Élet és tudomány

Akkor nézzük milyen problémákkal fogunk szembenézni itt a földön?

Egyre több csapadékot hoznak a trópusi esők
National Geographic

A NASA kutatásai arra mutattak rá, hogy a trópusi területek az elmúlt 25 év során csapadékosabbá váltak. A globális klímaváltozás hatására ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
A NASA Goddard Space Flight Center kutatói 25 évre visszamenőleg földi és űrmegfigyelésen alapuló adatsorokat elemeztek, és kimutatták, hogy a trópusi területeken - ahol a Föld teljes csapadékának kétharmada hull le – 1979 és 2005 között öt százalékkal nőtt az évi csapadékmennyiség.
A jelenség oka a kutatók szerint a földfelszín és a légkör hőmérsékletének növekedésében keresendő. A legtöbb globális klímaváltozással kapcsolatos prognózis szerint ez a jelenség a jövőben tovább fokozódik.
Az itt bemutatott térképen látható hogyan változott a csapadék mennyisége 1979 és 2005 között: a kék szín a növekvő, a barna a csökkenő csapadékot jelenti. A legtöbb csapadékot az óceánok trópusi területei kapták. Az Indiai- és a Csendes-óceán Egyenlítő menti térségeiben a napi csapadékmennyiség több mint fél millimétert nőtt egy évtized alatt. Dél-Amerika északi területei és Délkelet-Ázsia is nedvesebbé vált, viszont a szárazföldeken sok helyütt csökkenő tendencia figyelhető meg.


Az eredmény nem lepte meg a kutatókat, hiszen korábban már több klímamodell is kimutatta, hogy a növekvő átlaghőmérséklet a csapadékos területeket még csapadékosabbá, a száraz területeket, pedig még szárazabbá teszi. Habár a csapadék mennyisége összességében nőtt, és várhatóan a jövőben is nőni fog, térben és időben viszont ez nem egyenletesen oszlik el, hanem kisebb területeken heves esőzések formájába hull le.
A térkép alatt lévő grafikon azt mutatja, hogy a 25. északi és déli szélességi kör közötti területen, hogyan változott az egyes évek napi csapadékátlaga a 25 éves átlaghoz képest. Láthatjuk, hogy az öt legcsapadékosabb évből négy 2002 óta volt.

A kutatók keresik a látszólag kicsi, de nem jelentéktelen éves ingadozás mögött rejlő okokat. A jelenség hátterében többek között az El Nino állhat. Ez elsősorban nem a csapadék mennyiségét, hanem annak területi eloszlását befolyásolja. Az El Nino felerősödésekor elsősorban Amerika perui és kaliforniai partvidéke kap bő csapadékot, Délkelet-Ázsia és Ausztrália területén pedig az átlagosnál szárazabb idő jellemző.
A kutatók a vulkánkitöréseknek is nagy jelentőséget tulajdonítanak a csapadék mennyiségének változásában. Egy-egy vulkánkitörés során ugyanis olyan aeroszol-részecskék jutnak a légkörbe, amelyek visszaverik a napsugárzást, vagyis hőmérsékletcsökkenést idéznek elő, ezzel átmenetileg csökkentik a trópusi esők mennyiségét is.

Ernoe írta:

Hallo brnr

Nem kell megijedni senkinek, az álltalunk okozott világürszemét csak az ürhajosok számára egy veszély.

Kattints a kibontásához...

Ezzel tisztában vagyok. Csak azon vagyok fennakadva, hogy lassan elönti ezt a bolygót a szemét, ráadásul amik kinn keringenek azok sem ártalmatlanok. Ok, az igaz, hogy nem esnek le egyszerre meg minden, és csak az űrhajókban, műholdakban stb tehetnek kárt, de ez azért sokkoló, hogy az emberiség idáig jutott.

Hogy is hangzik: "Absque pugna, non est victoria"

Alldozatok nélkül nincs gyözelem.

