Kilátás az Oszolyról
A Csobánka felett emelkedő több, mint 40 m magas mészkő sziklaletöréses Oszoly-csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a Pilis és a Visegrádi-hegység vonulataira. A sziklafal-láncolat csaknem 20 kis barlangot, kőfülkét rejt.
A sziklafal emellett az ország egyik legismertebb, leglátogatottabb sziklamászó iskolája. Az Oszoly orma a rendszeres mászás miatt nem omladékos. Nagyjából négy részre tagolódik: a hátsó gerincekre (Óvoda - a legkönnyebb mászóútvonalakkal), a Delago falra, az Óratorony környékére (a nyugatról sütő nap az önálló torony árnyékát napórához hasonlóan felvetíti a mögötte lévő sziklafalra), majd északabbra, a gerincvonulat végén van az Orr.
Időjárás, klimatikus viszonyok:
A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól-március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed -15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10%-kal alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.
Mellékletek:Tengerszint feletti magassága: 750 - 820 m Magyarország legmagasabban, 800 m magasan fekvő önálló települése. Kiváló túrainduló és célpont Galya-tető, a Mátra-bérc és az Ágasvár felé. Közigazgatásilag Mátraszentimre része Mátraszentistván és Mátraszentlászló, valamint Galyatető, Bagolyirtás, Fallóskút üdülőtelepek. Az 1944-ig Hasznos területéhez tartozó hegyi telep eredeti neve Ötházhuta volt. Ez 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján változott Mátraszentimrére. Ekkor kapta új nevét Mátraszentistván és Mátraszentlászló is. Mindhárom helység neve az Árpád-házi szentek nevét őrzi. Az üvegfúvással foglalkozó szlovák lakosság alapította község mára a Magas-Mátra egyik legkedvesebb üdülőhelyévé vált. Szlovák jellegét már csak néhány régi lakóház és a híres Szlovák csárda, valamint idősebb lakói őrzik.
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A Koszta József Múzeum a megye második legnagyobb gyűjteményét őrzi. (Egyedileg beleltározott műtárgyainak száma 93375). Létrejöttétől (1897) 1951-ig vármegyei múzeum volt, régészeti gyűjtőterülete Szeged és Hódmezővásárhely határán kívül az akkori Csongrád vármegye egész területére kiterjedt. A múzeumot létrehozó Csallány Gábor haláláig egyben igazgatta is az intézményt, ahol addigra nagyértékű néprajzi anyag is felhalmozódott. Utóda, Zalotay Elemér a régészeti feltárások mellett szorgalmazta a helytörténeti anyag gyűjtését is. 1951-ben került Szentes városához, majd a múzeumba az 1949-ben elhunyt Koszta József festőművész hagyatéka, akiről 1951-ben nevezték el a múzeumot. Az 1954-1969 közt igazgató Csalog József elsősorban a Szegvár-tűzkövesi (nemzetközi hírű) neolit település feltárásával írta be nevét a magyar múzeumtörténetbe. Hegedűs Katalin működése alatt (1970-1982) nagyarányú neolit telepásatások, ill. avar- és honfoglalás kori temetőfeltárások zajlottak le, ezidőben került sor a végül is meghiúsult Tisza-III. vízlépcsőhöz csatlakozó megelőző feltárásokra is. Ugyanő rendezte az azóta lebontott "Irániak és germánok a Dél-Alföldön" c. nagysikerű régészeti kiállítást. 1983-1998 között a múzeum valamennyi osztálya egyenletes fejlődésnek indult, a császárkori Alföld régészeti kutatása mellett erre az időszakra esik a helytörténeti gyűjtemény (Péter Pál Polgárház, Fridrich-fényírda) felfejlesztése is. 1998-ban a várost elkerülő út építéséhez csatlakozva került sor nagy volumenű ásatásokra.
<table class="szoveg11" border="0" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr></tr><tr> <td colspan="2" class="szoveg_bordo">A Rákóczi-szabadságharctól a reformkorig
A törökök után 1709-ben a pestis érkezett a városba. Közel 1000 halálos áldozata volt. Szentesen 1715-ben összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. A 18. század elején báró Harruckern János György fellendítette a város gazdaságát: itt látták el élelemmel a császári katonákat. A fia Ferenc pedig katolikus iparosokat hozatott a városba, így a város népessége gyorsan nőtt.
1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő az ortodox egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések.
