Csatolások
-
sussunkgyerekek.jpg
Ünnepeink: KARÁCSONY
- Téma inditó csipkebogyo
- Kezdés dátuma
Mentovics Éva: Karácsonyi jókivánság
Mentovics Éva: Vár a karácsony
Mentovics Éva: Vár a karácsony
Mentovics Éva: Karácsonyi jókivánság
Szent karácsony beköszöntött,
pompázatos ruhát öltött.
Oly szaporán, mint a zápor,
ezer csillag hull a fáról.
Örömkönnyek hullnak egyre,
s pottyannak a kis kezekre.
Fenyőfánkat körbeálljuk,
és egymásnak azt kívánjuk:
E szép este minden fénye
adjon erőt az új évre.
Minden napja legyen ünnep,
melengesse kis szívünket.
Mentovics Éva: Vár a karácsony
Apró kis pelyhek,
hófehér álom…
hó borít mindent,
csend ül a tájon.
Angyalok szállnak
víg csengő szóval…
vár a fenyőfa
már minden jóval.
Ágakon díszek,
cukrocskák lengnek…
vár a karácsony,
csengő hív minket.
Szent karácsony beköszöntött,
pompázatos ruhát öltött.
Oly szaporán, mint a zápor,
ezer csillag hull a fáról.
Örömkönnyek hullnak egyre,
s pottyannak a kis kezekre.
Fenyőfánkat körbeálljuk,
és egymásnak azt kívánjuk:
E szép este minden fénye
adjon erőt az új évre.
Minden napja legyen ünnep,
melengesse kis szívünket.
Mentovics Éva: Vár a karácsony
Apró kis pelyhek,
hófehér álom…
hó borít mindent,
csend ül a tájon.
Angyalok szállnak
víg csengő szóval…
vár a fenyőfa
már minden jóval.
Ágakon díszek,
cukrocskák lengnek…
vár a karácsony,
csengő hív minket.
Sajnos nem tudom letölteni! Miután kicsomagolom a mappa üres.Találtam:
A "Duett Karácsony" nemcsak méltó folytatása lehet a dupla platinalemezes "Musical Duett"-nek, de az ünnepek legnagyobb kedvencévé válhat! Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán a legnagyobb amerikai karácsonyi slágereket vezeti elő magyar nyelven, élő zenekarral csodálatos összehangban, olyan dalokat, mint a "Let It Snow", a "Santa Baby", a "Jingle Bells", az "I’ll Be Home For Christmas", a "Have Yourself A Merry Little Christmas", a "Santa Claus Is Coming To Town" és az "All I Want For Christmas".
1. Téli álomséta (Winter Wonderland)
2. Karácsonyi dal (The Christmas Song)
3. Legyen hó (Let it Snow)
4. Egy bizonyos Rudolf (Rudolf, the Red Nosed Reindeer)
5. Drága szentem (Santa Baby)
6. Csengő szól (Jingle Bells)
7. Ünnep volt (Where are you Christmas)
8. Más lett így a tél (No More Blue Christmas)
9. Otthon ér az ünnep (I'll be Home for Christmas)
10. Legyen úgy (Have Yourself a Merry Little Christmas)
11. Karácsonyi Medley (Santa Claus is Comin' to Town/All I want for Christmas is You)
12. Az elfelejtett gyermekek karácsonya
13. Ajándék
http://hotfile.com/dl/17913009/1cc3e3c/Bereczki_Zolt_n___Szinet_r_D...
J: netratt.com
Itt letölthető:
http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1763682&postcount=3469
Sajnos nem tudom letölteni! Miután kicsomagolom a mappa üres.
Itt letölthető:
http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1763682&postcount=3469
Ezeknek meg a szám vége hiányzik
Itt vannak azok a karácsonyi kisfilmek, amikről beszéltem, a kislányom imádja őket
http://www.youtube.com/watch?v=Jm_HUhHKWC0
http://www.youtube.com/watch?v=IrbZS36pvR
http://www.youtube.com/watch?v=FP6VS7g2fG0
http://www.youtube.com/watch?v=UJM-_IQ98GY
http://www.youtube.com/watch?v=NpDvU_Ld5m4
http://www.youtube.com/watch?v=Jm_HUhHKWC0
http://www.youtube.com/watch?v=IrbZS36pvR
http://www.youtube.com/watch?v=FP6VS7g2fG0
http://www.youtube.com/watch?v=UJM-_IQ98GY
http://www.youtube.com/watch?v=NpDvU_Ld5m4
Hószín szárnyon jön karácsony
Mészöly József
Hószín szárnyon jön karácsony,
Gyertyát gyújt a fenyõágon.
