Élet és tudomány

Cserepes László - Petrovay Kristóf Kozmikus fizika



A csillagászat tárgya a Földön kívüli világ. Mivel e világ számunkra a huszadik század közepéig nem volt közvetlenül hozzáférhető, tárgyának vizsgálatához a csillagászat hagyományosan kialakult módszere az égitestekről érkező elektromágneses és egyéb sugárzások analízise.

Notebook és tábla PC egyben

Lenovo U1: ARM tábla PC és notebook

Az IdeaPad U1-es típusjelzést viselő hibrid újdonság egy 11,6 hüvelykes képátlójú, többérintéses technológiát
is támogató érintőkijelzővel büszkélkedik, ami 1366 x 768 pixeles natív felbontást kínál.
A kijelző házában egy Qualcomm Snapdragon lapkakészlet is helyet kapott, ami egy ARM processzorra épülő megoldás.
A tábla PC Skylight Linux operációs rendszert futtat.

Ken Robinson szerint az iskola kiöli a kreativitást.

Sir Ken Robinson szórakoztató és mélyen megható története egy olyan oktatási rendszer alkotásáról, amely támogatja (nem aláássa) a kreativitást.

Kis video itt , jó szórakozást !


http://www.ted.com/talks/lang/eng/ken_robinson_says_schools_kill_creativity.html

Elérhető magyar felirattal !!

a Homer Simpson gén

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi érdekes cikket a hippocampus vizsgálatáról, és vele összefüggésben az új felfedezésről:

http://www.mrns.hu/index.php?page=content/hirek.php&nid=268

Kedves Zsuzsanna!
Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Jézus a Távkeleti tanulmányainak végén egy hatalmas orhoda gyökeret cipelve tért vissza, először sumérföldre, (Nippurba, Urukba) majd innen tovább. A gyökeret a szamara cipelte. Ő pedig egyházat alapított...
Jézus "arbagságot" is tanult.
Az orhoda állítólag gyógyítja a rákot...mit lehet erről tudni..?
Ummából már ie. 3500 körűl érkeztek Istergam-Esztergom környékére úzok, ők itt orhodát is termesztettek...
A rákot főként a túlzott húsfogyasztás okozza, így tartották ezt már ie. 4000 körűl az arbagok Egyiptomban, Sumériában...lehetséges ez?

helló;
Dr. Nick Begich szerint a hadsereg már nem fejleszti tovább a HAARP-ot; más területekre irányul a figyelmük. Természetesen nekünk ebből semmi jó nem származik. Ajánlom mindenki figyelmébe Dr. Nick Begich és James Roderick könyvét : Földfelkete (Earth Rising The Revolution). Magyarországon a Mandala-Séva kiadó jelentette meg.

Jó hír sörivóknak

A sör 5 meglepő jótékony hatása

Kevesen tudják, de a sör legalább annyira egészséges, mint a bor.
De míg a bor egészségügyi előnyei széleskörűen ismertek, addig a sörről már kevesebbet hallani.
Pedig rengeteg jótékony hatásokkal bír, itt az öt legfontosabb.

1.- Csökkenti a szívbetegségek kockázatát

Számos tanulmány szerint a mérsékelt sörivók körében kisebb a szívkoszorúér betegségeinek aránya.
Az ok egyszerű: az alkohol növeli a HDL (jó koleszterin ) szintet, ami csökkenti az érelmeszesedés, illetve
a vérsűrűsödés kockázatát, ami a két fő oka a szívrohamoknak.


Segíti fehérjék hasznosulását Az aminosav-anyagcserében fontos szerepet tölt be, hiányában nem tud a táplálékkal elfogyasztott fehérje megfelelően beépülni. Javíthatja koncentrálóképességet Sok neurotranszmitter (idegi hírvivő anyag) termelésében közreműködik, így elősegíti a mentális fókuszáltságot és a jó közérzetet, míg hiányában zavarok következnek be. Serkenti az immunrendszert Támogatja az erős és egészséges immunrendszer megtartását. A betegségek egy részére jellemző a szervezet alacsony vitamin szintje, pótlása ilyen esetekben számottevő javulással jár.3.- Csökkenti a vesekövek megjelenésének arányát

helló;
köszi zsuzsanna; eddig nem is tudtam hogy sörözés közben gyógyítom magam.

A kulturált alkoholfogyasztás örömei.

Tökéletes látás összekarcolt lencsékkel

xxxxxxxxxxx

Hamarosan olyan szemüvegeket viselhetünk - már akinek szüksége van rá - ami függetlenül attól,
hogy közel - vagy távollátók vagyunk, teljesen tiszta látást biztosít.

A korral szemlencséink könnyen elvesztik azt az alakváltó képességet, ami a fény retinára történő
fókuszálásához szükséges.
Ezt az állapotot nevezzük a szem természetes öregedésének, vagyis presbiópiának, ami a már közellátóknál oda vezethet,
hogy sem a közeli, sem a távoli objektumokra nem képesek megfelelően fókuszálni.




A bifokális lencsék megoldást jelentenek a problémára, használóiknak azonban hozzá kell szokniuk
a fókuszváltáshoz szükséges fejbillegetéshez.

Az izraeli Bar-Ilan Egyetemen Zeev Zalevsky egy általa kifejlesztett új eljárással úgy alakított át egy hagyományos
lencsét, hogy az tökéletesen fókuszálja a fényt bármiről, ami 33 centiméter és a látókör között helyezkedik el.
Az eljárás során 25 közel tökéletes köralakú struktúra hálóját marta a lencse felületére.
Minden egyes struktúra 2 milliméter átmérőjű, és két koncentrikus gyűrűből áll.
A bemart gyűrűk csupán néhány mikrométer szélesek és egy mikrométer mélyek.
"A pontos szám és méret lencsénként változik, a lencse méretétől és alakjától függően" - magyarázta Zalevsky.

