Érdekességek a történelemből

A Mátyás-templom Mátyás címere

A Mátyás-templomot a tatárjárás utáni években építették. A déli tornya 1384-ben mise közben leomlott, de senki sem sérült meg. A 15. századi építkezések során kibővítették, és 1470-re a torony is elkészült, amelynek délnyugati falára ekkor került fel az uralkodó címere.
A hollós címer ott díszelgett az általa emelet épületeken, a könyvtáblákon és mindazokon a tárgyakon, amelyek a megrendelésére készültek.
A falai között koronázták meg 1309-ben I. Károlyt alkalmi koronával, Mátyás pedig itt kötött házasságot 1463-ban Podjebrád Katalinnal.

1849. A gálfalvi ütközet. „Puchner január 16-án Gálfalva és Szőkefalva (Küküllő vármegye) között támadta meg Bem csapatait, de azok visszavetették egészen Borzásig. Az éjszaka folyamán Bem megerősítette állásait, s úgy helyezte el tüzérségét, hogy az egész csatamezőt tűz alatt tudja tartani. Január 17-én Puchner újra támadott. A császári-királyi gyalogság egy ideig jól állta a tüzet, de aztán lassan visszavonult. Bem ezt észrevéve egy zászlóalját a befagyott Kis-Küküllőn át a császári-királyi hadtest balszárny oldalába küldte. Puchner erre elrendelte a visszavonulást, ám ez rövidesen pánikszerű futássá változott, noha az osztrák utóvéd keményen tartotta magát. Egy császári-királyi könnyűlovas főhadnagy egészen Bem környezetéig hatolt, s a tábornok csupán segédtisztjeinek köszönhette megmenekülését. A magyar veszteség kb. 80 halott és sebesült, a császári-királyi veszteség 26 halott, 15 sebesült és 214 eltűnt (fogoly) volt.”

1945. Felszabadul a budapesti gettó. A gettó felszabadulása után kb. 3000 temetetlen holttestet találtak, ezek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban földelték el.

1945. Raoul Wallenberget Magyarországon szovjet őrizetbe veszik; többé nem látják...

80 éve, 1946. január 19-én kezdődött meg a magyarországi németek kitelepítése. Ezen a napon indultak el az első vonatok, amelyek Németországba szállították az elüldözött magyarországi németeket.

Gyógyító magyar bor

Friedrich Hoffmann német orvos és vegyész számos felfedezésével gazdagította az orvostudományt Egy 1721-ben megjelent tanulmányában a magyar borok gyógyerejéről írt.
A bort e korban a méz és a tej mellett a harmadik alapgyógyszernek tekintették.
Amikor udvari főorvosként szolgált II. Frigyes porosz király udvarában, az uralkodó puffadásának megszüntetése végett narancs- és citromhéjból, valamint kínai gyümölcsökből és tokaji aszú párlatából készített gyógyszert, amit rózsaszörppel édesített meg.
Megjegyezte, hogy aszúból kellemes illatú pálinkát lehet nyerni, s a bornak csak a fele marad hátra, ami picit kesernyés, de édes.
Az egészséget védő, vérkeringést élénkítő tokajit ajánlotta ízületi betegeknek. Gyomorelixír összetevőjeként tisztító hatású.
Ha valaki néha felönt a garatra a jófajta, tiszta nedűből, a levegőcsere révén, a bőrén keresztül salakanyagok távoznak a szervezetéből.
A magyar borból párolt szesz más borpárlatoknál sokkal értékesebb. Erősít és hevít, használ gyomorbántalmak és kólikás bajok ellen, lefekvés előtt kortyolgatva pedig nyugalmas pihenést biztosít.