Csengettyûzi a szeretet,
Akit vártunk, megszületett.
Zengi jámbor áhítattal,
Békességes dallamokkal:
Hószín szárnyon száll karácsony,
Fénylik almán és kalácson.
Mészöly József
Hószín szárnyon jön karácsony,
Gyertyát gyújt a fenyõágon.
Csengettyûzi a szeretet,
Akit vártunk, megszületett.
Zengi jámbor áhítattal,
Békességes dallamokkal:
Hószín szárnyon száll karácsony,
Fénylik almán és kalácson.
Tali Gitta
A tél ajándéka
A tél legszebb ajándéka
Szent Karácsony ünnepnapja.
Béke ül a havas tájon,
s lámpák égnek minden házon.
Ablakokba gyertya kerül,
s csillog a rend kívül-belül.
Minden kész az ünneplésre
és a boldog köszöntésre.
Szikrázik a csillagszóró
fényes lángocskát ontó.
Bontható már sok ajándék,
s előkerül a várt játék.
Anyu, Apu, Nagyi és Mi
alig tudunk mind betelni
a gyönyörű hangulattal
és a jó fenyőillattal.
Alig vesszük azt is észre,
hogy az óra üt éjfélre.
Ideje hát ágyba bújni,
a Karácsonyról álmodozni!
A tél ajándéka
A tél legszebb ajándéka
Szent Karácsony ünnepnapja.
Béke ül a havas tájon,
s lámpák égnek minden házon.
Ablakokba gyertya kerül,
s csillog a rend kívül-belül.
Minden kész az ünneplésre
és a boldog köszöntésre.
Szikrázik a csillagszóró
fényes lángocskát ontó.
Bontható már sok ajándék,
s előkerül a várt játék.
Anyu, Apu, Nagyi és Mi
alig tudunk mind betelni
a gyönyörű hangulattal
és a jó fenyőillattal.
Alig vesszük azt is észre,
hogy az óra üt éjfélre.
Ideje hát ágyba bújni,
a Karácsonyról álmodozni!
Forrás: http://operencia.com
Karácsony
Mészöly József
Csillagfény a fenyõágon,
Itt van újra a Karácsony.
Bíztatja a fáradt lelket,
S ácsolja a békességet.
Gyönge fénye úgy világít,
Távolról is hazaszólít.
Áhítattal zsong az ének,
Mindannyiunk kisdedének.
Velünk van Õ szívmelegben,
S egymást óvó szeretetben.
Mészöly József
Csillagfény a fenyõágon,
Itt van újra a Karácsony.
Bíztatja a fáradt lelket,
S ácsolja a békességet.
Gyönge fénye úgy világít,
Távolról is hazaszólít.
Áhítattal zsong az ének,
Mindannyiunk kisdedének.
Velünk van Õ szívmelegben,
S egymást óvó szeretetben.
Karácsonyfa
Kutassy József
Kis szobámba varázsolva
Áll egy fényes karácsonyfa.
Tetejében ezüst torony,
hol maga az Isten honol.
A fa alatt három király:
Gáspár, Menyhért meg Boldizsár,
lesik ámuldozva hosszan:
ki tündököl a jászolban?
S virraszt ama csillag fénye
immáron kétezer éve.
Kutassy József
Kis szobámba varázsolva
Áll egy fényes karácsonyfa.
Tetejében ezüst torony,
hol maga az Isten honol.
A fa alatt három király:
Gáspár, Menyhért meg Boldizsár,
lesik ámuldozva hosszan:
ki tündököl a jászolban?
S virraszt ama csillag fénye
immáron kétezer éve.
A MIKULÁSVIRÁG-TÜNDÉR
Földanya még egyszer végigpillantott a puha, meleg ágyacskáikban fekvő virággyermekein. A legtöbbjük még aludt, de az egyik kis fehér virággyermek szeme még nyitva volt.
Földanya megsimogatta a fejecskéjét és így szólt:
- Ideje aludnod. Különben nem pihened ki magad mire beköszönt a tavasz, és későn ébredsz fel. Ugye, azt nem szeretnéd?