Új segítség a pilótáknak - láthatatlan lesz a köd

Egy új fejlesztés segítségével az utasszállító gépek kapitányai rossz időben is tökéletes látási viszonyok között navigálhatnak,
s időben felismerhetik a kockázatot jelentő objektumokat.
Az amerikai űrügynökség, a NASA felmérései szerint ugyanis a korlátozott látótávolság a légibalesetek legfőbb kiváltó oka.
A tapasztalatlan pilóták a felhőkbe repülve elvesztik tájékozódó-képességüket, s a rossz manőverezésnek köszönhetően
balesetet okoznak.
A kutatás szerint egy-egy ilyen baleset még veterán pilótákkal is előfordulhat.

Felhőben repülve a látótávolság sokszor csupán a gép szárnyáig tart, erős hóesésben, vagy esőben ugyanez csupán néhány száz métert jelent.
Ezt a távolságot egy átlagos utasszállító gép 5-7 másodperc alatt teszi meg.

Komolyabb és fontos következtetésekre lehetne jutni -akár történelmi szempontból is- ha a jégkor (a Würm utolsó galciálisának) elmultával bekövetkező eseményeket ismernénk. Ugyanis Ázsia vagy Észak Afrika sivatagosodásának folyamatát ekkor meglehetne jobban határozni, mivel ez nem egy zökkenőmente-egyenletes- folyamat volt. Ha ez sikerűlne, akkor az ebben a nagy térségekben élő emberekről is sokmindent pontosabban meglehetne ismerni, érteni. Közismert a Nap protuberenciájának nagyjából pontosan ismétlődő volta, ez is beszámíthatna a folyamatba. Ugyanis a gleccserek olvadásának ütemét alapvetően befolyásolja.
Ha a fentiekhez még hozzáadjuk a geológiai eseményeket is ( vulkánosság, nagy rengések stb) akkor már az ázsiai élettér jellemzése egészen türhető lenne ebben az időszakban. Hát még az is kiderűlne, hogy legalább a jégkor utolsó fázisát hogyan (hol?) élte túl az ember.
Ugyancsak fontos lenne a fenti vázlat után felderíteni végre az óceánokban ebben az utolsó 15 000 évben történt dolgokat. Akár Anglia elszkadását, a Bering kinyílását, a Balti t. kialaklulását, vagy Japán és Távolkelet eseményeit stb bizony szisztematikusan felkellene deríteni. Ehhez mamár jó műszaki felszerelések léteznek. Végre pontot kellene tenni az Atlantisz és a Munak nevezett nagy szigetek hozzávetőleges történeteire is. Ezek nem legendák ugyanis, hanem az ősemlékezet által rögzített dolgok. Hol marad a megoldás és meddig marad el?

A gravitonok

Az általános tömegvonzás Isaac Newton által megfogalmazott törvénye szerint, a tömeg által kiváltott vonzóerő - a tömegközépponttól való távolság négyzetével - fordított arányban áll. A tömegvonzás egyenlő a gravitációval.

Hogyan érzékeljük mi, egyszerű földlakók a gravitációt? Ha valami kicsúszik a kezünkből, leesik. Ha pechünk van, épp a lábunkra, vagy a konyhakőre. A gravitáció miatt van az is, hogy amikor ráállunk a mérlegre, meg tudjuk mérni a súlyunkat.

De vajon miért esik lefelé egy tárgy? A válasz pofonegyszerű: mert a Föld vonzza a tárgyat. De ugyanez a tárgy akkor is a földre esik, ha az erő nem lefelé húzza, hanem lefelé tolja!

Már az elemi iskolában belénk verték, hogy Newton apánk törvényei kikezdhetetlenek. Pedig a gravitáció körül valami alapvető bibi van. Ennek első jelét maga a világegyetem adja. Mai tudásunk szerint ugyanis folyamatosan tágul. A bibi ott van, hogy a galaxisoknak a feltételezett középponttól való távolsága nem lineárisan nő, azaz a tágulás egyre gyorsabb ütemű. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a galaxisok kölcsönösen taszítják egymást.


Negatív gravitáció? Gravitáció, ami taszít? Balgaság! Vagy mégsem?

Hogy megbarátkozzunk ezzel a felismeréssel, próbáljuk elképzelni a csillagos égboltot. Miért látjuk a csillagokat? Mert a kibocsájtott fényük – sok-sok apró foton részecske – egészen szemünk retinájáig jut el. Amikor retinánk, ugyanabból az irányból több részecskét érzékel, azt a csillagot fényesebbnek látjuk.

Színházi látcsőbe kukkantva olyan csillagok is előtűnnek a fekete égbolton, melyeket szabad szemmel nem veszünk észre. Ha erősebb távcsővel nézzük az eget, még több csillagot látunk. Űrteleszkóppal pedig még sokkal többet. A tér szinte minden pontja tele van csillagokkal, még akkor is, ha nem látjuk őket.


Tételezzük fel, hogy a világegyetem minden csillaga, a fotonokkal együtt gravitációs taszítóhullámokat is generál. Az okfejtésben a taszításon van a hangsúly. Nézzünk egy példát: ráállunk a mérlegre, és 80 kilót mutat. Newton szerint ekkora gravitációs erővel vonzza testünket a Földnek a tömege. De mi van akkor, ha azt feltételezzük, hogy a Föld valójában 920 kg-nyi erővel próbál minket eltaszítani, de ez azért nem sikeredik neki, mert a világegyetem együttes taszítóereje 1000 kg-mal nyom minket az ellenkező irányba? Mit fog mutatni a mérleg? 80 kg-ot!
A példában szereplő 920 és 1000 természetesen fiktív számok, választhattunk volna bármilyen más számpárt is, amelyek közt 80 a különbség – annyi, amennyit mérlegünk valójában mutat.


A tömegtaszítás fogalmának bevezetésével a legtöbb, a kozmológiában eddig érthetetlen anomália magyarázatot nyerne.


Bár a newtoni tömegvonzás a jelenlegi fizika egyik alaptörvénye, de több sebből vérzik. Hogy valami nincs rendben körülötte, azt a Naprendszerből kifelé tartó űrszondák is igazolták. Valamennyi űrszonda sebessége csökken, akármilyen irányba is haladnak. Ez azt igazolja, hogy a valós gravitációs erő mértéke eltér a távolság négyzetéből kiszámolt elméleti csökkenéstől. Kell lenni valami egyéb erőnek, ami az űrszondák mozgását befolyásolja.