A város ügyeit intéző főbíró és a 12 esküdtből álló tanács a hivatalos leveleket 1730-tól a város pálmafát ábrázoló pecsétjével hitelesítette, mely ábra utóbb a település címerképévé vált. A pálmafa szimbólum a református egyház közvetítésével került a város címerébe. A kortársak – a közelmúlt gyötrelmeire gondolva – az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni. Ahogy a biblikus mondás tartja: Palma sub pondere crescit = Teher alatt nő a pálma.
1820-as évek szerint a város lakosainak száma 16 134 fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. Foglalkozás szerinti megoszlás: értelmiségi 5, telkes gazda 625, zsellér 1491, házatlan zsellér 729, cseléd 253, cselédlány 70, iparos 320, segéd 93, kalmár 7, kereskedő 17. A férfiak felekezeti megoszlása: református 5298, római katolikus 2499, evangélikus 197, ortodox 178, zsidó 76.
1836. január 10-én a földesurak megbízottai és Szentes birtokos lakói aláírták az örökváltsági és a legelőelkülönítési szerződést. Ennek értelmében a földesurak átadják a törvényhatóságot (közigazgatást és a jogszolgáltatást), a külső és a belső telkeket, az uradalom Szentesen lévő épületeit és mindezek jövedelmét, mindenféle haszonvételt és a birtoklással járó kötelezettségeket. Mindezért Szentes fizet 1000 császári aranyat azonnal, 1 357 072 forintot ezüstben, két részletben, legkésőbb 1837. január 1-jéig. Ez a summa 25 évi földesúri szolgáltatás összege volt.
E rendkívül magas összeg vállalásával Szentes óriási terhet vett magára. Az adósságok halmozódtak, újabb kölcsönökből régieket törlesztett a város. Az örökváltság veszélybe került. Megmentése érdekében a szentesi birtokosok 1837. április 19-én pótszerződést kötöttek a grófokkal. Ez az örökváltság legtöbb pontját érintetlenül hagyta, de a törlesztés módjában gyöke*res változást hozott. A váltságösszeget 20 év alatt kellett letörleszteni 5%-os kamattal. A tartozás zálogául Szentes 20 000 hold földet lekötött a grófok számára. A pótszerződés szerint, ha a váltság így sem sikerülne, a város visszaesik régi, úrbéres állapotába. Az örökváltsági szerződés emléktáblája ma a városháza falán látható.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Dr. Bugyi István Kórház [/FONT][/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]SzentesTermészeti adottságok Ma Magyarország a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik: 147 minősített gyógyvízzel, 39 gyógyfürdővel, 13 gyógyhellyel, 47 gyógyszállóval, 40 wellness-szállodával, öt gyógybarlanggal. Összesen 1300 hévíz kutat tartanak nyilván, amelyeknek azonban nagy részét nem használjuk ki.
Annak oka, hogy ez a kis ország ilyen előkelő helyen szerepel ezen a listán a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő: a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A geotermikus grádiens - vagyis az a mutató, amely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius fokkal - Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, sőt vannak helyek, ahol csak 15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain. További szerencsés adottság, hogy az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül felszínre naponta. Ez a készlet azonban nem kiapadhatatlan...
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]A XX. század és napjaink A korábban virágzó vidéki fürdőhelyek életében jelentős visszaeséssel járt az első világháború. A magyar fürdőélet központja Budapest lett, azonban az ország fürdőkultúrájának elismeréseképpen 1937-ben a Nemzetközi Gyógyfürdőhelyi Klimatológiai és Tengergyógyászati Egyesület Budapestet választotta székhelyéül. Sajnos a II. világháború után újjáalakult szervezet székhelye Svájc lett.
A XX. században a fürdők száma mellett kínálatuk is szélesedett. A természetes módon feltörő termálvizek mellett egyre több alkalommal hol a tervszerűen a mélyből felszínre hozott, hol a kőolajkutatás eredményeként felszínre tört vizekre épültek fürdők. Ilyen módon létesült többek között Bükfürdő, Zalakaros és Hajdúszoboszló fürdője is.
A múlt század közepétől már nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a kikapcsolódást igénylők is kezdték látogatni a fürdőket. Megváltoztak a szokások is és a társadalmi összetétel is. Míg XIX. század végéig a fürdők látogatása inkább az előkelők szokása volt, akik gyakran egy egész idényt is eltöltöttek egy-egy gyógyhelyen, a XX. század második felében a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára elérhetővé vált. Az itt eltöltött idő azonban jelentősen lerövidült. Ma már nem csupán a néhány, hanem az egy napos látogatások a leggyakoribbak.
