Szerintem egyébként a legnagyobb hiba az östörténetünk kutatásában,hogy szinte minden kutató,történész,stb.. a mai állapotokból-a nyelvből,szokásokból,vízrajzból,időjárásból indul ki.Pedig ezelőtt már párszáz évvel is egészen mások voltak a viszonyok.ha bármelyikünk visszacsöppenne a múltba,valószínűleg semmit-vagy alig valamit értene a nyelvből.
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Nyékládháza.
A legdélibb hágók felé Álmos kormányozta a rábízott törzseket 895/96-ban. Az egyik törzs fejedelme ekkor Laád (Levente) volt, Árpád legidősebb fia. Laád anyja Abacil volt, aki az apjától Nyéktől örökölte a törzset, azonban Abacil még 890 körűl meghalt, a törzsét pedig Árpád átengedte Laádnak. Árpád újra nősült és -mivel több felderítőúton is járt itt- VERECKE kabar fejedelem (Kassán élt) lányát vette feleségűl, azaz Eperjest. Első gyermekük Solt vagy Zsolt volt, aki később követte apját mint fejdelmet.
A Nyék (papi) törzs és Laád emlékét azonban Nyékládháza őrzi...Borsodban. Hogy mit jelent az a megállapítás, hogy papi törzs? Később írhatok erről, azonban az Arvisura ezt is tartalmazza..Abacil -kisebbfokú- beavatott volt. Árpád esküvője Eperjessel Debrecenben volt, mondd ez valamit?
MIvel Kassán ősidők óta éltek már kabarok és a bevonulókkal is jöttek be keletrtől ez annyit jelent, hogy többfelé éltek, kicsit szétszóródva, mint mondjuk a székelyek (széki hunok) a jászok vagy az avarok...nem is beszélve a szkítákról..besenyőkről.
A legdélibb hágók felé Álmos kormányozta a rábízott törzseket 895/96-ban. Az egyik törzs fejedelme ekkor Laád (Levente) volt, Árpád legidősebb fia. Laád anyja Abacil volt, aki az apjától Nyéktől örökölte a törzset, azonban Abacil még 890 körűl meghalt, a törzsét pedig Árpád átengedte Laádnak. Árpád újra nősült és -mivel több felderítőúton is járt itt- VERECKE kabar fejedelem (Kassán élt) lányát vette feleségűl, azaz Eperjest. Első gyermekük Solt vagy Zsolt volt, aki később követte apját mint fejdelmet.
A Nyék (papi) törzs és Laád emlékét azonban Nyékládháza őrzi...Borsodban. Hogy mit jelent az a megállapítás, hogy papi törzs? Később írhatok erről, azonban az Arvisura ezt is tartalmazza..Abacil -kisebbfokú- beavatott volt. Árpád esküvője Eperjessel Debrecenben volt, mondd ez valamit?
MIvel Kassán ősidők óta éltek már kabarok és a bevonulókkal is jöttek be keletrtől ez annyit jelent, hogy többfelé éltek, kicsit szétszóródva, mint mondjuk a székelyek (széki hunok) a jászok vagy az avarok...nem is beszélve a szkítákról..besenyőkről.
Aki érti , az miért nem érti ezt az egyszerű..
A HUn Törzsszövetség 24 "elemi" törzsből állt, persze később ezek a törzsi egységek több törzsre bomlottak, akár el is költöztek egyméás mellől. Pl ma az egykori törzsszövetségi őshaza környékén már csak az újgúr és a mongol tetvéreink élnek, főleg. Természetes, hogy az Ordoszt körűlvevő sokszáz km-es sugarú körben az egymásmellett szomszédként élő törzsek átvettek valamit egymás nyelvéből. A távolabbiak pedig egyre kevésbé. Paál Zoltán azt írja, hogy a törzsek többsége nem értette meg egymás nyelvét.
Ma ezekszerint tehát nem is lenne logikus, ha pl megértenénk a tatárok, törökök, mandzsuk, besenyők, finnek, lappok stb mondókáját.
Ordosz környkén az úz nyelv volt a szokásos, Ordosz körűl nemcsak az úzok, hanem a hunok és kabarok is ott léteztek..az uralkodó törzseket pedig általában hunnak hívták. Hogy miért, ahhoz vissza kell menni Magyáig, aki Úr sumér város -és kegyhely- alapítására volt hívatalos ie. 5035 körűl.
Úr építtetőjét és első kiráyát Budának hívták..
A HUn Törzsszövetség 24 "elemi" törzsből állt, persze később ezek a törzsi egységek több törzsre bomlottak, akár el is költöztek egyméás mellől. Pl ma az egykori törzsszövetségi őshaza környékén már csak az újgúr és a mongol tetvéreink élnek, főleg. Természetes, hogy az Ordoszt körűlvevő sokszáz km-es sugarú körben az egymásmellett szomszédként élő törzsek átvettek valamit egymás nyelvéből. A távolabbiak pedig egyre kevésbé. Paál Zoltán azt írja, hogy a törzsek többsége nem értette meg egymás nyelvét.
Ma ezekszerint tehát nem is lenne logikus, ha pl megértenénk a tatárok, törökök, mandzsuk, besenyők, finnek, lappok stb mondókáját.
Ordosz környkén az úz nyelv volt a szokásos, Ordosz körűl nemcsak az úzok, hanem a hunok és kabarok is ott léteztek..az uralkodó törzseket pedig általában hunnak hívták. Hogy miért, ahhoz vissza kell menni Magyáig, aki Úr sumér város -és kegyhely- alapítására volt hívatalos ie. 5035 körűl.