Nem felel meg az általános tömegvonzás törvényének az a furcsaság sem, hogy a földfelszíntől mintegy 300 méteres magasságig a mért gravitáció több, a felszín alatt 300 méterig viszont kevesebb, mint amennyinek elméletileg lennie kellene. A jelenséget először Eötvös József állapította meg, de ő még mérési hibára gyanakodott. Méréseinek helyességét azóta többször igazolták – a magyarázattal azonban a tudomány még adós maradt.




A gravitációs kölcsönhatást közvetítő elemi részecskét gravitonnak nevezték el. Létezése csupán feltételezésen alapszik, eleven gravitont még senki sem látott. Személyesen semmi okom nincs rá, hogy a gravitációs taszítóhatást közvetítő részecskét más névvel illessem – a graviton maradhat, legfeljebb előjele változik.


A két, ellentétes szemlélet közötti vitában - a gravitációs nyomóerőt képviselő csapat érvrendszere - szinte lemossa a pályáról ellenfelét.


Szó volt már a messzi galaxisok gyorsuló ütemű távolodásától. Ha a gravitáció vonzerő lenne, a galaxisok egymás felé tartanának. Ha elképzeljük azt a galaxist, amelyik a folyamatosan táguló világegyetem szélén van, és amellett még gyorsul is, ez csak akkor lehetséges, ha a többi galaxis felől nyomóerő hat rá – ami, a másik oldalról, ellensúlyozatlan marad.

Miért kering a Hold a Föld körül? Newton apánk szerint, a Föld tömegvonzása miatt. Ez csak akkor lenne igaz, ha a graviton nem egy részecske lenne, hanem egy láthatatlan szál, ami odaérve a Holdhoz rátapad, és nem engedi messzebbre szállni. A newtoni modellben a gravitonnak – már ha egyáltalán létezik – negatív energiájúnak, negatív sebességűnek, vagy negatív tömegűnek kellene lennie. Márpedig e premisszák bármelyike fizikai képtelenség, önmagukban is kizárják a gravitáció vonzerő voltát.

Az árapály jelensége is egyértelműen levezethető a taszító gravitációval. A minden irányból érkező gravitációs nyomóerőt a Hold leárnyékolja, ezért a földi taszítóerő ott jobban érvényesül, a víz felpúposodik – amit mi dagályként érzékelünk.

Ha vonzás lenne a gravitáció, ahogy közeledünk a Földhöz, ez az erő egyre növekedne. Ez igaz is, egészen addig, amíg el nem érjük a földfelszínt. Azonban, ha tovább megyünk a Föld mélye felé, a vonzás ereje csökkenni fog, olyannyira, hogy a tömegközéppontban pontosan olyan súlytalanok leszünk, mint a világűrben. Utóbbi szingularitási probléma - gravitációs nyomóerő esetén,- fel sem merülhet.

A gravitáció newtoni értelmezése nem tud választ adni arra a kérdésre sem, miért nem hagyja el egy fekete lyuk eseményhorizontját semmilyen sugárzás vagy anyag, miközben mindennél jobban vonz bármilyen anyagot? Ha semmilyen hatás nem jöhet ki, miképpen jön ki az erő? Gravitációs nyomóerőt feltételezve ez a kérdés fel sem merülhet, mert úgy a gravitációs sugárzás, mint az erő, egyaránt befelé irányul.

A fekete lyuk közepén lévő nyomás sem nőhet a végtelenségig, mint ahogy a klasszikus fizika jelenleg feltételezi. Taszító gravitáció esetén ezt a nyomást a külső tér, azaz a világegyetem állandó gravitációs nyomóereje adja, ezért nem is nőhet a végtelenbe. Amennyiben a fekete lyuk tömegén áthaladva a gravitációs sugárzás elnyelődik, a középpontban lévő nyomásnak – bármely fekete lyuk méretétől függetlenül - hasonlónak kell lenni.


A gravitációs taszítás sokkal jobban megfelel az újabb - és a vonzó gravitációs modellel megmagyarázhatatlan – megfigyeléseknek. Még pontosabban fogalmazva: a nyomó gravitáció megfelel, a newtoni vonzó viszont egyáltalán nem.

Előbb-utóbb a fizikaórákon is az új szemléletű, taszító gravitációt fogják tanítani. Azonban addig is, és azután is vigyázzunk arra, hogy ne ejtsünk le tányért a konyhakőre, mert - akár a Föld húzza, akár a világegyetem nyomja, a végeredmény ugyanaz – a tányér összetörik.

A piramis-effektus

Vajon gondolnánk-e, hogy a mindennapok gyakorlatában számtalan olyan dolgot használunk, amelyről még a témakörrel foglalkozó szakemberek sem tudják, valójában micsoda? Szobánkban felkattintjuk a villanyt, de nem tudjuk, mi a foton. Iránytűvel határozzuk meg a helyzetünket, háztartási gépeinket villanymotorok hajtják, de nincs ember, aki a mágnesesség kiváltó okát meg tudná magyarázni. Napjainkban újabb energiafajta is helyet követel közöttük, a hatásmechanizmusában egyre jobban megismert, de oksági lényegét tekintve mindmáig ismeretlen piramis-effektus is.


Már a múlt században észrevették, hogy a piramis belsejében némely fizikai jelenség eltér a normálistól. Az életlen borotvapenge magától kiéleződik, és tovább használható, mint a gyári eredeti. Az élelmiszerek tovább maradnak frissek, az élő szervezetben kedvező irányú változások mennek végbe. A jelenséget a fizika és a kémia ma elfogadott tételeivel nem lehet megmagyarázni.


A titokzatos energia létére az angol Siemans figyelt fel elsőként, aki apró áramütéseket érzett, amikor a Kheopsz-piramis belsejében, fémkulacsát szájához emelve, inni akart. Később a francia Antoine Bovis arról tudósított, hogy a Fáraó kamrájába került kisállatok nem indultak oszlásnak, hanem összeaszalódtak. Amikor hazaért, a piramisok élettani hatását bebizonyítandó kísérletsorozatba kezdett.