A XXI. század elején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon; a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett. Számos fürdőt kibővítettek felújítottak korszerűsítettek, néhány helyen új fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a műemlékfürdők felújítása is. Ezt a trendet az is erősíti, hogy egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése, illetve természetes úton történő visszaszerzése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a fürdők.
Donáttornya (más alakban: Dónát-tornya) egy középkori mezőváros volt Szentestől keletre. A Mágocs-ér és a Kórógy-ér összefolyásánál állt<sup class="reference" id="cite_ref-0">[1]</sup> – az ásatások szerint mindhárom parton. A Kórógytól keletre 2-300 méter hosszan folytatódott. A „Donát” nevet feltehetőleg első tulajdonosáról kapta – bár egyéb ismeretünk nem maradt fent ilyen nevű földbirtokosról – míg a „-tornya” utótag templomára utal. A város a tizenötéves háború idején pusztult el véglegesen. Területe ma Szentes Dónát nevű határrészét alkotja.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]Donáti [/FONT][/FONT][FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]szélmalom most[/FONT][/FONT]Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark KHT.Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.
Szentes a Tiszához közel települt, ezért 1850-ben még hajómalmokban és lóval hajtott szárazmalmokban őrölték a gabonát és csak 2 szélmalom működött. 1865-ben azonban a város szélén már 12, a tanyák között 4 szélmalom őrölt.
A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda építtette 1866-67-ben. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespadból, kőpadból, sebeskerékpadból és nagykerékpadból áll.
A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók.
A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt, s a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, hanem korpás lisztet őröltek. Csak az 1800-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat.
1875-ben Szentesen 30 szélmalmot vettek számba, 1896-ban azonban már csak 13 őrölt. A szélmalmokat kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban már csak kukoricát és árpát daráltak.
A szélmalmot az 1950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították, és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]A régi templom
A hitközösség a végleges szervezettségbe 1817 körül érkezett el. Ekkor már lényegében tulajdonosa volt a Sarkadi-féle háznak (csak lényegében, hiszen ekkoriban az elzálogosítás volt az eladás formája, ha valakinek, mint pl. a zsidóknak ingatlanvételi joga még nem volt elismerve), néhány év múlva azonban szabályosan is rendezodött a tulajdonjog. Gróf Károlyi György ispánja 1829. február 18.-án kelt nyomtatványában elismerte, hogy "3 szentesi izraelita" név szerint Erchlinger Ábrahám (valójában valószínuleg: Reichlinger Ábrahám, a korabeli elnök), Szand Leopold és Lévi Ábrahám, 400 váltó rhénusi forintot fizettek be azért, "hogy az általuk a IV. tizedben eddig is Sarkadi név alatt bírt imádkozóház és kóser korcsma az conscriptióban nevekre irattason."
A Sarkadi-féle házat már 1818-ban átalakították, majd 1829-ben újra, sot 1848 előtt ki is bővítették. Ez a régi templom a ma is fennálló zsinagógaépület északi és nyugati falától 2-2 ölnyivel kijjebb esett. A templommal egy épületben, ennek keleti oldalán voltak a fürdő és egyéb lakások, a nyugati oldalán pedig a szoba a pászkasütés számára. A bejárat nem a nyugati oldalon, hanem délfélöl volt. A "női karzat" csak kb. egy méterrel magasabb, elkülönített szűk helyiség volt a férfi templom mellett.
A zsinagóga
A régi templom már az 1850-es évek elején is szuk volt és omladozott, ezért 1854. június 18.-án elvi határozat született új templom építésérol, "mivel a régit kijavítani is veszélyes". Létrehoztak egy 22 tagú bizottságot, melynek feladata az új templom építési tervének kidolgozása lett. A bizottság kapcsolatba is lépett egy csongrádi építomesterrel. Terveik szerint 4-5 év alatt fizették volna ki a 400 férfi-ülésre méretezett templom építési költségeit. Azonban 1856. május 16.-án a templom-alap meg nem létére, valamint a gazdasági pangásra hivatkozva, úgy döntöttek, hogy le kell mondani a templomépítésrol és a régi templom javításáról kell gondoskodni.
