Kanadában alig több mint egy hónapos kampány után szeptember 20-án rendkívüli választások lesznek, amelyen a szavazóknak véleményt kell mondaniuk a kormány válságkezelő teljesítményéről. A két évvel ezelőtti szavazáshoz képest sokkal fontosabb témává vált a családok mindennapi megélhetése.
A kanadai választóknak mindössze 35 napos választási kampány után szeptember 20-án kell dönteniük arról, hogy hatalmon tartják-e Justin Trudeau miniszterelnök liberális pártját vagy a konzervatív ellenzék kezébe adják az ország vezetését - írja a BBC. Trudeau augusztus közepén jelentette be, hogy előrehozott választásokat írat ki, azzal érvelve, hogy meg kell kérdezni az emberek véleményét, milyen vezetést akarnak az ország élén látni a pandémiát követő nehéz időkben. A legutóbbi választás 2019-ben volt, azóta a liberálisok kisebbségi kormánya irányítja az országot.
Az elmúlt két év túlnyomó része, ahogy a világon mindenütt, Kanadában is koronavírus-járvány elleni védekezéssel, és a vele járó gazdasági bajok kezelésével telt, emellett egyre jobban érezni az a világnak azon a részén is a klímaváltozás hatásait. Így nem meglepő, hogy a választási kampány három fő témaköre a háztartások megélheti gondjai, az egészségügy és a környezetvédelem. Az Abacus Data közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az élet növekvő költségei minden korosztályban nagyobb gonddá váltak a korábbinál, de főként a fiatalok kerültek nehezebb helyzetbe.
Az egészségügyi ellátás helyzetével természetesen a pandémia miatt foglalkoznak többet az emberek. Riasztó volt, milyen gyorsan elérheti a rendszer a kapacitásai határát, illetve hogy kiderült, milyen nagy szükség van a betegségek utáni mentális utókezelésére. A két évvel ezelőtti helyzethez képest újdonság, hogy a választók mérlegeik a pártok terveit a pandémiából való kilábalásra. Kanada a szomszédos USA-hoz képest jobban vészelte át a járványt, ám a 38 milliós országban így is 27 ezren vesztették életüket koronavírus-betegségben. A gazdasági bajok különösen a kis jövedelmű háztartásokat viselték meg.
Időjárási csapások
A környezetvédelem már a két évvel ezelőtti választásokon is fontos téma volt. Az akkori klímasztrájkokban aktívan részt vettek a kanadai környezetvédő aktivisták, még Greta Thunberg svéd környezetvédő sztárt is vendégül látták Montrealban. Az idei év azonban mintha őket akarná igazolni hőhullámokat hozott a nyáron, melegrekordok dőltek meg, erdőtüzek és szárazság pusztított az országban, így a környezet kérdése fontosabbá vált a korábbinál.
Kép: MTI Fotó
A szakértők kételkednek abban, hogy az ország teljesíteni fogja jelenlegi vállalását, miszerint az üvegház hatású gázok kibocsátását 40-45 százalékkal csökkenti 2030-ra a 2005-ös szinthez képest és 2050-re elérik a nettó karbonsemlegességet. A konzervatívok azzal kampányolnak, hogy tarják magukat a párizsi megállapodásban foglalt 30 százalékos mérsékléshez, a szociáldemokrata Új Demokrácia Párt (NDP) bevállalná az 50 százalékos csökkentést.
Drágulás minden fronton
A kanadaiak is szenvednek attól, hogy a visszatért az infláció az életükbe. Júliusban az alapvető fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a közlekedés 3,7 százalékkal került többe, mint 2020 közepén. Az ottawai jegybank várakozása szerint idén marad a háromszázalékos infláció, ami 2022-re két százalékra szelídülhet. Egy korábbi felmérés szerint a kanadaiak 60 százalékát aggasztja a pénzromlás felgyorsult tempója.
A lakásárak folyamatosan nőttek a nagyvárosokban, Vancouverben, Torontóban és Montrealban az elmúlt években. A The Econmist gazdasági lap számításai szerint 2025 óta Vancouverben átlag 44, Torontóban átlag 38 százalékkal ugrottak meg az otthonok árai. Összehasonlításképpen ezzel párhuzamosan Londonban kilenc, New Yorkban 13, Tokióban hat százalékkal mentek fel a lakásárak. A nagy drágulás ugyan növeli a lakók vagyonát, de a fiataloknak nagyon megnehezíti a lakáshoz jutást. Az ingatlanok ára a nagyvárosokon kívül is emelkedett, ezért minden nagy párt segítséget ígér a lakásépítéshez, illetve korlátozná a nem kanadai állampolgárok ingatlanvásárlását az országban.
Döntetlenre áll a matek
Bár a verseny a pártok első miniszterelnök-jelöltjei között folyik, a választóknak a 338 önálló képviselői mandátumról kell döntetniük. E szerint az abszolút többséghez 170 képviselői helyet kell megszerezni. Ebből a liberálisok jelenleg 155-öt birtokolnak, a konzervatívok 119-et, a québeci tartományi politikai csoport 32-őt, az NDP 24-et, a többit főként függetlenek foglalják el.
A közvélemény-kutatások jelenleg kiegyenlítettebb erőviszonyokat tükröznek az első két helyen, ami azt jelenti, hogy Trudeau nem tudja elérni azt a célját, hogy pártja abszolút többséghez jusson a rendkívüli választásokkal. A legfrissebb felmérés szerint a liberálisok és a konzervatívok egyaránt 32-32 százalékos támogatottságot élveznek, a NDP pedig 21 százalékost. A québeci csoport hat, a néppárt négy százalékon áll. A konzervatívok szavazói elszántabbnak tűnnek, többen mondták közülük azt, hogy mindenképpen részt vesznek a választáson, mint a liberálisok támogatói közül.
