Reincarnacio

[Karesz28]

Valóban nincs másik oldala,de benne mindenki azt látja,amit éppen akar...

Jpcikának nincsenek felsőbbrendűségi komplexusai... Legalábbis szerintem. Ezt csak azért írtam,mert őt idézted be :

Eredeti szerző jpcika
Nem lesz. Seth egy lehetőség mindenkinek, aki érti és érteni akarja. Egy lehetőséggel pedig nem lehet vitatkozni - legfeljebb elszalasztani lehet.

És ezt válaszoltad rá:

Seth egy tükör darabkája. Ha túl sokat nézegeted magadat benne akkor (mint bármi más) tévútra vezet.
A kérdés az Jpcika hogy a tükröt nézed vagy az alakot benne.
A Sethel való vélemény különbségünk is ebből adódik, mert nem vagyok benne 100%ig biztos hogy a tanítás nem veszik bele valahol az önfényezésbe.

No remélem érthető,nem kutyultam össze

umm... nem, nem kutyultad össze, de nem azt akartam kihozni hogy Jpcikának felsőbbrendűségi komplexusai vannak.
Azt próbáltam megfogalmazni hogy nem tartom pozitív dolognak ha egy ideológia (vagy nevezd aminek akarod) a saját tökéletességéből indul ki, mert példának okáért Seth2-től sem tudom értékelni azt hogy úgy gondolja hogy minden elgondolásom ami nem egyezik az övével pusztán a korlátoltságomnak a záloga.

Ennyi. Lehet hogy akik jobban ismerik Seth2-t azok tudják hogy miért ilyen és el is fogadják és csak nekem mint kívülállónak szúrja egy-egy szofista hasonlata és filozófiai fordulata a szememet. De ez van. Ez nem jelenti azt hogy rossz ember lenne.

Még annyit hogy ezzel:

Valóban nincs másik oldala,de benne mindenki azt látja,amit éppen akar...

Tökéletesen egyetértek.

 

[evapatocs]

egymásban látjuk ön-önmagunkat

Akkor tessék Seth, mondjad kinek az átélései voltak ha nem csak és kizárólag a tiéd.
Hány olyan embert is ismersz pontosan aki a TE átéléseiddel, személyiségeddel, reinkarnációs emlékeiddel szaladgálnak a világban?

Amíg azt hiszed hogy amin keresztül mentél az a ~minden élőlényre ráhúzható univerzális és egy igaz valóság~ addig a tapasztaltaid csak az önámítást szolgálják.


Bár meg mondom őszintén mosolyogtató hogy ha én ezekre a mondatokra azt mondom hogy lekezelőek akkor te azt mondod hogy nem azok, csak én képzelem azt és így büntetem magam.
A felelősség áthárításának ez egy nagyon érdekes formája.

Egyébként hogyan állunk ennek kapcsán azzal a mondatoddal hogy "Amire fókuszálsz, azt teremted és erősíted."? Akkor ez azt jelenti hogy (a fenti idézeteket nézve) te másokban azt erősíted hogy hozzád képest korlátoltak?

Viccet félretéve Seth. Amikor olvasom tőled ezeket az utalásokat a korlátoltságomra pontosan tudom hogy vannak olyan dolgok amik előttem nyitottak, számodra viszont pontosan ebből az "önhittségből" kifolyólag láthatatlanok. Ne felejtsd el hogy az is egy korlát ha valaki azt hiszi hogy ő már eleget tud és megérkezett az út végére.

Ami a többit illeti én ezen a ponton kiszállok a beszélgetésből mert értelmetlennek tartom tovább forgatni és hempergetni olyan dolgokat amik mindkettőnk számára komoly értéket képviselnek valahol belül.
Pont annyira nincs értelme erőltetnem azokat a dolgokat amiknek a befogadására nem állsz készen mint amennyire nincs értelme neked azokat erőltetni amire én nem állok készen.

Végszóként pedig köszönöm a beszélgetést Seth és minden gondolatot. Talán egy nap helyre kerülnek bennem a szavaid is és megnyitnak előttem valamit amit ma még nem látok.

Minden esetben magunk állította korlátok ezek, de ne felejtsük el hogy a korlát sokszor kapaszkodó is és nem csak sorompó ami az utadat állja. Az emberi fejlődés mindig korlátok mentén zajlik, elengeded az egyiket, megfogod a másikat és feljebb húzod magad mint a bordásfalon.
Sokan azt mondják hogy ha elég magasra mászol akkor már nem lesz szükséged rájuk, de az is biztos hogy egyikünk sem lenne itt ha már elértük volna ezt az állítólagos szintet.