Erősödik a napaktivitás

Egy modell előrejelzései szerint a hamarosan kezdődő új napfoltciklus alatt több folt jelenik meg csillagunkon, és általánosságban is erősebb aktivitás várható.
Napunkközel 11 év hosszú ciklusok szerint változtatja aktivitását. Egy-egy ciklus alatt a napfoltok és napkitörések száma fokozatosan nő, elér egy maximumot, majd a következő ciklus végére ismét lecsökken. Bár sokat tudunk a napfoltciklusokról, egyelőre nem sikerült olyan modellt készíteni, amely viszonylag megbízhatóan tudja előrejelezni egy-egy ciklus legfontosabb jellemzőit. Egy ilyen előrejelzés a világűrben végzett tevékenység és a Föld magnetoszférájában lezajló jelenségek miatt lenne fontos. A napból kiáramló részecskék együttese (a napszél) és az elektromágneses sugárzások az emberes űrtevékenységre, a műholdas kommunikációra, sőt az elektromos energiaellátó rendszerekre is hatással vannak.
A következő napfoltciklus a legújabb modell alapján 30-50%-kal intenzívebb lesz a korábbinál, és a kezdete közel egy évet késik az eddigi előrejelzésekhez képest. Minderre Mausumi Dikpati (National Center for Atmospheric Research) és kollégáinak számításai utalnak. Új számítógépes modelljük az 1900-as évek elejéig visszamenőleg - utólagosan ellenőrizve - 98%-os pontossággal jelezte előre az elmúlt napfoltciklusok fő jellemzőit.
Az új modell kiemelten kezeli a Nap felszíne, a fotoszféra alatt áramló ionizált gáz, a plazma viselkedését (emellett természetesen sok egyéb tényezővel számol). A SOHO napkutató űrszonda megfigyelései és a Nap belső rezgéseit tanulmányozó helioszeizmológia eredményei révén viszonylag részletesen sikerült megfigyelni ezt az áramlást, amelyben a plazma a Nap egyenlítője és sarkvidéki területei között mozog. Az itt áramló anyag egyes jellemzői erős hatással vannak a fotoszféra és a naplégkör jelenségeire.
A napfoltok - látszólagos megszűnésük után - mágneses nyomot hagynak a fotoszférában. A felszín alatti plazma a Nap sarkvidékei felé halad, majd ott kb. 200 ezer km-t süllyed, és a mélyben visszaáramlik az egyenlítő felé. Az áramlást és az anyag viselkedését sok tényező befolyásolja, többek között a Nap tengelyforgása és a napfoltok után megmaradt mágneses nyomok is. Utóbbiak részben átalakulnak, de korlátozottan a következő ciklusban is kifejthetik hatásukat a fotoszféra mágneses jelenségeire.

Az utolsó napfoltciklus során megfigyelt napfoltok száma (fehér, kicsit
szabálytalanul hullámzó görbe a bal oldalon) és az új modell előrejelzése
(három közel párhuzamos görbe). Jól látható, hogy az új ciklus a
korábbinál valamivel intenzívebbnek ígérkezik
Az eredmények alapján az új, a sorszámozás szerint 24. napfoltciklus alatt csillagunk felszínének közel 2,5%-át borítják majd foltok. Az új ciklus első képződményei várhatóan 2007 végén vagy 2008 elején tűnnek majd fel, azaz a korábbi becslésekhez képest fél-egy évvel később. A 24. ciklus aktivitási maximuma 2012-re várható. Mindezek befolyásolják majd a Napnak a Földre kifejtett hatását, különösen a kiáramló napszél, tehát az űridőjárás jellemzőit - ennek révén pedig néhány világűrbeli és földfelszíni tevékenységet is.
Kereszturi Ákos
Ez a jelenség engem is személyesen érint, ugyanis hat éve vagyok szívbeteg. Pár éve találtam a neten egy olyan oldalt ahol a napkitöréseket egy másik oldalt ahol a napból földre érkező sugárzásokat lehet nyomon követni folyamatosan óráról-órára. Két éve vettem észre, hogy a napkitörések utáni sugárzások mikor elérik a földünket egybe esnek a roszzulléteimmel. Azóta a kardiológusommal figyelemmel kísérjük a kitöréseket és a rám gyakorolt hatásait. Így aztán elég szorongva várom az elkövetkező időt, mivel amíg most a minimum idején két-három hetente van egy kisebb kitörés addig maximumkor akár hat-nyolc kitörés is lehet naponta! és ezek nem kicsik.
Napkitörések 1990 novemberében
Szív és érrenszeri panaszok 19990.novemberében
Elektron áramlás utobbi három nap adata
Mint látható elsején volt intenzitás délig és most éjféltől a tegnap előtti
kitörés sugárzás hulláma látható, aminek lehet hogy hamarosan vége lesz.
A sugárzások /röntgen, gamma, elektron / a kitörések után kb. két nap
múlva érik el földet és fejtik ki hatásukat, tehát lehet rájuk "számítani".
/Az alsó diagram folyamatosan frissül, tehát holnap már az elseje nem lesz látható/