A kanadai választóknak mindössze 35 napos választási kampány után szeptember 20-án kell dönteniük arról, hogy hatalmon tartják-e Justin Trudeau miniszterelnök liberális pártját vagy a konzervatív ellenzék kezébe adják az ország vezetését - írja a BBC. Trudeau augusztus közepén jelentette be, hogy előrehozott választásokat írat ki, azzal érvelve, hogy meg kell kérdezni az emberek véleményét, milyen vezetést akarnak az ország élén látni a pandémiát követő nehéz időkben. A legutóbbi választás 2019-ben volt, azóta a liberálisok kisebbségi kormánya irányítja az országot.
Az elmúlt két év túlnyomó része, ahogy a világon mindenütt, Kanadában is koronavírus-járvány elleni védekezéssel, és a vele járó gazdasági bajok kezelésével telt, emellett egyre jobban érezni az a világnak azon a részén is a klímaváltozás hatásait. Így nem meglepő, hogy a választási kampány három fő témaköre a háztartások megélheti gondjai, az egészségügy és a környezetvédelem. Az Abacus Data közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az élet növekvő költségei minden korosztályban nagyobb gonddá váltak a korábbinál, de főként a fiatalok kerültek nehezebb helyzetbe.
Az egészségügyi ellátás helyzetével természetesen a pandémia miatt foglalkoznak többet az emberek. Riasztó volt, milyen gyorsan elérheti a rendszer a kapacitásai határát, illetve hogy kiderült, milyen nagy szükség van a betegségek utáni mentális utókezelésére. A két évvel ezelőtti helyzethez képest újdonság, hogy a választók mérlegeik a pártok terveit a pandémiából való kilábalásra. Kanada a szomszédos USA-hoz képest jobban vészelte át a járványt, ám a 38 milliós országban így is 27 ezren vesztették életüket koronavírus-betegségben. A gazdasági bajok különösen a kis jövedelmű háztartásokat viselték meg.
Időjárási csapások
A környezetvédelem már a két évvel ezelőtti választásokon is fontos téma volt. Az akkori klímasztrájkokban aktívan részt vettek a kanadai környezetvédő aktivisták, még Greta Thunberg svéd környezetvédő sztárt is vendégül látták Montrealban. Az idei év azonban mintha őket akarná igazolni hőhullámokat hozott a nyáron, melegrekordok dőltek meg, erdőtüzek és szárazság pusztított az országban, így a környezet kérdése fontosabbá vált a korábbinál.
Kép: MTI Fotó
A szakértők kételkednek abban, hogy az ország teljesíteni fogja jelenlegi vállalását, miszerint az üvegház hatású gázok kibocsátását 40-45 százalékkal csökkenti 2030-ra a 2005-ös szinthez képest és 2050-re elérik a nettó karbonsemlegességet. A konzervatívok azzal kampányolnak, hogy tarják magukat a párizsi megállapodásban foglalt 30 százalékos mérsékléshez, a szociáldemokrata Új Demokrácia Párt (NDP) bevállalná az 50 százalékos csökkentést.
Drágulás minden fronton
A kanadaiak is szenvednek attól, hogy a visszatért az infláció az életükbe. Júliusban az alapvető fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a közlekedés 3,7 százalékkal került többe, mint 2020 közepén. Az ottawai jegybank várakozása szerint idén marad a háromszázalékos infláció, ami 2022-re két százalékra szelídülhet. Egy korábbi felmérés szerint a kanadaiak 60 százalékát aggasztja a pénzromlás felgyorsult tempója.
A lakásárak folyamatosan nőttek a nagyvárosokban, Vancouverben, Torontóban és Montrealban az elmúlt években. A The Econmist gazdasági lap számításai szerint 2025 óta Vancouverben átlag 44, Torontóban átlag 38 százalékkal ugrottak meg az otthonok árai. Összehasonlításképpen ezzel párhuzamosan Londonban kilenc, New Yorkban 13, Tokióban hat százalékkal mentek fel a lakásárak. A nagy drágulás ugyan növeli a lakók vagyonát, de a fiataloknak nagyon megnehezíti a lakáshoz jutást. Az ingatlanok ára a nagyvárosokon kívül is emelkedett, ezért minden nagy párt segítséget ígér a lakásépítéshez, illetve korlátozná a nem kanadai állampolgárok ingatlanvásárlását az országban.
Döntetlenre áll a matek
Bár a verseny a pártok első miniszterelnök-jelöltjei között folyik, a választóknak a 338 önálló képviselői mandátumról kell döntetniük. E szerint az abszolút többséghez 170 képviselői helyet kell megszerezni. Ebből a liberálisok jelenleg 155-öt birtokolnak, a konzervatívok 119-et, a québeci tartományi politikai csoport 32-őt, az NDP 24-et, a többit főként függetlenek foglalják el.
A közvélemény-kutatások jelenleg kiegyenlítettebb erőviszonyokat tükröznek az első két helyen, ami azt jelenti, hogy Trudeau nem tudja elérni azt a célját, hogy pártja abszolút többséghez jusson a rendkívüli választásokkal. A legfrissebb felmérés szerint a liberálisok és a konzervatívok egyaránt 32-32 százalékos támogatottságot élveznek, a NDP pedig 21 százalékost. A québeci csoport hat, a néppárt négy százalékon áll. A konzervatívok szavazói elszántabbnak tűnnek, többen mondták közülük azt, hogy mindenképpen részt vesznek a választáson, mint a liberálisok támogatói közül.