A modellkísérletek azt a tapasztalati eredményt hozták ki, hogy a piramis-effektus a legjobban akkor érvényesül, ha a modell arányai pontosan lekövetik az egyiptomi Nagy Piramist. A régészek szerint ezt a piramist Kheopsz (Khufu) fáraó építette, de állításukat mindössze két, apró adalékkal tudják bizonyítani.
Az egyik a Királykamra fölötti tehermentesítő kamrában lelt kartus, azaz kőbe vésett névjegy, amelyen Khufu jele olvasható. Ezt a kartust azonban igen gyanús körülmények közepette fedezte fel Howard Vyse brit ezredes, mikor szponzorálói már éppen be akarták szüntetni a támogatását. A kartus írásmódja is későbbi korra utal, mint amelyben a fáraó élt.

A radiokarbonos vizsgálat ugyan megerősítette, hogy a piramist „mindössze” 4600 éve építették, de ez az eredmény is vitatható. A kövek korát ugyanis nem lehet meghatározni. A külső kövek közötti habarcsot, pontosabban a mész égetésekor a tűzifából odakerülő apró szemcsék korát elemezték. A kapott eredmény azonban csak azt bizonyítja, hogy Kheopsz korában javítgatások történtek a piramison, de azt nem, hogy ő építette volna.

A Nagy Piramis – több szempontból is vizsgálva – egyedülálló építmény. Már pusztán a megépítése is rejtély – arányai pedig azt az egyértelmű matematikai üzenetet hordozzák, hogy készítői tökéletesen ismerték a Föld egészét. A magam részéről egyértelműen leteszem a voksomat amellett, hogy még a vízözön előtt, tehát több, mint tízezer éve építették.

A Nagy Piramis építésének a helyét úgy választották ki, hogy pontosan a szárazföldek tömegközéppontjába esik. Ha vonalzóval – bármily irányban - egy rajta átmenő egyenest húzunk a térképen, a vonal egyik oldalán lévő szárazföldek területe meg fog egyezni a másik oldalon mértekkel. Állításom nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy helyét a régi korok mérnökeinek a Föld teljes geográfiájának ismeretében kellett kijelölniük. Kheopsz korában ez a tudás nem állt rendelkezésre. Pontosabban fogalmazva, már nem állt rendelkezésre.

A Nagy Piramis építői az építmény méretébe és arányaiba belecsempészték magas szintű csillagászati és matematikai tudásukat is. A teljesség igénye nélkül, hogy csak néhányat említsek ebből:

- Távolsága az Északi-sarktól megegyezik a Föld sugarával.
- Magassága 146 méter – Földünk közepes naptávolsága 146 millió km.
- Magasságának négyzete megegyezik bármely oldalháromszög területével.
- Kerülete pontosan a fele az egyenlítői szélesség ívpercének.
- Két oldalának és magasságának az aránya (22:7) a pi-t reprezentálja

De a hajdani építőmesterek precizitása is lenyűgöző:

- Oldalainak átlaghossza 230,36 méter, ettől egy oldal eltérése nincs 10 cm.
- Oldalainak hajlásszöge pontosan 51 fok 51 perc.
- Alapzata mindössze 25 mm-t tér el a vízszintestől.
- A 107 m hosszú belső folyosó falai csupán 5 mm-t térnek el az egyenestől.

A piramis építéséhez több mint 2,5 millió hatalmas kőtömböt használtak fel, amelyek átlagos súlya meghaladta a két tonnát. A belső folyosókat határoló kövek súlyát 70 tonnára becsülik, de a piramis alapjában vannak olyan kőtömbök, melyek súlya a 200 tonnát is meghaladja. Mindamellett ez a hatalmas építmény nem egyszerű kőhalom csupán, a belsejében bonyolult folyosó- és szellőzőrendszer található, nem beszélve a nagyobb termek felett kialakított teherelosztó kamrákról. Építésének technológiájáról már számtalan elmélet született, de az igazság az, hogy sejtelmünk sincs arról, valójában kik, mikor, és főleg hogyan építhették?

Hérodotosz ókori görög történész tudósítása szerint a piramis az ő idejében még fehér, csiszolt mészkőlapokkal volt burkolva, amelyre a titokzatos elődök minden tudása fel volt jegyezve.

Sajnos, az idők folyamán ezeket a lapokat elbontották, feldarabolták, és Kairó középületeihez használták fel azokat. Bizonyára egyszerűbb és olcsóbb volt, mint nehéz munkával új köveket kibányászni. A vandál pusztítás forgatókönyve kísértetiesen hasonlít a dél-amerikai Puma Punkúval történtekhez.

A fáraók korában a mumifikálás művelete nem számított különleges praktikának. A régészek a sírokból - az emberi múmiákon kívül - milliószámra találtak mumifikált macskákat, madarakat, mindenféle egyéb állatot, de még halakat is. A régi egyiptomiak hittek a túlvilági létben és az újjászületésben – és ezt a lehetőséget minden élőlénynek megadták. Ilyen irdatlan számú tetem mumifikálása azonban nem lehetett könnyű feladat – elképzelhető, hogy a piramisokba zsákszámra hordták be a halott állatokat, felismerve a belsejükben lévő titokzatos energiának a konzerváló képességét.

Az újjá-születendők sorában, természetesen mindig a fáraó volt az első. Amikor egy fáraó trónra került, azonnal elkezdte egyengetni az útját Thot birodalma, azaz a túlvilág felé. Alattvalóinak tízezreit vezényelte piramisépítésre, templomokat emelt, a túlvilág felé vezető útjának megkönnyítésére napbárkát épített, s amikor meghalt, kedvenc használati és kényelmi tárgyait is vele temették. De miért pont piramis formájú sírhelyet épített?

Erre az egyiptomiak Halottas Könyve ad magyarázatot. Az ott olvasottak szerint, a piramis erejétől ébred fel a halál pillanatában elszunnyadó lélek. A fáraók korában élt tudós papoknak tehát ismerniük kellett a piramis energiáját, használták is, bár mibenlétével feltehetőleg éppen úgy nem voltak tisztában, mint napjaink kutatói.