A kis tündér a fejét rázta:
- Nem, Földanya - suttogta -, csak sehogy sem tudok elaludni, de sejtelmem sincs, hogy miért.
- Elmesélek neked egy karácsonyi történetet - mondta a Földanya, miközben mosolyogva az ágya szélére ült.
- Réges-régen egy ugyanolyan karácsonyestén, mint a mai, a csillaggyerekek a szokottnál egy kicsivel több csillagfényt kaptak, hogy az ünnep tiszteletére csillagjaik még sziporkázóbban tündökölhessenek az égen. Csakhogy az egyik csillagkislány nem fényesítette ki a csillagát, mert nem akart az égen ragyogni. Le szeretett volna menni a földre, hogy megnézze, hogyan ünnepelik a karácsonyt az emberek. Levetette hát magát az égről, és szédítő sebességgel süvített a föld felé.
- Odanézzetek! - kiálltották az emberek. - Egy hulló csillag! - Elnevezték karácsonyi csillagnak. A karácsonyi csillag nagyon ritka, de ha látsz egyet és kívánsz tőle valamit, a kívánságod teljesül.
- Ez igaz? - kérdezte izgatottan a virággyermek. Földanya mosolyogva bólintott és betakargatta.
- Igen, igaz. De most már tényleg aludnod kell. Álmodj a karácsonyi csillagról!
Mikor Földanya egy kicsivel később kiment a szobából, a virággyermek még mindig nem merült álomba. Szobájának apró ablakán át fürkészte az eget. Arról ábrándozott, hogy meglátja a karácsonyi csillagot. Pontosan tudta, mit kívánna tőle. Türelmének meglett a jutalma, mert hirtelen egy csillag száguldott át az égen. A virággyermek utánakiáltott:
- Karácsonyi csillag szeretnék lenni!
Föld alatti szobácskáját egyszerre fény árasztotta el, és ott termett előtte egy varázslatos szépségű virágtündér. Mosolyogva szólította meg a kis virággyermeket:
- A kívánságod teljesül. Mostantól te leszel a gyönyörű piros mikulásvirág, amelyik karácsonykor az emberek otthonában virít. Vörösen sugárzó virágod teljesebbé teszi az ünnep melegét.
A kis virággyermek hálásan tekintett a tündérre, de mielőtt köszönetet mondhatott volna, máris mikulásvirággá változott, és ott pompázott a karácsonyfa mellett.
- Ó! - kiáltott fel a mikulásvirág-tündér. - Végre én is megünnepelhetem a karácsonyt, akárcsak az emberek. Mindenkinek szép karácsonyt és boldog új évet kívánok!
Földanya még egyszer végigpillantott a puha, meleg ágyacskáikban fekvő virággyermekein. A legtöbbjük még aludt, de az egyik kis fehér virággyermek szeme még nyitva volt.
Földanya megsimogatta a fejecskéjét és így szólt:
- Ideje aludnod. Különben nem pihened ki magad mire beköszönt a tavasz, és későn ébredsz fel. Ugye, azt nem szeretnéd?
A kis tündér a fejét rázta:
- Nem, Földanya - suttogta -, csak sehogy sem tudok elaludni, de sejtelmem sincs, hogy miért.
- Elmesélek neked egy karácsonyi történetet - mondta a Földanya, miközben mosolyogva az ágya szélére ült.
- Réges-régen egy ugyanolyan karácsonyestén, mint a mai, a csillaggyerekek a szokottnál egy kicsivel több csillagfényt kaptak, hogy az ünnep tiszteletére csillagjaik még sziporkázóbban tündökölhessenek az égen. Csakhogy az egyik csillagkislány nem fényesítette ki a csillagát, mert nem akart az égen ragyogni. Le szeretett volna menni a földre, hogy megnézze, hogyan ünnepelik a karácsonyt az emberek. Levetette hát magát az égről, és szédítő sebességgel süvített a föld felé.
- Odanézzetek! - kiálltották az emberek. - Egy hulló csillag! - Elnevezték karácsonyi csillagnak. A karácsonyi csillag nagyon ritka, de ha látsz egyet és kívánsz tőle valamit, a kívánságod teljesül.
- Ez igaz? - kérdezte izgatottan a virággyermek. Földanya mosolyogva bólintott és betakargatta.
- Igen, igaz. De most már tényleg aludnod kell. Álmodj a karácsonyi csillagról!
Mikor Földanya egy kicsivel később kiment a szobából, a virággyermek még mindig nem merült álomba. Szobájának apró ablakán át fürkészte az eget. Arról ábrándozott, hogy meglátja a karácsonyi csillagot. Pontosan tudta, mit kívánna tőle. Türelmének meglett a jutalma, mert hirtelen egy csillag száguldott át az égen. A virággyermek utánakiáltott:
- Karácsonyi csillag szeretnék lenni!
Föld alatti szobácskáját egyszerre fény árasztotta el, és ott termett előtte egy varázslatos szépségű virágtündér. Mosolyogva szólította meg a kis virággyermeket:
- A kívánságod teljesül. Mostantól te leszel a gyönyörű piros mikulásvirág, amelyik karácsonykor az emberek otthonában virít. Vörösen sugárzó virágod teljesebbé teszi az ünnep melegét.
A kis virággyermek hálásan tekintett a tündérre, de mielőtt köszönetet mondhatott volna, máris mikulásvirággá változott, és ott pompázott a karácsonyfa mellett.
- Ó! - kiáltott fel a mikulásvirág-tündér. - Végre én is megünnepelhetem a karácsonyt, akárcsak az emberek. Mindenkinek szép karácsonyt és boldog új évet kívánok!
A legnagyobb ajándék
Evangéliumi gyermekénekek (D)
Palánta Misszió-karácsonyi album (R)
01 Újra itt a szép karácsony
02 Erdő mélyén
03 Szelek szárnyán
04 Kicsiny lettél értem
05 Amikor rád nézek
06 Úgy örülök
07 Altató
08 Ige
09 Van egy barátom
10 Engedj Jézushoz menni
11 Apú úgy szeretném
12 Jó barátom a Nap
13 A legnagyobb ajándék
14 Ige2
15 Csendes éj
Evangéliumi gyermekénekek (D)
Palánta Misszió-karácsonyi album (R)
01 Újra itt a szép karácsony
02 Erdő mélyén
03 Szelek szárnyán
04 Kicsiny lettél értem
05 Amikor rád nézek
06 Úgy örülök
07 Altató
08 Ige
09 Van egy barátom
10 Engedj Jézushoz menni
11 Apú úgy szeretném
12 Jó barátom a Nap
13 A legnagyobb ajándék
14 Ige2
15 Csendes éj
A durcás angyalka
mese kifestővel
Amikor a karácsonyfát díszítem december 23-án, minden évben ezt a dalt dúdolgatom magamban:
"A karácsonyfán gyertyák ragyognak,
Lágy, kedves, ünnepi ez a fény,"
Különösen kedves nekem ez a versszak:
„Az angyalok most ketten érkeztek,
Senki sem tudja, hogyan jöhettek,
Az asztalnál egy imába kezdtek,
Majd megfordultak, és továbbmentek."
Ilyenkor óvatosan kicsomagolom azt a két szép angyaldíszt, amit sok-sok évvel ezelőtt a nagymamám ajándékozott nekem. A legfinomabb porcelánból készítették őket, helyes kis sapkát viselnek, teli-s teli szórták őket csillogó aranyporral. Ha kicsit meglendítem a figurákat, ruhácskájuk alatt kis csengő csilingel vidám hangon. Minden karácsonykor egészen magasan a fa csúcsán kapják meg az őket megillető helyet.
„Nem szeretek mindig itt lógni a magasban, ez olyan unalmas.” - fancsalodott el a jobb oldalon függő angyalka porcelán arcocskája.
„Na, ne mondd már! Öt éve lógsz a fenyőfa csúcsán. Innen mindig olyan jó rálátásunk van mindenre." - a baloldalon függő angyalka, arcán elégedett mosollyal pásztázta végig pillantásával a karácsonyfát.
Nem zavar téged, hogy már második éve egy közönséges lucfenyőn lakunk, nem pedig ezüstfenyőn, - ahogy ez megilletne minket."
- De hát a fenyőfákat mostanság olyan drágán adják. Mit panaszkodsz? Örülj neki, hogy még egyáltalán állít valaki karácsonyfát, méghozzá ilyen nagyot és pompásat" - csitította társát a másik porcelánangyalka.
„A gazdasszonyunk ezt csak azért tehette meg, mert a kisfia beleadott valamennyit a zsebpénzéből a vásárlásba. Még az kéne csak, hogy a gyerekeknek kelljen kifizetni a karácsonyfát. Te nem figyelsz oda, miről beszélnek az emberek odalent?” - mondta nekibuzdulva jobbfelől az angyalka
„Én csak gyönyörködöm a kilátásban, örülök az ünnepien megterített asztalnak és a szép énekeknek” - a balról elhelyezkedő angyalka nem hagyta, hogy elrontsák az ünnepi hangulatát. „Szép énekek! Nahát, nevetnem kell! Ezek egyetlen karácsonyi dalt sem tudnak végig énekelni. Ehelyett kockával sorsolják ki az ajándékokat és azt is, melyik dalt kezdjék el. És persze mindig kiáltoznak, ha nem a helyes számot dobták. Hol van itt az ünnepélyesség?''
A jobb felől lévő angyalka megrázkódott, ettől megszólalt ruhája alatt a kis csengő - De hiszen csak szórakoznak, és nem veszekszenek" - vetette közbe balról a társa
„Szórakozás, szórakozás, mi köze van ennek a karácsonyhoz? Engem nem a szórakoztatásra teremtettek, hanem az ünnepélyességre, az előkelő és nemes célokra. Nézd csak meg, hogyan alkottak meg minket? Legfinomabb porcelánból és aranyporból. Biztosan egy vagyonba kerültünk. Most itt lógunk egy lucfenyőn, kövér kerámia-mikulások, ezüstözött facsillagok között, milyen giccses és sablonos ez a környezet!"
Ekkor erélyes hangon megszólalt valaki az alsóbb ágak közül: „Kedves angyalom, ott fenn, én még soha sem láttalak téged, viszont már öt éve hallgatom minden évben a nyavalygásodat. Ha nem tetszik itt nálunk, ugorj le, amikor leszedik a fát, majd letörik a szárnyad és akkor végre nyugtunk lesz!"
Erre felzúdult az egész ágerdő: „Mi szívesen vagyunk itt, boldogok vagyunk, hogy díszíthetjük ezt a fát” - szólaltak fel a facsillagok
„Boldogok vagyunk, az embereket látva, hogy csodálnak minket előttünk állva, amikor gyertyafényben tündöklünk" - szavalták kórusban a gömbdíszek.
Ekkor egyszerre elhallgatott a kis zsörtölő angyal és többé egy szót sem szólt, míg véget nem ért a karácsonyi ünnepi időszak.
mese kifestővel
Amikor a karácsonyfát díszítem december 23-án, minden évben ezt a dalt dúdolgatom magamban:
"A karácsonyfán gyertyák ragyognak,
Lágy, kedves, ünnepi ez a fény,"
Különösen kedves nekem ez a versszak:
„Az angyalok most ketten érkeztek,
Senki sem tudja, hogyan jöhettek,
Az asztalnál egy imába kezdtek,
Majd megfordultak, és továbbmentek."
Ilyenkor óvatosan kicsomagolom azt a két szép angyaldíszt, amit sok-sok évvel ezelőtt a nagymamám ajándékozott nekem. A legfinomabb porcelánból készítették őket, helyes kis sapkát viselnek, teli-s teli szórták őket csillogó aranyporral. Ha kicsit meglendítem a figurákat, ruhácskájuk alatt kis csengő csilingel vidám hangon. Minden karácsonykor egészen magasan a fa csúcsán kapják meg az őket megillető helyet.
„Nem szeretek mindig itt lógni a magasban, ez olyan unalmas.” - fancsalodott el a jobb oldalon függő angyalka porcelán arcocskája.
„Na, ne mondd már! Öt éve lógsz a fenyőfa csúcsán. Innen mindig olyan jó rálátásunk van mindenre." - a baloldalon függő angyalka, arcán elégedett mosollyal pásztázta végig pillantásával a karácsonyfát.
Nem zavar téged, hogy már második éve egy közönséges lucfenyőn lakunk, nem pedig ezüstfenyőn, - ahogy ez megilletne minket."
- De hát a fenyőfákat mostanság olyan drágán adják. Mit panaszkodsz? Örülj neki, hogy még egyáltalán állít valaki karácsonyfát, méghozzá ilyen nagyot és pompásat" - csitította társát a másik porcelánangyalka.
