C
csocsike
Vendég
Beleolvas leveleinkbe a Google új szolgáltatása
"Engedne Ön betekintést magánlevelezésébe, ha ezért cserébe ingyenes, s csaknem korlátlan tárhelyet biztosító levelezőszolgáltatást kapna?" - úgy tűnik, ezen is el kell gondolkodniuk azoknak, akik a Google nemrég beharangozott levelezőszolgáltatására kívánnak feliratkozni.
„Ha egy barátom megírja nekem e-mailben, hogy meghalt egy rokona, akkor megkapom a levél mellé egy temetkezési vállalkozó hirdetését?” – méltatlankodott egy, a Google által hamarosan elindítandó levelezőrendszerrel, a G-maillel foglalkozó fórum hozzászólója. Az alapvető kérdés nyilván akkor merült fel az illetőben, amikor elolvasta, hogy milyen elven működik majd az új, bejelentésekor sokak által csak ugratásnak vélt, de jelenleg már tesztfázisban lévő e-mail-szolgáltatás.
Ha az előzetes ígéretek beigazolódnak, a Gmail a konkurencia - vagyis a Yahoo! és a Hotmail - ingyenes e-mail-szolgáltatásaiban foglalt tárhelynek sokszorosát, egy gigabájtos postafiókot biztosít majd felhasználóinak, így nem lesznek rákényszerülve túlcsorduló e-mailjeik folyamatos törölgetésére (összehasonlításképpen: egy Hotmail postafiók két megabájtnyi levelet és csatolványt hajlandó tárolni). A könnyebb kezelhetőség és átláthatóság kedvéért a levelek mappákba rendezhetők majd, igaz, ezt az opciót más szoftverek és szolgáltatók is biztosítják már.
A regisztrációs elven működő internetes szolgáltatások gondosan leválogatott, hirdetői szempontból elsőrangú ügyfél-adatbázist gyűjtenek, így nem csoda, hogy a Google szorosabb viszony kialakítására törekszik az eddig csupán a webes keresőt igénybe vevő felhasználói körrel. „Egymás jobb megismerése” jegyében így a Google mail-szerverének keresőmotorja pásztázza majd a felhasználók leveleit, s ezek – nyilván kulcsszavakból kikövetkeztetett – tartalmához kapcsolódó reklámüzenetet jelentet meg majd a küldemény részeként. Az ingyenes Gmail-t a Google éppen ezekből a célzott, s az átlagos banner-áraknál nagyobb bevételt hozó hirdetésekből kívánja fenntartani. A cég annyira meg kívánja ismerni ügyfeleit, hogy – miként az a szolgáltatás felhasználási feltételei között olvasható – rendszerében akár a felhasználó által már törölt elektronikus levelekből is maradhat egy másolat. A Google fenntartja magának a jogot arra is, hogy a levelekhez cookie-kat is csatoljon, vagyis olyan, az internetes portálok által is előszeretettel használt programocskát, amely az internetező gépére telepítve rögzíti annak szörfözési szokásait, s amely a Google-t is hozzásegíti ahhoz, hogy regisztrált felhasználói érdeklődési körébe vágó reklámjait pontosabban célba juttassa.
Bár a szolgáltató - elébe menve az esetleges kérdezősködésnek - számtalanszor hangsúlyozta, hogy az üzenetek tartalmi elemzését nem emberek, hanem egy automata végzi, máris számos személyiségi jogvédő szervezet szállt síkra, hogy figyelmeztessen a Google majdani eljárásának kétes jogszerűségére. A Google szemlézési gyakorlata az európai jog súlyos megsértése, hiszen az unióban szigorúbban kezelik a személyes adatokat, mint a tengerentúlon, ahol a Google szerverei működnek – állítja Simon Davies, a Privacy International szervezet vezetője. Ugyanez vonatkozik az egyszer már törölt üzenetekre is: „ha valaki kukába dobja egy levelét, elvárhatja, hogy azt biztosan megsemmisítse a program” – véli Maurice Westerling, a Bits of Freedom nevű holland adatvédelemmel foglalkozó cég társalapítója. Ezen túlmenően a Google-nek nincs joga a leveleket „kibontani” - állítják - hiszen Európában a személyes kommunikációt igen magas szintű rendelkezések védik.
Más vélemények szerint azonban a helyzet nem ennyire tragikus: ha a felhasználó tudatában van a szolgáltatás felhasználási szerződésében vállaltaknak, nem hivatkozhat jogsérelemre.