Én úgy hiszem hogy ez (mint ez seth és a saját példámból is kitűnik) talán még nehezebb mint vitázni róluk. A tapasztalatokat nem lehet megfosztani a hozzájuk vezető élményektől (a perspektív igazság fogalma), márpedig úgy nem fog működni a dolog ha rangsort próbálunk felállítani hogy ki mennyire korlátolt másokhoz viszonyítva (és tökéletesen mindegy hogy a korlátozottságot szellemi, fizikai vagy spirituális értelemben hozod fel).

Az a helyzet hogy addig amíg meghatározzuk a történet kezdő és végpontját (vagyis hogy milyen az alacsony és milyen a magas szellemi szint) addig lehetetlen lesz ezekről mint egyszerű tapasztalatokról és/vagy információkról tárgyalni, hiszen kinek mondhatod hogy amit átélt és ami rávezette egy bizonyos élet igazságra tévedés pusztán azért mert te már átléptél ezen a szinten és (legalábbis szerinted) magasabban vagy mint ő.

Néha a "tanítással" több kárt lehet okozni egy embernek aki még nem áll készen rá mint ha hagynád hogy tragédiából tragédiába lépjen. A te élet igazságod nem az övé.

Tanitani csak azt lehet,aki hagyja magát,...aki készen áll rá,...
mert befogadni azt, nem a logikán lehetséges.

Mig tudni akarjuk a választ a sok miértekre...és csak erre figyelünk,addig csak keresgélünk...

Lehet,hogy egyikőnk már előrébb lát,de az is lehet...hogy nem...

Neked is nagyon jó meglátásaid vannak,de kérlek, néha vonatkoztass el a logikától,figyelj befelé..és ott ..együtt,hamarább megérintjük egymást...közelebb leszünk egymáshoz,mintha ezt valaha is elképzeltük volna...
szeretettel:Éva

 

[sirkan49]

Jól van na, csak próbálkoztam, sosem tudni ... alapon.
Mindamellett azt érzem egy ideje, hogy darabokban szétszórva az emberek között, ott a válasz mindenre, csak össze kell(ene) rakni.

Arra még nem gondoltál,hogy maguk az emberek a szétszórtak?

Nem kellene előbb minket "összerakni" ?

 

[Kyra_]

A Pro Darwint nem kell temetni, kedves Kyra, Ernoe büntije lejárt. Lesz ott még ereszd el a hajamat, ha visszajön.

Szerintem a kitiltás Ernőnél betette a kaput. Nem hiszem, hogy az ő óriási egója elviselné ezt a tekintély csorbítást, amit a Canadahun elkövetett ellene.

Kedves Kyra!

Felkockázni úgy tudod a szöveget, ha a kiválasztott szövegrész elé bemásolod azt a quote-tal kezdődő, számos, zárójeles részt, ami az egész idézet elején van, a végére meg bemásolod az idézet alján lévő másik zárójeles quote-ot. Elnézést, de szakszerűbben nem tudom elmondani.

Köszönöm!

Az én gondom csak az, hogy a halottlátók sosem hivatkoznak arra, hogy egy halott lelket azért ne lehetne megidézni, mert már reinkarnálódott. És régebben elhunytak lelkeit is simán megidézik. A halottidézők állításuk szerint érintkeznek a halottakkal, ennek ellenére nem támasztják alá a reinkarnációt.
Ha egy lélek éppen azon tűnődik, hová szülessen le újra, hogy az a fejlődése szempontjából a legoptimálisabb legyen, és ilyenkor egy halottlátó megidézi, miért nem számol be a lélek az újonnan leszületéssel kapcsolatos dilemmájáról? Miért nem beszél egyetlen halott lélek sem a reinkarnációról a halottlátóknak? Sőt, egészen másról beszélnek.