Úr építtetőjét és első kiráyát Budának hívták..
Egy ovis hamarabb felfogná úgy látom!A kabarok kifejezést(ami lázadót-lázadókat jelent alán-kazár nyelven)csak a Hét magyar törzzsel egyidőben a kazár birodalom kagánja ellen lázadó kazár eredetű csoportra használták!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Senki másra nem a történelem folyamán,legalábbis ennyire ismert módon.
Mit nem lehet ezen megérteni????Ha csak akkor használták -és erről lettek elnevezve a magyarok között a csatlakozott néptöredékek,akkor hogy élhettek volna már itt "ősidők óta" a honfoglaláskor,amikor őseinkkel együtt menekültek az Etelközből.
Használd már néha a saját eszedet is és ne hivatkozz állandóan az Arvisurára. Ezt már általános iskolában meg kellett volna tanulnod.De még nem késő bepótolni.
hát erről a menekülésről én inkább tamáskodnék....én inkább el is vetném....hisz hogyan is szól a logika szerinti okfejtés:a bessenyők elől menekültünk....úgy belejöttünk a menekülésbe,hogy Pozsonynál Árpád apánk elpáholta az egyesített európai sereget-mely létrejött miért is:hogy a magyarság kiirtassék-és jó pár évtizeden keresztül Bizánctól kezdve a bajorokig mindenki fizette az adót NEKÜNK....a hadilogika szerint csak így lehetett:korának legerősebb hadereje a bessenyő sereg vala,csak nekik elég vala Etelköz, és punktum.mit nekik a gazdag Pó völgye,és mit nekik Saint Gallen,Bizánc mesés gazdagsága....Ezt átadták nekünk,mert nekünk sok lovunk vala....
A honfoglalás MAI leegyszerűsített meséje szerint valamiféle menekülés és Verecke ..a varázsszavak már régen, ja és Árpád. Mintha aAZ ELEINK HONFOGLALÁSA VALAMIFÉLE SZÉGYENLETES FUTKOSÁS LETT VOLNA ÉS BÍRKANYÁJSZERŰEN ROHANTAK VOLNA IDE A MAGYAROK 895/896-BAN... Kicsit messzebbről kezdve a dolgot, azonban az erőszakos Kazária volt a honfoglalás külső oka. A kazárok (kazahunok és sok zsidó a vezetőségbe épülve) fővárosa a Bakát volt (Aral tó környéke) és innen egészen a Volgáig foglalták a területet, ahol vámokat szedtek , karavánokat adóztattak, réveket működtettek stb... Először a Nyék törzs szakadt ki és költözött el innen Lebédiába...nem tűrve tovább a zsarnoki kizsákmányolást. A Magyar Törzsszövetség ebben az időben a Volgától keletre és nyugatra is élt, létezett. Természetesen -elviekben- egy laza szövetségben, fejedelemségben. A keleti részen élő magyarok fejedelme Lebed volt, a nyugatiaké pedig Álmos. Lebedék feladata volt - kazár kényszerítésre- Kazária védelme . Volt kiktől, délről igencsak sokszor támadtak az arabok (Merván). Ezekből a támadásokból persze teljesen Álmos sem tudott kimaradni, azonban a törzseivel elhatározta, hogy nyugatabbra vonúl (Lebédiába) ahol nyugodtabb lesz az életük. A magyarok igen békés népek voltak különben. Ezt az elvonulást azonban a kazárok nem szerették volna, ha Álmos végrehajtja, többek között Álmos törzseinek igen sok állata is volt és ezekből Kazária is lecsipegetett ugyanis..
Amikor Álmos fősámán (később egyben fővezér) és népe elindult nyugatra utánnaküldték Lebedet, hogy fordítsa meg Álmost és törzseit és terelje vissza őket a régi akolba..Ebből a megfordításból keletkezett az un szuvári csata a Volga közelében (860.-ban) , amelyben Álmos legyőzte Lebedet, majd nyugatabbra vonult és ott élt 895-ig. Itt említhető meg Kővárt (Kiev) is mint székhelye, sőt itt a sámánjai sokmindent le is írtak...ez nagyon érdekes fejlemény lett azután, de ennek ismertetésére itt nincs lehetőség (Kiev, Szt Illés székesegyházi iratok).
Lebed azonban nemsokára szintén kiszakadt a kazárok köréből és bocsánatkérésként Álmoshoz adta a lányát, Kücsikét..Lebed később a róla elnevezett Lebédiában (Lemberg, Lvov, Lviv stb) halt meg.
Álmost itt keresték meg a Kárpátmedencében élő hun, kabar, avar maradékok, jászok, kunok és még Erdélyből Zalán is. Kérték -különösen Verecke kabar fejedelem, Árpád későbbi apósa- hogy jöjjenek be, mert a szlávok északról, a németek ny-ról veszélyeztetik őket. Ez tehát a honfoglalás külső oka. A honfoglaláskor Árpád egy szláv támadást is visszavert egyébként a kabar területen. Kassa volt a kabarok ősi városa ekkor is (az ókorban is így nevezték Ordosz közelében!) A kabarok több hullámban érkeztek ide, utoljára ÁLMOSSAL.