De milyen furcsaságok is azok, amelyek – az eddig felsoroltakon kívül – nem férnek bele napjaink fizikai és egyéb tárgyú ismereteibe?

- A repülőgépek műszerei valamiért nem működnek a Nagy Piramis felett.
- A Nagy Piramisban talált gabonamagvak több ezer év elteltével is kikeltek.
- Egy orosz kísérleti piramis csúcsa fölött a kutatók 2 méter széles, 500 méter magas ionizált légoszlopot mértek ki.
- Egy piramismodellben a víz még mínusz negyven fokon sem fagyott meg.
- Piramismodell belsejében üldögélő pácienseknek elmúlt a bronchitisük, az asztmájuk, és gyorsabban gyógyultak be sebeik.

A jelenséggel foglalkozó kutatók megállapították, hogy a piramisok belsejében lévő energia a gúla magasságának kétharmadában fókuszálódik. Különféle lejtőszögű piramisokkal kísérletezve az is kiderült, hogy a legjobb eredményt az a gúla adja, ahol ez a szög 51 fok 51 perc. Elképesztő, nem? Pontosan annyi, mint a Nagy Piramis oldalainak hajlásszöge.

A: Bejárat
B: Ereszkedő folyosó
C: Emelkedő folyosó
D: Nagy Galéria
E: Előkamra
F: Királyi Kamra
G: Teherelosztó kamra
H: Szellőzőakna
I: Szellőzőakna
J: Királynő Kamra
K: Kút-akna
L: Földalatti akna

A Nagy Piramis keresztmetszete


Feltételezem, hogy a Nagy Piramis építői nemcsak a piramisban lévő energiát ismerték, hanem azt a helyet is, ahol ez a hatás a legerősebben jelenik meg. Ebből a feltételezésből az következik, hogy a piramisban még kell lennie egy felfedezetlen kamrának, amely a piramis középvonalában, padlószintje pedig pontosan a gúla kétharmad magasságában található.

A piramis-effektusnak a kheopszi korban való ismerete nem mond ellent annak a kitételnek, hogy a Nagy Piramis sokkal korábban épült. A vízözön előtt élt emberek tudásanyaga fel volt jegyezve a piramis borítására, és a káosz évei után bizonyára akadtak olyan túlélők, akik a szövegek olvasását tovább tudták örökíteni a következő nemzedékeknek. Az ősidőkben megszerzett tudás morzsáit más földrészeken is megpróbálták hasznosítani. A fejlettebb kultúrnépek között valóságos piramisépítési láz tört ki. Piramisok százai épültek Közép- és Dél-Amerikában, Kínában, Mezopotámiában, de találtak piramisokat Belső-Mongóliában, Jáván, az észak-orosz Kolszkij-félszigeten, Ukrajnában, sőt Boszniában is. Ezeknek a piramisoknak a léte szintén a halottkultuszra vezethető vissza, azonban a lényeg elsikkadt – más formájúak lévén, kevésbé koncentrálódott bennük a titokzatos energia.

[FONT=&quot](Sajnos, a szöveghez tartozó képet nem tudtam ide-copyzni)
[/FONT]

Kedves Kálmán48!

A kísérletek alapján a fizikában fel lehet tenni azt a kérdést is, mi van ha Galilei és Newton is tévedett?

A gravitáció alapkísérletek (több) ezreléknyi eltérései ösztönzik ezt a kérdést és választ is kérnek rá.

Mi van ha a testek nehézségi gyorsulás függ a test anyagi minöségétöl és ha a gravitáció nem is "tömegvonzás"?

Erre a két kérdésre adott Szász választ a részecskefizikába való beépítésével a gravitációnak, amit a fizikusok eddig nem végezték el.

"Előbb-utóbb a fizikaórákon is az új szemléletű, taszító gravitációt fogják tanítani."

Ez biztos nem fog soha bekövetkezni.

Elöbb-utóbb a fizikaórákon azt az új szemléletü elméletet fogjá tanitani, hogy a protonok (P) között vonzó, de a proton és az elektron (e) között taszító a gravitáció.

Jobban kell figyelnünk, miből eszünk és iszunk !





http://href.hu/x/da4n

BiszfenolA a cumisüvegekben



A tavalyi kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a gyakran fejlődési rendellenességet okozó növelő biszfenol A (BpA)
tartalmú cumisüvegeket.
A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékoktól 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a BpA,
ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére.
Csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek . (melléklet a BpA-s cumisüvegkről
és a hatásairól).
Az elmúlt években több mint 130 vizsgálat bizonyította , hogy a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rák kockázatát,
sőt hozzájárulhat az elhízáshoz is.
Az amerikai tiltás után Nyugat-Európában a legtöbb cég kivonta a BpA-s cumisüvegeket a forgalomból,
ám Magyarországon sajnos a mai napi a legtöbb cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, melyben megtalálható a BpA.
A Levegő Munkacsoport kéri az összes magyar európai parlamenti képviselőtől és képviselőjelölttől, illetve a kormányzattól: támogassa, hogy az EU is korlátozza a BpA-s cumisüvegeket.

(2009.05.20.-vegyi.blog)

A legális mérgezés




Társadalmunk sok pozitív vívmánya mellett talán sehol sem romlott annyira a helyzet, mint a vizeink minőségének a terén!
Környezetünk terhelése, ami felszíni vizeinkben rögtön megjelenik, oly mértékű, hogy nehéz számokkal kifejeznünk.
Ha megkíséreljük is, nehéz felismernünk a veszélyt, pedig ma már egészségünk, az életünk ezen múlik!




Pasteur nem is olyan régen mondta: „betegségeink 90 %-át megisszuk!”
Ma ezt Amerikában úgy fogalmazzák meg: a halálokok több mint 50%-át a vegyi szennyezők okozzák!