Gondoltam utánanézek mit is mondanak ezeknek a médiumoknak odaátról és nem is kellett messze mennem, mert Karsai István a topikjában épp nem rég írt egy híres médiumról (rövidítve és alá is húztam a fontosabb részeket):

Pál médium által egy mélyen bukott, javulásra képtelen szellem jelentkezett, aki élete folyamán az egyik bűnt a másik után követte el. Minden bajt és szenvedést, amely törvénytelensége során keletkezett, másokra zúdított s mindezeket „problémákul” tekintvén, velük törődni sem akart. Sehogy sem volt felvilágosítható, míg végre szellemileg megkötözték s kényszerítették elmondani élettörténetét:

"Ez a szegény testvérünk, ki hosszú időkön keresztül mélységes szellemi álomban fog aludni, olyan szellemi álomban, mely kínosabb minden ébrenlétnél, végre felébred, de csak azért, hogy újból vágyakozzék az álom után, amely korántsem pihentető álom lesz, hanem a szellem és lélek energiájának lassú felmorzsolása, olyan álom, amilyet bizonyára mindegyiktek álmodott már, hogy a leggondterhesebb, a legsúlyosabb ébrenlét is megváltásnak tetszett számotokra hozzá képest és amelyből magatok ráztátok fel magatokat, csak hogy megszűnjék az az álom.<o>
</o><o></o>
Ilyen álmot fog ő még végigaludni hosszú-hosszú időn keresztül mindaddig, míg ez a nagyon ellentétes energia lelkében elfogy, amikor a kegyelem szózata felébreszti őt itt a szellemvilágban, de nem pihenésre és nem enyhülésre, hanem új küzdelmekre ezekkel a rémekkel szemben, amelyeket az ő életének törvénytelen érzései, gondolatai és tettei hívtak életre. És csak akkor, mikor ideát, ebben a világban teljesen kimerítette az ő ellentétes erőit, fog részesülni abban a kegyelemben, hogy még egyszer leszállhasson a földre, a lehető legkedvezőtlenebb körülmények kőzött: koldus sorban, nyomorék testben, mint idióta.<o>
</o><o></o>
Elfecsérelte összes erőit a földi élet örömeire, nem maradt szelleme, lelke számára elegendő erő ahhoz, hogy földi testében, mint világosan gondolkodó ember élhessen. De akkor is, amikor mint ilyen nyomorék és félkegyelmű fog élni az emberek között, itt-ott lesznek neki világos pillanatai, és ezekre a világos pillanatokra koncentrálódik majd az é egész szenvedése, abban az egyetlen problémában csúcsosodva ki, hogy miért kell neki így és miért kell a többi embereknek jól, kellemesen, szépségben és kedvező viszonyok között élni-e? De mert semmiféle eszköze, sem szellemi, sem lelki, sem értelmi, sem testi, sem anyagi képessége nem lesz arra, hogy helyzetén változtatni vagy csak enyhíteni is tudjon, így a törvénynek módjában lesz a bűnhődésnek egy jelentékeny százalékát lerovatni vele, hogy azután egy következő életben egészen kicsiny, jelentéktelen problémákat, - amelyeket a mindennapi földi élet felvet - kapjon megoldásra és akkor már egy belső kényszer ösztönözze őt arra, hogy azoknak megoldásához tényleg hozzá is fogjon.<o></o><o></o>

Mert kedves embertestvéreim, ha jól szemügyre vesszük, ez az egész földi élet sem egyéb, mint problémáknak összessége. Mindenkinek az életében úgyszólván napról-napra, egymásnak adva a kilincset, jelentkeznek a megoldandó problémák; néha egész kicsinyek, amelyeket könnyűszerrel megold, néha pedig súlyosak és nagyok, olyanok, amelyek fordulópontokat képeznek életében. Nem mások ezek, mint az élet fonalán az ember vagy emberszellem törvénytelen gondolatai, érzései és tettei által kötött csomók, amelyek az egyik életből a másikba áthúzódnak. <o></o>
És aki azokat megoldani nem meri, vagy nem vesz hozzá elegendő erőt és időt, miután a megoldás a végtelenségig nem húzódhatnak: az egy következő életében ugyanazokkal a csomókkal, talán sokkal súlyosabb körülmények között találja magát szemben, mert egyszer egész bizonyosan őneki magának kell azokat megoldania.<o></o>

Aki egyszer testet alkotott az embernek, miért ne alkothatna neki testet újra? Aki elő tudott hívni a semmiből olyanokat, akik sosem léteztek azelőtt, miért ne tudna előhívni olyat, aki már létezett egyszer? És nem más személyiség alatt, hanem a saját személyisége alatt.

