Kedves vazajcev
-
Köszönöm a kimeritö hozzászolást. Igazábol nem értem, miféle koboldokat és "erőtér-átalakítókat" toborzott össze az isten néhény hordo bor elöállitásához. Szerintem az evangelium ezen része csak a "fröcsnek" a feltalálásárol szol.
-
Az evangelium egy mese ez abbol is láthato, hogy Jézus emberként viselkedik, emlékszik, válaszol, eseményekre reagál, követi az Atya tanácsait amit adott esetben mindig frissen kap, tehát alá van vetve a kauzalitásnak. Csodák csak akkor jelennek meg a szövegben amikor a szerzö benyomást akar tenni az olvasoira.
-
A bornak ugy a zsido mind a keresztény vallásban messiási jelentösége van. Az Urvacsora nem más mind a zsido "szeder-tányér", pászka és bor, (min. 3,5 dl és nem 0.2 mind az étteremben) Gyerekek szöllölevet kapnak.
-
A hittanárom szerint a "szentmise" nem érvényes akkor ha pancsolt bort használnak. Az almabor sem megengedett. Mint ministránsnak feltünnt nekem, hogy a papok fehér-bort használnak, holott Jézus egészen biztos valami Merlot, Cabernet Sauvignont ihatott. Na ja, sokáig a Tokai volt a legjobb fehér bor magyarországon, a "kövidinkát" csak az alkoholisták itták.
-
De vissza a halálhoz.
-
Minden élölény meghal, hogy mi lesz belöllük azt tudjuk, az élölények feleszik egymást, akit meg nem zabál fel a másik abbol szén, köolaj, bitumen lesz, vagy az oxidatio (tüz) lebontja az alkotéreszeire.
-
Az ember a tulméretezett agyával nem akarja elfogadni, hogy a tudata is egyszer felmondja a szolgálatot, megfog szünni létezni. Ennek az oka, hogy a tudat lassu leépülésével a kognitiv gondolkodás is alábbhagy. Kevés örült van aki felismeri magán az örültséget.
-
Erdekes, ha egy mentöautoaban valaki meghal, a személyzet automatikusan lecsavarja az ablakot, hogy "kitudjon szállni a lélek".
-
Egy nagyszerü dolog lenne ha levetközhetnénk a testi nyügöket amik a halálhoz vezetnek és ennek ellenére létezhetnénk, kiélvetnénk a szenvedélyeinket, együtt lehetnénk azokkal akiket szeretünk. Figyelhetnénk mind a moziban, hogy hogyan küzködnek a továbbélök, büntetlenül gáncsot vethetnénk azoknak akikkel eddig nem jöttünk ki, belenyulhatnánk a kasszába és nem látna bennünket senki... A világ sajnos ritkán olyan mind ahogy szeretnénk.
-
De ott vannak a negativ dolgok, mi értelme lenne annak, hogy összefussak Hitlerrel? Neki is örök élete lenne, mégha különbözö zárt osztályra is kerülnénk. Ha lenne egy teret idöt nem igénylö anyagtalan "lélek" akkor az anyagi világra semmi szükség nem lenne. Akkor az egyik pillanatrol a másikra leszállhatnánk a Holdon, nem kéne kozmikus sebességekkel számolni. A világ viszont nem olyan.
-
Ha a szeretet, szerelem anyagtalan tulajdonság lenne akkor a vasalodeszkát is elvehetnénk feleségül, vagy a nök rögtön a söröshordot. Az emberi tevékenység valamenyi része konkret biologiai feladatokhoz kötött. Egy másodperce sincs a szervezetünknek mással foglalkozni mind az életbenmaradás. Lehet, hogy a költö a gondolataival a fellegekben jár de a gyomra, tüdeje, szive eközben dolgozik mert különben megszünne létezni mind gondolkodo lény.
-
Semmi okunk azt gondolni, hogy az ember halálával a személyisége megmaradna. Milyen szükségszerüség állna az örökké megmarado személyiség mögött? Az a csodálatos, a szép, a varázslatos, hogy változunk, hogy meglepetések vannak, hogy alkalmazkodunk...
-
Egy "élet a halál után" ellentmondana minden eddigi tapasztalatunknak. Az "élet a halál elött létezik" és ezt kellene szem elött tartanuk, ezt kéne hasznosan eltöltenünk mert utána nem lesz alkalmunk valamit is bepotolni.
-
Borzaszto kelemetlen lenne ha felébrednénk a halál után és kiderülne, hogy még mindig halottak vagyunk és azon bosszankodnánk, hogy mit hagytunk ki az életünkben. Ha boldogok akarunk lenni, ha azt akarjuk, hogy a másik is boldog legyen, ha a paradicsomot akarjuk, akkor azon most kell szorgoskodnunk, itt az életünk során és nem arra várni, hogy a halálunk után mindez magátol megtörténik. Ne egy Jézuskát imádjuk, hanem azt aki viszont tud szeretni, aki rögtön meghallgatja a kéréseinket és nem pedig véletlenek ütemében válaszol a kivánságainkra.
-
A tulvilág biztositéka sokak szerint egy "istenfélö élet", a vallásos elöirások betartása, de mi van ha a hypothetikus lény isten ezt másképp látja? Mondjuk az öngyilkos merénylök esetén?
-
Szerintem az élet egy borzasztoan nagy szerencse. Az univerzum egy elképzelhetetlenül pici része képes a saját és az öt körülvevö orjási világmindenség létén elgondolkodni és ennek nagyvonalakban valo megismerésére. Fantasztikus, hogy mindehez nincs szükség valamiféle "anyagintuli lélekre". Egyetlen elmélet számára sem szükséges egy anyagtol független "lélek".
-
Ilyet csak ösrégi idökben kigondolt vallások posztulálnak minden tudományos alap nélkül.
-
A halálközeli élmények, nem térnek el semmiben a kábitoszerek, ilyedség, epilepsia, vagy más fiziologiai hatásokra létrejött idegrendszeri zavaroktol.