Lassú, látványos hullócsillagok jönnek ma éjjel

Az év első látványos csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj maximuma, a január 3-ról 4-ére virradó éjszakán. A Quadrantidák "hálás" áramlat, derült időben mindenképpen érdemes kilátogatnunk az ég alá.
Ma éjszaka a Quadrantidák látványos hullócsillagaiból szerencsés esetben akár százat is megszámolhatunk egy óra alatt. A várt hullócsillag-áramlat tagjai viszonylag lassúak, közepesen fényesek, és jellemző, hogy néhány másodperces nyomokat hagynak az égen.
A Quadrantidák fiatal áramlat, rövid ideig tartó (pár órás) intenzív hullással. A radiáns egész éjszaka a látóhatár fölött tartózkodik, így a hullás egész éjszaka látható lesz. Éjfél felé fokozatosan nő a megfigyelhető meteorok száma, az előrejelzések ugyanis éjfél környékére várják a tetőzést. Ekkor a radiáns alacsonyan, a horizont közelében tartózkodik, így derült idő esetén lassú, hosszú pályát befutó szép meteorokat láthatunk.
A meteorrajok a világűr "kozmikus szemete". A bennük keringő apró részecskék nagyobb égitestek - pl. kisbolygók, üstökösmagok - feldarabolódása során keletkeznek. Tipikus, hogy az üstökösök illékony anyaga (pl. különböző gázok jege) keringésük során a Nap közelében járva elszublimál, a szilárdabb részecskék kiszabadulnak, részecskefelhőt alkotnak, amely az idő múlásával lassan-lassan szétszóródik a térben. Meteorhullás látványában akkor lehet részünk, ha Földünk a Nap körüli keringése során metszi ezt a felhőt, és az apró meteoroid- részecskék légkörünkbe lépve felizzanak. Minél "fiatalabb" egy ilyen meteorraj-részecskefelhő, annál sűrűbb - azaz annál látványosabb hullást láthatunk, de csupán rövid ideig. Az idő múlásával (a felhő szétszóródásával) a meteorraj intenzitása csökken, a hullás időtartama növekszik.
A Quadrantidák meteorraj a kozmikus értelemben "fiatal" meteoráramlatok közé tartozik (a felhő pár tízezer évvel ezelőtt keletkezhetett). Tagjai látszólag a Göncölszekér rúdjának vége irányából érkeznek - valójában ez egy perspektivikus jelenség, hasonlóan a távolban összefutó vasúti sínek látványához. A meteorrajok nevüket általában arról a csillagképről kapják, amelybe e "szétsugárzási" pont (más néven: radiáns) esik.
A Quadrantidák neve kivételes, és csillagkép-történeti értékkel bír. Ma már nem létezik az a Quadrans Muralis csillagkép, amelynek területén található a raj radiánsa - áldozatul esett a csillagkép-nevek tudományos "rendteremtésének".

Az Magyarország nagy részén derült lesz az égbolt, így látható lesz a raj,
csak öltözzetek fel jól, mert nagyon hideg éjszaka vár ránk.
Jó észlelést!

Interneten a Windows 7 első bétája
SG.hu Gyurkity Péter

A várakozásoknak megfelelően idő előtt kiszivárgott az új operációs rendszer első előzetese, amely a jelek szerint igen jól muzsikál a különböző asztali és mobil konfigurációkon. A nyílt béta január elején indul.
Egészen pontosan a Windows 7 32 bites változatának 7000-es sorozatszámmal ellátott verziója szivárgott ki, mégpedig egy kínai portál jóvoltából, amely elsőként közölte a béta képeit, majd pedig a felhasználók beszámolóit. Ezt követően nem kellett sokat várni az első torrentek felbukkanására, majd pedig a letöltési roham elindulására - kétség nem férhet hozzá, hogy nagy az érdeklődés a Vista utódja iránt.
A kizárólag belső használatra szánt verzió megjelenése némi zavart váltott ki, hiszen korábban arról esett szó, hogy a nyílt béta a 7004-es verzió lesz, közvetlenül a karácsonyt megelőző napokban pedig több más build képei is napvilágot láttak - nem lehetett tudni, hogy melyik valós, illetve egyszerű hamisítvány, nyilván mindkettőre bőven volt példa. A zavart csak fokozta, hogy a Windows 7 újonnan elindult hivatalos weboldalán eleinte egy közvetlen letöltést sejtető gomb volt látható, ezt pedig néhány órával később eltávolították, majd pedig lecserélték a meglévő szoftverek tárházára mutató hivatkozással, emberi mulasztásra hivatkozva.

