Karácsony
<BASEFONT>Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe.A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében,a Máté és Lukács evangéliumaiban.
Ki mikor ünnepli a karácsonyt?
Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katólikusok és a reformátusok december 25-én,a görög keleti ortodox, a sziriai és az etióp egyházak január 6-ikán, az örmények pedig január 18-ikán. S ma már a volt kommunista országokban is szabadon ünnepelhető, hivatalos ünneppé vált.
A Karácsony története.
Majdnem kétezer évvel ezelőtt élt Izrael egyik kis városában, a galileai Názáretben, egy leány, Mária. Egy éjjel megjelent előtte Gábor arkangyal és bejelentette neki, hogy tervei vannak Istennek a Mária számára, ő lesz majd Isten Fiának az édesanyja. Mária megijedt, de az angyal megnyugtatta, hogy igaz, amit mond, és úgy helyes.
Nemsokára férjhez ment Mária Józsefhez, és, amikor a király bejelentette, hogy vissza kell menni arra a helyre ahol születtek, mert népszámlálás lesz, együtt mentek a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe. Amikor megérkeztek késő este Betlehembe, Mária érezte, hogy eljött ideje, hogy megszülessen a bébi, de már nem volt hely a számukra sehol. Végülis sikerült behúzódniuk egy istállóba és ott született meg a kis Jézus. Bölcső nem volt, helyette a jászolba fektették az újszülöttet.
Egy közeli mezőn pásztorok legeltették a juhaikat és egy angyal jelent meg előttük mondván, hogy egy közeli istállóban megszületett az Isten Fia. Amikor a pásztorok ott találták a bébit a szüleivel, tudták, hogy az angyal igazat mondott.
Három bölcs is tudta, hogy itt az ideje a Messiás megszületésének, és, amikor látták a csillagot a betlehemi istálló fölött, tudták, hogy az a jele annak, hogy ott is fogják megtalálni. Amint ott látták a kis Jézust Máriával és Józseffel, térdre borultak előttük és ajándékokkal halmozták el őket.
Hogyan ünnepelik a Karácsonyt világszerte?
Bizony, ahány ország, annyi szokás! De általában mindenhol december 25-ikén kezdődik Karácsony és január 6-ikán végződik, amikor a hagyományok szerint a bölcsek érkeztek. Bár vannak olyan keresztény vallások is, ahol január 6-ika a Karácsony. (Lásd fentebb) A Karácsonyt megelőző hónap, az Ádvent, szintén fontossággal bír, ez az ideje a Megváltóra való várakozásnak. S az Ádventen belűl bizonyos napok különböző országokban nagyobb fontosságot kaptak, mint pl. a svéd Szent Lucsia nap, Európában pedig a Mikulás. Ez alatt az idő alatt világszerte sok a parti, finomságokat esznek az emberek és tradicionális karácsonyi énekeket énekelnek. Egyre elterjedtebb az a szokás is, hogy egy örökzöld fát bevisznek a házba és kidíszítik csillogó diszekkel, édességekkel és igazi, vagy elektromos gyertyácskákkal - bár ez még a déli országokban ritka.
Karácsony este Európában mindenki hazamegy korán, naplemente után "megjön az angyal", ünnepi vacsora van és kibontják az ajándékokat. Sokan később elmennek az Éjféli Misére, vagy másnap reggel a templomba, hogy megünnepeljék Jézus születése napját. Az angolul beszélő országokban a gyerekek korán lefeküsznek, és az éjjel folyamán egy idős, pocakos bácsi, a Santa Claus (úgy ejtjük ki, hogy Szenta Klausz) körbejárja a világot egy repülő szánkóval, amit 12 rénszarvas húz. Ő aztán lemászik a kéményen és ott hagyja az ajándékokat a már egy hónappal azelőtt felállított karácsonyfa alatt. A gyerekeknek mindég sikerűl jó korán felkelni és kiabálva rohannak be a szüleik szobájába, mutogatva nekik, mit hozott a Santa Claus. Ez a szokás ma már erősen terjed a nem keresztény országokban is, mint Kína és India, - most már oda is megy a Santa Claus!
Argentína
Zarándoklat Betlehembe
A közösség hajnalig a szabadban ünnepli a karácsonyt
Egész Dél-Amerikában nagyon várják Jézus születésnapját. Az egyház liturgikus időszakával megegyezően a karácsonyra való készülés a nagy várakozás. Ahogy húsvét előtt a bűnbánati időszakot, ezt a várakozást is mélyen átélik a dél-amerikai emberek.
Argentínában ez az időszak egyben az ősz vége, ekkor változik a klíma, és változik a nép hangulata is - mondja az onnan érkezett verbita szerzetes pap,
Joaquín Quintana.
