Kedves Hercegnő!
Amint növekszik a hozzászólásaid száma, úgy fogyatkozik iszugyi mester munkásságába fektetett bizalmam. Rá kellett jönnöm, hogy aki nem képes úgy előadni, hogy egy nyolcéves is megérse, az nem is akarja, hogy megértsék.
OFF
Küldöttem egy hozzászólást az Egyedül vagyunk topikodba, de sehol nem találom. Mi a teendőm?
ON
Kedves Csimbe!
Én sem találom a topikot, mert törlésre került, ugyanis van már hasonló. Majd megkeresem, hogy melyikben lenne a legjobb helye ennek a fantasztikusan izgalmas témának és előadom ott a gondolataimat.
A fizika olyan tudomány, amit bárki elsajátíthat Kedves Csimbe, mégpedig nagyon sok tanulás után. Egy darabig beszélgethetünk sokféléről, de aztán óhatatlanul meg kell jelenjen a fizika leíró nyelve, a matematika és sok egyéb olyan dolog, ami nagyfokú absztrakciót igényel, vagyis nem járhatja be mindenki a fizikatudomány zugait. Ami minden további nélkül elsajátítható, az lényegében a középiskolás fizika. A szemléletesség itt még létezik, de amint tovább lépünk, el is veszik. A világ sem kicsiben, sem nagyban nem olyan, ahogyan a mindennapokban a körülöttünk lévő világot megtapasztaljuk. Amikor azt mondjuk, hogy valaminek van alakja, akkor olyasmire gondolunk, ami egyezik a tapasztalatainkkal. Nagyon nehéz megérteni, hogy a mikrofizikában sem az atomoknak, sem a szubatomi részeknek nincsen határozott alakjuk, felszínük, térfogatuk, egyszóval semmi, amit a tapasztalat alapján ismernénk. Mondok egy példát. Egy sima rajzlapról azt tartjuk a szemlélet alapján, hogy sík, pedig dehogy! Meg kell nézni egy erősebb nagyítóval. Kusza, egymásba gabalyodott szálacskák térbeli tömegeit látjuk, közöttük sok - sok üreg! Ha egy nagyon finoman simára polírozott fémlapot, vagy egy aranyékszert látunk, arra is azt mondjuk, hogy sima, pedig dehogy! Olyan a felszíne, mint az Alpok, csak erős nagyítás kell hozzá, hogy meglássuk. Ha az atomot golyónak képzeljük, akkor ez a felszín egymáshoz érő atomokból, formára golyókból áll, márpedig ez minden, csak nem egybefüggő sík felület! Még rosszabb a dolog, ha második közelítésben tekintetbe vesszük, hogy az atom nem kis golyócska, hanem egy gyakorlatilag üres térrész, hol egy nagyon súlyos és igen kicsiny képződményt, az atommagot hozzá képest elhanyagolható méretű és tömegű elektronok veszik körül. A hidrogénatom esetében a modell valahogy így nézne ki: Egy szem meggy - ez a proton lenne - körül kb. 500 km sugarú gömbben röpköd egy mérhetetlenül kicsiny muslinca - az elektron -, amelynek a tömege a meggy tömegének kb. a kétezredrésze. Hol van itt felület? A valóság azonban még ennél is cifrább, de gondolj bele! A látszatra tömör, súlyos platinatömb - de bármely makroszkópikus test is - gyakorlatilag üres tér, ugyanúgy, mint az előbbi modell esetében, legfeljebb a meggy nagyobb és valamivel több a muslinca, de sokkal nagyobb térfogatban! Az üres tér itt nem azt jelenti, hogy ott nincs semmi, hanem a fizikai vákuumot, ami azért nem üres.
