Érdekességek más népek történelméből

Louis Pasteur ezen a napon próbálta ki sikerrel veszettség elleni oltását a kutyaharapást szenvedett Joseph Meisteren. A beavatkozás óriási áttörést jelentett: egy addig szinte biztosan halálos betegség ellen nyílt esély a védekezésre. A modern immunológia és a vakcinakutatás történetében ez az esemény különösen fontos mérföldkő.
1783341281318.png
 
Tények a kánok kánjáról, Dzsingisz kánról


A mongolok államuk megalapítójának tartják.

Két évtized alatt a történelem egyik legnagyobb birodalmát hozta létre.

Uralkodását a hódítás, vérontás és más népek terrorizálása jellemezte.

Egy mongol karavánt lemészárlása miatt megtámadta és két év alatt megsemmisítette a perzsák birodalmát. A hordái százezres lakosú városokat romboltak le , az ott élők zömét pedig megölték,

Katonái gyakran katapultáltak pestises tetemeket az ellenséges városokba.

Heves vérmérsékletű volt. Egy vita során kis híján megölte a féltestvérét.

Tudott írni és olvasni.

Félt a kutyáktól.

A palotáját egyszerű, négyzet alakú sátorlapok borították.

Tiltotta a rabszolga-kereskedelmet.

A hódításai következtében elhunytak száma akár a 40 milliót is elérhette.

Első és egyetlen feleségével, Borte császárnéval már kilencéves korában eljegyezték.

Sok ágyasa volt. Egy genetikai tanulmány szerint körülbelül 16 millió főre becsülhető a kán utódainak száma. Mongóliában mintegy 400 ezren lehetnek azok, akiket az uralkodó valamilyen fokú ivadékának lehet tekinteni.

1783444644840.png
 
Verébadó Württembergben és Hannoverben

A 18. században rendkívüli mértékben elszaporodtak a verebek. Mivel sok kárt okoztak, volt olyan időszak, hogy Württembergben minden adófizetőnek 12 élő verebet kellett beszolgáltatnia. Aki letudta, annak 6 krajcár ütötte a markát, aki viszont nem rótta le e szokatlan adót, azt 12 krajcárra büntették.
Württembergen kívül Hannoverben is kellett verebekkel adózni.
Akadtak olyan élelmes emberek, akik a rendelkezés kínálta lehetőséget kihasználva verébtenyésztésbe kezdtek.

1783708438957.png
 
Verébadó Württembergben és Hannoverben

A 18. században rendkívüli mértékben elszaporodtak a verebek. Mivel sok kárt okoztak, volt olyan időszak, hogy Württembergben minden adófizetőnek 12 élő verebet kellett beszolgáltatnia. Aki letudta, annak 6 krajcár ütötte a markát, aki viszont nem rótta le e szokatlan adót, azt 12 krajcárra büntették.
Württembergen kívül Hannoverben is kellett verebekkel adózni.
Akadtak olyan élelmes emberek, akik a rendelkezés kínálta lehetőséget kihasználva verébtenyésztésbe kezdtek.

Csatolás megtekintése 2112339
A kínai verébirtás az 1958-ban Mao Ce-tung által indított „Négy kártevő” kampány része volt. A verebeket azzal vádolták, hogy megeszik a gabonát. A lakosság riasztással (zajjal) kimerülésig kergette a madarakat, ami miatt azok elpusztultak. Ez ökológiai katasztrófához és a történelem egyik legnagyobb éhínségéhez vezetett.
A módszer: Az egész ország mozgósítva lett. Az emberek dobokat vertek, edényeket csörögtek és zászlókkal integettek, hogy a verebek ne tudjanak leszállni. A madarak végül a kimerültségtől vagy a stressztől hullottak el az égből

A következmények: A verebek táplálékának jelentős része rovar volt. Eltűnésükkel a rovarok (különösen a sáskák) elszaporodtak, és hatalmas terméscsökkenést okoztak.
Az eredmény: Az ökológiai egyensúly felborulása és a hibás gazdaságpolitika miatt kialakult totális éhínségben becslések szerint több tízmillió ember halt éhen.
1783748813339.png
 
A kínai verébirtás az 1958-ban Mao Ce-tung által indított „Négy kártevő” kampány része volt. A verebeket azzal vádolták, hogy megeszik a gabonát. A lakosság riasztással (zajjal) kimerülésig kergette a madarakat, ami miatt azok elpusztultak. Ez ökológiai katasztrófához és a történelem egyik legnagyobb éhínségéhez vezetett.
A módszer: Az egész ország mozgósítva lett. Az emberek dobokat vertek, edényeket csörögtek és zászlókkal integettek, hogy a verebek ne tudjanak leszállni. A madarak végül a kimerültségtől vagy a stressztől hullottak el az égből

A következmények: A verebek táplálékának jelentős része rovar volt. Eltűnésükkel a rovarok (különösen a sáskák) elszaporodtak, és hatalmas terméscsökkenést okoztak.
Az eredmény: Az ökológiai egyensúly felborulása és a hibás gazdaságpolitika miatt kialakult totális éhínségben becslések szerint több tízmillió ember halt éhen.
Csatolás megtekintése 2112356
"sapiens sapiens" az, meg a f
üle
m
 
Louis Pasteur ezen a napon próbálta ki sikerrel veszettség elleni oltását a kutyaharapást szenvedett Joseph Meisteren. A beavatkozás óriási áttörést jelentett: egy addig szinte biztosan halálos betegség ellen nyílt esély a védekezésre. A modern immunológia és a vakcinakutatás történetében ez az esemény különösen fontos mérföldkő.
Csatolás megtekintése 2111869
òvatosan Pasteurrel.

Érdemes belenézni a halála után 100 évvel felbontott végrendeletébe, s a helyettese, Antoine Béchamp feljegyzéseibe. Akkor már nem ilyen sikeres a történet.
 
Mert volt több sikertelen kisérlete is a vakcinával?
Nem.
P. tétele az volt, ha a kórokozó jelen van, az a meghatározó. S azt le kell küzdeni.
B.: ha jelen van a kórokozó, az egy dolog. Ha a körülmények olyanok, akkor vagy kitör a nyavalya, vagy ha olyanok, akkor nem.

P. - állitólag - halála elött B.-nak igazat adott.

A gondolatmenetek a mai napig meghatározzák a gyógyszeripar gondolkodásmodját.(azaz, P.). B. gondolatain nem lehet keresni. Viszont könnyü egészségesnek maradni.
 
Nem.
P. tétele az volt, ha a kórokozó jelen van, az a meghatározó. S azt le kell küzdeni.
B.: ha jelen van a kórokozó, az egy dolog. Ha a körülmények olyanok, akkor vagy kitör a nyavalya, vagy ha olyanok, akkor nem.

P. - állitólag - halála elött B.-nak igazat adott.

A gondolatmenetek a mai napig meghatározzák a gyógyszeripar gondolkodásmodját.(azaz, P.). B. gondolatain nem lehet keresni. Viszont könnyü egészségesnek maradni.
Na ja, és a sámánok, kuruzslók, sarlatánok és egyéb kóklerek intenzíven reklámozzák is ez utóbbi értelmezést, holott nyilvánvaló hibák vannak benne.
A 'vagy-vagy' kapcsolatot a közbeszédben általában 50-50%-os valószínűségként szoktuk értelmezni, de ez ebben az esetben egyáltalán nem igaz. A "kórokozók" esetében ugyanis jellemzően sokkal gyakrabban olyanok a "körülmények", hogy kitörjön a "nyavalya" (éppen ezért nevezik őket így), és ilyenkor már nem küzdeni ellenük életveszélyes ostobaság. Az egészségügyben dolgozó szakemberek pedig régóta tisztában vannak azzal, hogy ebben a kérdésben forma szerint B.-nek volt igaza, habár az általános iskolákban még nem csak tudománytörténeti érdekességként tanítják Pasteur említett tételét. B. felismerése mellett viszont - a fentiek figyelembe vételével - keresni is lehet rajta mind anyagi értelemben, mind az emberek egészségének megőrzése és szenvedéseik csökkentése értelmében. És az egészségügyi statisztikák világosan megmutatják azt is, hogy P. munkássága előtt egyáltalán nem volt könnyebb egészségesnek maradni, mint B. említett felismerése után.
 
