Kedves Melcsi018!
Azt gondolom a csillagok állásában nem is kell hinni, azok csak vannak. Lineáris gondolkodással tényleg nehéz, hanem lehetetlen bármit is érteni. Az Asztrológia az analógia törvénye alapján működik, "a függőleges gondolkodáson" alapul. amilyen az erőeloszlás az égen, olyan a személyben is. Hogy milyen ember lesz, már szabad akarat kérdése, az életfeladatból, amit választott magának mit tud kihozni. Benne van a neveltetés is persze, meg sor más dolog is szerintem. Ugyanazzal az életfeladattal más tartalmat ér meg egy ország vezetője és teljesen mást egy kisebb közösségben tevékenykedő személy. Lényegét tekintve a feladatuk azonos, de teljesen más tartalmi megnyilvánulásokkal élik meg.
Van egy könyv: Nicholas Klein - Ruediger Dahlke A függőleges világkép. Alapnak számít az analogikus gondolkodás megtanulásához, megszokásoz, elsajátításához.
üdv daibo
Igy van
Egy régebbi irásom, ahol a legegyszerűbben megpróbáltam "megközelithetővé" tenni az asztrológiát:
Egy kicsit távolabbról kezdve:másképpen az asztrológiáról 1.
KICSIT MÁSKÉPPEN ASZTROLÓGIÁRÓL:1.
Hermetikus filozófia, analógiák, függőleges gondolkodás.
Az asztrológia az egyik legnagyobb nyilvánosságnak örvendő tudomány: hivei és ellenfelei között dúló viták újra és újra színre kerülnek:sokan vannak , akik ha ezt a szót hallják, szinte ökölbe szorul a kezük, mondván:még mindig ezzel a hülyeséggel foglalkoznak az emberek-vannak, akik játéknak tekintik, vagy babonának.
De a laikus emberek nagy részének semmiféle megalapozott, és hiteles forrása, képe, tudása , vagy elképzelése nincs arról, -amiről szinte mindenki véleményt mond, igazának biztos tudatában.-és ez az, ami az asztrológiát ért támadások alapja is egyben.
Ahhoz hogy némileg megértsük az asztrológiát, és el tudjuk helyezni valós, megalapozott helyére-kicsit messzebbre kell vissza menni az időben-és kicsit alakitanunk kell bal agyféltekés, racionális, klauzális gondolkodásmódunkon:
Induljunk el a „kályhától” :a hermetikus filozófiától, és az analógiás gondolkodás megismerésétől-hogy „ráfordulhassunk” az asztrológia elfogulatlan megismerésére:
HERMETIKA RENDSZERE, a hermetikus filozófia:
A hermetika olyan vallás-filozófiai rendszer, mely az
emberiség össz-szellemi hagyományait -nyugaton:a biblián alapuló vallások:kereszténység, zsidóság, iszlám, keleten:a kinai, japán, indiai vallásokat-vizsgálja:analitikus, összehasonlitó módszerekkel, és egybe gyüjti a hasonló elemeket, és gondolatokat, melyek saját rendszerét képezik.
A hermetika tehát az összes bölcselet, hagyomány, tradició tanitásainak komlex rendszere-és ebből épit fel egy ABSZOLULT rendszert:beazonositja az azonos elemeket-és egy analógiás láncot hoz létre.
Eredeti alapjait Hermész Triszmegisztosz adta Tabula Samargdinában:- A
Smaragdtábla vagy
Tabula smaragdina egy ókori irat, a hermetikus filozófia „alapokmánya”, amelyet
Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak, és egy 13 mondatot tartalmazó tábla volt: táblát a hagyomány szerint egy egyiptomi sírban találták
Hermész Triszmegisztosz múmiája mellett. Maga a tábla elveszett, csak a tartalmát ismerjük hellenisztikus forrásokból. Valószínűleg a Kr. e. VI. században keletkezett.-és amely tartalmazza a hermetikus filozófia egyik alaptörvényét-az ANALÓGIÁK TÖRVÉNYÉT-ami az asztrológia megértéséhez elengedhetetlen:
„Amint fennt úgy lent”-sokaknak ismerősen hangzó állitását.
A hermetikus tradíció szemlélete szerint a világ egymással kölcsönösen összefüggő, és egymást kölcsönösen meghatározó részek rendezett egésze, amelyben minden dolognak, eseménynek, személynek megvan a maga helye és szerepe.
Az ember és a természet egy, ahogyan minden Egy, - a legkisebb részecske is tartalmazza az egészt, a dolgok egymástól nem lényegük, csupán megjelenési formájuk alapján különböznek.
