Én csak annyit tudok, és szeretnék hozzászólni ehhez a szindrómához, hogy édesanyám 25 évig dolgozott egy ilyen otthonban osztályvezetőként, és én is dolgoztam ott egy ideig mielőtt külföldre kerültem. Mivel a fogyatékkal élő emberekben is működnek a hormonok, nem is akárhogyan, ugyanis sok esetben náluk még nagyobb a nemi vágy mint a normális embereknél, ezért abban az otthonban, (ott 150 lakó volt, tehát nagy intézmény, nem lehetett mindenkit minden pillanatban ellenőrizni) minden egyes hölgy lakónak előírták a fogamzásgátló tablettát, illetve az idősebbek közül jó néhányat el is kötöttek... Tudomásom szerint a legtöbb magyar intézményben ez a rendszer működik, ugyanis akik ott dolgoznak, vezetik ezeket a helyeket, pontosan tisztában vannak a veszélyekkel.... Véleményem szerint, két embert, még ha fogyatékkal élő is, nem szabad megfosztani az élet örömeitől, nekik is van érzelemviláguk, tudnak örülni, sírni, bánkódni, bármit, amit mi, normális emberek, sőt, sokszor talán színesebb is a lelki életük, mint nekünk... Ha szeretik egymást, miért ne házasodjanak? Így is úgy is állandó felügyelet alatt élnek, és gondolom, a ne legyen gyerek téma, a mai fejlett világba megoldható...
De ez is csak egy vélemény...
De ez is csak egy vélemény...