Friedrich Hoffmann A 17. század második felében palackozott aszú:

Néhány érdekesség a körmöci bányáról

Jean Baptiste Morin francia matematikus 1615-ben közel fél évet töltött a felvidéki bányavárosokban. Geológiai vizsgálatokat végzett, s lejegyezte a tapasztalatait.
Ekkor Körmöcön két út vezetett a mélybe, egy rövidebb, és egy hosszabb. A 6x2 láb széles, fenyőgerendákkal biztosított rövidebb függőleges falú kút volt, amelyben marhabőr zsákokban húzták fel az ércet és a vizet, s eresztették le kampókra erősített üléseken a bányászokat az aknákba, miközben bűzös füst szállt felfelé. Ha a zsákokkal összekoccantak, elkerülhetetlen volt a baleset.
A 3-4 órás hosszabb úton lépcsőkön és létrákon lehetett lejutni, de helyenként csak csúszva lehetett továbbjutni. A lépcsők és kötelek biztonságát évente 3-4 ízben ellenőrizték. Itt minden negyed órában 150 bányász járt le és föl. Négy óránál többet senki sem bírt ki a föld alatt.
A levegőt mindkét úton facsöveken vezették le, s az áramlást ablakrendszerrel szabályozták. Ha a légáramlás leállt volna, negyed órán belül mindenki megfulladt volna.
Kevés bányász érte meg az 50. születésnapját. Általában tüdővész okozta a halálukat.A bányában észlelni lehetett a fenti időváltozás közeledtét. Sűrűbbé, maróbbá vált a levegő, s a lámpák pislákolva világítottak, vagy kialudtak.
A bányászok elmondták Moninnnak, hogy többször is láttak már fekete, törpe bányadémont, amitől nagyon megijedtek. Előfordult, hogy kioltotta a lámpájukat, de nem ártott nekik.

A magyar kultúra napja
1823. A Himnusz születése.

1531. I. Ferdinánd király és Szapolyai János király (képen) képviselői három hónapra szóló fegyverszünetet kötnek Visegrádon. Ez az ország három részre szakadásának első közjogi elismerése.

1945. Elhagyja Magyarországot az "Aranyvonat”, mely a Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletét, a Corvinákat, és a zsidóktól elkobzott értékeket menekíti nyugatra a szovjet hadsereg elől.

Máglyahalál, nyelvváltság, szamártemetés

A reformátusok 1619 után fokozott figyelmet fordítottak az egyházon belüli fegyelemre. Nem keresztelték meg azokat a gyerekeket, akik házasságon kívül születtek. A parázna kapcsolatból származók szüleinek bűnbánatot kellett tartaniuk, és külön büntetést is kaptak.
Máglyahalállal fenyegették a boszorkányokat, ördöngösöket, de halállal lakolhatott a gyilkos, a házasságtörő, a vérfertőzést elkövető, a hitszegő, a hamis esküt tevő, de akár a paráznaság bűnébe eső is. Az utóbbit ítélhették vesszőzésre, pellengérre, a városból történő kiűzésre, valamint eklézsiakövetésre. A rágalmazókat, a tisztátalan beszédűeket, azaz a szitkozódókat, átkozódókat, káromkodókat pénzbüntetéssel, azaz nyelvváltsággal sújtották. A vétkeseket eltilthatták az úrvacsorától, amit egyébként is csak évi hat alkalommal szolgáltak ki. A legnagyobb büntetés a gyülekezetből és a faluból történő kirekesztés volt.
A temetőn kívül hantolták el lelkész nélkül, szamártemetéssel a bűnbánat nélkül elhunyt gonosztevőket, az egyházból kizártakat és a kivégzetteket.
A büntetéseket a Szentírás és az egyházi előírások alapján róttál ki, de egy részük végrehajtását világiak segítették.

A magyarországi református egyház jelképe:

Létrahuszár írta:

Nem keresztelték meg azokat a gyerekeket, akik házasságon belül születtek.

Kattints a kibontásához...

Ezt hogy értsem?

setni írta:

Ezt hogy értsem?

Kattints a kibontásához...

Köszönöm. Átsiklottam felette. Természetesen házasságon kívül. A szövegbe nem tudtam belejavítani.

