Óvodai élet
- Téma inditó mamoncsi
- Kezdés dátuma
- Státusza
Vonat kartondobozokból
Készíthettek vonatot kartondobozokból, mégpedig úgy, hogy betűritek a "füleit", leragasztjátok, majd felfűzitek mindkét oldalán spárgára, vagy bármilyen más erősebb fonalra. A gyerekek bele tudnak bújni és máris kész a vonat, indulhat Kanizsára.Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni tőletek. Az oviban közlekedési hetet tervezünk és én voltam a szerencsés,aki megnyerte a főszervező szerepetNincs sok ötletem hozzá, őszintén szólva nekem még jogosítványom sincs. Minél több ötletre lenne szükségem, mivel egy egész hetet kellene terveznem. Rendőr- és tűzoltóautót már szervezzük, mehet a szirénázás
Előre is köszönöm Mindenkinek!
tarisznyába vaó vers
Szia!
Mi ezzel köszönünk el a nagyoktól - ez egy kis útravaló, ahogy a címben is van.
Üdv: Zsuzsa
Szia!
Mi ezzel köszönünk el a nagyoktól - ez egy kis útravaló, ahogy a címben is van.
Üdv: Zsuzsa
Mentovics Éva:
Búcsú az óvodától
Első nap az óvodában
sírdogáltam – úgy tudom.
Csordogáló könnyeim közt
mosolyt láttam arcodon.
Ölbe vettél, cirógattál,
megfogtad a kezemet.
Bátorító mosolyodból
sugárzott a szeretet.
Tyúkanyóként óvtál minket,
tanítgattál, neveltél.
Játék közben számtalanszor
velünk együtt nevettél.
Óvó nénik, dadus nénik,
kis-pajtások, óvoda…
Az itt töltött szép éveket
nem felejtjük el, soha.
Búcsú az óvodától
Első nap az óvodában
sírdogáltam – úgy tudom.
Csordogáló könnyeim közt
mosolyt láttam arcodon.
Ölbe vettél, cirógattál,
megfogtad a kezemet.
Bátorító mosolyodból
sugárzott a szeretet.
Tyúkanyóként óvtál minket,
tanítgattál, neveltél.
Játék közben számtalanszor
velünk együtt nevettél.
Óvó nénik, dadus nénik,
kis-pajtások, óvoda…
Az itt töltött szép éveket
nem felejtjük el, soha.
Itt nagyon sok óvodai nevelésre használható anyagot találhattok.
[HIDE]
http://mintamokus.com/
[/HIDE]
[HIDE]
http://mintamokus.com/
[/HIDE]
M
MaryAnn33
Vendég
Egy köszönöm erre az igényes víz világnapja projektre nem elég, muszáj vagyok leírni milyen kreatív ötletek, igényes kivitelezése és munka lehetett ezzel a projekttel. a gyerekek munkái is igen látványosak!
Gratulálok!
MaryAnn33
Gratulálok!
MaryAnn33
Az óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermek habilitációja és rehabilitációja<O</O
<O</O
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai<O</O
<O</O
a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.<O</O
b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.<O</O
c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.<O</O
d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.<O</O
e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.<O</O
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.<O</O
A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők<O</O
a) A fogyatékosság típusa, súlyossága.<O</O
b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.<O</O
c) A gyermek<O</O
- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,<O</O
- képességei, kialakult készségei,<O</O
- kognitív funkciói, meglévő ismeretei.<O</O
Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.<O</O
Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni.<O</O
Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti.<O</O
A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára<O</O
a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;<O</O
b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;<O</O
c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;<O</O
d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes;<O</O
e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;<O</O
f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.<O</O<O</O
A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás<O</O
A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget.<O</O<O</O
Az integrált fejlesztésben részt vevő óvoda:<O</O
a) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,<O</O
b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.<O</O
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.<O</O
Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.<O</O
Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:<O</O
a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.<O</O
b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus<O</O
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,<O</O
- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,<O</O
- egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,<O</O
- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,<O</O
- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.<O</O
c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során:<O</O
- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,<O</O
- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,<O</O
- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,<O</O
- együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,<O</O
- kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.<O</O
Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.<O</O
</O<O
</OA habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai<O
</O<O
</Oa) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.<O