A kölcsönhatások nem lokálisak és nem okszerűek, hanem metafizikaiak, az analógiák rendszerén alapulnak.
A kövező lépés a már megismert
ANALÓGIÁK törvénye-amint láthattuk, az „Amint fent, úgy lenn” összefüggés felismeréséből adódik.
Az a feltételezés áll mögötte, hogy a makrokozmosz és a mikrokozmosz szintjén ugyanazok a törvények uralkodnak:és itt rögtön átugorhatunk a természettudományos alapelvekre-és kiléphetünk a babonák köréből-a fenti tudományos tény
univerzális homogenitás néven tart számon a természettudomány.
De ha elvonatkoztatunk mind a hagyományoktól, filozófiától, vagy a tudománytól-és csak a józan paraszti eszünkre hagyatkozunk, akkor is megfigyelhetjük az élet bennünket körülvevő dolgaiból ennek a megfigyelésnek a hétköznapi igazságát:
Ha vért vesznek tőlünk-akkor is tulajdonképpen egy vércseppben van az ember-vagy ha a genetika, vagy a sejtek mezejére lavirozunk:mi emberek is egyetlen sejtből fogunk megszületni-ami az összes információt tartalmazza ami az emberré váláshoz szükséges.
Ugyanazok a törvényszerűségek uralkodnak „kicsiben”, mint „nagyban”
És ha eddig eljutottunk-még mindig vannak fogalmak, amiket jó lenne megismerni-ha tovább szeretnénk jutni az asztrológia hiteles megértéséhez:
Itt egy kicsit nehezebb „csavar” következik-mert ezen a ponton jön el-amikor meg kell próbálnunk kilépni a hagyományos gondolkodási rendszerünkből:
FÜGGŐLEGES, ANALÓGIÁS GONDOLKODÁS:-másfajta tájékozódás a világban.
/A függőleges gondolkozás a szintekbe rendeződő valóságképet jelent./
A lentről felfelé való mozgás, amiről eddig beszéltünk-és remélhetőleg aki eddig elolvasta-legalább egy kicsit teret nyert a gondolkodásában:tehát függőleges irányú.
Ezen a ponton kell a gondolkodásunk „irányát” megváltoztatni-ami az asztrológia megértéséhez vezető alapvető lépés, változás:
A normál tudatú ember jobbára bal, logikus agyféltekéjét használja túlnyomó részt:ez a logika, nyelv, analizis helye-a bal agyfélteke dominanciája nyomán vizszintesen, horizontálisan működünk a gondolkodási struktúráinkban.
A függőleges gondolkodásmód pedig analógiás, képi, vertikális megközelítése a világnak-és ezzel együtt agyunk jobb féltekéjének működéséhez köthető:képi gondolkodás, intuiciók, érzések, asszociációk, szimbólumok köthetők hozzá.
Csak akkor tudunk ezen a módon közeliteni a világhoz, ha el tudunk sajátítani egy olyan gondolkodásmódot, ami eltér attól, amit eddig tanultunk, ahogy eddig működtünk:a látásnak, gondolkodásnak ezt a módját függőleges gondolkodásnak is nevezik, mert az analógiák törvényén alapul.
Az analógia nem egy ok-okozati -klauzális-összefüggést ir le, hanem a szinkronicitáson alapul.
A tudományos gondolkodás mindig lineális, és klauzális:ezért mindig csak a látható, formális tapasztalatok meghatározott szintjén belül marad.
Az analógiás látásmód és gondolkodás gyökeresen eltér a hétköznapjainkban megszokott, ok-okozat viszonyra épülő szemléletmódtól. Ez utóbbi lineális, ellentéteken alapszik, szembeállít, a dolgokat elkülönítve önmagukban vizsgálja. Az analógiás gondolkodás nem a klasszikus logika ösvényén, hanem ettől eltérően működik: a dolgokat összefüggéseiben, egységében látja.