„A gazdasszonyunk ezt csak azért tehette meg, mert a kisfia beleadott valamennyit a zsebpénzéből a vásárlásba. Még az kéne csak, hogy a gyerekeknek kelljen kifizetni a karácsonyfát. Te nem figyelsz oda, miről beszélnek az emberek odalent?” - mondta nekibuzdulva jobbfelől az angyalka
„Én csak gyönyörködöm a kilátásban, örülök az ünnepien megterített asztalnak és a szép énekeknek” - a balról elhelyezkedő angyalka nem hagyta, hogy elrontsák az ünnepi hangulatát. „Szép énekek! Nahát, nevetnem kell! Ezek egyetlen karácsonyi dalt sem tudnak végig énekelni. Ehelyett kockával sorsolják ki az ajándékokat és azt is, melyik dalt kezdjék el. És persze mindig kiáltoznak, ha nem a helyes számot dobták. Hol van itt az ünnepélyesség?''
A jobb felől lévő angyalka megrázkódott, ettől megszólalt ruhája alatt a kis csengő - De hiszen csak szórakoznak, és nem veszekszenek" - vetette közbe balról a társa
„Szórakozás, szórakozás, mi köze van ennek a karácsonyhoz? Engem nem a szórakoztatásra teremtettek, hanem az ünnepélyességre, az előkelő és nemes célokra. Nézd csak meg, hogyan alkottak meg minket? Legfinomabb porcelánból és aranyporból. Biztosan egy vagyonba kerültünk. Most itt lógunk egy lucfenyőn, kövér kerámia-mikulások, ezüstözött facsillagok között, milyen giccses és sablonos ez a környezet!"
Ekkor erélyes hangon megszólalt valaki az alsóbb ágak közül: „Kedves angyalom, ott fenn, én még soha sem láttalak téged, viszont már öt éve hallgatom minden évben a nyavalygásodat. Ha nem tetszik itt nálunk, ugorj le, amikor leszedik a fát, majd letörik a szárnyad és akkor végre nyugtunk lesz!"
Erre felzúdult az egész ágerdő: „Mi szívesen vagyunk itt, boldogok vagyunk, hogy díszíthetjük ezt a fát” - szólaltak fel a facsillagok
„Boldogok vagyunk, az embereket látva, hogy csodálnak minket előttünk állva, amikor gyertyafényben tündöklünk" - szavalták kórusban a gömbdíszek.
Ekkor egyszerre elhallgatott a kis zsörtölő angyal és többé egy szót sem szólt, míg véget nem ért a karácsonyi ünnepi időszak.
Csatolások
-
photo-529.jpg
Bereczki Zoltán - Szinetár Dóra
Nekem sikerült letöltenem mindenik számot, nagyon köszönöm, és BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK!!!!!Ezeknek meg a szám vége hiányzik
Tóthárpád Ferenc: Angyalokra köd szitál
A jégcsapról vízcsepp csöppen,
eresz alatt füst vacog.
Olvad, mégis dideregnek
odakünn az angyalok
– Térjetek be jó vándorok,
szárnyatokra köd szitál!
Karácsonykor értetek is
lobban a négy gyertyaláng!
– Térjetek be, s mondjátok el,
Kisjézusunk merre jár!
A sok kedves kisgyermekre
minden házban rátalál?
A jégcsapról vízcsepp csöppen,
eresz alatt füst vacog.
Olvad, mégis dideregnek
odakünn az angyalok.
A jégcsapról vízcsepp csöppen,
eresz alatt füst vacog.
Olvad, mégis dideregnek
odakünn az angyalok
– Térjetek be jó vándorok,
szárnyatokra köd szitál!
Karácsonykor értetek is
lobban a négy gyertyaláng!
– Térjetek be, s mondjátok el,
Kisjézusunk merre jár!
A sok kedves kisgyermekre
minden házban rátalál?
A jégcsapról vízcsepp csöppen,
eresz alatt füst vacog.
Olvad, mégis dideregnek
odakünn az angyalok.
A tél fája
A karácsonyesték csillogó fenyőfája minden ágán új meglepetést tartogat.
Tudod-e, miért éppen a fenyő került azünnepi este fényébe, és miért nem a fehérgyertyás vadgesztenye vagy a mézillatú akác?