Svéd diplomata, különleges megbízással

A 32 éves Wallenberg 1944 nyarán érkezett Budapestre. A svéd külügyminisztérium azzal bízta meg, hogy segítsen azokon a zsidókon, akiket még nem deportáltak. Részükre hivatalos svéd dokumentumokat, menleveleket állítottak ki, amelyek azt igazolták, hogy a tulajdonosa a svéd állam és a Vöröskereszt védelme alatt áll.
A főváros különböző pontjain az amerikai kormány egyik szervétől kapott pénzen 72 házat bérelt, amelyeket a svéd nagykövetség az oltalma alá vont. Az ilyen épületeket a nemzetközi konfliktusok elkerülése végett a nyilasok és a németek általában tiszteletben tartották, s ezekben nem razziáztak. Bennük sok üldözött lelt menedékre.
Wallenberg a legkockázatosabb tettének színhelye a Józsefvárosi pályaudvar volt, ahol 1944. október 15. körül egy Németországba induló szerelvény elé állt, s a vagonokban lévő zsidóknak menleveleket adott.
A sok ezer zsidót megmentő diplomata 1945. január 17-én `tűnt el, amikor ellátogatott a szovjet haderő budapesti parancsnokságára. Ekkor letartóztatták, s a moszkvai Ljubjanka börtönbe szállították. A Magyar Rádióban viszont 1945. március 8-án bemondatták, hogy a Debrecen felé autózó Wallenberget nyilasok vagy a német titkosrendőrség ügynökei meggyilkolták.
A hatóságok 1957-ben közölték, hogy már tíz évvel korábban meghalt.

Svéd vöröskeresztes plakát a fővárosi Úri utca 19. számú házán volt kifüggesztve. Emléktábla a Józsefvárosi pályaudvaron:

Lotaringia vagy Mária Terézia?

Mária Terézia kérői közül Lotaringiai Ferenc volt a legszegényebb. A főhercegnő apja, VI. Károly (magyar királyként III. Károly) megkedvelte, s 1732-ben Magyarország helytartójává nevezte ki. Ezután a fiatalok gyakran találkoztak egymással.
A legenda szerint Ferencet válaszút elé állították: vagy Lotaringiáról mond le, vagy a szerelméről. A nyilatkozat aláírásakor háromszor is felemelte a tollát, de végül a szívére hallgatott, s aláírta a lemondó nyilatkozatot.
Lotaringia hercege:

Magyar testőrök a bécsi udvarban

A 120 fős magyar nemesi testőrség 1760-ban jött létre. Első kapitányuk gróf Pálffy Lipót tábornok, koronaőr, belső titkos tanácsos lett. A bécsi Burgban, a királyi lakosztály előszobájában háromfős csoportokban, lőfegyverrel felszerelve, német őrökkel együtt gondoskodtak az uralkodónak és családjának a biztonságáról. Egy testőrdandár Schönbrunnban szolgált. Amikor Mária Terézia vagy a férje utazott valahova, a hintó mellett négy testőr lovagolt kivont karddal, vállukon karabéllyal. A főhercegeket és főhercegnőket két testőr kísérte. Ha Bécs külvárosába mentek misére, egy magyar testőrdandár vettek körül a hintókat. A nagy ünnepeken kivont karddal kísérték Ferenc császárt a templomba. A laxenburgi nyári palotába kocsizó uralkodói családot 24 testőr vigyázta. Felvonulásuk fokozta a koronázási ünnepségek látványosságát. Újév napján a királyi palota udvarába lovagoltak, és kézcsókkal hódoltak az uralkodónak. Ha haláleset történt, két testőr éjjel-nappal díszőrséget állt az elhunyt koporsója mellett az udvari kápolnában.
A gárda tagjai az 1778-as porosz háború idején titkos futárszolgálatot is teljesítettek, s az útjaik során tapasztaltakról naplót kellett vezetniük.
A legismertebb magyar testőr, Bessenyei György író 1765-ben 18 évesen lett a gárda tagja, s 1773-ban lépett ki, hadnagyi ranban.1772-73-ban több alkalommal is teljesített szolgálatot Pozsonyban.
A testőrség neve több ízben módosult, és kisebb megszakításoktól eltekintve egészen 1944-ig működött.
Magyar nemesi testőr egyenruhában:

)Csónakkal a hajó után

Lotaringiai Ferenc 1745-ben Heidelbergből indult Frankfurt am Mainba a császárrá koronázására, de előtte a Bécsből induló Mária Terézia elé akart sietni Aschaffenburgba,, hogy együtt jelenjenek meg az ünnepségen. A sors megtréfálta, mert amikorra odaért, a felesége már továbbhajózott. Ferenc nem esett kétségbe, csónakon ment a hitvese hajója után. Utol is érte, és nagyon megörültek egymásnak. (Ezt Goethe jegyezte le a Költészet és valóság című önéletírásában)
A koronázás után Mária Terézia egy ablakból szemlélte a templomból a városházi lakomára tartó menetet. Ferenc észrevette, s a méltóságáról megfeledkezve két kezét magasba emelve mutatta fel neki az országalmát és a jogart, mire a császárné önfeledt kacagásban tört ki.

