Érdekességek a történelemből

Vérfürdő Madéfalván

A bécsi udvar 1763-ban a hadsereg fejlesztése végett három székely és két román határezred szervezésébe kezdett Erdélyben. A hagyományaikhoz ragaszkodó székelyek azonban több helyen fegyveresen is ellenálltak. Megtörésükre Mária Terézia új parancsnokot nevezett ki, aki 1764. január 7-én ágyútűzzel indított támadást a székely vezetők találkozóhelye, Madéfalva ellen. A vérfürdő során mintegy kétszázan vesztették életüket, köztük gyerekek és asszonyok is. Az égő falut kirabolták, a vezetőket elfogták. A menekülők egy része az Olt folyóba fulladt, mert beszakadt alattuk a jég.
A vérengzés és az erőszakos sorozás miatt öt faluból több ezer ember Moldvában, a csángók között keresett menedéket. Később Hadik András gróf közbenjárására a királynő megkegyelmezett a székelyeknek, és behívták őket a török uralom alól 1774-ben osztrák kézre került, elnéptelenedett Bukovínába, aholt 1776-86 között megalapították Istensegíts falvát, Fogadjistent, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.

A véres események emlékére 1899-ben Csík-Madéfalván állítottak fel egy kőoszlopot.

Koronás fő, koronázás nélkül

Mária Teréziát apja halála után két nappal, 1740. november 22-én ismerték el törvényes uralkodónak az osztrák örökös tartományokban. A rendek küldöttségének tagjai a bécsi Hofburgban hódolati ceremónia keretében járultak elé, és személyesen nyilvánították ki az ifjú királynő iránti hűségüket, aki megerősítette a kiváltságaikat Ezután ünnepei mise következett, s a napot udvari ünnepség zárta, amelyen több száz vendég vett részt. A lakomán több mint száz fogást szolgáltak fel az asztalokra, az italok közt ott voltak az osztrák és magyar borok is. A cukrászok is remekeltek, a tortákon és más édességeken kívül szobrokat, allegorikus figurákat is készítettek. Koronázás azonban nem volt.
Magyar királlyá 1741. június 25-én koronázták meg Pozsonyban a Szent Márton-dómban, a cseh korona viszont csak 1743. május 12-én került a fejére a prágai Szent Vitus-székesegyházban.

Ismeretlen festő: Mária Terézia magyar koronázási díszruhában, illetve a cseh királyi korona:

A kalapos reformer

Híres türelmi rendelete nem adott vallásszabadságot a nem katolikusoknak, de az állampolgári jogok gyakorlásában és a hivatali tisztségek betöltésénél nem számított a vallási hovatartozás.
1781-ben elvette az egyháztól a sajtó ellenőrzését. Engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését, módosította a püspökök esküszövegét, a kolostorokat a püspökök alá rendelte.
Feloszlatta a hasznos tevékenységet nem végző szerzetesrendeket, amelynek következtében 36 ezer szerzetes kényszerült rendje elhagyására. Ők évjáradékot, vagy hazatérésüket fedező pénzösszeget kaptak. Ugyanakkor plébániákat hozott létre népnevelés céljából.
Megtiltotta a búcsúkat, körmeneteket, takarékossági okokból tervbe vette a halottak koporsó nélküli temetésének elrendelését, de a nagy felháborodás miatt e szándékáról lemondott.
VI. Pius 1782-ben Bécsbe látogatott, de a császár alig állt vele szóba. Szemgyulladására hivatkozva csak egyszer fogadta. A következő évben Rómába látogatott, s egyházi ügyekben szabad kezet kapott a pápától.
A színházak vezetését színészek kezébe adta.
Jó császárként emlékeztek rá a parasztok és a szegényebb rétegek.