</Ob) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.<O
</Oc) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.<O
</Od) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.<O
</Oe) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.<O
</OA fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.<O
</OA habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők<O
</Oa) A fogyatékosság típusa, súlyossága.<O
</Ob) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.<O
</Oc) A gyermek<O
</O- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,<O
</O- képességei, kialakult készségei,<O
</O- kognitív funkciói, meglévő ismeretei.<O
</OMindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.<O
</OHalmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni.<O
</OIndokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti.<O
</OA szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára<O
</Oa) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;<O
</Ob) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;<O
</Oc) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;<O
</Od) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes;<O
</Oe) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;<O
</Of) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.<O
</O<O</OA többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás<O
</OA sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget.<O
</O<O</OAz integrált fejlesztésben részt vevő óvoda:<O
</Oa) pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,<O
</Ob) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.<O
</OAz adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.<O
</OAz integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.<O
</OSikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:<O
</Oa) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.<O
</Ob) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus<O
</O- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,<O
</O- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,<O
</O- egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,<O
</O- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,<O
</O- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.<O
</Oc) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során:<O
</O- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,<O
</O- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,<O
</O- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,<O
</O- együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,<O
</O- kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.<O
</OAz integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.<O
</OA későbbi beszédészlelési és -értési problémák gyanújelekként korán megfigyelhetők:<O</O
</OÓvodáskorban:<O</O
</O· Beszédprodukciós zavar, <O
</O· a szavakat erősen torzítja<O
</O· szókincse szegényes<O
</O· nem, vagy alig beszél akkor, ha zaj van,<O
</O· előfordul, hogy sokat, szinte egyfolytában beszél, de ez nem párbeszéd, csak egyfolytában mondja a „magáét”;<O
</O· sokszor visszakérdez.<O
</O· nem szeret telefonálni, (esetleg azért is, mert nem hall jól),<O
</O· a hallott információkat lassan dolgozza fel, ezért azt a hatást keltheti mintha figyelmetlen lenne;<O
</O· gyakran a többiekre figyel, így próbál eligazodni a teendők között;<O
</O· kérdésekre nehezen válaszol, <O
</O· a mesehallgatás nem vagy nehezen köti le,<O
</O· a képek nézegetésével növelhető a figyelme, (ilyenkor a vizualitással kompenzál);<O
</O· elhúzódó beszédhibákkal küzd,<O
</O· kevés társas kapcsolata van.<O
</OTünetösszegző lap<O</O
</O<O
></O>CSECSEMŐKORBAN, KISDEDKORBAN MEGJEGYZÉS<O
</OHiányzott-e a kifejező sírás?<O
</OKétéves kora után kezdet-e beszélni?<O
</OÓVODÁSKORBAN<O
</OVolt-e tartósan hangejtési zavara?<O
</OAz átlagosnál jobban torzítja-e a szavakat?<O
</OSzegényes e a szókincse?<O
</OAz óvodában nem, vagy keveset beszélt<O
</OAz óvodában állandóan „locsogott-fecsegett”.<O
</OElkerülte a telefonálást?<O
</OGyakran úgy érezték, hogy a figyelme elkalandozott<O
</OA feladatokat lassan, megkésve hajtotta végre?<O
</OOviban nem szívesen, otthon viszont sokat beszélgetett?<O
</ONem kötötte le a mesehallgatás?<O
</OAkkor érdekelte a mese, ha sok kép volt a könyvben?<O
</ONehezen tanult verset, mondókát, éneket?<O
</OISKOLÁSKORBAN<O
</OGyakran „figyelmetlen”?<O
</ONehezen követi az óra menetét? Lassú?<O
</ODolgozatnál sokszor kevés neki az idő?<O
</OAz önállóságot igénylő feladatot nehezen végzi?<O
</OGyengébb a teljesítménye, mint a képességei?<O
</OA teljesítménye ingadozó?<O
</OIskolai teljesítménye évente romlik?<O
</OTartós olvasási nehézségei vannak?<O
</OGyengén érti az olvasott szöveget?<O
</OTartós helyesírási nehézségei vannak?<O
</OTollbamondásnál sokat hibázik?<O
</ONehezen fogalmaz?<O
</O
Gyermeknap
Szaisztok Koleginák,
holnap gyermek napot tartok a vegyes csoportos ovisaimmal..miénk az egész nap..reggel memória versenyt, délelőttre ügyességi versenyeket az udvaron találtam ki...de mivel lephetném meg délután őket, valami kézműves dologra gondoltam melyben mindenki keze benne lenne...tudtok valami gyors és egyszerű ötlettel ellátni? Nagyon köszönöm..