I. Ferenc császár, a Birodalom jelvényeivel (Martin Engelbrecht metszete):

Fittyet hánytak az etikettre

A királyi, császári sarjak házasságát általában az államérdekek határozták meg a 18. században is. Ez alól Lotaringiai Ferenc és Mária Terézia frigye kivétel volt, s az egymás iránti vonzalmuk a későbbiekben sem hunyt ki. Már húszéves házasok voltak, amikor 1756 karácsonyán fittyet hányva az illendőségre a császár mások jelenlétében kétszer is megcsókolta a feleségét.

Martin van Meytens festménye Mária Teréziáról és családjáról:

317 évvel ezelőtt, 1708. február 16-án fogta el Bornemisza János kuruc strázsamester egy bravúros portya során Maximilian Starhemberg császári altábornagyot. A strázsamester épp felderítő őrjáraton volt, mélyen a császári előőrsök mögött, amikor Pozsony és Nagyszombat között, Szencnél egy díszes hintót látott az országúton csekély kísérettel. Rajtuk ütött, és sikerült elfognia az épp parancsnoksága átvételére utazó altábornagyot a sereg fizetésére szánt hadipénztárral együtt. Viszontagságos kerülő úton sikerült a magas rangú foglyot Bottyán János generális nyitrai főhadiszállására vinni, ahol Bornemisza és csapata jutalomban részesült. (Társai közül Fekete Miska és Vigh Jancsi nevét ismerjük: az előbbi négy labancot vágott le egymaga, az utóbbi pedig személyesen rángatta ki a hintóból Starhemberget.) Március 7-én Kassán maga Rákóczi is fogadta a kitűnő haditett végrehajtóit, Bercsényi Miklós főgenerális pedig hamarosan főhadnaggyá léptette elő Bornemiszát.
A történet hiteles (bár a kor ideológiai bélyegét is magán viselő) feldolgozása minden idők egyik legsikeresebb magyar történelmi filmje, a Bán Frigyes rendezte Rákóczi hadnagya (1953).
Starhemberget Szepesvárott őrizték, ahonnan 1708 késő őszén egy árnyékszék nyílásán át leereszkedve megszökött. A szatmári béke után Bécsben egy alkalommal vendégül látta Bornemiszát, akit a neje gazdagon meg is jutalmazott.
Portyázó kurucok elfogott labancot kísérnek
Georg Philipp Rugendas rézmetszete

A féltékeny királynő

Lotaringiai Ferenc 1744-ben elhatározta, hogy a harctérre utazik, hogy találkozzon a poroszok ellen küzdő osztrák csapatokkal. A királynőt lehangolta a szándéka, és különféle női praktikákat vetett be, hogy eltérítse a szándékától.
Ferencet kedvelték a hölgyek, s amikor a felesége úgy érezte, hogy túl lovagiasan viselkedik valamelyikkel, akkor duzzogni kezdett, és annyira megkeserítette férje életét, amennyire csak tudta.
A királynőnek igazán semmi oka sem volt a féltékenységre, mert Ferencet árgus szemekkel figyelték. Legtöbbet Wilhelmine von Auersperg hercegnőhöz fűződő viszonyáról pletykáltak, aki hajdani bizalmasának a lánya volt, a románcukra azonban nincs bizonyíték.
A királynő portréja az 1750-es évekből, Meytens flamand festő alkotása:

Kényszertelepesek a Bánátban

A török időkben és a visszafoglaló háború következtében elpusztásodott falvakat betelepítési akciókkal népesítették be. Nagy számban jöttek be németek, akiket vonzottak a jelentős kedvezmények.
Nem mindenki érkezett önként. Több ízben is előfordult, hogy Bécsből és a környező tartományokból összegyűjtötték a csavargókat, garázdákat, a verekedőket, az izgágákat, a részegeskedőket, a Bánátba szállították, majd szélnek eresztették őket anélkül, hogy bármilyen támogatást kaptak volna. E módszerrel szabadult meg Bécs az örömlányoktól is.
II. József még az uralkodása elején, 1781-ben betiltotta az ilyen akciókat.