Az 1860-as években még néhányszor felmerül a templomépítés szükségessége, de az építkezés megkezdésérol csak 1868-ban született határozat. Hat tagú bizottságot hoztak létre az építkezési munkálatok koordinálására. Az anyagi fedezetet a kor szokásától eltéroen nem az ország többi hitközségétol érkezo könyöradományok révén szerezték meg, hanem önerobol (helyi adományok, átcsoportosítások, hitelek segítségével) oldották meg.
Halász István nagykorösi építo-vállalkozó Knabe Ignác budai építomester (a budai zsinagóga építoje) tervei alapján 1869. július közepén fogott hozzá az új templom építéséhez a régi templom udvarában, két öl távolságra a templom déli oldalától. A komuvesmunkák befejezésére 1870. november folyamán került sor, ezt követoen kezdodhettek meg a belso munkálatok, melyekkel véglegesen 1872-re készültek el. A templom ünnepélyes felavatása azonban örökre elmaradt a belso felekezeti harcok miatt.
Nem egészen hiteles számadás szerint az összes költségek 42.378 forintot tettek ki.
A második világháborúig rendszeresen használták a templomot, az 1960-as évektől azonban használaton kívül állt. 1967-ben a hitközség az épületet kiürítette, majd a Magyar Izraeliták Szövetségétől 3,6 millió Ft-ért megvásárolta a város, elbontotta az életveszélyes tetőt, és konzerválta az épületet. Az 1970-es évek végén hasznosítására és a környék rendezésére tervpályázatot írtak ki.
1992-ben került sor a tetoszerkezet helyreállítására. 1996-ban pedig képviselotestületi döntés született a zsinagóga könyvtári célú felújításáról, a költségek teljes biztosítása mellett. A meghirdetett tervpályázatot a Terney László vezette tervezo kollektíva nyerte el. A kivitelezést a Szegedi Muréna Kft. végezte, a munkák 1997 szeptemberében kezdodtek meg és 1998 augusztusában fejezodtek be. A bekerülési költség több mint 150 millió Ft, melyet a város saját pénzeszközeibol finanszírozott.
[FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]A város ékessége volt[/FONT][/FONT] [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif][FONT=Georgia, Times New Roman, Times, serif]:[/FONT][/FONT]
A Zsigmondy Béla által fúrt ártézi kút (1885/86-1934) Szentes főterén
Szentes első ártézi kútja (1885/86) a Kossuth téren, a Megyeháza előtt. Forrás: a Szentesi Levéltár fotóarchívuma.A levéltár kutatótermét évtizedek óta díszíti a mellékelt fénykép nagyméretű, eredeti példánya, amely Szentes első ártézi kútját ábrázolja. Az intézményben megfordulók elidőznek előtte, s szinte senki sem mulasztja el megkérdezni: -- Mi lett a kúttal? Mikor és miért bontották el? Nem lehetne-e újból felállítani? Az általános érdeklődés hatására az 1980-as évek elején kutatni kezdtünk a kút után. Építésének és elbontásának történetét viszonylag könnyen sikerült feltárni, annál nagyobb gondot okozott és okoz a harmadik kérdés megválaszolása. A Szentesi Élet 1981 márciusi számában közzétett ismertetőmet még abban a reményben írtam, hogy a hajdani díszkút születésének 100. évfordulóját már az újjáépített kút körül ünnepelhetik a város lakói; most pedig abban bizakodom, hogy a 110. évfordulóra ismét állni fog a város egykori ékessége.
(idézet a Wikipédiából)Az Azaleás-völgy a zalaegerszegi Alsóerdő botanikailag védett területe.
Fatalin Gyula vezetésével a Jeli arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. Elsősorban Jeliből szerezték be a csemetéket. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált.
A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő,mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják.
Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron - havasszépe).
Azáleás-völgy
Már közel félszáz éve, hogy Zalaegerszeg mellett, egy átjárhatatlan akácos helyén arborétumot hoztak létre.
Eleinte elsősorban örökzöldeket telepítettek, majd később rengeteg azáleát ültettek ide. Mára több száz bokor díszíti a völgyet. Nevét is róluk kapta: Azáleás-völgy.
Ha teheti, látogasson el ide családjával most hétvégén, hiszen most virágoznak a növények, sokféle csodálatos színben pompázik a táj! De nem csak a szemnek élmény a kirándulás, hanem az orrnak is: a völgyet belengi a virágok illata!
A völgy közepén padokat és asztalokat is találnak, meg is pihenhetnek itt, és elfogyaszthatják elemózsiájukat.
A völgy autóval is megközelíthető, húsz perces séta után már meg is csodálhatják a virágokat.