Kiricsi Gábor
"Engedne Ön betekintést magánlevelezésébe, ha ezért cserébe ingyenes, s csaknem korlátlan tárhelyet biztosító levelezőszolgáltatást kapna?" - úgy tűnik, ezen is el kell gondolkodniuk azoknak, akik a Google nemrég beharangozott levelezőszolgáltatására kívánnak feliratkozni.
„Ha egy barátom megírja nekem e-mailben, hogy meghalt egy rokona, akkor megkapom a levél mellé egy temetkezési vállalkozó hirdetését?” – méltatlankodott egy, a Google által hamarosan elindítandó levelezőrendszerrel, a G-maillel foglalkozó fórum hozzászólója. Az alapvető kérdés nyilván akkor merült fel az illetőben, amikor elolvasta, hogy milyen elven működik majd az új, bejelentésekor sokak által csak ugratásnak vélt, de jelenleg már tesztfázisban lévő e-mail-szolgáltatás.
Ha az előzetes ígéretek beigazolódnak, a Gmail a konkurencia - vagyis a Yahoo! és a Hotmail - ingyenes e-mail-szolgáltatásaiban foglalt tárhelynek sokszorosát, egy gigabájtos postafiókot biztosít majd felhasználóinak, így nem lesznek rákényszerülve túlcsorduló e-mailjeik folyamatos törölgetésére (összehasonlításképpen: egy Hotmail postafiók két megabájtnyi levelet és csatolványt hajlandó tárolni). A könnyebb kezelhetőség és átláthatóság kedvéért a levelek mappákba rendezhetők majd, igaz, ezt az opciót más szoftverek és szolgáltatók is biztosítják már.
A regisztrációs elven működő internetes szolgáltatások gondosan leválogatott, hirdetői szempontból elsőrangú ügyfél-adatbázist gyűjtenek, így nem csoda, hogy a Google szorosabb viszony kialakítására törekszik az eddig csupán a webes keresőt igénybe vevő felhasználói körrel. „Egymás jobb megismerése” jegyében így a Google mail-szerverének keresőmotorja pásztázza majd a felhasználók leveleit, s ezek – nyilván kulcsszavakból kikövetkeztetett – tartalmához kapcsolódó reklámüzenetet jelentet meg majd a küldemény részeként. Az ingyenes Gmail-t a Google éppen ezekből a célzott, s az átlagos banner-áraknál nagyobb bevételt hozó hirdetésekből kívánja fenntartani. A cég annyira meg kívánja ismerni ügyfeleit, hogy – miként az a szolgáltatás felhasználási feltételei között olvasható – rendszerében akár a felhasználó által már törölt elektronikus levelekből is maradhat egy másolat. A Google fenntartja magának a jogot arra is, hogy a levelekhez cookie-kat is csatoljon, vagyis olyan, az internetes portálok által is előszeretettel használt programocskát, amely az internetező gépére telepítve rögzíti annak szörfözési szokásait, s amely a Google-t is hozzásegíti ahhoz, hogy regisztrált felhasználói érdeklődési körébe vágó reklámjait pontosabban célba juttassa.
Bár a szolgáltató - elébe menve az esetleges kérdezősködésnek - számtalanszor hangsúlyozta, hogy az üzenetek tartalmi elemzését nem emberek, hanem egy automata végzi, máris számos személyiségi jogvédő szervezet szállt síkra, hogy figyelmeztessen a Google majdani eljárásának kétes jogszerűségére. A Google szemlézési gyakorlata az európai jog súlyos megsértése, hiszen az unióban szigorúbban kezelik a személyes adatokat, mint a tengerentúlon, ahol a Google szerverei működnek – állítja Simon Davies, a Privacy International szervezet vezetője. Ugyanez vonatkozik az egyszer már törölt üzenetekre is: „ha valaki kukába dobja egy levelét, elvárhatja, hogy azt biztosan megsemmisítse a program” – véli Maurice Westerling, a Bits of Freedom nevű holland adatvédelemmel foglalkozó cég társalapítója. Ezen túlmenően a Google-nek nincs joga a leveleket „kibontani” - állítják - hiszen Európában a személyes kommunikációt igen magas szintű rendelkezések védik.
Más vélemények szerint azonban a helyzet nem ennyire tragikus: ha a felhasználó tudatában van a szolgáltatás felhasználási szerződésében vállaltaknak, nem hivatkozhat jogsérelemre.
Kiricsi Gábor