A kezelőfelületen nyilván az új tálca a leginkább szembetűnő változás, amely talán túlságosan is a Mac OS X esetében használt Dock-ra hasonlít. Ez váltja le a megszokott tálcát és gyorsindítót, az egyes ikonok pedig elindítják, illetve előhozzák az adott alkalmazás ablakát, attól függően, hogy az jelenleg fut-e a rendszeren. A Vistán a jobb oldalon elhelyezkedő gadget-sávot felváltja az eszközök szabad elhelyezése, ezek ugyanis immár bárhol helyet kaphatnak az asztalon. A Libraries szekció saját személyes könyvtárainkat foglalja össze egy helyen, ez tulajdonképpen a My Music/My Videos/My Pictures/My Documents séma lecserélése, amelynek révén könnyen átirányíthatjuk a könyvtárak elérési útvonalát. A saját helyi hálózat kialakításával pedig gyorsan és egyszerűen oszthatjuk meg egymással (a hálózathoz csatlakozott számítógépeken) állományainkat.
A beszámolók szerint a 7000-es verzió nagyon is jól muzsikál, legfőbb előnye, hogy kevesebb memóriát igényel a Vistához képest (az első boot után 500-600 MB között áll meg a mutató, ellentétben az előd által elfogyasztott 700-900 MB-tal), maga a kezelőfelület és általában a használat pedig érezhetően gyorsabb. Az operációs rendszer általában véve jobbnak érződik, sokak szerint valójában a Windows 7 sikerült olyanra, mint amilyennek a Vistának kellett volna lennie a megjelenés pillanatában. Komoly fagyásokról, hibákról nem érkezett hír, az egyedüli gondot az jelenti, hogy egyes szoftveres meghajtók a Vista hiányára hivatkozva nem hajlandók feltelepülni - ezt azonban a kompatibilitási beállítások használatával gyorsan orvosolhatjuk.

buék!

Fatolvajlás online segítséggel
SG.hu Berta Sándor

A világ történetének egyik legérdekesebb fatolvajlási akciójára került sor az elmúlt napokban a brazil őserdőben. A Föld élő tüdejének is nevezett dzsungelben a fatolvajok először nem teherautókon és terepjárókon érkeztek, hanem a helyi erdészeti hivatalok honlapjait látogatták meg.
A támadók feltörték egy brazil kormányhivatal számítógépes rendszerét és 107 vállalat számára olyan hamis fakitermelési engedélyeket készítettek, amelyek lehetővé tették a számukra, hogy 833 millió dollár értékű fát vágjanak ki illegálisan. Az akciók eredményeként összesen 1,7 millió köbméternyi fa tűnt el a brazil őserdőből. Ez akkora mennyiség, amely megtöltene 780 olimpiai uszodát. A cégek ezután azzal bízták meg a kiberbűnözőket, hogy módosítsák a brazil kormány faexportálási adatait.

Az eset Para brazil szövetségi államban történt, ahol az esőerdők védelmét és a fakitermelési engedélyek kiadását egy online rendszer segítségével végzik. Brazíliában - a jelenlegi jogszabályok alapján - egy vállalat évente csak meghatározott mennyiségű fát termelhet ki. Amikor elérte az engedélyében rögzített felső határértéket, a helyi hatóságok már nem engedélyezik számára a fák kivágását és elszállítását. A kiberbűnözők ezeket az adatokat változtatták meg, így a cégek az eredetinél sokkal több fa kitermelésére váltak jogosulttá.
A rendőrség és az ügyészség tavaly áprilisa óta nyomoz az ügyben. Daniel Avelino brazil államügyész már készíti a vádiratot a botrányban érintett konszern és az összesen 202 gyanúsított ellen. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet szerint az eddig nyilvánosságra került információk csak a jéghegy csúcsát jelentik, ugyanis az ominózus számítógépes rendszert két másik brazil szövetségi államban is használják.
A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy a brazil parlament jelenleg is tárgyal egy olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé tenné az őserdő minden eddiginél nagyobb mértékű pusztítását. A helyi földtulajdonosok egyébként jelenleg a területükön lévő erdők 20 százalékát vághatják ki. Ez az érték a jogszabály elfogadása esetén 50 százalékra módosulna.