Mit jelent számunkra a vegyi szennyezés?
Az Országos Tisztiorvosi Hivatal, egyik jelentésében, alábbiakról számolt be:
„A 2000-es évek elején kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma már meghaladta a 130 000-t,
a regisztráltaké a 13 000 000-t.
Az előbbiek száma évente 400 - 1000 új tétellel növekszik, az utóbbiak számának évi növekedését pontosan nem ismerjük.
A különböző márkaneveken (fantázianevek) forgalomba hozott készítmények számát 4 millióra becsülik.




A harmadik fontos a test elmérgesedéséért felelős tényező pedig a táplálkozásunk, mely szinte teljes mértékben savasító
ételekből, italokból, fogyasztási cikkekből áll.
Mint pl. Húsok, tejtermékek, túl-feldolgozott gabonák, magas cukortartalmú konzervek és befőttek, a tojástartalmú tészták,
a fehérkenyerek, a kávé, az alkohol, a cukor.
Amikor ezek a méreganyagok bekerülnek a véráramba, az érrendszer megkísérel megszabadulni tőlük, a tüdőn, bőrön,
illetve a veséken keresztül.
Ha túl sok méreganyag keletkezik - tehát több, mint amennyit a szervezet kezelni tud - akkor ezek elraktározódnak
a különböző szervekben: a szív- és érrendszerben, a hasnyál-mirigyben, a májban, a vastagbélben és zsír formájában.




Két rendkívül fontos dolgot meg kell említeni:

*ha a testünk elmérgeződése eléri vagy meghaladja az 5%-ot, ez már elegendő az allergia, vagy asztma kialakulásához.
Tehát a gyógyszerek helyett érdemesebb lenne egy méregtelenítő kúrát tartani, mintsem a tünetekre beszedett gyógyszerek
által a test mérgeződését tovább fokozni.

*különböző krónikus bőrbetegségekért (pl ekcéma), kiütések és bőr gombák megjelenéséért sok esetben a bélrendszerben
és a májban lerakódott és felhalmozódott méreganyagok a felelősek.
Kevesen tudják, hogy a szemromlás hátterében a máj,
a halláscsökkenés okozója pedig a vese túlzott elmérgesedése állhat.

Adalékanyagok ételeinkben

Aspartame/ E951

ez az egyik legnépszerűbb édesítőszer, előfordul szinte az összes "light" termékben, rágógumikban, gyermekek számára
népszerűsített termékekben és édességekben, vitaminkészítményekben.
Ez egy erősen rákkeltő anyag, amely emberi fogyasztásra nem alkalmas.
Több amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aspartame mellékhatásaitól, anélkül, hogy tudna róla.




A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet.
Elfogyasztása után a benne lévő metanol (fa-szesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul át.

Formaldehid, fenil-alanin, aszparginsav





A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő.
További összetevő a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.
A hatás feltűnésmentes, azaz apránként öl.
A legtöbb termékre azt írják rá: fenil-alanin forrást tartalmaz, csak a legtöbb ember azt nem tudja, hogy ez egy idegméreg.

Hatásai:

látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok,
memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés depresszió, ingerlékenység,hányinger,
hasmenés, véres széklet,hasfájás,nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok,
fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek,
gyomorfekély, ízületi fájdalmak stb


Natrium-glutamát, E621

Ez egy idegrendszert stimuláló ízfokozó, így az elfogyasztott terméket finomnak érezzük.
Jelentős károsító hatása van az idegrendszerre, vakságot is okozhat.


„A glutamát ingerületátvivő aminosav.
Azt már korábban is bebizonyították,hogy maradandó idegkárosodást okoz, ha közvetlenül a retinába fecskendezik.
Azt azonban a Hiroshi Ohgoru által vezetett vizsgálat csak most bizonyította be, hogy a nátrium-glutamát
akkor is károsítja a látást, ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyek nagy töménységben tartalmazzák.”




Legyünk tudatos fogyasztók, étkezési és vásárlási szokásainkat fontoljuk meg,
és ha szükséges változtassunk!

Ujj nélküli robotkéz



Bár az ember számára legtöbbször nem jelent gondot egy toll vagy kanál megragadása, egy géppel elvégeztetni ugyanezt a feladatot szinte lehetetlen. Mérnökök már jó ideje próbálkoznak az emberi kéz mozgását mintázó robotkarok építésével, melyek bármilyen alakú tárgyat képesek finoman megragadni. Azonban ezek kivitelezése rendkívül összetett: egy működő robotkéznek egyszerre képesnek kell lennie mozgatnia valamennyi ujját, ezek mindegyikén pedig egyenként koordinálnia kell az ujjpercek hajlítását. Mindeközben érzékelőkkel mérnie kell azt is, hogy milyen alakú a céltárgy, és mennyi erő szükséges még a megfogásához. Ennek megfelelően pedig a robotkéz valamennyi darabjának mozgását folyamatosan igazítania szükséges. A feladat összességében meglehetősen nagy számító kapacitást igényel, így az emberi kezet mintázó robotkarok egyelőre nem tudtak elterjedni.

Ezen változtathat az Eric Brown és kollégái által most bemutatott újfajta robotkar, amely a bonyolult ujjak helyett egy szemcsés anyaggal töltött rugalmas labdát használ tárgyak megfogására. A fenti videóban bemutatott modell például darált kávét tartalmaz a rugalmas golyóban. Módszerének lényege, hogy a szemcsés por a tárgy megragadásakor könnyedén felveszi a céltárgy alakját a rugalmas gumi borításon keresztül. Amint ez megvan, a golyóból egy szivattyúval kiszívják a levegőt (ez hallható is a videóben), minek következtében az eddig könnyen formálható por egy kemény formává tömörödik össze, amely pontosan a céltárgy körvonalait követi, így nagyon hatékonyan képes megragadni azt.




</EMBED>A bemutató videóban villanykörtétől tojáson át egy autó lengéscsillapítóig mindenféle tárgyat könnyedén képes megfogni a szerkezet, majd stabilan felemelni és mozgatni is azokat.