Főleg Árpád tárkányfejedelem igen aktív volt, felderítette a Kárpátmedencét, kitisztíttatta a hágókat, kutakat ásatott stb..Kurszán (Álmos legidősebb fia) pedig elkészítette a honfoglalási tervet. A terv szerint az Uzsokitól a Vöröstoronyig tíz hágót vettek számításba és kjelölték az átkelés vezérei számára ezeket. Árpád a legészakabbi 3 hágón, középen Kurszán és a délieken Álmos törzsei indultak el. Mielőtt elindulak volna, kiderűlt, hogy a déli hágóknál BESENYŐ ÉS BOLGÁR csapatok támadása lehetséges, ezért kérték Álmost, hogy módosítson, Ő is feljebb jöjjön be, ne a déli hágókon...de erre nem volt hajlandó, így többezres veszteségei keletkeztek az átkeléskor, nem úgy mint fiainak..
A Kárpátmedencében élő rokonnépek létszáma ekkor 500 ezer volt, Álmosék pedig 450 ezer emberrel jöttek be. Kint is maradtak, a Gyarmat törzs fele és a Béla törzs. Ennek oka nem fér ide.
Álmosnak a veszteségei főleg a kabar törzseket érintették, ezért őt a kabarok halálra ítélték...kivégezték (76 éves volt) és -az Arvistra szerint- kabarföldön, Abaújváron temették el, arccal lefelé..(Abaújváron létezik egy ősi kabar földvár, ennek területéről van szó).
Nagyon röviden így zajlott az u t o l s ó honfoglalás. Minden részlete megtalálható ennek az Arvisurában. Kezdve a hágókon érkező törzsek neveitől, az egyes törzsi vezetőkig...továbbá részletezi az Álmost megtámadó besenyőkkel, bolgárokkal a küzdelmet..Álmos Laád nevű unokája is megsérűlt a harcban..Az egyik törzset (Nyék) ugyanis Ő vezette..
Vagyis, aki többet, részletesebbet szeretne a fentieknél tudni ..erre módja van.
Amikor Álmos fősámán (később egyben fővezér) és népe elindult nyugatra utánnaküldték Lebedet, hogy fordítsa meg Álmost és törzseit és terelje vissza őket a régi akolba..Ebből a megfordításból keletkezett az un szuvári csata a Volga közelében (860.-ban) , amelyben Álmos legyőzte Lebedet, majd nyugatabbra vonult és ott élt 895-ig. Itt említhető meg Kővárt (Kiev) is mint székhelye, sőt itt a sámánjai sokmindent le is írtak...ez nagyon érdekes fejlemény lett azután, de ennek ismertetésére itt nincs lehetőség (Kiev, Szt Illés székesegyházi iratok).
Lebed azonban nemsokára szintén kiszakadt a kazárok köréből és bocsánatkérésként Álmoshoz adta a lányát, Kücsikét..Lebed később a róla elnevezett Lebédiában (Lemberg, Lvov, Lviv stb) halt meg.
Álmost itt keresték meg a Kárpátmedencében élő hun, kabar, avar maradékok, jászok, kunok és még Erdélyből Zalán is. Kérték -különösen Verecke kabar fejedelem, Árpád későbbi apósa- hogy jöjjenek be, mert a szlávok északról, a németek ny-ról veszélyeztetik őket. Ez tehát a honfoglalás külső oka. A honfoglaláskor Árpád egy szláv támadást is visszavert egyébként a kabar területen. Kassa volt a kabarok ősi városa ekkor is (az ókorban is így nevezték Ordosz közelében!) A kabarok több hullámban érkeztek ide, utoljára ÁLMOSSAL.
Főleg Árpád tárkányfejedelem igen aktív volt, felderítette a Kárpátmedencét, kitisztíttatta a hágókat, kutakat ásatott stb..Kurszán (Álmos legidősebb fia) pedig elkészítette a honfoglalási tervet. A terv szerint az Uzsokitól a Vöröstoronyig tíz hágót vettek számításba és kjelölték az átkelés vezérei számára ezeket. Árpád a legészakabbi 3 hágón, középen Kurszán és a délieken Álmos törzsei indultak el. Mielőtt elindulak volna, kiderűlt, hogy a déli hágóknál BESENYŐ ÉS BOLGÁR csapatok támadása lehetséges, ezért kérték Álmost, hogy módosítson, Ő is feljebb jöjjön be, ne a déli hágókon...de erre nem volt hajlandó, így többezres veszteségei keletkeztek az átkeléskor, nem úgy mint fiainak..
A Kárpátmedencében élő rokonnépek létszáma ekkor 500 ezer volt, Álmosék pedig 450 ezer emberrel jöttek be. Kint is maradtak, a Gyarmat törzs fele és a Béla törzs. Ennek oka nem fér ide.
Álmosnak a veszteségei főleg a kabar törzseket érintették, ezért őt a kabarok halálra ítélték...kivégezték (76 éves volt) és -az Arvistra szerint- kabarföldön, Abaújváron temették el, arccal lefelé..(Abaújváron létezik egy ősi kabar földvár, ennek területéről van szó).
Nagyon röviden így zajlott az u t o l s ó honfoglalás. Minden részlete megtalálható ennek az Arvisurában. Kezdve a hágókon érkező törzsek neveitől, az egyes törzsi vezetőkig...továbbá részletezi az Álmost megtámadó besenyőkkel, bolgárokkal a küzdelmet..Álmos Laád nevű unokája is megsérűlt a harcban..Az egyik törzset (Nyék) ugyanis Ő vezette..