Anton von Maron: II. József

Létrahuszár írta:

A kalapos reformer

Híres türelmi rendelete nem adott vallásszabadságot a nem katolikusoknak, de az állampolgári jogok gyakorlásában és a hivatali tisztségek betöltésénél nem számított a vallási hovatartozás.
1781-ben elvette az egyháztól a sajtó ellenőrzését. Engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését, módosította a püspökök esküszövegét, a kolostorokat a püspökök alá rendelte.
Feloszlatta a hasznos tevékenységet nem végző szerzetesrendeket, amelynek következtében 36 ezer szerzetes kényszerült rendje elhagyására. Ők évjáradékot, vagy hazatérésüket fedező pénzösszeget kaptak. Ugyanakkor plébániákat hozott létre népnevelés céljából.
Megtiltotta a búcsúkat, körmeneteket, takarékossági okokból tervbe vette a halottak koporsó nélküli temetésének elrendelését, de a nagy felháborodás miatt e szándékáról lemondott.
VI. Pius 1782-ben Bécsbe látogatott, de a császár alig állt vele szóba. Szemgyulladására hivatkozva csak egyszer fogadta. A következő évben Rómába látogatott, s egyházi ügyekben szabad kezet kapott a pápától.
A színházak vezetését színészek kezébe adta.
Jó császárként emlékeztek rá a parasztok és a szegényebb rétegek.

Anton von Maron: II. József
Csatolás megtekintése 2099554

Kattints a kibontásához...

Pedig a pápai bullák fontosak!
Ma már nyilvanvaloan latjuk mennyire hasznos mikor valaki azzal probalja betarazni a gepfegyveret!

Mielott valaki azt hinne csak poennak szantam gondolkodjon el azon, hogy a mai vilagban az etika mennyire képes az ellenfélre hatni.
Meg a hosregék csillogo pancelu lovagjai is ha le akartak rendezni a konfliktusaikat altalaban a kardjukat huztak elo.
Ez mara népszokas lett a vilagban

„Amit a császár megtehet...”

Eszterházy Miklós azt állította magáról, hogy „amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!”. Erről árulkodott az ország legimpozánsabb barokk kastélya, az évi negyvenezer forintot felemésztő királyi udvartartás, az egymást érő háromnapos mulatságok, amelyeken tűzijáték kápráztatta el a vendégeket. Kora arisztokratái közül a gyémántokkal díszített ruhájával is kitűnt.
Megcsodálta a kastélyegyüttest többek között I. Pál orosz cár és Goethe is. Joseph Haydn, a világhírű zeneszerző 1761-ben állt a család szolgálatába. Ő volt a világ utolsó udvari karmestere.
Mária Terézia többször is járt Eszterházán. 1773-ban tett látogatásakor meg a herceget, nyitották meg a bábszínházat, s mutatták be a Philemon és Baucis című báboperát, természetesen Haydn vezényletével. A herceg nemcsak rajongott a zenéért, maga is kiválóan játszott a hathúros barytonon. (A hangszert a Nemzeti Múzeum őrzi.)
Tamásiban vadaskertet létesített, amit fakerítés vett körül. Az 50 holdas területen vaddisznókat tenyésztettek.
A vadászatok is nagyszabásúak voltak. A francia Rohan herceg látogatásakor ötnapos vadászatot rendeztek, amelynek során operaelőadásra, hangversenyre, lakomákra és piknikre is sor került.

Mívesen kidolgozott vadászpuska és puskaportartó:

Főherceg foltozott kabátban
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére pataki diák korában, 1770-ben találkozott József főherceggel, aki később II. Józsefként vonult be a történelembe. A trónörökös Sárospatakon megállva megengedte az uraknak, hogy családtagjaikkal együtt jelen legyenek az ebédjénél. Kazinczynak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy egy tányért odanyújthatott az egyszerű ruhájú vendégnek. Ekkor vette észre, hogy a főherceg kabátjának könyökére egy toldást, azaz foltot varrtak.
A trón várományosa nem szerette a pazarlást, takarékosságával igyekezett példát mutatni, és uralkodóként ennek szellemében számos rendeletet hozott.

Kazinczy és II. József: