Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
1920. A numerus claususról szóló törvény elfogadása, mely előírja az egyetemekre, jogakadémiákra fölvehetők számát és összetételét. Azaz törvénybe iktatja, hogy az adott népcsoporthoz tartozó felveendő hallgatók száma el kell érje az adott népcsoportnak a teljes népesség körében elfoglalt számarányát, vagy annak kilenc tizedét.
Csatolás megtekintése 2079208
Csak annyit pontosítanék, hogy nem előírta, hanem megszabta. 1920: a zsidó egyetemisták főiskolások aránya meghaladta a 30 %-ot, ezt akarták csökkenteni. A törvény 15,4 %-ban állapította meg a "magyarországi nemzetiségek és népfajok" arányát a továbbiakban. Ennek lett egy olyan hatása is, hogy sok zsidó külföldön járatta felső fokú iskolába a gyermekét.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Hajóvontató halálra ítéltek

II. József a magyarországi utazása során azt tapasztalta, hogy a Duna egyes szakaszain és a mellékfolyóin az élelmiszerek és egyéb áruk szállítása a víz sodrával szemben nagy nehézségekkel jár. Ennek hatására egy 1795-ben kiadott rendeletében a halálra ítéltek büntetését életfogytig tartó hajóvontatásra módosította, mert úgy vélte, hogy „a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, amelyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott”. A hajóhúzó rabok többsége két évnél nem bírta tovább a mostoha körülmények miatt. A rendkívül kemény munka, a gyenge táplálkozás, az állomáshelyek egészségtelen szállásai következtében hat év alatt 1100 721 halt meg.
Hajóvontatással büntették a közmunkára ítélt rabokat is.

Hajóvontatás a Tiszán:
1759242184792.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Áruszállító vitorlások a Balatonon

A Balatonon az 1760-as években indult meg a rendszeres hajózás. Gróf Festetics György (1755-1819) készíttetett vitorlás és komphajókat, amelyek alapanyagául a Balaton-mellék délnyugati térségében lévő őstölgyesek szolgáltak. A hajóépítő mestert, Antonio Borrit Itáliából hozatta a gróf. A hajók közül a legnagyobb a 33 méter hosszú, 1797-ben készült Phoenix volt, amely a Balaton nevezetességévé vált. Ennek elpusztulása után 1846-ig megszűnt a rendszeres hajózás. létezett három révátkelő is, Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy, Boglár és Fülöp, valamint Öszöd és Akali között.
A Balaton két vége között gyorsabban és olcsóbban szállították az árukat a hajók, mint a parti utakon a szekerek. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé pedig távoli bányák kincse, só volt a rakományuk.
A tó hajózásának történetében mérföldkövet jelentett 1846. Festetics unokájának, Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére még 1845-ben megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság, amelynek első hajóját, az oldalkerekes Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én helyezték üzembe. Gőzgépét Angliában vásárolták.

1759484731774.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Tényleg van összefüggés a sörrel koccintás és a Ferenc József-i önkény között?

Kevés olyan történelmi szokásunk, hagyományunk van, melyek nemcsak a nemzeti ünnepeken (például kokárda), hanem a hétköznapokban is visszaköszönnek. Az egyik ilyen a sörrel való koccintás kérdése, mely szintén a császári önkény időszakához kötődik. A közkeletű történet szerint aradi vértanúk kivégzése után az osztrák katonatisztek sörrel koccintottak, amire válaszként a magyarok megfogadták, hogy 150 évig nem koccintanak sörrel.

A HAGYOMÁNY KÉTSÉGTELENÜL KIALAKULT, SZÁMOS MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ ÚTIKÖNYVBE BE IS KERÜLT ÉRDEKESSÉGKÉNT, ÍGY AZTÁN EGYES HAZAFIAS SZOKÁSAINKAT ELISMERŐEN VÁRÓ TURISTÁNAK OKOZ CSALÓDÁST A SÖRREL LELKESEN KOCCINTÓ MAGYAROK LÁTVÁNYA.
A valóság az, hogy semmilyen forrás nincs arról, hogy Aradon sörrel koccintottak volna osztrák katonatisztek, sőt valószínűleg sokan közülük is helytelenítették 1848. előtti magyar bajtársaikkal szembeni brutális bosszút. Ugyanakkor 1852-ben állították föl Budán Heinrich Hentzi tábornok hatalmas emlékművét, melynek avatásakor nagy ünnepséget tartottak és sör is nagy mennyiségben fogyott. Hentziről tudni kell, hogy 1849 májusában ő védte a császári csapatok élén Buda várát a magyar honvédekkel szemben. Túl azon, hogy az utolsó pillanatig ellenállt és karddal a kezében esett el – emiatt értékelte oly nagyra személyét Ferenc József –, több feleslegesen kegyetlen tett is fűződik a nevéhez: ágyúkkal lövette a pesti Duna-parti épületeket, annak ellenére, hogy Görgei megüzente, hogy a civil lakosság kímélése érdekében onnan nem támad, sőt Hentzi utasítást adott a szerkezetileg már kész Lánchíd felrobbantására is, ami azonban szerencsére nem sikerült. A tábornok emlékművének felállítása, és az akkor tartott ünnepség érthető módon óriási ellenérzést szült Magyarországon. Ennek fényében tehát valóban van szimbolikus kapcsolat a sör és az önkényuralom között, így söröskorsónkat az asztalhoz koppantva nyugodtan mondjunk „vesszen Haynau”-t koccintás helyett.
1759735727210.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1921. Nyugat-Magyarországot Prónay Pál Lajtabánság néven „önálló államként” kiáltja ki Felsőőrön, az általa szervezett alkotmányozó gyűlésen. Képen az esemény
1759736832862.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
2010. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa során csaknem 1 millió köbméter vörösiszap öntötte el Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeket, 10 halálos áldozatot követelve.
1759736901158.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem vár,de védelmi rendszer ! Csörsz árok,Debrecen határában !

Méretei​

  • Az árok mélysége: 2–5 m
  • Az árok szélessége: 5–8 m
  • Az árokrendszer teljes hossza: ~1260 km
  • A körbekerített terület nagysága: ~60-65.000 km²
  • A megmozgatott föld mennyisége: ~10 millió m³
  • Az építésre fordított munkanapok száma: ~10 millió (Vagy 2250 nap 15 évvel, évente 5 hónappal [1 hó = 30 nap] számolva; vagy 1800 nap a 700 m/nap sebességből kiindulva.)
  • Az építkezésen részt vett emberek száma: ~5500 fő
  • Az árok építésének „sebessége”: ~700 m/nap (15 építési évvel és évi 5 munkahónappal számolva)
  • Maradványai több mint 1600 évig jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
  • 1759737062674.png 1759737075781.png 1759737113557.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1849. október 6.
„Utoljára – büntetésül kellett végignéznie társai kivégzését – Vécsey Károly került sorra. Az a Vécsey, akit családja se siratott; akinek apja azt üzente: örvend, hogy fiát kivégzik, megérdemli, miért merészelt a császár ellen lázadni; az a Vécsey, aki 1849 januárjában indulatosan összeszólalkozott Damjanichcsal, és emiatt hónapokig nem is köszöntek egymásnak
 
Oldal tetejére