Nagyvilág

Egy kutatócsoport számításai szerint már a következő évben felszínre kerülhetnek annak az amerikai katonai repülőgépnek a roncsai, mely 1946-ban zuhant le a svájci Gaugli-gleccseren.

Egy bravúros mentőakciónak köszönhetőan a pilóta és 11 utasa is túlélte a zuhanást, a gép maga azonban eltűnt, csak néhány töredéke került elő pár éve. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem tudósai a svájci katonasággal és a Spiez Laboratórium szakértőivel közösen jégmintákban radioaktív anyagokat keresve jutottak arra, hogy a roncsok hamarosan felszínre kerülhetnek.

Az Egyesült Államok és Oroszország 50-es és 60-as évekbeli atomfegyvertesztjei radioaktív nyomokat hagytak hátra a gleccserjégben. Ezek a maradványok segítették a tudósokat a jég kormeghatározásában és abban, hogy rekonstruálják a gleccser mozgását.
Számítógépes modellek révén kiszámították, hol kell a katonáknak a gleccsert megfúrniuk, hogy kinyerjék a hidegháború korából származó jeget. A gleccser összesen 200...

A világ egyik leggazdagabb embere szerint az idén bekövetkezett, irodai munkához és utazáshoz köthető változások akkor is velünk maradnak, ha ennek a borzalomnak egyszer vége lesz.

A Microsoft alapítója a The New York Times DealBook konferenciáján fejtette ki gondolatait a Covid19 várható hatásaival kapcsolatban. Úgy véli, a legkomolyabb változás az üzleti utakat érinti. “A jóslataim szerint az üzleti jellegű utazások több mint ötven, az irodában töltött napok több pedig mint harminc százaléka eltűnik – mondta Bill Gates. – Az üzleti utak azon típusa, amikor lényeges elrepülni valahová, hogy aztán személyesen legyünk jelen egy megbeszélésen, már nem lesz alapvető fontosságú.”

A távmunkát illetően szerinte szélsőségek lesznek megfigyelhetők, vagyis akadnak majd olyan vállalatok (például a Twitter), melynek alkalmazottai gyakorlatilag bárhonnan dolgozhatnak.

Beszélt többek között a virtuális találkozókról, illetve a személyes és az online meetingek közti...

A legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere. Elegendő fagyott vizük van ahhoz, hogy 1,3 méterrel növeljék a világtenger szintjét.

Egy kutatócsoport történelmi felvételeket is felhasznált, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.
A Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.
A jégolvadás több mint nyolc milliméterrel növelte globálisan a tengerek szintjét - írták a kutatók. Shfaqat Abbas Khan, a dán Műszaki Egyetem kutatója elmondta, hogy a műholdas megfigyelések előtti időkben készült

régi fényképek voltak a kutatók eszközei,amelyek segítettek a múlt század jégveszteségének a megállapításában. "A 19. és 20. századi történelmi mérések fontos információkat tartalmazhatnak, amelyek jelentősen javítják az...​

Egymás után jelentik be a gyógyszercégek, hogy elkészültek a koronavírus elleni vakcinájukkal, amelyekkel hamarosan megkezdődhetnek az oltások is. A piacon amerikai, kínai, orosz és izraeli vakcina is versenyez egymással, és azt már most tudni lehet, hogy ezek a vakcinák eltérő kezelést is igényelnek, amelyek akár a hozzáférhetőséget is korlátozzák. A Pfizer vakcináját, amit most a legígéretesebbnek tartanak világszerte, például mínusz 70 fokon kell tárolni. De miért van szükség ilyen extrém hidegre?

A mínusz 70 fok, első hallásra elborzasztónak tűnik, de még másodikra is, elvégre ilyen hideg még az Antarktiszon sincs télen. De valójában már korábban is sikerült vakcinát ilyen hőmérsékleten tárolni, például az Afrikában felhasznált ebolaoltást. A hűtés nagy energiaigénnyel és költséggel is járhatna, a gyógyszeripari cég szerint viszont nem kell aggódni, könnyen megvalósítható a biztonságos tárolás. A vakcinákat egy olyan csomagolásba, teszik, amelyekben szárazjég biztosítja...