Természetesen az, aki testet alkotott az embernek és lelket lehelt belé, újra megteheti azt! (Persze úgy, ahogy azt előzőleg is tette, azaz nem egészen azon a gyermek-mesébe illő módon, hogy kiugranak a csontok a földből ...stb )

És Te mivel magyarázod azt, hogy a halottidézők mindenféle hipnózis nélkül pontos információkat közölnek egy elhunyt személyről, életének és halálának körülményeiről, a családjáról, a szeretteiről, a vágyairól, a titkairól, a szava járásáról, de még azt is megmondják, milyen ruhában temették el az illetőt, holott egy pillanatig sem állítják, hogy az említett személy reinkarnációi lennének? (Nem is lehetnének, hisz sokszor egyidejűleg élnek az illetővel, és akár több száz egyidőben élt halott lelkét is megidézik.)

A halottlátókat, úgy tudom nem kell hipnotizálni, hiszen valamilyen módon ők állandó kapcsolatban vannak a szellemvilággal és elég, ha saját magukat relaxált állapotba hozzák.

Én már hallottam olyanról, hogy nem tudták megidézni a kért halott szellemét, meg olyant is, hogy egészen másik szellemi lény "szállta meg" a médiumot, mint akit kértek.

De elszaladtatok! 1-2 hétig nem járok erre azt csak úgy kapkodom a fejem. Darwin helyett most már van itt hallucinogénektől a bűnig meg halottlátóktól kioktatásig minden. Amint utánatok olvastam magam én is jövök szónokolni.

Kedves FagyisSzent! A magam nevében mondhatom, hogy alig várom. Többek között azért, mert ittennék már nagyon elrugaszkodtunk az eredeti témától.

 

[sirkan49]

umm... nem, nem kutyultad össze, de nem azt akartam kihozni hogy Jpcikának felsőbbrendűségi komplexusai vannak.
Azt próbáltam megfogalmazni hogy nem tartom pozitív dolognak ha egy ideológia (vagy nevezd aminek akarod) a saját tökéletességéből indul ki, mert példának okáért Seth2-től sem tudom értékelni azt hogy úgy gondolja hogy minden elgondolásom ami nem egyezik az övével pusztán a korlátoltságomnak a záloga.

Ennyi. Lehet hogy akik jobban ismerik Seth2-t azok tudják hogy miért ilyen és el is fogadják és csak nekem mint kívülállónak szúrja egy-egy szofista hasonlata és filozófiai fordulata a szememet. De ez van. Ez nem jelenti azt hogy rossz ember lenne.

Még annyit hogy ezzel:
Tökéletesen egyetértek.

khmm.....köszönöm,hogy megértetted

Miért lennél Te korlátolt? Szerintem ezt senki nem mondta,vagy már megint nem jól olvastam valamit?

Seth2-t mindannyian ismerjük,már amennyire ismerni lehet valakit a neten keresztül.
Furcsa gondolattársításaid és megérzéseid vannak.....
Ugyanis szofistáknak eredetileg a műveltséget és beszédkészséget fizetés ellenében tanító, gondolkodókat nevezték. (i.e.5.sz.)

Ugyanakkor szofizmus szó a látszattudós elnevezést is kapta Szókratész idejében.

Viszont Seth (az eredeti) tanításai ma mindenki számára "fizetség" nélkül elérhetőek.

Gondolom a "mi" Seth kettőnk meg nem tanító,csak szeretné megosztani azt,amit olvasott .

 

[Karesz28]

Szerintem a kitiltás Ernőnél betette a kaput. Nem hiszem, hogy az ő óriási egója elviselné ezt a tekintély csorbítást, amit a Canadahun elkövetett ellene.

:mrgreen:
Ez nekem is megfordúlt a fejemben egyébként

 

[Karesz28]

Furcsa gondolattársításaid és megérzéseid vannak.....
Ugyanis szofistáknak eredetileg a műveltséget és beszédkészséget fizetés ellenében tanító, gondolkodókat nevezték. (i.e.5.sz.)

Ugyanakkor szofizmus szó a látszattudós elnevezést is kapta Szókratész idejében.

A szofizmus kifejezésnek én az utóbbi, ha úgy tetszik mai napi formáját használom. Speciel nem is tudtam hogy valamikor még értelmes dolog volt.
Az angol nyelvben például már csak egy értelmű szóként szerepel:
"a deliberately invalid argument displaying ingenuity in reasoning in the hope of deceiving someone" vagyis mint olyan látszat érvelés ami akarva-akaratlanul de megtéveszti hallgatóságot.