Vagyis, aki többet, részletesebbet szeretne a fentieknél tudni ..erre módja van.
Ezt még az általatok ajánlott Kiszely is így írta meg.
Ez miért lenne ellentmondás?
A kazárok és a besenyők együtt sokkal erősebbek voltak mint a magyarok,de az itteni -akkori európai népek nem bírtak el még így sem a keleti harcmodorral,ehhez nekik kellett még jópár évtized,hogy megállíthassák a kalandozókat.Feltűnt neked,hogy a népvándorlás mint olyan keletről nyugatra folyt és nem fordítva?
az a korszak sokkal melegebb ,barátságosabb éghajlatú volt azokon a területeken mint most.Népességrobbanás következhetett be a kedvező környezeti viszonyoknak köszönhetően és az ottani népek,sorra kinőtték a törzsterületeiket.Mivel Kína felé zárva volt az út csak erre tudtak terjeszkedni.Ha egy törzs egy váratlan támadás következtében elveszítette az állatállományát kénytelen volt,vagy behódolni a győztesnek,vagy menekülni.Az akkori-ottani harcmodort nem védekezésre találták ki.
"Debrecenbe kéne menni,pulyka kakast kéne venni"?
A Kendehalálról hallottál már?Álmos nem jöhetett be ide,mert ő az akkori hit szerint elveszítette erejét és az utódjának kellett átadnia,akinek az itteni szellemekkel kellett "jóban lennie"
Ma már több történész is arra a véleményre hajlik,hogy Árpád is kendehalált halt,hogy ezúton is a családjának-egyenesági leszármazottainak biztosítsa a hatalmat.
Ma már több történész is arra a véleményre hajlik,hogy Árpád is kendehalált halt,hogy ezúton is a családjának-egyenesági leszármazottainak biztosítsa a hatalmat.
Nem tudsz mást írni, mint amit hátsó szándékaid diktálnak: a magyarok mindig mindenkinél rosszabbak, gyengébbek, primitívebbek voltak. Annyira primitívek, hogy még a saját vezéreiket is feláldozták holmi szellemek kedvéért. Ad abszurdum, újabb állításaid szerint még Árpádot is. Ennek a valóságban semmi alapja sincs. Ha úgy tetszik, szemenszedett hazugság.
Maradjunk annyiban, amit már korábban is megírtam: magyarellenes fórumromboló vagy.
A magyarokról szóló megalapozatlan gonoszkodások külön stúdiumot kellene hogy jelentsenek.
Ők - a magyarok- még megsem jelentek itt, elődeik -a rokon avarok- máris mindenféle szörnyek lettek...az uruki ősvallásuk ellenére. Ja, de hozzáteszem, hogy voltak templomi kincseik, ezek gyilkosságokkal tűzdelt elrablásait bizony megkellett indokolni a nagy keresztéényi szeretetben leledző Rómának és a nyugati népeknek..mert ezek ugyebár ördögtől valók..
A magyarok azután véglegesen a rosszindulat és a hazudozás tárgyai lettek. Mindjárt Árpád is, aki az avar kincsek viszaszerzését elkezdte...ott volt nekünk a sok Ottó, Ottokár (cseh), Konrád, a tatárjáráskor itt intrikáló, romboló Ferdinánd és a többi nyugati szent ember..ill. király. tetteeik külön fejezetbe sűríthetők lennének..Sok rosszindulatu vélt cselekedetet próbáltak a nyakunkba varrni és ezeket leírva ma -igaz avítt ostoboságok ezek- de mint "FORRÁST" használnak az un történészek, ál és botcsinálta fírkászok. Met azért világosfejű normális emberek is kadnak (pl Bakay K.) akik munkássága, kutatásai eredményei is jól publikálja a törtlénteket. Ha a magyar lelkületet összevetjük a nyugatival, akkor a vak is látja: Hiszékeny és jámbor emberek voltak többnyire eleink....
Tehát érdemes lenne szisztematikusan a besározókról felderíteni, hogy mi az oka a pszichológiája a sárdobálásnak, továbbá az is lényeges, hogy a sározók écáit miért trombitálják tovább -sokadiknak- más humanoidok...? Mi az oka ennek? Lelki szegénység vagy más? Talán rasszisták?
Álmosról pedig csak annyit, hogy nem volt ilyen ostoba fátes, nem ölték meg a magyarok a főembereiket, valami misztikus marhaság miatt. Aki ezt állítja nemcsak téved, hanem a sározók táborában ácsorog..Gondolkozzunk: Álmos fiai ugyan mit szóltak volna, ha apjukat kivégzik csak úgy misztikumból, valós ok nélkűl..?
Az Arvisura és a nyugati elemeket tartalmazó un (hamis) történelemkönyvek úgy viszonyulnak egymáshoz mint a tűz és a víz...ezért kellene megismerni P.Z. könyvét és józanul elgondolkodni fölötte...A Kárpátmedencét mindíg is irígyelték, már Gizella is "nászajándéknak" kérte a volt avar -nyugati- részeket....Vajk pedig odaadta...minő gonoszság..Na persze ez nem volt elég a későbbi telhetetlenekknek..(Atlantisziaknak)
Ők - a magyarok- még megsem jelentek itt, elődeik -a rokon avarok- máris mindenféle szörnyek lettek...az uruki ősvallásuk ellenére. Ja, de hozzáteszem, hogy voltak templomi kincseik, ezek gyilkosságokkal tűzdelt elrablásait bizony megkellett indokolni a nagy keresztéényi szeretetben leledző Rómának és a nyugati népeknek..mert ezek ugyebár ördögtől valók..