Ez a megközelítés lényegesen egyszerűbben oldja meg a változatos formájú tárgyak manipulálását, hiszen mindössze egyetlen paraméter - a nyomás helyes beállítását kell megoldani, és ezzel tetszőleges formát meg lehet emelni. A prototípus egyelőre azonban még nem tökéletes, jelenleg a kar irányítójának kell megadnia mikor kell elkezdeni a levegő kiszívását, azonban továbbfejlesztett változatokkal ez hamarosan megkerülhetővé válhat.

A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklap hasábjain tették közzé. Bár nem ez az első eset, hogy a módszert robotkarokban alkalmazzák, azonban ez az eddigi legkifinomultabb modell ami megépült, ráadásul a jelenség fizikai hátterét is csak most sikerült alaposan feltárni.
Peko Hosoi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) mérnöke szerint a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a robotkarok játékszabályait.




"Az egyik trükkös feladat törékeny tárgyak felemelésénél, hogy tudni kell pontosan mekkora erőre van szükség: ha túl kicsi, a tárgy leeshet, ha túl sok, a tárgy eltörik," mondta Hosoi.
"Ez az új robotkar működésével tökéletesen felveszi a céltárgy alakját, így nagyon kis erő is elég a manipulációhoz - ráadásul ehhez érzékelők visszacsatolása sem szükséges."

Brown és kollégáinak számítása szerint egy méteres gumigömb akár tonnányi tárgyakat is mozgathat, ami nagy segítség lehet például kereső- és mentőakcióknál:
"Ilyenkor különféle méretű és formájú törmelékkel szembesülünk" mondta Brown, aki szerint egy rugalmas robotkar volna ilyen esetekben a megoldás.



</EMBED>


Forrás:spectrum.ieee.org-
xxxxxx-/mikron.blog

Tévhitek a kávéról





Ezek közül számos eredmény szervesen beépült a köztudatba. Az utóbbi években azonban az elterjedt nézetek egy része megdőlni látszik, és egyre inkább egyénfüggő annak eldöntése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható vagy sem a kávé rendszeres fogyasztása.

A következőkben a kávé táplálkozás-élettani megítélését ilyen szempontok szerint ismertetjük és a leggyakoribb tévhiteket is tisztázzuk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) hírlevele alapján.

Kávéfogyasztás és a csontok egészsége

xxxxxxxxxxxxxxxxx

Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint a kávéfogyasztás növeli a csontritkulás kockázatát. Egyes tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést.
A legújabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, a normál mértékű kávéfogyasztás nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget.
A túlzott koffeinfogyasztás, kis mértékben ugyan, fokozhatja a vizelettel történő kalcium-kiválasztást, ami főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelent kockázatot.
Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás azonban mégsem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek, amennyiben az étrend, illetve a csontozat megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz.

Terhesség és kávéfogyasztás

xxxxxxxxxxxxx

Várandós nők számára különösen fontos kérdés, vajon a terhesség alatti kávéfogyasztás okozhat-e koraszülést vagy vetélést. Az ok-okozati összefüggés megerősítésének vagy elvetésének problémáját megnehezíti az a tény, hogy azok a nők, akik várandósan nagyobb mennyiségű kávét isznak, jellemző módon más területeken is inkább kockázatnövelő módon viselkednek.
Többek között dohányoznak is.
Emiatt nem könnyű eldönteni, hogy önmagában a koffein vagy a nikotin, illetve a dohányfüst egyéb összetevői, esetleg ezek együttesen felelősek-e a tragédiákért.

A korai vetélés gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik jelentős mennyiségű kávét (és/vagy egyéb koffeintartalmú italt) ittak a várandósság korai szakaszában. Ugyanakkor ez esetben is kérdéses, hogy a nagymértékű fogyasztás (legalább 500 mg koffein) sodorja-e a magzatot életveszélybe vagy ez annak a jele, hogy a várandósság kimenetele már eleve kudarcra volt ítélve. A várandós nők kávéval szembeni averziója - a korai időszakban jelentkező hányinger és hányás mellett - az egészséges várandósság jellegzetességei közé tartozik.

Egy olasz vizsgálatban az idő előtti (37. hetet megelőző) szüléseket normál időben történő szülésekkel összevetve azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a kis mennyiségű kávét (napi legfeljebb 1-2 csésze) fogyasztók és a kávét nem fogyasztók között nem található jelentős eltérés a koraszülések számát tekintve. Más eredmények azt mutatják, hogy a várandósság második felében a koffein- (vagyis kávé) fogyasztás mértékének csökkentése nem volt hatással a születési testtömegre vagy testhosszra.

Összességében elmondható, hogy a kismamák számára a mértékletes (napi legfeljebb 1-2 adag kávé vagy napi maximum 200 mg koffein), kávéfogyasztás nem jár a vetélés vagy a koraszülés kockázatával.

Szervezetünk víztartalma és a koffein

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

A kávét és más koffeintartalmú italokat gyakran emlegetjük azok vízhajtó hatása miatt. Ez a tévhit is megdőlni látszik, mivel a kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.

A nagy dózisban (250 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, azonban az olyan egyszeri adag koffein esetén, amennyi a kereskedelmi forgalomban található üdítőkben, italokban, kávéban található, ez csak csekély mértékű. Azt is jó ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak a koffein ezen hatásaihoz is.

Végeredményben elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

Szív- és érrendszerünk egészsége és a kávéfogyasztás

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Egy másik gyakorta hangoztatott vélekedés szerint a kávé fokozza a szívbetegségek kockázatát. A kutatások eredményei alapján azonban a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet és nem okoz szívritmuszavart sem. Egy amerikai kutatás során nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kávé- vagy a koffeinfogyasztás növelné a krónikus szívkoszorúér-betegség kockázatát, még masszív fogyasztás (több csésze/nap felett) esetén sem.

Hozzá kell tennünk, hogy a koffeinre érzékeny személyeknél a kávéfogyasztást követően egy enyhe, átmeneti (kb. egy órán át tartó) vérnyomás-emelkedés megfigyelhető. A legutóbbi klinikai és laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor nem tudták bizonyítani - szokásos mértékű fogyasztás mellett - a kávé vérnyomást fokozó hatását. Ez a hatás elsősorban azoknál jelentős, akik korábban még sosem ittak koffeintartalmú italokat, fiatalabbak vagy nagy mennyiségű a kávét fogyasztottak.

