,írhatnál még.