A magyarok azután véglegesen a rosszindulat és a hazudozás tárgyai lettek. Mindjárt Árpád is, aki az avar kincsek viszaszerzését elkezdte...ott volt nekünk a sok Ottó, Ottokár (cseh), Konrád, a tatárjáráskor itt intrikáló, romboló Ferdinánd és a többi nyugati szent ember..ill. király. tetteeik külön fejezetbe sűríthetők lennének..Sok rosszindulatu vélt cselekedetet próbáltak a nyakunkba varrni és ezeket leírva ma -igaz avítt ostoboságok ezek- de mint "FORRÁST" használnak az un történészek, ál és botcsinálta fírkászok. Met azért világosfejű normális emberek is kadnak (pl Bakay K.) akik munkássága, kutatásai eredményei is jól publikálja a törtlénteket. Ha a magyar lelkületet összevetjük a nyugatival, akkor a vak is látja: Hiszékeny és jámbor emberek voltak többnyire eleink....
Tehát érdemes lenne szisztematikusan a besározókról felderíteni, hogy mi az oka a pszichológiája a sárdobálásnak, továbbá az is lényeges, hogy a sározók écáit miért trombitálják tovább -sokadiknak- más humanoidok...? Mi az oka ennek? Lelki szegénység vagy más? Talán rasszisták?
Álmosról pedig csak annyit, hogy nem volt ilyen ostoba fátes, nem ölték meg a magyarok a főembereiket, valami misztikus marhaság miatt. Aki ezt állítja nemcsak téved, hanem a sározók táborában ácsorog..Gondolkozzunk: Álmos fiai ugyan mit szóltak volna, ha apjukat kivégzik csak úgy misztikumból, valós ok nélkűl..?
Az Arvisura és a nyugati elemeket tartalmazó un (hamis) történelemkönyvek úgy viszonyulnak egymáshoz mint a tűz és a víz...ezért kellene megismerni P.Z. könyvét és józanul elgondolkodni fölötte...A Kárpátmedencét mindíg is irígyelték, már Gizella is "nászajándéknak" kérte a volt avar -nyugati- részeket....Vajk pedig odaadta...minő gonoszság..Na persze ez nem volt elég a későbbi telhetetlenekknek..(Atlantisziaknak)
ezt a magyarelleneségről szóló dumát abbahagyhatnád már!Én legalább annyira büszke vagyok arra ,hogy magyar vagyok ,mint bárki más aki annak vallja magát.De attól,hogy egyesek megpróbálják kifényezni a múltunkat nem fognak minket jobban szeretni-tisztelni mások.Annál inkább megbecsülnének minket ha a jelenünkben és a jövőnkben mutatnánk példát más nemzeteknek.
Néha nem ártana tankönyvet is olvasni,nem csak mesekönyvet.
Soha nem írtam-állítottam,hogy mindig mindenkinél gyengébbek lettek volna a magyarok,de tudomásul kellene már venni végre hogy a múltunk nem csak dicsőséges,hanem néha sötét is,mint minden más nemzeté.Ugyanabban az időszakban amikor a besenyők elől elköltöztek a törzsek,legyőzték a bizánciakat több csatában is,
A Kendehalál egy olyan téma amit sok történész elfogad,mások nem.Viszont a ma élők közül senki nem élt akkor így bizonyítani nem lehet sem ezt sem az ellenkezőjét.Nem a vezéreiket áldozták fel és nem rendszeresen,csak a legfőbb vallási vezetőt a kendét,akkor ha valami okból el kellett hagyniuk az addigi területeiket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Álmos_vezér
http://ezerszazev.uw.hu/honfoglalas1.html
ökörség.akkor nem volt pozsonyi csata sem,és jöttek komázni a sógorok a bajorokkal karonfogva,ölelkezve...
hát hogy is kezdjem.....nem tudom megfordult-e a fejedben az a gondolat,hogy a művelt nyugati- és a bizánci uralkodóknak majd hatvan évig kellett gondolkodni,hogy hogy hogyan is kezeljék a problémát?egy menekült (vesztes) nép haderejét hogyan is tiporják el.....nem kis területet sarcoltunk,és gondolom nem bagóról szóltak az alkudozások....nem beszélve a kalandozásokként emlegetettt kirándulásokat,gyakorlatilag az Ibériai félszigetig....egy menekül,legyőzött néptől nem semmi....ja és gondold el:ezt kajálhatták be a németek is, mi a megalázó Pozsonyi vereségükhöz vezetett...Ha végig gondolod ,hogyan is történhetett az események logikáját követve:egy pár finnugor be a kárpát-medencébe,lóhalálában menekülve,németek meg jönnek jól orrbavágni(kiirtani) és kopp...tiszta egri csillagok...nem?csak itt utánna rendesen kellett küldeni a baksist,mert jött a dádá...majd hatvan évig....ezt ne feledd!a nyugati katonai vezetők szerinted eddig gondolkoztak a hadititkunkon?a rómaiak így-úgy de harcoltak Attila fejedelem ellen...nem lehettek nyeretlen két évesek...