Nézd meg az erdőt télen! Egyedül a
fenyő pompázik zöld levélsátrában, amikor beköszönt az ünnep. Az ő téli szépségének örülünk, mikor a többi fa márrégen elhullatta lombjait, és hó borítja a száraz leveleket. Menj hozzá egészen közel!
Látod, milyen keskeny, hosszú leveleivannak? Olyanok, mint egy-egy tű. Ezértnevezik tűlevelű fának. Ha a fenyőtűt az ujjaid között morzsolgatod, finom illatot érzel, mert a levelek belsejében illatos olaj van. Gyógyszert is készítenek belőle.
Tavasszal újra nézd meg az erdeifenyőt!A sötétzöld ágak végén világoszöld„ujjacskák” – fiatal hajtások – integetnek.
Minden évben annyit nő a fenyőág, amilyen hosszúak az „ujjacskák”. Nyár végére megsötétednek az új hajtások, és következő tavasszal újabbak nőnek az ágakvégén.
A fenyőfa hosszúkás, kemény, barna tobozát szeretik a mókusok is. Némelyik fának csüng a toboza, mint a szőlőfürt, a másiknak meg gyertya módján ül az ágán. Dudoros pikkelyek borítják a
tobozt, és minden pikkely magocskáttakar. Ha a magok megértek, szétnyílnak a pikkelyek; szárnyas termésüket viszi, viszi a szél. Sodorja-pörgeti őket egy darabig, aztán lepottyantja valahol.
A magocskák megkapaszkodnak a földben, gyökeret eresztenek, és új fenyő nő belőlük.
Vannak törpefenyők, amelyek nem érik el az ember magasságát, és vannak messzi vidékeken olyan faóriások, amelyek magasabbak, mint amilyen egy egész óvodáscsoport
lenne, ha a gyerekek egymás vállára állnának. A törzsük meg olyan vastag, hogy kilenc-tíz ember éri csak körül, kinyújtott karral, egymás kezét fogva. Ezek az öreg óriások az erdők, parkok büszkeségei.
Szécsi Katalin
A karácsonyesték csillogó fenyőfája minden ágán új meglepetést tartogat.
Tudod-e, miért éppen a fenyő került azünnepi este fényébe, és miért nem a fehérgyertyás vadgesztenye vagy a mézillatú akác?
Nézd meg az erdőt télen! Egyedül a
fenyő pompázik zöld levélsátrában, amikor beköszönt az ünnep. Az ő téli szépségének örülünk, mikor a többi fa márrégen elhullatta lombjait, és hó borítja a száraz leveleket. Menj hozzá egészen közel!
Látod, milyen keskeny, hosszú leveleivannak? Olyanok, mint egy-egy tű. Ezértnevezik tűlevelű fának. Ha a fenyőtűt az ujjaid között morzsolgatod, finom illatot érzel, mert a levelek belsejében illatos olaj van. Gyógyszert is készítenek belőle.
Tavasszal újra nézd meg az erdeifenyőt!A sötétzöld ágak végén világoszöld„ujjacskák” – fiatal hajtások – integetnek.
Minden évben annyit nő a fenyőág, amilyen hosszúak az „ujjacskák”. Nyár végére megsötétednek az új hajtások, és következő tavasszal újabbak nőnek az ágakvégén.
A fenyőfa hosszúkás, kemény, barna tobozát szeretik a mókusok is. Némelyik fának csüng a toboza, mint a szőlőfürt, a másiknak meg gyertya módján ül az ágán. Dudoros pikkelyek borítják a
tobozt, és minden pikkely magocskáttakar. Ha a magok megértek, szétnyílnak a pikkelyek; szárnyas termésüket viszi, viszi a szél. Sodorja-pörgeti őket egy darabig, aztán lepottyantja valahol.
A magocskák megkapaszkodnak a földben, gyökeret eresztenek, és új fenyő nő belőlük.
Vannak törpefenyők, amelyek nem érik el az ember magasságát, és vannak messzi vidékeken olyan faóriások, amelyek magasabbak, mint amilyen egy egész óvodáscsoport
lenne, ha a gyerekek egymás vállára állnának. A törzsük meg olyan vastag, hogy kilenc-tíz ember éri csak körül, kinyújtott karral, egymás kezét fogva. Ezek az öreg óriások az erdők, parkok büszkeségei.
Szécsi Katalin
Hasonló témák