Gondolom a "mi" Seth kettőnk meg nem tanító,csak szeretné megosztani azt,amit olvasott .

Azért ha olvasod amit ír akkor látod hogy nem is egyszer kihangsúlyozta hogy a saját élményeiről van szó és nem valamiről amivel csak példálózik.

 

[sirkan49]

A szofizmus kifejezésnek én az utóbbi, ha úgy tetszik mai napi formáját használom. Speciel nem is tudtam hogy valamikor még értelmes dolog volt.
Az angol nyelvben például már csak egy értelmű szóként szerepel:
"a deliberately invalid argument displaying ingenuity in reasoning in the hope of deceiving someone" vagyis mint olyan érvelési stílus ami hibás és akarva-akaratlanul de megtéveszti hallgatóságot.

Azért ha olvasod amit ír akkor látod hogy nem is egyszer kihangsúlyozta hogy a saját élményeiről van szó és nem valamiről amivel csak példálózik.

Hát ha tulpát is lehet teremteni,akkor egy "sima" személyes élményt miért nem?

Ha sokáig filózik rajta valaki előbb-utóbb csak összejön a képzeletében,amit aztán valóságosnak él meg.

 

[Kyra_]

II. János Pál a Vatikánban zarándokok előtt tartott útbaigazítást, illetve foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.

"Nem kell azt hinni, hogy a halál utáni élet csak az ítélet napján kezdődik. A földi elmúlás és a feltámadás között sajátos körülmények és törvények uralkodnak. Ebben a szakaszban a test oszlásnak indul, és a tovább élés elemei kerülnek előtérbe. Az ember akarata és tudata, tovább él, így a személyiség nem szűnik meg, noha a test megsemmisül. A lélek elhagyja a testet, és megvilágosodnak előtte az időtlenség titkai. Ekkor, és így lép be az örökkévalóságba."

Szerintem legszívesebben kimondta volna, hogy van reinkarnáció, de hát ugye ezen a szinten legfeljebb sejtetni lehet, hogy mit gondol az ember fia.

 

[Jaszladany]

Szerintem a kitiltás Ernőnél betette a kaput. Nem hiszem, hogy az ő óriási egója elviselné ezt a tekintély csorbítást, amit a Canadahun elkövetett ellene.

A jövő héten visszajön.

Gondoltam utánanézek mit is mondanak ezeknek a médiumoknak odaátról és nem is kellett messze mennem, mert Karsai István a topikjában épp nem rég írt egy híres médiumról (rövidítve és alá is húztam a fontosabb részeket):

Én is olvastam halottlátó médiumokról, láttam is róluk dokumentumfilmeket, de soha, egyikről sem olvastam vagy halottam, hogy a reinkarnációról beszélt volna, vagy hogy az általuk megidézett lelkek bármi hasonlóról számoltak volna be.

Természetesen az, aki testet alkotott az embernek és lelket lehelt belé, újra megteheti azt! (Persze úgy, ahogy azt előzőleg is tette, azaz nem egészen azon a gyermek-mesébe illő módon, hogy kiugranak a csontok a földből ...stb )

Senki sem állította, hogy a régi testét kapja vissza az ember. Mi értelme lenne egy romló, öregedő, beteg testet visszakapni?

Én már hallottam olyanról, hogy nem tudták megidézni a kért halott szellemét, meg olyant is, hogy egészen másik szellemi lény "szállta meg" a médiumot, mint akit kértek.

Persze, előfordul, hogy azt mondják, most épp nem jelentkezik ez vagy az a szellem, de még sosem mondták, hogy azért nem, mert már reinkarnálódott. Én legalábbis nem tudok ilyenről.

Ha utánanézel ezeknek az irodalmak, látni fogod, hogy még csak nem is érintik a reinkarnáció témáját.
Ha ez mégis megjelenik a halottidézéssel kapcsolatban, (mint az általad idézett szövegben) az szerintem csak az eleve reinkarnációs hitűek körében merülhet fel. A médiumok többsége azonban nem vallja ezt a hitet, ők nem is említik a reinkarnációt, ők egy túlvilágról vagy másvilágról beszélnek, ahol a halottak lelkei tartózkodnak. Persze, ez is egy hitvilágot tükröz. Csakhogy ugyanazzal bizonyítják, mint a reinkarnáció-hívők a maguk hitét.