Szaisztok Koleginák,
holnap gyermek napot tartok a vegyes csoportos ovisaimmal..miénk az egész nap..reggel memória versenyt, délelőttre ügyességi versenyeket az udvaron találtam ki...de mivel lephetném meg délután őket, valami kézműves dologra gondoltam melyben mindenki keze benne lenne...tudtok valami gyors és egyszerű ötlettel ellátni? Nagyon köszönöm..
Fórum
Én most regisztráltam, és örömmel látom, hogy ennyi mindent lehet itt találni pedagógusok számára! Én óvónőnek tanulok! És nagyon örülök ennek a fórumnak!
Én most regisztráltam, és örömmel látom, hogy ennyi mindent lehet itt találni pedagógusok számára! Én óvónőnek tanulok! És nagyon örülök ennek a fórumnak!
ovi elé
Én azért javasolnám a faladatlapok helyett a közös játékot, a mesélést, mondókázást, esti dalolgatást, mesét.
Lehet gyurmázni, festeni - esetleg kézzel is, vagy jó vastag ecsettel -.
Higgyétek el sokkal jobban fogják élvezni, mint a feladatlapok megoldását a Biga-Csigából.
Én azért javasolnám a faladatlapok helyett a közös játékot, a mesélést, mondókázást, esti dalolgatást, mesét.
Lehet gyurmázni, festeni - esetleg kézzel is, vagy jó vastag ecsettel -.
Higgyétek el sokkal jobban fogják élvezni, mint a feladatlapok megoldását a Biga-Csigából.
Részképességzavar<O</O
A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak.<O</O
A részképességek nem specifikusan kapcsolódnak egy-egy teljesítményhez vagy megnyilvánuláshoz, hanem általában a kultúrtechnikák és más tevékenységek alapjául szolgálnak. <O</O
A motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. <O</O
Az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók (pl.: figyelem, emlékezet, egyensúly… stb.) intenzív fejlődése az óvodáskorra tehető. A funkciók működésének integrációja hatéves korig kialakul, ami azt jelenti, hogy az iskolai tanulási nehézségek megfelelő óvodai fejlesztő munkával megelőzhetők vagy csökkenthetőek. Veszélyeztetettnek számít minden ötödik életévét betöltött olyan nagycsoportos, óvodába járó gyermek, akinél felismerhető az alacsony szintű/hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan „mozgáséhség”, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás (oldaliság) hiányos ismerete is. Az óvodai (kezdeményező) foglalkozásokon is csak részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, emellett a nekik nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak. <O</O
</OA tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak.<O
</OA részképességek nem specifikusan kapcsolódnak egy-egy teljesítményhez vagy megnyilvánuláshoz, hanem általában a kultúrtechnikák és más tevékenységek alapjául szolgálnak. <O
</OA motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. <O
</OAz írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók (pl.: figyelem, emlékezet, egyensúly… stb.) intenzív fejlődése az óvodáskorra tehető. A funkciók működésének integrációja hatéves korig kialakul, ami azt jelenti, hogy az iskolai tanulási nehézségek megfelelő óvodai fejlesztő munkával megelőzhetők vagy csökkenthetőek. Veszélyeztetettnek számít minden ötödik életévét betöltött olyan nagycsoportos, óvodába járó gyermek, akinél felismerhető az alacsony szintű/hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan „mozgáséhség”, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás (oldaliság) hiányos ismerete is. Az óvodai (kezdeményező) foglalkozásokon is csak részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, emellett a nekik nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak. <O
</OA részképességzavarok rendszere<O</O
A kognitív funkciók zavarai (megismerő tevékenységek)<O</O
Kognitív funkciók:<O</O
1. Érzékelés, észlelés( percepció)<O</O
- látás<O</O
- hallás<O</O
- tapintás<O</O
- szaglás, ízlelés<O</O
- haptikus érzékelés<O</O
- intermodális érzékelés<O</O
- keresztcsatornák<O</O
- szeriális észlelés<O</O
2. Figyelem<O</O
- rövidtávú<O</O
- megtartott<O</O
- megosztott<O</O
- önkéntelen<O</O
- szándékos<O</O
3. Emlékezet<O</O
- rövidtávú<O</O
- megtartó<O</O
- auditív<O</O
- vizuális<O</O
- tapintásos<O</O
- szeriális<O</O