Készítettem Önnek egy videót!
Üdvözlettel:
Kazal Kolos
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {colorurple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->A Kis-Balatonon - a beavatkozások ellenére - nagykiterjedésű természetközeli állapotokat mutató növényzeti típusokat találunk, legfontosabbak: lebegő és gyökerező hínártársulások; nádasok; magassásosok; mocsárrétek; kaszálók és legelők; láperdők és fűzligetek. Az élőhelyek jellemzését a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszere (Á-NÉR) alapján állítottuk össze (FEKETE ET. AL. 1997). A Kis-Balaton védett és fokozottan védett gerinceseit HORVÁTH JENŐ 1997-ben megjelent Kis-Balaton és természetvédelem című munkája alapján állítottuk össze.
A nádasok főbb jellemzői
Az előző élőhelytípustól legfőképp abban tér el, hogy általában több faj alkotja, a fajok száma azonban még mindig alacsony. Általában egy uralkodó faj tömeges jelenléte jellemzi az élőhelyet, mellette általában több magassági szinten vannak jelen a társulásképző fajok. (Az úszólápokat is ebbe a csoportba soroljuk.)
Az élőhelytípust alkotó és jellemző növények:
nád (Phragmites australis); gyékény (Typha sp.); vízi harmatkása (Glyceria maxima); télisás (Cladium mariscus); mocsári galaj (Galium palustre); vízi peszérce (Lycopus europaeus); vízi menta (Mentha aquatica); nádi boglárka (Ranunculus lingua); mocsári tisztesfű (Stachys palustris); lápi csalán (Urtica kioviensis); tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); réti füzény (Lythrum salicaria); sás fajok (Carex sp.) csomorika (Cicuta virosa); kálmos (Acorus calamus) helyenként a hínártársulások fajaival képez társulást (pl. tócsagaz (Ceratophyllum sp.); békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) stb.).
Az élőhely természetvédelmi jelentősége
Rendkívül fontos fészkelő és táplálkozó hely a nádi énekesmadarak serege számára, de a telepesen fészkelő gémfélék szempontjából is jelentős. A Kis-Balatont eredetileg az itt található hatalmas gémtelepei miatt nyilvánították védetté.
Az élőhelyen előforduló védett fajok: tőzegpáfrány; lápi csalán; csomorika; nádi boglárka; télisás, kálmos
Zsombéksásosok és nem zsombékoló magassásrétek jellemzői
A zsombéksásosok a „szárazföldi” és a vizes fázis növényzetének kisléptékű mozaikját alkotja. A „szárazföldi” fázist a vízből kiemelkedő zsombékok alkotják, míg a zsombékok közötti vizes fázist a semlyékek képezik. A zsombékok tetején a nádas és a láprétek növényeit találjuk (pl. réti füzény (Lythrum salicaria); tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) stb.) de gyakran szárazföldi gyomnövényeket is. A semlyékekben alámerült vízinövényeket (pl. tócsagaz, rence stb.). Leggyakoribb zsombékképző a zsombéksás (Carex elata).
A magassásréteket sűrű növésű sásfajok alkotják rendszerint egy helyen egy faj egyeduralkodó, leggyakoribb társulásalkotó faja a mocsári sás (Carex acutiformis) vagy a parti sás (Carex riparia). Az élőhelyre jellemző fajok: mocsári gólyahír (Caltha palustris); réti kakukktorma (Cardamine pratensis); sárga nőszirom (Iris pseudacorus).
Természetvédelmi jelentőség
A Kis-Balatonon a nádas mellett ez a másik legelterjedtebb élőhelytípus. A sásosok talán még veszélyeztetettebbek, mint a nádasok. A szocializmus erőltetett vízrendezései következtében jelentős állományai tűntek el. Védett növénye: tőzegpáfrány.
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
Vizek, pisztrángok
szalajka-volgy-2A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két meleg forrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.
Aki a szilvásváradi fogatos-bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők fedte hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata. A lóverseny pályáktól a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített túrista út vezet fel, de érdemes egyszer a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egyszer áll meg rövid pihenőre a halastavaknál.
A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a faszállítást szolgálta a völgy alján fekvő
fatelepig.
<LINK rel=File-List href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Capa%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><STYLE> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Book Antiqua"; panose-1:2 4 6 2 5 3 5 3 3 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:647 0 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </STYLE>[FONT="]És valaki akit képzőművészetben is megihletett:[/FONT]
[FONT="]<O></O>[/FONT]