Gratulálok a kutyádhoz, és én is üdvözöllek az állattartók között újra. Nekem is van egy 5éves blökim (spániel-labrador keverék).
Néha úgy gondolom, érzem, hogy inkább ők tartanak minket!
A menhelyes dologgal az a baj, legalábbis számomra, hogyha én oda mennék, akkor nem tudnék választani, és megszakadna a szívem az otthagyottakért!
Maszat (kutyim neve) úgy került hozzám, hogy a mamája befogadott kutyus volt, és 2 hétre rá, megszülettek a kicsik, tízen!!! Szerencsére egyikük sem került menhelyre, mindnek találtak gazdit!
Legyen sok örömöd a kutyádban!