PRINCIPIUMOK:
Tehát az analógiás gondolkodás, látásmód alapján a valóság vizszintesen szintekre, függőlegesen pedig principiumokra osztahtó:hiszen az "amint fent, úgy lent" alapvetése szükségképpen vezet a függőleges gondolkodáshoz. Ahhoz, hogy valami létrejöjjön, formát öltsön-mindig valamilyen információra van szüksége:itt is maradjunk a hétköznapi élet szintjén, egy hasonlat erejéig:ha házat szeretnénk épiteni-nyilván elősször megterveztetjük, vagy ha valahová el szeretnénk utazni:elősször meg kell tervezni az utvonalat:merre is induljunk? Tehát különösebb csűrés-csavarás nélkül belátható, ahhoz, hogy bármi is létrejöjjön-lenni kell egy gondolatnak, elképzelésnek, ideának. Ezeknek az ideáknak a világa az érzékelhető világ "előképe", ősképe. Viszont a megjelenési formák sokféleségét látva-ami itt konkrétan mindent jelent a világban:akár növényeket, állatokat, ruhákat, ételeket...-a sokféleséget valamiképpen rendsezni kellett:ezt alapvetően két féle képpen tudjuk megtenni: -A valóságot, a jelenségeket vizszintesen tehát szintekre osztható:minden nehézség nélkül felismerhetjük ezeket a csoportokat az életeben
l:ételek, állatok, emberek, könyvek, felnöttek, ruhák....a sort a végtetlenségig folytathatjuk. -Függőlegesen pedig principium láncokra, principiumokra:tehát ősminnőségekre:melyekből minden dolog ered.
A PRINCIPIUMOKNAK TÖBB FÉLE FELOSZTÁSI RENDSZERÉT IS ISMERJÜK: A
taoisták szemszögébõl a valóság két részre osztható: a yin és a yang alapminõségek területére. A világ jelenségei mögött a férfias és nõies erõk kölcsönhatását figyelték meg. Ebben az esetben csak két függõleges láncolatot különböztetünk meg.
A
hinduizmus három alapminõséget ismer. ( tamasz,rajasz, és szattva ), ebbõl a szemszögbõl tehát három analógialáncolat írja le a világ jelenségeit. Ez a három princípium ( a teremtõ, a megtartó, a pusztító )egyébként megfelel annak a három alapvektornak, amellyel a modern fizika leírja a világot. A jelenségeket hozzárendelhetjük a
négy elemhez is: a tûzhöz, a földhöz, és a levegõhöz, ebben az esetben négy õsprincípiummal dolgozunk, a kínai és indiai elem-hozzárendelés esetén öttel.
A modern kémiában használt periódusos rendszer , amely több, mint száz princípiumot ismer, egyben a tudományban alkalmazott függõleges gondolkodás ritka példája.
Minél több princípiummal dolgozunk, annál árnyaltabb lesz a felosztás, ugyanakkor fennáll annak a veszélye is ,hogy elveszünk a részletekben. És hogy szintén némileg hétköznapi gondolkodásnál maradjunk: Hogy mekkora a teljesítõképessége az egyszerû, kételemû rendszereknek, jól látható a látszólag bonyolult számítógépek példáján. Az elektonikus csoda-agy és a döbbenetes teljesítmény végsõ soron kételemû rendszeren alapul: a számítógép tulajdonképpen csak két elem között tud különbséget tenni: "igen" vagy "nem", "plussz" vagy "minusz". Az egyetlen titok a hallatlan gyorsaságban rejlik.
A háromelemû rendszerek teljesítõképességére jó példa a színes televzió, ahol a teljes színskála három színbõl van kikeverve.
Tehát láthatjuk, hogy a valóság leképezésére többféle principium felosztást használhatunk: és itt lassan áttérhetünk magára az asztrológiára: Amikor ki kell választanunk az egyik pricípium- felosztást, hogy ezeken keresztül mutassuk be a függõleges gondolkodás mûködését, akkor az asztrológia mellett dönthetünk, de nem azért, mert ez az egyetlen lehetõség, hanem azért , mert az asztrológia a legalkalmasabb erre a célra.
Az asztrológia hét (napjainkban 10-a bolygók száma ) õsprincípiummal dolgozik, amelyet tovább tagolhatunk összesen tizenkét elemre.
Fontos, hogy már az elején tisztában legyünk azzal,hogy az asztrológia nem a csillagok, hanem az õsprincípiumok tudománya, amely csillagos eget csak rendkívül egyszerû könnyen hozzáférheõ megfigyelési területnek tekinti, amely tetszés szerint más síkokkal is helyettesíthetõ.
Tehát, amikor a késõbbiekben a Marsról, a Vénuszról vagy a Holdról beszélünk,akkor
elsõsorban az általa képviselt õsprincípiumra gondolunk, és csak másodsorban az égitestre.
A csillagos ég mindössze egy egyszerû megfigyelési felület, amely az idõvel fokozatosan veszít fontosságából, hiszen egyszer képessé válunk arra, hogy a közvetlen környezetünkben is felismerjük a princípiumokat, a függőleges megfeleltetéseket.
