Kedves Frank
-
Az egyetemes vallások "konkrét Istenekröl" beszélnek akik konkrét ceremoniák kiséretében akarnak dicsöitve lenni. A vallás az több mint "intelligent design". A kereszténység például a "Credoban" foglalja össze az alapelveit, amitöl nem szabad eltérni. Hogy "Jézus az Isten jobbján vagy a balján üll"az nem egy bagatell részletkérdés, amit különbözöképpen lehet értelmezni, hanem az "üdvözülés és az elkárhozás" választovonala.
-
A másfél milliárd kereszténynek a fejvesztés terhe mellett (különben a pokolba kerül) "hinnie kell" abba, hogy a pap egy 2000 éve halott ember (Jézus) vérét issza és a testét eszi. ("Nem szabad ráharapni az ostyára, hogy ne fájjon a Jézuskának" igy tanitják az elsöálldozoknak)
-
A "Nagy miszterium" (és ez volt az oka amiért az öskeresztényeket üldözték), hogy ök bort áttudnak változtatni vérré egy titkos recept alapján. Ez még a Romaiaknak is perverznek tünt, pedig tudjuk rolluk, hogy evés után tollal csiklandozták a torkukat, hogy hányni tudjanak.
-
Igen kedves tölled, hogy hidat probálsz épiteni az ellenségeskedö vallások között, de ez a multban nem volt lehetséges, a napjainkban nem megy és amig dogmák vannak nem is fog létrejönni.
-
Mit hozott az Ökumenikus-mozgalom? Semmit. Az 50-es években még exkommunikáltak ha egy református nöt vettél el feleségül, ma "megengedik" ha megigéred, hogy katholikusan neveled a gyerekeidet. Az "Egri csillagok" nem változtattak semmit a történelmen, a Moszlemok ma Koránnal a kezükben kamikáz modra robbantják fel a "hitetleneket", azok pedig a megtorlásnál "Isteni küldetésröl" beszélnek.
-
Hogy a vallásoknak az alapja közös, abban egyetértünk. De ezt nem "Istennek" hanem "tudatlanságna" nevezik.
Mindaz ami "bölcsnek" tekinthetö egy vallásbol az elfogadhato egy teremtö, értünk aggodo Isten képe nélkül.
-
Egy "mindenhato Isten", akinek jobb dolga sincs mint egy örült nagy univerzumot csinálni és bele "koronaként" embert sárbol, az egy primitiv prehisztorikus elképzelés.
-
Az "Isten" nem más mint egy immaginárius alphaemberke, akire jol lehet hivatkozni. Ugy mint a bratyora az iskolaudvaron. "Szolok a bratyomnak és bevág téged a szekrénybe mint a sporttáskát!"
-
Egy ilyen bratyora hivatkozni "elönyökkel jár". Még a koldusok is "Isten nevében" könyörögnek alamizsnát. Az Isten az csak egy segédeszkölz a saját kivánságainknak az elérésére. Mi akarunk valamit de elöretolunk egy "istent" mert az ö nevében könnyebben kapunk támogatást a céljaink eléréséhez.
-
Minden psychologus ismeri az immaginárius lénny trükjét. A gondolkodo ember számára nehéz a döntés mert képesek vagyunk érveket felsorolni pro és kontra. Itt "segit" az immaginárius lény. "Mitt tenne a helyemben Jézus?" erre a trückre van szüksége sok embernek akinek nincs elég önbizalma.
-
Akinek direkt drotja van a "fönökhöz" az sokat tud mesélni. A Vatikán az Isten kommando-centruma, hirdeti a keresztény katolikus egyház.
-
Egyszer egy idös emberrel diskuráltam aki 90-en felül volt de az esze ugy vágott mint a borotva. Ö az egész életét egy traditio szerint élte le. A hütöszekrény lámpáját mikroprozesszor irányitotta, hogy a hét egy bizonyos napján ne gyulladjon meg ha kivesz valamit belölle. A handyje is koser volt, a hét végén nem lehetett felhivni. De ezt a problémát megoldotta, a hét végén együtt volt mindig a családjával, más meg ezen a napon nem volt érdekes.
-
Az sem volt téma nálla, hogy az ember ripszi-ropszi vagy evolutios modon jött létre. Az egy kérdés, szerinte amivel a biologusoknak kell megbirkozniuk.
-
A szülö kötelessége a gyerekét felnevelni, a gyerek kötelessége pedig a szülönek az utolso "tiszteletet" megadni. (eltemetni), és még felsorolt néhány "mitzwot" amire sulyt fektetett. Az Istenröl nem esett szo. Az volt az érzésem, hogy az ö életritmusát nem befolyásolta valojában a kérdés, hogy létezik egy Isten vagy sem.
-
A zsido törvények szerint, ha jol tudom, szinte az összes Torában találhato törvény megszeghetö ha az életünket veszély fenyegeti. (Kivéve gyilkosság és a nemzés)
-
Röviden, az ember sem követ más alapelveket mint egy hegyesorru egér, vagy más élölény. Mi a magunk érdekében teszünk igy vagy ugy nem pedig azért, hogy imponáljunk egy csordaelsönek.