<!-- eTarget ContextAd Start --><!-- google_ad_section_start -->Riasztó mértékben használjuk fel bolygónk ásványait - a New Scientist magazin azt igyekezett felmérni, hogy mi meddig állhat még rendelkezésünkre.

Az évek múlásával lassan de biztosan fogyasztjuk el a világ egyik legdrágább és legritkább fémjét, a platinát, melynek nagy része a gépjárművek kipufogócsövein át távozik, hiszen az autók, teherautók és buszok katalizátorai mind platina felhasználásával készülnek. A fém visszanyerése igen nehéz feladat, mivel a járművek hatalmas területen terítik azt, a platinának pedig jelenleg nem létezik szintetikus alternatívája. A fém nem csupán a katalizátorok létfontosságú összetevője. Ugyanilyen fontos alkotóeleme a jövő szennyeződésmentes közlekedését képviselő üzemanyagcelláknak is. Ha a jelenleg világszerte futó 500 millió autó mindegyikét fel szeretnénk szerelni üzemanyagcellával, akkor 15 éven belül a Föld teljes platinakészlete kimerülne.

<!-- eTarget ContextAd Start --><!-- google_ad_section_start -->Riasztó mértékben használjuk fel bolygónk ásványait - a New Scientist magazin azt igyekezett felmérni, hogy mi meddig állhat még rendelkezésünkre.

Az évek múlásával lassan de biztosan fogyasztjuk el a világ egyik legdrágább és legritkább fémjét, a platinát, melynek nagy része a gépjárművek kipufogócsövein át távozik, hiszen az autók, teherautók és buszok katalizátorai mind platina felhasználásával készülnek. A fém visszanyerése igen nehéz feladat, mivel a járművek hatalmas területen terítik azt, a platinának pedig jelenleg nem létezik szintetikus alternatívája. A fém nem csupán a katalizátorok létfontosságú összetevője. Ugyanilyen fontos alkotóeleme a jövő szennyeződésmentes közlekedését képviselő üzemanyagcelláknak is. Ha a jelenleg világszerte futó 500 millió autó mindegyikét fel szeretnénk szerelni üzemanyagcellával, akkor 15 éven belül a Föld teljes platinakészlete kimerülne.

Katt a képre:



Forrás: sg.hu

Segítségeteket kérem. Ha valaki tud olyan programot ami a bolygók
pillanatnyi helytzetét és mozgását szimulálja megköszönném. Volt egy
ilyen fájlom, csak most cseréltem gépet és valahogy elvesztettem a
programok másolásakor. Előre is kösz!

szanté írta:

Segítségeteket kérem. Ha valaki tud olyan programot ami a bolygók
pillanatnyi helytzetét és mozgását szimulálja megköszönném. Volt egy
ilyen fájlom, csak most cseréltem gépet és valahogy elvesztettem a
programok másolásakor. Előre is kösz!

Kattints a kibontásához...

A Google Earth-ben van valamilyen lehetőség, hogy az égboltot nézze az ember és nem a Földet és itt is van valami: http://chronita.com/luna/inner.php?max&anim=1&clock=0

....ez pedig a Nasa szimulátora: http://space.jpl.nasa.gov/

Persze nem tudom mi volt a gépeden.

Egy csillagászcsapat különös kozmikus zajra bukkant, ami a vártnál hatszor hangosabban morajlott fel. A zúgás a Tejúton túlról érkezik, forrása ismeretlen.

A világűr köztudottan csendes hely, a hanghullámok nem terjednek az űr vákuumában, nem úgy a rádióhullámok. A világegyetemben számtalan objektum, köztük csillagok és kvazárok bocsátanak ki rádióhullámokat, még galaxisunknak is van hangja, egy statikus sistergés, amit 1931-ben fedezett fel Karl Jansky fizikus. Ugyanez más galaxisokra is igaz.

