Egy érdekesség, amelynek ezoterikus vonatkozása is lehet:
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w
ontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az ősrobbanás elmélet szerint a világegyetem mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt úgy keletkezett, hogy a „semmiből” bukkant föl egyetlen pontba összesűrítve a világ összes anyaga és energiája.
Ámde hogyan jöhetett elő ez az iszonyatos mennyiségű anyag és energia a semmiből?
Voltaképpen mennyi energia lehet összesen az Univerzumban?
Bármennyire meglepő, a világegyetem teljes nettó energiai tartalma zérus, és zérus volt az ősrobbanáskor is.
A magyarázat a következő:
Az univerzumban van valamennyi tömegekben összesűrűsödött energia (Einstein
E=mc<sup>2</sup> képlete szerint), valamennyi sugárzási energia, hőenergia, mozgási és egyéb energia, továbbá a galaxis közi térben a sötét anyagban és sötét energiában is található számottevő energia, és van még az Univerzumban valamennyi potenciális energia is . Ez utóbbi azonban negatív energia, amelynek a mennyisége éppen annyi, hogy az energiák összege zérus.
Magyarázatot kíván persze, hogy a gravitációs energia miért negatív.
Ennek magyarázata egyszerű példán szemléltethető.
Ha két tömeg (pl. a Föld és a Hold) egymás közelébe kerül, közöttük tömegvonzás lép föl, és ha el akarjuk ezeket távolítani egymástól, energiát kell befektetni. Ha pedig egy tárgy (pl. egy feldobott kő) a tömegvonzásnak engedelmeskedve egy nagyobb tömeg (pl. a Föld) felé zuhan, akkor gyorsulni fog, és ezzel a potenciális energiája mozgási energiává alakul át.
Nyilvánvaló, hogy ha a világűrben csupán két nagy tömegű tárgy lenne, és ezek egymástól végtelen távol lebegnének, nem lehetne sem potenciális sem mozgási energiájuk.
Ha azonban a két objektum közeledik egymáshoz, a közöttük fellépő tömegvonzás miatt mozgási energiájuk keletkezik, ami azonban a potenciális energiájuk rovására történik, és ez azt jelenti, hogy az egymás felé mozgó tárgyak kezdeti zérus potenciális energiája negatívvá válik.
Az alaposabb számítások azt mutatják, hogy az univerzumban éppen annyi negatív potenciális energia van, amennyi a tömegek és egyéb pozitív energiák összege, és ezért az univerzum nettó energia tartalma éppen zérus, és az ősrobbanáskor is zérus volt.
Kérdés, hogy ha ennyire „üres” világban élünk, miért tapasztaljuk mégis az anyagi világot olyan kézzelfoghatóan valóságosnak? Ez a kérdés azonban már tudományfilozófiai, sőt teológiai kérdéseket is felvet.