A nagymértékű kávéfogyasztás gyakran más olyan tényezőkkel is összefüggésbe hozható, amelyek befolyásolják a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ide tartozik például a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a stresszes életkörülmények, a telített zsírsavak és az alkohol túlzott fogyasztása is. Ezért nehéz a kávé hatásait elkülönítve értékelni.

A magas vérnyomással kapcsolatban érdekes eredményre jutottak a 65 év feletti fogyasztók körében végzett kutatások. Ezek alapján azoknál, akik gyakrabban (naponta ≥4 csészével) fogyasztottak koffeintartalmú italokat, kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet fogyasztottak. Ezt a védő hatást viszont csak azon résztvevőknél tapasztalták, akik nem szenvedtek magas vérnyomásban vagy ezen betegségük nem volt súlyos, illetve főzött és/vagy instant kávét ittak. A fekete tea, kóla, főzött vagy instant koffeinmentes kávé, gyógytea esetében ez a hatás nem volt észlelhető.

Ezek alapján elmondható, hogy a koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása idősek körében védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri halálozással szemben. Feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhetően.

A helyzetet tovább árnyalják két frissebb tanulmány eredményei, amelyek szerint a kávé nem-halálos miokardiális infarktust idézhet elő egyes embereknél: 1. azoknál, akik alkalmi kávéfogyasztók vagy csak keveset isznak (kevesebbet mint napi egy csésze); 2. azoknál, akik három vagy több szív- és érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek; 3. továbbá azoknál, akiknek a szervezete lassan dolgozza fel a koffeint.

A kávé LDL-koleszterinszintet növelő hatása úgy tűnik, hogy kizárólag a főzött, szűretlen (török vagy skandináv típusú) kávéval kapcsolható össze és nincs kapcsolatban a koffeinnel, mivel a szűrt, instant kávé esetében ez nem tapasztalható. A koleszterinszintet növelő hatásért a kávéban található diterpének okolhatóak, amelyek néhány kávébabfajtában találhatóak meg, de a filteres, szűrt kávé esetén eltávolíthatóak.

Cukorbetegséget megelőző hatás

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedvező hír, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás lépcsőzetes, fordított arányosságban áll a cukorbetegség kockázatával. Az azonban, hogy mi áll ennek hátterében (a koffein vagy más egyéb alkotórész), még további kutatások tárgyát képezi.

A legalább napi 5 csésze kávét fogyasztó 2-es típusú cukorbetegek esetében csökkent mértékű inzulinrezisztenciát tapasztaltak. A nagy kávéfogyasztást nők körében (meglévő cukorbetegség vagy kóros éhomi vércukorszint esetén) ezen kívül jobb béta-sejt működéssel, valamint a károsodott glükóztolerancia javulásával is összefüggésbe hozták. Az eredmények azt sugallják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának csökkentése mind a normál, mind koffeinmentes kávé és tea esetében is érvényesek, tehát nem a koffeinnel állnak összefüggésben.

A kávé antioxidáns hatásai

xxxxxxxxxxxxxx

A kávéban számos előnyös hatású anyagot találunk, ezek közé tartozik például a klorogénsav, amelyről kimutatták, hogy a kávésav mellett erős antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó hatással bír. A klorogénsav leggazdagabb forrásai közt tartjuk számon a kávébabot, és a fogyasztók jelentős része ebből jut hozzá étrendjében a legnagyobb mennyiségben. A zöld Robusta kávészemek kétszer nagyobb antioxidáns kapacitással bírnak és több klorogénsavat tartalmaznak, mint az Arabica kávé, azonban a pörkölést követően ez a különbség nem volt észlelhető.

A világosra vagy közepesre pörkölt kávéban ugyan csökken a klorogénsav-tartalom, mégis a pörkölés hatására a kávébab antioxidáns kapacitása jelentős mértékben növekedik a zöld kávészemhez képest. Ez arra enged következtetni, hogy más egyéb anyagok is hozzájárulnak a kávé antioxidáns tulajdonságaihoz. Itt említjük meg a melanoidineket, amelyek a kávébab pörkölése közben lezajló Maillard-reakció hatására keletkező barna polimerek, és akár 25 %-ban is hozzájárulhatnak a kávébab szárazanyag-tartalmához, valamint jelentős antioxidáns kapacitással is bírnak in vitro.

A kávéban található antioxidánsok különleges szerepe az étrendünkben, hogy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez is.

Erre enged következtetni az az eredmény is, amely szerint a rendszeres kávéfogyasztást összefüggésbe hozható az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzésével is.

A rendszeres kávéfogyasztás akár 55 %-kal is csökkentheti a májdaganat kockázatát. Ez a hatás több dologra vezethető vissza. Egyrészt a kávé antioxidánsai védik a sejteket a károsodástól, emellett egyéb daganatellenes anyagokat is találtak benne állatkísérletek során. A konkrétabb ajánlásokhoz a kávé és a daganatok összefüggése témában azonban úgy tűnik, további kutatások szükségesek.

Összességében elmondható, hogy a kávé a többi hasonló italnál nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkezik a benne található anyagok, valamint a pörkölés során keletkező és egyes még nem azonosított anyagok hatására. Fontos kiemelni, hogy a kávé mellett számos egyéb nyersanyag, így a zöldtea, a feketetea, a gyümölcsök, zöldségek, a vörösbor, az étcsokoládé is tartalmaz polifenolokat. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként ezek fogyasztása is hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

A kávékészítés formája és az egészség összefüggései

Mosolyok - üzenetek



Egy új kutatás szerint az emberek hatféleképpen tudnak mosolyogni – és mindegyikkel mást üzenünk a külvilágnak.


A Kaliforniai Egyetem kutatói, Emiliana Simon Thomas agykutató és Dacher Keltner pszichológus professzor elsőként határozta meg, hányféle variációja létezik az emberi mosolynak.


Íme a variációk és rövid magyarázatuk