- motoros<O</O
- kinesztétikus<O</O
4. Gondolkodási műveletek<O</O
- analízis-szintézis<O</O
- absztrahálás<O</O
- konkretizálás<O</O
- következtetés<O</O
- ok-okozat<O</O
- csoportosítás<O</O
- válogatás<O</O
- rendszerezés<O</O
- főfogalom alárendelés<O</O
- szabályalkotás<O</O
5. Tájékozódás<O</O
- idői<O</O
- térbeli<O</O
- síkbeli<O</O
- testséma<O</O
6. Matematikai képességek<O</O
- mennyiség-, és számfogalom<O</O
- halmazalkotás<O</O
- szimbólumértés<O</O
- szortírozás<O</O
- formaészlelés<O</O
- tárgyi modalitások<O</O
- alakállandóság<O</O
- soralkotás<O</O
- szabályalkotás<O</O
- csoportosítás
</OA kognitív funkciók zavarai (megismerő tevékenységek)<O
</OKognitív funkciók:<O
</O1. Érzékelés, észlelés( percepció)<O
</O- látás<O
</O- hallás<O
</O- tapintás<O
</O- szaglás, ízlelés<O
</O- haptikus érzékelés<O
</O- intermodális érzékelés<O
</O- keresztcsatornák<O
</O- szeriális észlelés<O
</O2. Figyelem<O
</O- rövidtávú<O
</O- megtartott<O
</O- megosztott<O
</O- önkéntelen<O
</O- szándékos<O
</O3. Emlékezet<O
</O- rövidtávú<O
</O- megtartó<O
</O- auditív<O
</O- vizuális<O
</O- tapintásos<O
</O- szeriális<O
</O- motoros<O
</O- kinesztétikus<O
</O4. Gondolkodási műveletek<O
</O- analízis-szintézis<O
</O- absztrahálás<O
</O- konkretizálás<O
</O- következtetés<O
</O- ok-okozat<O
</O- csoportosítás<O
</O- válogatás<O
</O- rendszerezés<O
</O- főfogalom alárendelés<O
</O- szabályalkotás<O
</O5. Tájékozódás<O
</O- idői<O
</O- térbeli<O
</O- síkbeli<O
</O- testséma<O
</O6. Matematikai képességek<O
</O- mennyiség-, és számfogalom<O
</O- halmazalkotás<O
</O- szimbólumértés<O
</O- szortírozás<O
</O- formaészlelés<O
</O- tárgyi modalitások<O
</O- alakállandóság<O
</O- soralkotás<O
</O- szabályalkotás<O
</O- csoportosítás
A percepció zavarai <O</O
Érzékelés: az információ regisztrálása.<O</O
Észlelés: az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése.<O</O
Világunkból ismereteket az érzékelésen és az észlelésen keresztül szerzünk. Az érzékelés válasz az érzékszervekre ható energiákra. Az észlelés segítségével a szervezet információt emel ki környezetéből. A tanulási zavarokkal küzdő gyermekek általában ép érzékszervekkel rendelkeznek. Problémájuk abból fakad, hogy az érzékszerveken keresztül beérkező információk, jelek értelmezése hibás. A központi idegrendszer nem képes az érzékszervek által közvetített információkat pontosan felfogni, tárolni, a korábbi ismeretekkel összehasonlítani, rendszerezni, feldolgozni, és az adekvát válaszokat elindítani. Vannak olyan gyermekek, akik fokozottan érzékenyek a tapintással kapcsolatos ingerekre. Egy ilyen gyermek az óvodában és az iskolában nehezen lesz képes a más jellegű (pl. akusztikus vagy vizuális) ingereket követni, mert folyamatosan a tapintásos ingerek feldolgozásával van elfoglalva.<O</O
Ő az, aki állandóan vakaródzik, dörzsöli a kezét, lábát, orrát, csúszkál a padon, széken, karjai, lábai állandóan mozognak, nehezen tud egy helyben maradni, mintha belső kényszernek engedelmeskedne.<O</O
Más gyereket a vizuális és akusztikus ingerek egyidejű jelenléte terheli túl, ennek következtében mindkét terület működésképtelenné válik. A látszat: nem tud koncentrálni! A valóság: nem sikerül az érzékelések összekapcsolása
Az auditív rendszer zavarai<O</O
Az auditív hallási észlelés területén a hasonló hangzók között az azonosak és eltérőek megkülönböztetése, adott hangzó kiemelése, a hangzók sorba rendezése és kapcsolásának képessége is zavart mutathat.<O</O
– Az irányhallás hiányosságai (Nem tudja, melyik irányból jön a hang.)<O</O
– A hallási differenciálás nehézsége (Nem képes a hangokat magasságuk, mélységük, zöngésségük alapján megkülönböztetni.)<O</O
– A szerialitás zavarai, hallási zárás (Nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani.)<O</O
– Hallási háttérészlelés zavara (Nem tud egyetlen, kiválasztott hangra vagy szóra figyelni.)<O</O
Ő az, aki foglakozás közben rögtön kilép a feladatból, ha az utcáról beszűrődik pl. egy mentőautó szirénája. Nem tudja kikapcsolni a külvilág zajait, nem tud csak az óvónőre figyelni!
</OÉrzékelés: az információ regisztrálása.<O
</OÉszlelés: az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése.<O
</OVilágunkból ismereteket az érzékelésen és az észlelésen keresztül szerzünk. Az érzékelés válasz az érzékszervekre ható energiákra. Az észlelés segítségével a szervezet információt emel ki környezetéből. A tanulási zavarokkal küzdő gyermekek általában ép érzékszervekkel rendelkeznek. Problémájuk abból fakad, hogy az érzékszerveken keresztül beérkező információk, jelek értelmezése hibás. A központi idegrendszer nem képes az érzékszervek által közvetített információkat pontosan felfogni, tárolni, a korábbi ismeretekkel összehasonlítani, rendszerezni, feldolgozni, és az adekvát válaszokat elindítani. Vannak olyan gyermekek, akik fokozottan érzékenyek a tapintással kapcsolatos ingerekre. Egy ilyen gyermek az óvodában és az iskolában nehezen lesz képes a más jellegű (pl. akusztikus vagy vizuális) ingereket követni, mert folyamatosan a tapintásos ingerek feldolgozásával van elfoglalva.<O
</OŐ az, aki állandóan vakaródzik, dörzsöli a kezét, lábát, orrát, csúszkál a padon, széken, karjai, lábai állandóan mozognak, nehezen tud egy helyben maradni, mintha belső kényszernek engedelmeskedne.<O
</OMás gyereket a vizuális és akusztikus ingerek egyidejű jelenléte terheli túl, ennek következtében mindkét terület működésképtelenné válik. A látszat: nem tud koncentrálni! A valóság: nem sikerül az érzékelések összekapcsolása
Az auditív rendszer zavarai<O
</OAz auditív hallási észlelés területén a hasonló hangzók között az azonosak és eltérőek megkülönböztetése, adott hangzó kiemelése, a hangzók sorba rendezése és kapcsolásának képessége is zavart mutathat.<O
</O– Az irányhallás hiányosságai (Nem tudja, melyik irányból jön a hang.)<O
</O– A hallási differenciálás nehézsége (Nem képes a hangokat magasságuk, mélységük, zöngésségük alapján megkülönböztetni.)<O
</O– A szerialitás zavarai, hallási zárás (Nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani.)<O
</O– Hallási háttérészlelés zavara (Nem tud egyetlen, kiválasztott hangra vagy szóra figyelni.)<O
</OŐ az, aki foglakozás közben rögtön kilép a feladatból, ha az utcáról beszűrődik pl. egy mentőautó szirénája. Nem tudja kikapcsolni a külvilág zajait, nem tud csak az óvónőre figyelni!
Sziasztok! Itt találkoztam az időjárást "tanító" táblával, amit valaki papírból készített el a csoportjának.
A kisfiam csoportjában ebben a hónapban a föld volt a téma. A téma kapcsán jutott eszembe, hogy készítek a süni csoportnak egy táblát, amin az egész évben az időjárásról beszélgethetnek. Próbáltam minden lehetőséget felvarrni az anyagra, de itt nemcsak a képzelet, hanem az anyag mérete is határt szabott.
Remélem örülni fognak neki az ovó nénik.
Csatolás megtekintése 705476
A kisfiam csoportjában ebben a hónapban a föld volt a téma. A téma kapcsán jutott eszembe, hogy készítek a süni csoportnak egy táblát, amin az egész évben az időjárásról beszélgethetnek. Próbáltam minden lehetőséget felvarrni az anyagra, de itt nemcsak a képzelet, hanem az anyag mérete is határt szabott.
Remélem örülni fognak neki az ovó nénik.
Csatolás megtekintése 705476
- Státusza
Hasonló témák
