Csak ennyit: Örülök, hogy látlak.
Köszönöm!
Csak ennyit: Örülök, hogy látlak.
http://data.hu/dir/or2ta4v3v2204264
Nohát Ő tényleg keveri a felolvasást a rádiószínházzal.Azonban osztom véleményét miszerint egyetlen érces búgó hangon felolvasva valamit, nehéz nem elkalandozni.Folytatván bő négy hónappal ezelőtt megkezdett sorozatomat, ma ismét egy olyan termékről szeretném lerántani a leplet, amelyet magának sosem vásárolna az ember, ugyanakkor előszeretettel adja ajándékba.
A népszerű irodalmi művekből készült hangoskönyvek általam ismert, és jelenleg talán egyetlen létező fajtája az, amelyet valamely neves színművészünk olvas fel elejétől a végéig kellemes hangon, tökéletesen artikulálva. A koncepció nagyon jónak tűnik, hiszen könyvet olvasni jó, de valljuk be, néha azért fárasztó. Van-e egyszerűbb és kényelmesebb módja magunkba szívni a kultúrát, minthogy berakjuk a CD-t, feltesszük a fülhallgatót, és szemünket lehunyva felolvastatjuk a könyvet Csernák Jánossal vagy Mácsai Pállal?
Nos, én azt gondoltam, hogy nincs, mindaddig, amíg három egymást követő napon el nem aludtam egy 8 órás hangoskönyv első 15 percén (tekintve, hogy minden nap kénytelen voltam újra és újra az elejétől nekifutni)!
A probléma ugyanis a következő: amikor az ember könyvet olvas, fejében megelevenedik a történet, a karakterekhez eltérő hangokat és arcokat társít, egy saját belső világot kreál magának, aktív részesévé válik a cselekménynek. A hangoskönyvet ezzel szemben egyetlen érces vagy búgó hang olvassa fel, sok esetben háttérzajok sincsenek, a hallgató passzív, és ha még a szeme is csukva van, egyenes az út az elalváshoz! A természetellenességet tovább tetézi, hogy a női szereplők is mondjuk Bodrogi Gyula hangján szólalnak meg…
Miután az esti könyvhallgatást feladtam, kipróbáltam ugyanezt az autóban. Bár fennállt a veszélye, el szerencsére nem aludtam, azonban szinte percenként elkalandoztam. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a steril szinkronstúdióban felvett egyszemélyes, modoros felolvasásnál még az is jobban leköt és éberebben tart, ha Bolgár György beszélget valakivel az uniós térségfejlesztési támogatások rendszeréről (ha lesz pár furcsa baleset, azt sem tartom kizártnak, hogy a következő KRESZ-módosítás során betiltják a vezetés közbeni hangoskönyv hallgatást).
Lehet, hogy létezik ilyen, de ha nem, akkor azt javasolnám a hazai hangoskönyv-kiadóknak, csináljanak inkább rádiójáték szerű hanganyagokat, tehát a könyveket több színész olvassa fel, legyenek hangeffektek, háttérzajok satöbbi-satöbbi.
Persze a rádiójátékok különböznek a hangoskönyvektől, hiszen azokban nem egy könyv betűhív felolvasásáról van szó, hanem dramatizált műről vagy dramatikus alkotásról. A mi alapfilozófiánk az irodalmi mű hű felolvasása, amit a hallgató értelmezhet, ugyanúgy, mintha nyomtatott művet olvasna. A felolvasásnál egyenesen kritérium az érzelemmentes előadásmód, nem akarjuk befolyásolni a hallgatót, például abban a tekintetben, ki a jó és ki a rossz szereplő. Értelmezze a művet a maga ízlése, érzelme, műveltsége szerint.
"Egzotikus helyszínen játszódó kalandregényekről beszélünk tehát, melyekben csak finoman van csepegtetve a humor, nincs túl nagy rejtély, sem katarzis. Az írással pénzt keresni nem mindig fennkölt élmény, pláne ha szó szerint a mindennapi betevő a tét, így hát ne ítéljük meg túl keményen szerzőnket.Rejtőnek ez a két kisregénye a kevésbé ismertek közé tartozik, nem sorolhatók se az igazán humoros, se a bűnügyi történetek közé, hanem valahová Rejtő-földre.
A „Drótnélküli gyilkosság” Ceylonon játszódik, főszerepben három testvér, akik szeretnék kicsikarni örökségüket zsugori, szigorú bácsikájuktól. A trükk azonban – a bácsit felcsalják és messzire küldik egy hajóval, hogy míg visszakeveredik, elszedjék a pénzt – rosszul sül el, a bácsi a jelek szerint meghal.
Két testvér a bácsi távoli ültetvényére menekül álnéven, egyikük pedig marad és magára vállalja a tettet. De vajon szenvedhet-e az ártatlan? Megkomolyodnak-e az eddig léha fiatalok?