Az előkészületek kezdete tulajdonképpen a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, december 8-a, ekkor kezdik el a gyerekek díszíteni a karácsonyfát. A reggeli és az esti imát a folyamatosan díszített fa köré gyűlve együtt mondják el. A fa formája a köztudatban a betlehemi istállót szimbolizálja. Mária figurája - akár kép, akár szobrocska formájában - már ott van az adventi időszakban a fa alatt. Végül, mire a család hazatér az éjféli miséről, már ott van a Kisjézus is a fa alatt. Az ország más területein, például északon a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén felállított karácsonyfa arra emlékeztet, hogy a család most indul Betlehem felé, és az adventet úgy élik meg, mint egy zarándokutat.
A családok vagy az egész közösség az éjféli mise után sokszor hajnalig együtt marad - ez tulajdonképpen a szentmise folytatása, az agapé. Az ünnepi vacsorát legtöbbször kint a szabadban költik el, hiszen hőség van. Beszélgetnek, zenélnek, táncolnak. Egy-egy kisebb faluban az is előfordul, hogy utcabált hirdetnek meg.
Mexikó
Egy hagyományos mexikói betlehem
Az első misszionáriusok 1522-ben érkeztek
Nueva Espańába, Új-Spanyolországba - kezdi beszámolóját
Zabos Róbert, Mexikóban tanuló verbita szerzetes. - Kevesebb mint tíz év alatt az indián lakosság megértette Krisztus üzenetét, és saját szimbólum-rendszerébe helyezte azt.
1531. december 12-én egy indián fiúnak megjelent egy Szűz, aki összekulcsolta a kezét, barna volt a bőre, és övet viselt.
Nekünk, keresztényeknek az összetett kéz az Isten felé fordulást, az imát jelképezi; az ősi azték vallásban a lelki egyensúlyt jelentette. A barna bőrszínből talán a szolidaritásra következtethetünk; az indiánok számára egyértelmű volt, hogy "minden ember anyja" jelent meg, aki annyira azonosult velük, hogy még bőrszínében sem különbözik tőlük. Az is világos volt számukra, hogy az övet viselő nő életet fog adni egy gyermeknek, hogy ő a Megváltó édesanyja.
A kérdés, hogy a Guadalupei Szűz képében vajon Szűz Mária vagy Tenontzin földanya jelent-e meg, csak számunkra, európaiak számára létezik, akik nem ismerjük jól ennek a kultúrának a nyelvét. Egy mexikói indián előtt teljesen világos, hogy ugyanarról a személyről van szó: Mária, aki elhozta számunkra az Üdvözítőt, ugyanaz a személy, mint aki jóságosan tekint a föld minden teremtményére Guadalupe völgyéből - majdnem ötszáz éve.
December 5-től kezdve tízmillió mexikói kel zarándokútra a Guadalupei Szűzhöz - ekkor kezdődik meg a karácsonyra való készülődés. Tarisznyával a vállukon egyesek több száz kilométert gyalogolnak, hogy december 12-én éjfélkor a
Mańanitast, a híres ünnepi köszöntőéneket énekelhessék minden ember Anyjának Tepeyac hegyének lábánál, Guadalupe völgyében.
Mexikóban hatvankét különböző indián törzset tartanak számon. Mindegyik saját szimbólumaival és hagyományaival várja, hogy Krisztus ismét eljöjjön hozzájuk. A náhuatl törzs Veracruz hegyei között él, Orizaba városkától körülbelül kétórányira, egy magas vulkán oldalában. December 16-ig már mindenki visszaérkezik a zarándoklatból, így megkezdődhet a karácsonyi készülődés. Minden este az egész falu - körülbelül harmincöt család - összegyűlik a templomban, amelynek ajtaja kelet felé néz, így a nyugvó nap a szentély felől még besüt a templomba. Az egész falu csendben ül, és várakozik. "Amikor a napkorong vérvörösre festi a templom falait", a közösség vezetője feláll, köszönt mindenkit, és megkéri a kórust, hogy énekeljék el a Józsefet és Máriát váró éneket. Ezzel is arra biztatják őket, hogy ne fáradjanak el a szállás keresésében, ők mindannyian elkísérik a szent párt, amíg meg nem találják azt. Innen ezeknek a napoknak a neve:
posadas, vagyis szállások. A közösség egyik tekintélyének felesége megkezdi a rózsafüzért, és mindenki útra kel, hogy közösen szállást keressenek a Szent Család számára. A körmenet élén két fiatal viszi Mária és József szobrát. Mindennap más-más ház látja vendégül a zarándokokat. Amikor megérkeznek ahhoz a házhoz, mely aznap befogadja a szálláskeresőket, az egész közösséget vendégül látják. József és Mária pedig a vendéglátóknál marad másnapig. December 24-én aztán a szobrok bekerülnek a felállított betlehembe, a templomból kihozott Kisjézus-szobor mellé.
</BASEFONT>