Van egy másik népszerű elmélet, miszerint a nagy piramis amolyan obszervatórium féle lehetett, mivel a királyi és királynői teremből is két-két ún. szellőzőakna indul ki haránt felfelé, mindegyik végén egy-egy erősen fénylő csillag látható.
Vallási szempontból ezt úgy magyarázták, ezeken keresztül volt hivatott távozni a király és a királynő lelke, mégpedig az adott célcsillag felé.
Na igen, de kettőre?
Átrágtam magam viszont egy mégérdekesebb elméleten - mi van akkor, ha felcseréljük az okot az okozattal? A piramis nem csillagvizasgáló volt, hanem csillagász tervezte a kor tudományos szintjének csúcsismeretei segítségével?
Azt már a tudományos világ is elfogadta, hogy az ókori Egyiptom tengeri - vagy részben tengeri - útvonalon kereskedett Dél-Amerika akkori lakóival. Előkerültek ősi d-ami leletek között skarabeuszok olyan kőzetből, melynek a kontinensen nyoma sincs, és múmimák pólyáiban kokaleveleket találtak - márpedig ez a cserje teljes rokonságával egyetemben csakis d-am-ban nő. Hajózni a modern eszközök feltalálása előtt is a csillagok segítségéval hajóztak. Az ókori görögök is megállapították, hogy a föld gömbölyű, és becslések is születtek a kerületére vonatkozólag.
Lényeg, hogy ami a nagy Piramist a többitől mérnökileg elkülöníti, az a hihetetlen precizitás, amivel "összerakták".
A négy vezércsillag (plusz még egy a közepén) felhasználásával azonban szinte lézerpontossággal be tudták határolni, hova kerüljön a járatokat tartalmazó négy kő, melyhez a következő szintet mindig hozzáigazították.
Van itten még egy probléma, az éjszakai égbolton nem fixen lógnak a csillagok, mint holmi karácsonyfadíszek, hanem a föld forgása következtében íven mozognak. Ezért nem pontosan a csillag látható a lyukak végén fixen és állandóan, hanem a csillag akkor látható benne, mikor áthalad a helyi szélességi körön.
Milyen csillagászati tudása volt az építőnek?
1. az egyenlítő hosszát max. 52-km-esre becsülni (a görögök ezt ie. 250 körül voltak képesek megtenni) - a valós szám 40km.
2. a 360fok, 60perc, 60 másodperc-nek megfelelő forgási szög mérő rendszerük kellett legyen. Minden szám osztható tizenkettővel eme relációban, tehát pl. egy tizenkettes számrendszerre épülő felosztás ezzel teljesen konzisztens lehet.
Nem arról van tehát szó, hogy matematikájuk egyezett a mienkkel, csupán arról, hogy azonos logikai alapokon állt, és a kettő átváltható kell legyen.
3. képesnek kellett lennie arra, hogy többismeretlenes egyenletrendszert megoldjon. Erre ma egy általános iskolás diák képes, de az algebra alapjait írásban mintegy 3000 évvel később jegyezték csak le.
4. ismernie kellett a pí közelítő értékét, mely irracionális szám, azaz nem írható fel két egész szám hányadosaként, de a 22/7 jó közelítés. Az építő pontosan ezt az arányszámot használta.
5. képesek kellettek legyenek arra, hogy a csillagok áthaladási időpontját kimérjék, azaz pontos csillagászati időmeghatározásra.
Az év hosszát meghatározni nem olyan nehéz. A nap hosszát se - csillagok járása alapján. Ha a huszonnégy órát 360 felé osztjuk (a kör 360 fok, ezt járják körbe a csillagok egy nap alatt, akkor a végeredmény 4 perc. Egy fokmásodperc - 4 mp. Ha van egy óránk, mely pontosan 21600-at üt négy másodperces időközökkel, akkor ez pontosan egy napnak megfelelő idő.
Időt lehet mérni homokórával, napórával... és ingaórával.
A királynő termében van egy ún "nitche", azaz egy lyuk a falban. A keresztmetszete nagyon érdekes, olyan, mintha öt majdnem-négyzetet raknánk egymásra. A legfelső 50 cm széles, az alatta lévők mindig 26 centivel szélesebbek-magasabbak, mint amit követnek. A teljes magasság és a legfelső négyszög szélességének hányadosa 3.1440. Ismerős? E "nitchében" találtak egyebek között egy közel félkilós tökéletes gömb gránitgolyót (baseball labda méret), egy darab rézhoros, és egy darab cédrusfa, ezeket az építők felejtették ott maguk után.
Ismétlem, horog, golyó... csapjunk oda egy madzagot, és van mindenünk egy ingához. Hogy még szebb legyen, a nitche tetejére függesztett inga, mely lenyúlik középen szinte az aljig, adva hozzá a fél kilónál kicsit nehezebb nehezéket pontosan négy másodperces lengésidőt produkál faltól falig... (mint ahogy mi sem ingaórával mérjük a másodperceket, egy űrhajóval közlekedő civilizáció se ezt tenné, ergo minek kellett oda az inga a földönkívüli mérnököknek???)
Nichéről többet itt:
http://home.globalcrossing.net/~kjohnson/niche.htm
Továbbá megjegyzem, ez a piramis olyan trükkösen lett megépítve, hogy ember még a mai napig nem jutott be a belsejébe. A szellőzőaknákon fel szoktak küldeni robotkamerákat, így már tudják, hogy nyílnak a kamrákból további, rézverettel lezárt termek...
A nagy piramis tehát valószínűleg valóban temetkezési hely volt, és esetleg ennél több. Nincs benne kincs, viszont vannak vésetek a falakon (ezt spec az egyik filmben mutatták a natgeo-n, el is olvasták a feliratokat.
De, tudom mit mondasz, de odáig el kell jutni:
Namost erről is találtam egy leírást:
http://www.grahamhancock.com/forum/HarveyCH1-p2.htm
Szintúgy nem igazán elégedett a szerző az Egyiptológusok hozzáállásával a témához, akit érdekel, annak jó szórakozást!
Egyptologists are fond of saying that the Great Pyramid is mute, with no
Hieroglyphs cut into its walls. But this is really not true. Every upper passage, chamber, gallery and shaft inside the Great Pyramid of Giza is an incredibly old, unmistakable, megalithic Hieroglyph for the words seba and rut for "Ensouling Star door" and "Tunnel Opening gate." They are unmistakably reproduced in the Pyramid Texts of Saqqara. Egyptologists should have told the world about these architectural hieroglyphs long ago. It might have removed much needless speculation about the Great Pyramid.