Székely, és fia beszélgetnek:
- Édösapám, nagy dolog van.
- No fiam, mi az?
- Édösapám, szerelmes vagyok.
- Az jó. Kibe?
- Édösapám, én egy lovat szeretek.
- ? Egy lovat?
- Azt biz' én.
- Osztá' kanca, vagy csodör?
- Persze, hogy kanca...azt hiszi édösapám, hogy természetellenes vágyaim vannak??
LoL ez is nagyon jó, de én ezt szeretem a legjobban
A székely utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen bátyám, mert kisodródunk!
- Negyven éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk, bátyám, mert itt halunk meg!
- Negyven éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is. Ezután egy harmadik kanyar is föltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és drabaokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Negyven éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!