" A szociális élet akkor gyógyúl, ha az emberi lélek tükrében, az egész emberi közösség tükröződik és a közösségben minden egyes tagjának ereje él."
Rudolf Steiner
Ez a mottó megfogalmazza a mi korunk szociális kihívását. Mi olyan időszakban élünk amikor a mi kulturkörnyezetünkben élve ( a harmadik világban még nem ) elveszítettük szociális ösztöneinket.Ezeket az ösztönöket hordozták régen a tradíciók, a kiterjesztett családi , közösségi struktúrák. Elérkeztünk az individuális öntudat legmagasabb fokára, aminek szükségszerű negatívuma, hogy nincs már meg bennünk az intuitív értés képessége. Ma már mindenkinek mindenkivel mindent meg kellene beszélnie egymással. Ma magunkat látjuk tükröződni a világban és nem látjuk a másikat.Benne állunk egy mindeki mindenki elleni háborúban. ( növekvő konfliktusok, darabokra hullás, emberi elszigetelődés stb.) Meg kellene kísérelni megtalálni ennek ellenszerét, az egyén felébredésével a másik ember meglátásával, megtalálásával, új szociális formában új közösségek teremtésével, benne élésé( addig dörzsöljük egymást, hogy a durva élek lecsiszolásával alakítjuk, formáljuk egymást), új fajta szociális élet megértésével, ( temperamentumik , emberi élet fázisainak újfajta megértése, érdeklődés feltámadása az ember iránt, ) és egyéni belső fejlődésünkkel. Ez az a kihívás, amivel mindennap szembe kell néznünk. Az, hogy hogyan tükrözzük, hogyan vesszük fel magunkba a másikat,a közösségünket, hogyan tesszük saját lelkünket tükörré, amelyben aztán az egész közösség látszik, a saját akaratunk belenyomása helyett. Hogy éljünk egy közösségbe és magunka befogadjuk a közösséget, és hogy tudjuk úgy megszervezni, hogy használni tudja a mi képességeinket, erényeinket, azokat szinte ki húzva belőlünk.
Rudolf Steiner
Ez a mottó megfogalmazza a mi korunk szociális kihívását. Mi olyan időszakban élünk amikor a mi kulturkörnyezetünkben élve ( a harmadik világban még nem ) elveszítettük szociális ösztöneinket.Ezeket az ösztönöket hordozták régen a tradíciók, a kiterjesztett családi , közösségi struktúrák. Elérkeztünk az individuális öntudat legmagasabb fokára, aminek szükségszerű negatívuma, hogy nincs már meg bennünk az intuitív értés képessége. Ma már mindenkinek mindenkivel mindent meg kellene beszélnie egymással. Ma magunkat látjuk tükröződni a világban és nem látjuk a másikat.Benne állunk egy mindeki mindenki elleni háborúban. ( növekvő konfliktusok, darabokra hullás, emberi elszigetelődés stb.) Meg kellene kísérelni megtalálni ennek ellenszerét, az egyén felébredésével a másik ember meglátásával, megtalálásával, új szociális formában új közösségek teremtésével, benne élésé( addig dörzsöljük egymást, hogy a durva élek lecsiszolásával alakítjuk, formáljuk egymást), új fajta szociális élet megértésével, ( temperamentumik , emberi élet fázisainak újfajta megértése, érdeklődés feltámadása az ember iránt, ) és egyéni belső fejlődésünkkel. Ez az a kihívás, amivel mindennap szembe kell néznünk. Az, hogy hogyan tükrözzük, hogyan vesszük fel magunkba a másikat,a közösségünket, hogyan tesszük saját lelkünket tükörré, amelyben aztán az egész közösség látszik, a saját akaratunk belenyomása helyett. Hogy éljünk egy közösségbe és magunka befogadjuk a közösséget, és hogy tudjuk úgy megszervezni, hogy használni tudja a mi képességeinket, erényeinket, azokat szinte ki húzva belőlünk.