Vajon mit gondolnak a tudósok arról, ami az emberiségre vár, létezik-e az a bizonyos fordulópont, amit László Ervin Káoszpontnak nevez és 2012-re datált?
James Lovelock, a Gaia-elmélet megalkotója
"Ha az alábbiakban vázolt előrejelzéseket nem Lovelock, hanem valaki más szájából hallanánk, nevetve félresöpörhetnénk őket azzal, hogy ezek csak egy öreg, megkeseredett ember képzelgései, aki a saját, közelgő halálával kapcsolatos kellemetlen érzéseit vetíti ki a világra. Vele azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. Feltalálóként ő fejlesztette ki azt az eszközt, amellyel segített az ózonlyuk jelenlétének és növekedésének kimutatásában, hatalmas lökést adva ezzel a környezetvédelmi mozgalmak megjelenésének a hetvenes évek elején. Ő volt az is, aki a Gaia-elmélet néven ismert elképzeléssel nagy feltűnést keltett a tudományos világban: a Gaia-elmélet szerint bolygónk egésze egy „szuperorganizmusként” viselkedik, vagyis bizonyos szempontból maga is élő szervezetnek tekinthető. Bár a tudóst ezek után többen is „New Age-es kuruzslónak” nevezték, de az önszabályozó bolygóról közreadott elmélet mára alapvetően áthatja a modern klímatudományt."
88 évesen, négy gyermek felnevelése és hosszú, tiszteletteljes tudományos karrier után a huszadik század egyik legbefolyásosabb tudósa, James Lovelock nagyon nyugtalanító következtetésekkel állt elő: az emberiség végnapjait éli.
Lovelock szerint az üvegházhatást okozó gázok csökkentése már nem hozhat eredményt, a sok pénzzel, amit a fenntartható fejlődésre költöttünk, nem tudjuk megakadályozni közelgő katasztrófát. A „zöld”(zöld energia) – ahogy ő mondja félig viccesen – a penész és a korrupció színe.
Lovelock meg van győződve róla, hogy a ránk váró katasztrófa mértéke nemsokára mindenki előtt nyilvánvalóvá válik. A kutató szerint 2020-ra a szárazságok és az extrém időjárás teljesen hétköznapi lesz, a Szahara 2040-re eléri Európát, Berlinben pedig olyan meleg lesz, mint Bagdadban. Atlanta kúszónövények dzsungelévé változik, Phoenix lakhatatlan lesz, ahogy Beijing, Miami és London egyes részei is, az első esetben a sivatag, a másodikban az emelkedő tengerszintek, a harmadikban pedig az árvizek miatt. Az általános élelmiszerhiány miatt emberek milliói indulnak majd az északi területek felé, ami politikai feszültségeket fog szülni: „A kínaiak például nem költözhetnek máshová, csak Szibériába: mit szólnak majd mindehhez az oroszok? Valószínűnek tartom, hogy az Oroszország és a Kína közti háború előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz” – véli a kutató. Az ínséget és a tömeges népvándorlásokat járványok követik majd, amelyek milliókat ölhetnek meg. Lovelock szerint a Föld népessége 2100-ra a jelenlegi 6,6 milliárdról mindössze 500 millióra fog csökkenni, a túlélők nagy része pedig az északi szélességi körök környékén, Kanadában, Izlandon, Skandináviában és az Északi-sarkkör területein telepszik majd le.
)