 

[Jaszladany]

II. János Pál a Vatikánban zarándokok előtt tartott útbaigazítást, illetve foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.

"Nem kell azt hinni, hogy a halál utáni élet csak az ítélet napján kezdődik. A földi elmúlás és a feltámadás között sajátos körülmények és törvények uralkodnak. Ebben a szakaszban a test oszlásnak indul, és a tovább élés elemei kerülnek előtérbe. Az ember akarata és tudata, tovább él, így a személyiség nem szűnik meg, noha a test megsemmisül. A lélek elhagyja a testet, és megvilágosodnak előtte az időtlenség titkai. Ekkor, és így lép be az örökkévalóságba."

Szerintem legszívesebben kimondta volna, hogy van reinkarnáció, de hát ugye ezen a szinten legfeljebb sejtetni lehet, hogy mit gondol az ember fia.

Érdekes, az én olvasatomban egy sor olyan dolgot mondott a pápa, ami gyökeresen ellentétes a reinkarnációval. Mint pl.:
Az ember akarata és tudata, tovább él
a személyiség nem szűnik meg
időtlenség
örökkévalóság
feltámadás

Javíts ki, ha tévedek, de a reinkarnáció során az újra leszületéssel az előző személyiség megszűnik, és egy új személy keletkezik. Tehát az előző személyiség akarata és tudata sem él tovább.
Próbálják a régit előkapirgálni a hipnózissal meg egyéb praktikákkal, de azért természetes szinten sehol sincs az emberben a korábbi életében volt személyisége.

A reinkarnáció időben zajló folyamat, és nem az időtlenségben. Meghalni, majd újra megszületni, megint meghalni stb. csak időben lehet. Időtlenségben ez elképzelhetetlen.
Különös is, hogy spirituális dolgokról úgy beszélünk, hogy bele van szorítva az időbe. Ráadásul a kőkemény múlt-jelen-jövő sorrendjébe. Mert ugye nem visszafelé az időben születnek le a lelkek, hanem csak előre. Vagy visszafelé is? De az idősík még akkor is ott van. Nincs időtlenség, amit a pápa emleget.

Az örökkévalóság az időtlenség szinonimája. A reinkarnáció esetében max. véget nem érő időről beszélhetnénk, de a pápa az időtlenségről beszél, tehát abban az értelemben szól az örökkévalóságról, amikor az idő megszűnik.

Ha mégis mindenáron bele akarod préselni a pápa szövegébe a reinkarnációt, akkor azt kell állítanod, hogy a reinkarnáció vége feltámadás. Mivel a pápa ezzel tesz pontot a lélek útjának a végére, lévén ő a halál és a feltámadás közötti időről beszél.

Persze azok után, hogy már belefér a monoteizmus is, meg a mennyország is, én már a feltámadás+reinkarnáción se csodálkoznék.

Mellesleg régóta motoszkál bennem a kérdés, hogy mi van ebben a hitvilágban az állatokkal. Mert hogy az állat testébe való leszületés ki lett innen radírozva. De akkor az állatokkal mi van? Azoknak nincs lelke?

 

[evapatocs]

II. János Pál a Vatikánban zarándokok előtt tartott útbaigazítást, illetve foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.

"Nem kell azt hinni, hogy a halál utáni élet csak az ítélet napján kezdődik. A földi elmúlás és a feltámadás között sajátos körülmények és törvények uralkodnak. Ebben a szakaszban a test oszlásnak indul, és a tovább élés elemei kerülnek előtérbe. Az ember akarata és tudata, tovább él, így a személyiség nem szűnik meg, noha a test megsemmisül. A lélek elhagyja a testet, és megvilágosodnak előtte az időtlenség titkai. Ekkor, és így lép be az örökkévalóságba."

Szerintem legszívesebben kimondta volna, hogy van reinkarnáció, de hát ugye ezen a szinten legfeljebb sejtetni lehet, hogy mit gondol az ember fia.

Az emberi akarat,és tudat jelenléte,még nem jelenti a reinkarnáció meglétét.

 

[Jaszladany]

Az emberi akarat,és tudat jelenléte,még nem jelenti a reinkarnáció meglétét.

Az biztos.