Az „Akik életet cseréltek” szintén testvérekről szól, ezúttal ikrekről, akik közül a rosszabbik kapta a jó életet, és a jobbik a légiós sorsot, ám egy különös véletlen folytán összetalálkoznak és a légiós úgy dönt, ideje egy kis szerepcserének.
Így ő lesz a Jávára érkező ültetvénytulajdonos, Lindsay, míg a kényelmes élethez szokott párja most megtapasztalja a légiós életet Brisac néven. Persze attól, hogy valaki rossz helyre került, még nem lesz belül is rossz ember.
A nehézség megedz, a feladat pedig nemesít, még ha az ember bennszülötteket dolgoztat is a birtokán.
A hangoskönyv elkészítési formája is nagyol légiesen finom ízlésre vall.kiadta: Titis Kft. gondozta Szabó Magdakiváló képet kapunk a XIX második feléről és a XX század első két évtizedéről, a vidéki életmódról, a dzsentrikről, egy számunkra távolinak tűnő társadalom hanyatlásáról, s a korabeli nők sorsáról. A mű nehezen indul, rengeteg név és esemény zúdul az olvasóra, de ha itt nem adjuk fel, hamarosan kitisztul a kép, s a környezet és a távoli múlt bemutatása után színre lépnek a főszereplőnő életét meghatározó szereplők, szülők, nagyszülők, rokonok az ő küzdelmeikből, helyes és helytelen döntéseik eredményeképpen alakul Jablonczay Lenke jelleme.
Most nézzük mi is a véleményem.A regény Pontius Pilátus, Júdea római helytartójának fiktív időskori visszaemlékezéseiről szól. Az ő szemszögéből Először felidézi karrierjét, ahogy halad előre a katonai ranglétrán. Harmincas éveiben, amikor megakad előrehaladása pályafutásában, akkori szokás szerint elmegy egy jósdába, hogy megtudja: mi várhat még rá? Ekkor figyelmezteti először egy papnő a jövőjében rejlő veszélyekre:
"Olyan végzetek közelednek hozzád, amelyeket nemigen bír el közönséges halandó lelke. És te nem vagy felkészülve. Kezedben lesz a világ sorsa. De te el fogod szalasztani az alkalmat."
Egy hónap múlva, kinevezik júdeai helytartónak. Elfoglalva állomáshelyét Jeruzsálemben, bemutatkozó látogatást tesz Heródes királynál.
Mint messziről az országba csöppent idegen, természetes kíváncsisággal viseltetik a nép, a kultúra iránt, szeretné jobban megismerni a helyi sajátosságokat, viszonyokat, elkezdeni tanulni a héber nyelvet. Mindezekhez nyújt neki segítséget a Keriáthbeli Jehuda (ismertebb nevén Júdás), hiszen művelt, több nyelven beszélő férfi. Egyik országfelderítő útján Pilátus - Jehuda segítségével - megismerkedik az aszkézisben élő Johanánnal (Keresztelő János). Ő beszél hitéről, és az eljövendő messiásról. Később Jehuda a zsidó nép hitvilágába avatja be Pilátust, akit egyre jobban foglalkoztatnak ezek a különös vallások:
"(...) tudtam, hogy végig fogom járni a kíváncsiság ösvényét. Valami ismeretlen izgalom vonzáskörébe kerültem. Megcsapott a veszély sugárzása is."
A főpapnál a zsidó vallásfelfogások (szadduceus és farizeus) közötti különbségekről érdeklődik. Az uralkodó és a papság is arról győzködi, hogy a legjobb, ha nem ártja magát bele vallási ügyekbe, mert ez egy igen érzékeny pont a nép életében. Egy újabb látogatás alkalmával felkeresi Nikodémuszt, a rabbit, aki beszámol neki egy galileai rabbi feltűnéséről, akit a tanítványai a messiásnak tartanak. A főpapság azonban a kétségének ad hangot ezzel kapcsolatban. Alapos vizsgálódás alá akarják vonni, ezért elküldik hozzá Jehudát, hogy tanítványául szegődjön, és megismerje tanításait. Ő lesz a főpapok füle.
Egy idő után, bizonyos tapasztalatokkal felvértezve Pilátus előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Johanán meggyilkolása politikai és vallási érdeke is lenne a papságnak. Heródes hatalma szempontjából is veszélyessé válhat, mert ismeri és kapcsolatban áll a galileai rabbival.
Nem tudom mit tehetek érted én keresem nekem nincs meg Ezzel a beírással máris felhívtad a figyelmet egy műre.sziasztok,
nem tudom pontosan, hang-, ill rádiójátékokat is érint-e ez a fórum, én egy régebbi kedves hangélményt keresek:
tersánszky józsi jenő: "egy biciklifék története" címmel hallottam évekkel ezelőtt a kossuthon.
üdv.:
s.