Ez a jel azonban ezeknél sokkal hangosabb. "Valami új és érdekes zajlik az univerzumban" - mondta Alan Kogut, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa, aki kollégáival egy nagy magasságú ballonra szerelt műszer, az ARCADE segítségével észlelte a jeleket. A műszer 2006 júliusában emelkedett 36500 méteres magasságba, feladata az első generációs csillagok gyenge hőjeleinek kutatása volt, helyette azonban a szakemberek a távoli kozmoszból érkező rejtélyes zúgásra lettek figyelmesek.

A jel hatszor erősebb, mint az univerzum összes ismert rádióforrásáé összesen, tehát az eredete pillanatnyilag rejtély.

Találgatások természetesen vannak, az egyik verzió szerint a rendkívüli zaj az univerzum első csillagainak, azoknak az óriásoknak az utolsó kiáltása, melyek több százszor nagyobbak voltak a Napnál és a világegyetem korai szakaszában lelték halálukat.

folytatás:http://www.sg.hu/cikkek/64961

Helló siriusB!

Köszi a fájlokat. Az első hasonlított az enyémhez, csak ott látható volt az
összes bolygó és lehetett változtatni a nézeten /alulról, felülről, oldalról/
tehát lehetett mozgatni. De köszi, majd próbálom keresni hátha valahol rábukkanok.

siriusB írta:

A Google Earth-ben van valamilyen lehetőség, hogy az égboltot nézze az ember és nem a Földet és itt is van valami: http://chronita.com/luna/inner.php?max&anim=1&clock=0

....ez pedig a Nasa szimulátora: http://space.jpl.nasa.gov/

Persze nem tudom mi volt a gépeden.

Kattints a kibontásához...

Az egyik programod segítségével találtam pár fájt, de az enyém még nincs meg.
http://www.faustweb.net/
http://www.windows.ucar.edu/tour/li.../mechanics/orbit/orbit_shape_interactive.html
http://www.classzone.com/books/eart...706/es2706page01.cfm?chapter_no=visualization

siriusB írta:

. A világegyetemben számtalan objektum, köztük csillagok és kvazárok bocsátanak ki rádióhullámokat, még galaxisunknak is van hangja, egy statikus sistergés, amit 1931-ben fedezett fel Karl Jansky fizikus. Ugyanez más galaxisokra is igaz.​

Kattints a kibontásához...

Mikor bekapcsolod otthol a TV-t, es epp nincs adas benne, akkor "hangyas" a kep. Nos ez a sok "hangya" pontosan ennek a sugarzasnak a lathato resze

szanté írta:

Segítségeteket kérem. Ha valaki tud olyan programot ami a bolygók
pillanatnyi helytzetét és mozgását szimulálja megköszönném. Volt egy
ilyen fájlom, csak most cseréltem gépet és valahogy elvesztettem a
programok másolásakor. Előre is kösz!

Kattints a kibontásához...

[FONT=&quot]http://www.stellarium.org[/FONT]

a galaxis

Néhány általános dolog a Galaxisról.
Érdekes, általános újságcikk két jóminőségű jpg képben csatolva.

Energiát gyárthat nekünk a baktérium?


A Geobakter családból származó apró baktériumok már
több évtizede kötik le a kutatók figyelmét.
A jelenség mögött a szennyvíznek elektromos árammá
alakítása áll.
A kutatók most még egy feladattal ruházták fel
e baktériumokat – a tengervíz sótalanításával!

Amikor 1987-ben Derek Lovley mikrobiológus az amerikai
főváros, Washington közelében először választotta le iszapos
üledékben a Geobakter családból származó első baktériumokat,
még nem is sejtette, milyen fontos szervezetre bukkant.
A baktériumok életének kiváló szakértőjeként azonban
hamarosan felismerte felfedezése jelentőségét, olyannyira, hogy
egész életén át megszállottja lett az aprócska lényeknek.
Ezek a figyelemre méltó szervezetek több képességet is
magukban rejtenek.
Nemcsak hogy képesek eltávolítani a szennyvízből a kellemetlen
alkotóelemeket, hanem a belőlük nyerhető energia elektromos
árammá alakítható.
Ahhoz azonban, hogy e baktériumok valóban hatékony
szövetségeseinkké váljanak, rengeteg szorgalmas és kitartó
laboratóriumi munkára van még szükség.
Az utóbbi években világszerte a laboratóriumokban egyre
jelentősebb lépéseket tesznek – az amerikaiak, a kínaiak és az
indiaiak tevékenykednek kiváltképpen.