<table class="art" width="100%" cellspacing="0"><tbody><tr class="art_h"><td class="art_h_l">Afrikaans8</td> <td class="art_h_m">
</td> <td class="art_h_r">
</td> </tr> <tr class="art_b"><td colspan="3">A Dzsajháni-hagyományban arról van szó, hogy az eszkilek és a besenyők országa között húzódik a m.dzs.gh.r-ok egyik határa. Ha Ibn Ruszta vagy a forrása azt akarta volna kifejezni, hogy a m.dzs.gh.r-ok az '.sz.k.l-ekkel határosak, akkor bizonyára akként fogalmaz. De nem így történt.
Amennyiben hármashatárról akart volna beszélni, akkor Ibn Ruszta vagy a forrása úgy fogalmaz, hogy az eszkilekkel és a besenyőkkel határosak, vagy a besenyők és eszkilek országa között van a m.dzs.gh.r-oké. De ő nem a m.dzs.gh.r-ok országát helyezte az említett két nép földje közé,hanem a m.dzs.gh.r-ok egyik határát: „A besenyők országa és a bolgárok közé tartozó '.sz.k.l-ek országa között van a m.dzs.gh.r-ok határai közül az első határ”. Két ország között nem húzódhat ezeknek egy harmadikkal közös határa, csak egy harmadik ország, vagy pedig a harmadik országnak egy különálló határa, amely nem érintkezik az előbb említett két ország határával. A Don jobb partjánál húzódó besenyő és a Volgánál kirajzolódó '.sz.k.l határ közötti több száz km-es térségben keresendő tehát a m.dzs.gh.r-oknak a Dzsajháni-hagyományból ismert határsávja.
Egyúttal az ő forrásköre az, amely Kazária és a volgai bolgárok közötti területen először említ egy burtász nevezetű népet a kaganátus hűbéreseként. A burtászoktól a volgai bolgárokig három, míg a kazárokig 15 napig tartott a gyalogút. Országuk nagy valószínűséggel kiterjeszkedett a Volga mindkét partjára, s bennük az ászok (alánok) egy csoportját látják<sup>1</sup>. Ezektől a burtászoktól közvetlenül északra, az eszkileket a Don-kanyarral összekötő sávban kell tehát a m.dzs.gh.r-ok keleti határát keresnünk.
Konsztantinosz: „Ötven évvel ezelőtt pedig a szóban forgó úzok a kazárokkal egyetértésben haddal támadtak a besenyőkre, s rajtuk diadalmat vévén, kiűzték őket lakhelyükről, s azt az úgynevezett úzok birtokolják mind a mai napig.”
Szenzáció. Megtaláltuk a kazárokkal szövetséges és a besenyőket nyugat felé szorító úzokat, akikről a császár tesz említést.
A mohamedán szerzők elsősorban a Volga nyugati partján említik őket, a kazároktól közvetlenül északra. Isztakhrí szerint a egy, „az Atil völgye mentén szanaszét lakó nép”, amely faházakban lakik, és nyelve eltér a volgai bolgárokétól meg a kazárokétól. „Burtās földjétől a bağanākig mintegy tíz állomás van” – írja.
Ibn Ruszta szerint ezek az ászok közé tartozó burtászok tevéket és marhákat tartanak. . „…hatalmas török nemzet Hwārizm vidéke és a kazárok királysága között, amely azonban a kazárokhoz tartozik” – jegyzi fel róluk Maszúdí.
Ezek szerint őket sem kell mindenáron a Volgán túlra taszigálni...? Megáll az ész...
Mondjuk, eléggé logikus, hogyha a mohamedán szerzők szerint az ászok közé tartozó burtászok egy kazárokkal szövetséges nép, akkor egy tőle nyugati irányban élő etnikumot vagy néptöredéket szorít még nyugatabbra. Meg is találjuk Theophanész folytatójánál, Szkülitzésznél, valamint Kedrénosznál a besenyőknek azt a csoportját, amely a Don folyó nyugati oldalán lakott, és akiket a DAI szerint nyugati irányú elmozdulásra késztettek az úzok. Mindhárom szerző hozzáteszi, hogy ellenük építette Kazária a túlparton Sarkelt.
A kazárokkal szövetséges burtászok földjén, pláne magukén a kazárokén nem is jöhettek volna keresztül a besenyők, amennyiben az Ural hegység felől jönnek, legalábbis ilyesmiről nincs tudomásunk. A DAI mindössze annyit állít, hogy a "türkök" földjeire telepedett a legyőzött népcsoport. A burtászokét és a kazárokét leszámítva más útvonal pedig nem állt volna rendelkezésükre, mivel a burtászok földje már részben az erdőzónába esik (vannak, akik szerint teljesen), Isztakhrí szerint pedig a burtászok "a kazárokkal határosak; köztük és a kazárok között más nemzet nincs".
<sup>1</sup> Harmatta János szerint pl. elnevezésük az alán boratä és az ās név összekapcsolásával jött létre (Az alánok Kelet-Európában a korai középkorban; in: Antik Tanulmányok XXII, 1975/2, 261.). И. Г. Добродомов szerint is egy alán nyelvjárást beszéltek (Буртасский язык – Исчезнувший аланский диалект в Среднем Поволжье; in: Uralo-indogermanica – Балто-славянские языки и проблема урало-индоевропейских связей – Материалы 3-ей балто-славянской конференции 18–22 июня 1990 г. II., 1990.)