 

[pitti]

Ha utánanézel ezeknek az irodalmak, látni fogod, hogy még csak nem is érintik a reinkarnáció témáját.
Ha ez mégis megjelenik a halottidézéssel kapcsolatban, (mint az általad idézett szövegben) az szerintem csak az eleve reinkarnációs hitűek körében merülhet fel. A médiumok többsége azonban nem vallja ezt a hitet, ők nem is említik a reinkarnációt, ők egy túlvilágról vagy másvilágról beszélnek, ahol a halottak lelkei tartózkodnak. Persze, ez is egy hitvilágot tükröz. Csakhogy ugyanazzal bizonyítják, mint a reinkarnáció-hívők a maguk hitét.

Draga Kiralynom, en eztet nem ertem. Miota vannak a halottlatok olyan magas szinten a szemedben, hogy mervado a velemenyuk, mikor a sajad szavaid szerint a biblia ova int toluk?

Arrol nem is beszelve, hogy nem tudtam, hogy te ertekeztel a mediumok tobbsegevel akik nem valljak a reinkarnaciot.
Vagy a reinkarnacio meg nagyobb satan mint a halott idezes, hogy osszefogj ellene?

Érdekes, az én olvasatomban egy sor olyan dolgot mondott a pápa, ami gyökeresen ellentétes a reinkarnációval. Mint pl.:
Az ember akarata és tudata, tovább él
a személyiség nem szűnik meg
időtlenség
örökkévalóság
feltámadás

Milyen logikai kovetkeztetessel vontad le a konkluziot hogy ezek a kijelentesek ellenkeznek a reinkarnacioval?

Javíts ki, ha tévedek, de a reinkarnáció során az újra leszületéssel az előző személyiség megszűnik,

Akkor had javitsalak ki. Nem szunik meg, sot az a lenyeg, hogy megmarad es tovabb tanul es fejlodik.

A reinkarnáció időben zajló folyamat, és nem az időtlenségben. Meghalni, majd újra megszületni, megint meghalni stb. csak időben lehet. Időtlenségben ez elképzelhetetlen.

Ezt nem tudom ki hitette el veled. A metafizikai vilagban nincs ido az csak a mi 3 dimenzios vilagunk erzekelese. Ott Ok es Okozat egyszerre tortenik ami azt jelenti, hogy vissza szulethecc akar az okorba is.

Mert hogy az állat testébe való leszületés ki lett innen radírozva. De akkor az állatokkal mi van? Azoknak nincs lelke?

Nem figyelsz. En azt mondtam, hogy te mint halado lelek mar nem jossz vissza kukackent. Viszont ez nem jelenti azt, hogy sosem voltal kukac mint kezdo lelek..

 

[FagyisSzent]

II. János Pál a Vatikánban zarándokok előtt tartott útbaigazítást, illetve foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.

"Nem kell azt hinni, hogy a halál utáni élet csak az ítélet napján kezdődik. A földi elmúlás és a feltámadás között sajátos körülmények és törvények uralkodnak. Ebben a szakaszban a test oszlásnak indul, és a tovább élés elemei kerülnek előtérbe. Az ember akarata és tudata, tovább él, így a személyiség nem szűnik meg, noha a test megsemmisül. A lélek elhagyja a testet, és megvilágosodnak előtte az időtlenség titkai. Ekkor, és így lép be az örökkévalóságba."

Szerintem legszívesebben kimondta volna, hogy van reinkarnáció, de hát ugye ezen a szinten legfeljebb sejtetni lehet, hogy mit gondol az ember fia.

II. János Pál helyett nem nyilatkozhatom, de hogy nem szándékozott reinkarnációt mondani az elég biztos tekintve hogy a szónak ma egyetlen értelme forog közkézen: lélekvándorlás. Ezt pedig nem fogadta el, nem is fogadatta el, mert nem kompatibilis a katolikusok örök életbe és a test feltámadásába vetett hitével. Amennyiben a reinkarnáció szót az emberek képesek volnának olyan értelemben használni, amelybe belefér, hogy a test elporladása után a lélek egy új, más minőségű, örök testet kap, amelyből már nem tér vissza a földi életbe, akkor, és csak akkor lehetne a reinkarnáció szót a volt pápa szájába adni.

 

[FagyisSzent]

Érdekes, az én olvasatomban egy sor olyan dolgot mondott a pápa, ami gyökeresen ellentétes a reinkarnációval.

Egyetértés moraja a nézőtéren.