Még egy pár szó az agy működéséről-és a két agyfélteke feladatairól-ami szükséges a függőleges gondolkodáshoz való közelebb jutáshoz: "A legújabb
agykutatások azt derítették ki, hogy az agy két - jobb és bal
- féltekéből áll, melyek külön-külön bizonyos feladatokat
részesítenek előnyben.
Ezek a feladatok nem az agyban
találhatók; ez csak annyit jelent, hogy a két félteke
különböző információkat dolgoz fel. Ez majdnem olyan,
mintha hallgatólagos megegyezés lenne a jobb és a bal
között a feladatok koordinálásáról. Nem szabad
elfelejtenünk azonban, hogy a tanulásban mindenkor a
teljes agy érintett.
Mindnyájan ismerjük a nagyon értelmesen beszélő, logikus,
analitikus, “balos” embert. Általában mérnökökre,
könyvelőkre, jogászokra gondolunk, amikor ezekről a
jellemzőkről van szó. Ez a személy lépésről-lépésre,
logikusan vág neki egy problémának. Az ilyen tanulási
stílusú gyermek kiemelkedik az iskolában, mert oktatási
rendszerünk a verbális, írott és számítási feladatokra,
valamint a tárgyi memóriára rendezkedett be.
A “jobbos” egyén művészi, szintetizáló, holisztikus
gondolkodó, aki kiemelkedő a művészetekben, zenében,
építészetben, atlétikában és más nem-verbális
tevékenységekben. Az ilyen egyén holisztikus módon közelít
meg egy problémát — azaz a kezdettől a végéig inkább
egészként kezeli, mint lépésről-lépésre. Ő látja a fényt az
alagút végén”, de lehet, hogy nem tudja elmondani a
folyamatot, hogyan lehet odajutni.
Ezek tulajdonságok nem teljesen tulajdoníthatók csak a bal
vagy a jobb agyféltekének, de az elmondható, hogy az
iskolák egyféle tanulást részesítenek előnyben: a verbális,
lineáris, egymásra következő, tény-orientált formátumot."
/Brandon Bays:Belső utazás gyermekkel."
És hogy miért is ilyen fontos ez...?
Az asztrológia csillagászati-matematikai tudást is használ, ámde kijelentései tisztán szimbolikusa, analógiás, képi gondolkodásra tanit.-
ANALÓGIÁS, KÉPI GONDOLKODÁS:JOBB AGYFÉLTEKE. Az asztrológiának szüksége van "bolygómechanikára" a számitások elvégzéshez.-magának az asztrológiai képletnek a felállitásához. Csillagászati alapokra van szüksége egy asztrológusnak, hogy grafikailag papirra vigye az ég képét, és ki tudja számitani a bolygók mozgását a múltban, és a jövőben.A csillagászat matematikai alapokon nyugvó egzakt tudomány.-
RACIONÁLIS, ANALIZÁLÓ BAL AGYFÉLTEKE HASZNÁLATA. A kérdés azonban az égbolt helyzetének képi tartalma-a fent és a lent, a mikro, és a makro világ kapcsolatának felismerése.
Tehát a horoszkóp ábra elkészitése tisztán tudományos, racionális-csillagászati, matematikai-racionális, egzakt, mérhető, és bizonyitható tudáson alapszik-mig az igy megszerkesztett ábra képi üzenetének olvasata-jelen kontextusba való helyezése-már teljesen jobb agyféltekés agyműködést igyényel.
És végül egy gyakorlatias kérdés:miért is jó, ha mind a két agyféltekénket használjuk, és mind vizszintesen, mind függőleges tudunk gondolkodni? Mindkét gondolkodásmód alkalmas a valóság leirására-egyik sem értéktelen, vagy hamis:a
középút megtalálása a legfontosabb-a bal agyfélteke analitikus gondolkodásmódja, és a jobb agyféltek teljességre törekvő, intuitiv működése között. A függőleges gondolkodás segitségével "hidat" verhetünk a két véglet között-ami az értelem, és az érzelem, a jobb, és a bal oldal között van. A világ nyugati felén szemmel láthatólag elfelejtették az analógiás gondolkodást-Indiában pedig akkora a túlsúlya , hogy mellette egyálltalán nem fejlődhetett ki a tudományos gondolkodáshoz szükséges vízszintes gondolkodás.-tehát a kettő kiegyensúlyozott használata hoz eredményeket. /Rüdiger Dalke:A függőleges világlép/
üdv:a