</td></tr></tbody></table>
</td> <td class="art_h_r">
</td> </tr> <tr class="art_b"><td colspan="3">A Dzsajháni-hagyományban arról van szó, hogy az eszkilek és a besenyők országa között húzódik a m.dzs.gh.r-ok egyik határa. Ha Ibn Ruszta vagy a forrása azt akarta volna kifejezni, hogy a m.dzs.gh.r-ok az '.sz.k.l-ekkel határosak, akkor bizonyára akként fogalmaz. De nem így történt.
Amennyiben hármashatárról akart volna beszélni, akkor Ibn Ruszta vagy a forrása úgy fogalmaz, hogy az eszkilekkel és a besenyőkkel határosak, vagy a besenyők és eszkilek országa között van a m.dzs.gh.r-oké. De ő nem a m.dzs.gh.r-ok országát helyezte az említett két nép földje közé,hanem a m.dzs.gh.r-ok egyik határát: „A besenyők országa és a bolgárok közé tartozó '.sz.k.l-ek országa között van a m.dzs.gh.r-ok határai közül az első határ”. Két ország között nem húzódhat ezeknek egy harmadikkal közös határa, csak egy harmadik ország, vagy pedig a harmadik országnak egy különálló határa, amely nem érintkezik az előbb említett két ország határával. A Don jobb partjánál húzódó besenyő és a Volgánál kirajzolódó '.sz.k.l határ közötti több száz km-es térségben keresendő tehát a m.dzs.gh.r-oknak a Dzsajháni-hagyományból ismert határsávja.
Egyúttal az ő forrásköre az, amely Kazária és a volgai bolgárok közötti területen először említ egy burtász nevezetű népet a kaganátus hűbéreseként. A burtászoktól a volgai bolgárokig három, míg a kazárokig 15 napig tartott a gyalogút. Országuk nagy valószínűséggel kiterjeszkedett a Volga mindkét partjára, s bennük az ászok (alánok) egy csoportját látják<sup>1</sup>. Ezektől a burtászoktól közvetlenül északra, az eszkileket a Don-kanyarral összekötő sávban kell tehát a m.dzs.gh.r-ok keleti határát keresnünk.
Konsztantinosz: „Ötven évvel ezelőtt pedig a szóban forgó úzok a kazárokkal egyetértésben haddal támadtak a besenyőkre, s rajtuk diadalmat vévén, kiűzték őket lakhelyükről, s azt az úgynevezett úzok birtokolják mind a mai napig.”
Szenzáció. Megtaláltuk a kazárokkal szövetséges és a besenyőket nyugat felé szorító úzokat, akikről a császár tesz említést.
A mohamedán szerzők elsősorban a Volga nyugati partján említik őket, a kazároktól közvetlenül északra. Isztakhrí szerint a egy, „az Atil völgye mentén szanaszét lakó nép”, amely faházakban lakik, és nyelve eltér a volgai bolgárokétól meg a kazárokétól. „Burtās földjétől a bağanākig mintegy tíz állomás van” – írja.
Ibn Ruszta szerint ezek az ászok közé tartozó burtászok tevéket és marhákat tartanak. . „…hatalmas török nemzet Hwārizm vidéke és a kazárok királysága között, amely azonban a kazárokhoz tartozik” – jegyzi fel róluk Maszúdí.
Ezek szerint őket sem kell mindenáron a Volgán túlra taszigálni...? Megáll az ész...
Mondjuk, eléggé logikus, hogyha a mohamedán szerzők szerint az ászok közé tartozó burtászok egy kazárokkal szövetséges nép, akkor egy tőle nyugati irányban élő etnikumot vagy néptöredéket szorít még nyugatabbra. Meg is találjuk Theophanész folytatójánál, Szkülitzésznél, valamint Kedrénosznál a besenyőknek azt a csoportját, amely a Don folyó nyugati oldalán lakott, és akiket a DAI szerint nyugati irányú elmozdulásra késztettek az úzok. Mindhárom szerző hozzáteszi, hogy ellenük építette Kazária a túlparton Sarkelt.
A kazárokkal szövetséges burtászok földjén, pláne magukén a kazárokén nem is jöhettek volna keresztül a besenyők, amennyiben az Ural hegység felől jönnek, legalábbis ilyesmiről nincs tudomásunk. A DAI mindössze annyit állít, hogy a "türkök" földjeire telepedett a legyőzött népcsoport. A burtászokét és a kazárokét leszámítva más útvonal pedig nem állt volna rendelkezésükre, mivel a burtászok földje már részben az erdőzónába esik (vannak, akik szerint teljesen), Isztakhrí szerint pedig a burtászok "a kazárokkal határosak; köztük és a kazárok között más nemzet nincs".
<sup>1</sup> Harmatta János szerint pl. elnevezésük az alán boratä és az ās név összekapcsolásával jött létre (Az alánok Kelet-Európában a korai középkorban; in: Antik Tanulmányok XXII, 1975/2, 261.). И. Г. Добродомов szerint is egy alán nyelvjárást beszéltek (Буртасский язык – Исчезнувший аланский диалект в Среднем Поволжье; in: Uralo-indogermanica – Балто-славянские языки и проблема урало-индоевропейских связей – Материалы 3-ей балто-славянской конференции 18–22 июня 1990 г. II., 1990.)
</td></tr></tbody></table>
Ezt most teljesen nem értem.??
A pozsonyi csatáról te írtál.