Mellesleg régóta motoszkál bennem a kérdés, hogy mi van ebben a hitvilágban az állatokkal. Mert hogy az állat testébe való leszületés ki lett innen radírozva. De akkor az állatokkal mi van? Azoknak nincs lelke?

Ezt most melyik hitvilág keretében kérdezed?

 

[FagyisSzent]

...Milyen logikai kovetkeztetessel vontad le a konkluziot hogy ezek a kijelentesek ellenkeznek a reinkarnacioval? ... Akkor had javitsalak ki. Nem szunik meg, sot az a lenyeg, hogy megmarad es tovabb tanul es fejlodik. ... A metafizikai vilagban nincs ido az csak a mi 3 dimenzios vilagunk erzekelese. Ott Ok es Okozat egyszerre tortenik ami azt jelenti, hogy vissza szulethecc akar az okorba is. ...En azt mondtam, hogy te mint halado lelek mar nem jossz vissza kukackent. Viszont ez nem jelenti azt, hogy sosem voltal kukac mint kezdo lelek..

Szia pitti!

Bár Jaszladanyhoz intézed szavaid, van egy pici észrevételem.

A gondom az, hogy a saját reinkarnációs hited keretében teljesen igazad van, de azon kivül nem feltétlenül. Az ógörög, a hindu és buddhista, a norvég-kelta, a maniheus, antropozófiai és egyéb hitvilágok mind másképp közelitik meg a reinkarnációt. Vannak hasonló elemeik, de rengeteg a különbözőség is. Azt állitani, hogy a reinkarnáció ezt vagy azt jelenti a lélek fejlődése vagy a személyiség integritása kapcsán attól tartok picit pontatlan.

 

[pitti]

II. János Pál helyett nem nyilatkozhatom, de hogy nem szándékozott reinkarnációt mondani az elég biztos tekintve hogy a szónak ma egyetlen értelme forog közkézen: lélekvándorlás.

Szia Fagyis. Te jobban tucc angolul mint hogy ezt ennyire kicsavard.

Lelekvandorlas=soulmigration?

Carnation=Megtestesules
Reincarnation=Ujra testet oltes?

Ujra testet oltes=Feltamadas?

Nem lehetseges, hogy a draga jo biblia mindig is reinkarnaciorol beszelt?

 

[Jaszladany]

Ezt most melyik hitvilág keretében kérdezed?

Természetesen a reinkarnáció keretében kérdeztem.

Különben üdv újra a fedélzeten, kedves Fagyis! kiss
Bízom benne, hogy segítesz egy kicsit helyre tenni itt a dolgokat, mert nekem egyre zűrzavarosabb ez a hitvilág.

 

[FagyisSzent]

Szia Fagyis. Te jobban tucc angolul mint hogy ezt ennyire kicsavard.

Lelekvandorlas=soulmigration?

Carnation=Megtestesules
Reincarnation=Ujra testet oltes?

Ujra testet oltes=Feltamadas?

Nem lehetseges, hogy a draga jo biblia mindig is reinkarnaciorol beszelt?

Szia pitti! Bóknak veszem, amit irsz ("jobban tucc"), bár szerintem kicsavarásról nincs szó. A lélekvándorlás az a fogalom, amit a köznép ("odi profanum vulgus") a reinkarnáció szóval azonosit. Azaz, ahogy Te magad is kifejtetted már, ugyanaz a lélek-tudat az, ami egy új testben születik újra, testesül meg (re = újra + incarnatio = megtestesülés). Amit a Biblia ir az megtestesülés (incarnatio) NEM újra megtestesülés (reinkarnáció). Amit utolsó mondatodban irsz ("Nem lehetseges, hogy a draga jo biblia mindig is reinkarnaciorol beszelt?") a feltámadás kapcsán egyetlen új ÖRÖK életre való feltámadást jelent. Nem pedig egy új földi életre való születést! A kereszténység fogalmai szerint a feltámadás nem a lélek halhatatlanságát, hanem a meghalt testnek Isten általi fölélesztését és a lélekkel örökre való egyesítését jelenti. Én ezt nagyobb különbségnek látom, mint hogy bármiféle azonosságjelet lehetne tenni a két világnézet felfogása, fogalmai közé annak ellenére, hogy manapság azt illik hirdetni, hogy a kereszténység mindig is vallotta a reinkarnációt. Az ilyen állitás a keresztény tanok elég komoly félreértésén ill. félremagyarázásán alapszik.