Kis emberek nagy lábon

2003-ban az indonéziai Flores szigetén a Liang Bua barlangban végzett ásatás során egy kis testű, emberféle csontjaira bukkantak a régészek, s 2015-ig 15 egyed maradványait tárták fel. A magasságuk mindössze 1-1,1 méter volt, az agytétfogatuk 380 cm3,, a súlyuk pedig 30 kg lehetett.

Hátrahúzódó homlok, előrehúzott vállak, nagy fogak, rövid alsó végtagok és viszonylag nagy lábak jellemezték őket. Alacsony termetüknek, a törpülésnek a hosszú ideig tartó elszigeteltség volt az oka, ugyanis első egyedeik legalább egymillió évvel ezelőtt érkeztek Floresre, s kb. 50 ezer évvel ezelőtt haltak ki. A csontleletek 100–60 ezer évesek.

Egyszerű, pattintott kőeszközöket készítettek, amelyek nagyobb rágcsálók elejtésére és a megszerzett állatok feldolgozására szolgáltak, Vadásztak a szigeten élő kis elefántokra is. Valószínűleg ismerték a tüzet.
1. kép: Az itt élt emberféléket a szigetről nevezték Homo floresiensisnek. - Smithsonian National Museum of Natural History – Hozzáférés: 2026. 07. 13. https://humanorigins.si.edu/evidence/human-fossils/species
2. A Liang Bua barlang: - Fotó: By Rosino - [1], CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4567792
3. Egy másik arcrekonstrukció: - Fotó: By Cicero Moraes et alii - http://arc-team-open-research.blogspot.it/2015/08/homo-floresiensis.html, CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=42310796
4. Csontváz a londoni Természettudományi Múzeumban - Fotó: By Emőke Dénes - kindly granted by the author, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=78678865

1784039467187.png 1784039491572.png 1784039521326.png 1784039561538.png
 
Na ja, és a sámánok, kuruzslók, sarlatánok és egyéb kóklerek intenzíven reklámozzák is ez utóbbi értelmezést, holott nyilvánvaló hibák vannak benne.
A 'vagy-vagy' kapcsolatot a közbeszédben általában 50-50%-os valószínűségként szoktuk értelmezni, de ez ebben az esetben egyáltalán nem igaz. A "kórokozók" esetében ugyanis jellemzően sokkal gyakrabban olyanok a "körülmények", hogy kitörjön a "nyavalya" (éppen ezért nevezik őket így), és ilyenkor már nem küzdeni ellenük életveszélyes ostobaság. Az egészségügyben dolgozó szakemberek pedig régóta tisztában vannak azzal, hogy ebben a kérdésben forma szerint B.-nek volt igaza, habár az általános iskolákban még nem csak tudománytörténeti érdekességként tanítják Pasteur említett tételét. B. felismerése mellett viszont - a fentiek figyelembe vételével - keresni is lehet rajta mind anyagi értelemben, mind az emberek egészségének megőrzése és szenvedéseik csökkentése értelmében. És az egészségügyi statisztikák világosan megmutatják azt is, hogy P. munkássága előtt egyáltalán nem volt könnyebb egészségesnek maradni, mint B. említett felismerése után.
egészségügyi statisztikák világosan megmutatják??

Na,akkor tessen mán mutatni nekem is, szivesen tanulok ujakat.
 
Oldal tetejére