Egyébként nem fejvesztett menekülésről volt-van szó,hanem évek alatt történő áttelepülésről.Gondolod önként feladtak volna egy a Kárpát medencénél sokkal nagyobb szállásterületet-hogy hányszorosát,azt fejből meg nem mondom,de többszörösét-ha nem kényszerítik rá őket?Kb.60 év ahogy te számoltad elég volt a tőlünk nyugatra élőknek,hogy megtanuljanak védekezni ellenünk.Viszont nekünk elég volt 200 év hogy elfelejtsük ezt a harcmodort és a mongolokkal szemben nyilt ütközetben veszítsünk.Egyébként azt rendszeresen elfelejtik hozzátenni a krónikások-történészek,hogy a kalandozó hadjáratok ,szinte mindig valakinek a hívására történtek aki az ellenségei ellen használta fel a magyarokat,Kezdve Arnulftól,Berengárig,stb...
Akalandozásokba esetenként beletartoztakaz olyan hadjáratok is, amellyek "hívásra" történtek, azaz valamiféle zsákmányért.Ilyen jellegű az Augsburgot megelőző eset is. Nem ez azonban a lényegük, 955-ig, hanem az elrabolt avar kincsek visszaszerzése, mellyet az érdeklődő magyarok már -újabban- igen sokan tudnak. Nyugat és a pápaság ekkor pedig dehonesztáló marhaságokat írt vagy hírdet a "vérivó" stb magyarokról. Persze, hogy a kincselk elrablása mennyi életet követelt...
A magyarok ha -nagy csatákról volt szó- mindíg kértek keleti segítséget az ottmaradottaktól vagy a rokonnépektől. Ez általában jellemző is egészen a morvamezei csatáig.
Az olyan csatákat, amellyek esetében megállapodás született kisebb területek ide-oda csatolásáról a nyugat minden esetben saját győzelmeként emlegette, emlegeti, a csehek pedig a morvamezei csatát pl úgy említik, mint Rudolf győzelmét, holott Rudolf nem győzött volna Kun László serege nélkűl. Na persze elfelejtik megemlíteni a csatával kapcsolatban, hogy Rudolf a zsákmánnyal hazafutott...
A mongolok (tatárok) külön eset. IV. Bélát sokszor megkeresték ők az ajánlataikkal..
A besenyőkről olyanképpen lehet beszélni, mint mondjuk a szkítákról...ők is sok helyen éltek, például egyidejűleg Ordoszban is jelen voltak, továbbá a Balkán környékén és az országban is..stb. Réka (eredeti neve Csantavér)mint besenyő lány bizony elég sok besenyővel rendelkezett Békésben már Atilla korában..A besenyők eléggé zsákmányéhesek voltak és zsoldosként is szóbajöhettek.
Azthiszem az ókor óta történelmet -egy-egy kis szeletét- írogató idegenek keservesen lefordított történeteiből jószerivel semmi sem rakható össze normálisan. Egyetlen mű létezik -szerintem- amely erre alkalmas. A sok mozaik pedig csak egy széteső semmihez vezet.
Úgy az ókor mint a kora középkor történelme álatlában sokkal egyszerűbb mint ahogyan erről ma avítt írásookban olvasni lehet. A régi ember élete rövid volt, azonal javakhoz akart jutni ill. célját elérni és ezért a motiváció is egyszerű volt többnyire.
Nem úgy mint pl az Árpádház Róma által történt sunyi "kihalatása, kimérgezése", amely viszonylag hosszú ideig tartott..Ez a dolog kivételnek számít.
A magyarok ha -nagy csatákról volt szó- mindíg kértek keleti segítséget az ottmaradottaktól vagy a rokonnépektől. Ez általában jellemző is egészen a morvamezei csatáig.
Az olyan csatákat, amellyek esetében megállapodás született kisebb területek ide-oda csatolásáról a nyugat minden esetben saját győzelmeként emlegette, emlegeti, a csehek pedig a morvamezei csatát pl úgy említik, mint Rudolf győzelmét, holott Rudolf nem győzött volna Kun László serege nélkűl. Na persze elfelejtik megemlíteni a csatával kapcsolatban, hogy Rudolf a zsákmánnyal hazafutott...
A mongolok (tatárok) külön eset. IV. Bélát sokszor megkeresték ők az ajánlataikkal..
A besenyőkről olyanképpen lehet beszélni, mint mondjuk a szkítákról...ők is sok helyen éltek, például egyidejűleg Ordoszban is jelen voltak, továbbá a Balkán környékén és az országban is..stb. Réka (eredeti neve Csantavér)mint besenyő lány bizony elég sok besenyővel rendelkezett Békésben már Atilla korában..A besenyők eléggé zsákmányéhesek voltak és zsoldosként is szóbajöhettek.
Azthiszem az ókor óta történelmet -egy-egy kis szeletét- írogató idegenek keservesen lefordított történeteiből jószerivel semmi sem rakható össze normálisan. Egyetlen mű létezik -szerintem- amely erre alkalmas. A sok mozaik pedig csak egy széteső semmihez vezet.
Úgy az ókor mint a kora középkor történelme álatlában sokkal egyszerűbb mint ahogyan erről ma avítt írásookban olvasni lehet. A régi ember élete rövid volt, azonal javakhoz akart jutni ill. célját elérni és ezért a motiváció is egyszerű volt többnyire.
Nem úgy mint pl az Árpádház Róma által történt sunyi "kihalatása, kimérgezése", amely viszonylag hosszú ideig tartott..Ez a dolog kivételnek számít.
- Státusza