Az ősi Egyiptom
- Téma inditó Mrs Tanár
- Kezdés dátuma
Platon szerint az atlantiszi misztériumok éltek tovább az Egyiptomi Birodalomban.
A nagy görög beavatottak, Thalesz, Pithagorasz, személyesen kapták meg ezt a tudást beavatás formájában Egyiptomban.
Egyiptomban a templomok szerepe az volt, hogy közvetítsék a társadalomnak a fundamentális elveket és igazságokat. A fáraók a Hórusz-szem papjainak tanítását követték és határaikat minden kisázsiai nemzet tiszteletben tartotta. A Birodalom végét II. Kambüszész perzsa vezér seregeinek rombolása jelezte. Kambüszész bizonyítani akarta, hogy az ő istenei hatalmasabbak, így Kr.e. a 6. században megszállta Egyiptomot. Megölte a fáraót és a Hórusz-szem iskola sok papját. Papirusztekercseiket a nemzedékek óta feltárt és megőrzött tudással együtt elégették. Kétszáz évig uralkodott a perzsa sereg Egyiptomban, míg Nagy Sándor Kr.e. 322-ben seregével megérkezett. Nagy Sándor elrendelte a templomok újjáépítését, s halála után a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodott Egyiptom felett. A denderai vallási komplexumot ők építették, ami a 26. szélességi fokon fekszik. Találtak egy csillagcsoportot az Északi sark fölött, Toerisz csillagképnek nevezték el, jelképe egy vörös víziló volt. Ez ma a Drákó, jelképe egy sárkánykígyó. Legnagyobb csillaga az Alfa Drakónisz, mely a föld forgástengelye fölött helyezkedett el.
Hathor templomának homlokzata különbözik a hagyományos egyiptomi templomok homlokzatától. Oszlopait magasságuk feléig gazdagon díszített falak kötik össze. Az Élet Csarnokának 18 oszlopán keresztül lépünk be a templomba. Az oszlopok eget szimbolizáló tetőzetet tartanak, mely a csillagképeket mutatja. Az oszlopok hasonlóak egy szisztor nevű hangszerhez, melyet a templom papjai a tudat módosítására használtak. Az oszlopfőkön Hathor négy faragott arca látható. Mindegyik fej egy-egy világtáj felé néz, ami azt jelenti, hogy ereje az egész világon érezhető. Kígyó szeme és tehén füle van, melyet sok legenda a Vénusz bolygóvalhoz összefüggésbe.
A csarnok felső részében Ozírisznek szentelt kápolnák vannak. Ozírisz volt a jelképe annak a fejlődési folyamatnak, amit minden ember megtapasztal a reinkarnációk során. Eredeti állati állapotából szuperlénnyé válik. Az egyik kápolnában található a híres denderai zodiákus.
Csillagászat, építészet, mérnöki munka, írástudomány egyesültek az egyiptomi templomokban. Az évszázadok európai tudósai részesei voltak a titkos tanításoknak, és maguk is azon munkálkodtak életeken keresztül, hogy az emberi tudatot magasabb szintre emeljék.
Dobosy Ildikó
Kapcsolódó olvasmányok:Sirius? Az egyiptomiak egyik "kedvelt" csillaga volt, azt hiszem, Szóthisznak, vagy Szóthisz csillagának is nevezték! (javítsatok ki, ha tévednék, már régen olvastam róla!)
Van pár könyvem egyiptomi kultúra, vallás, írás témában, csak az a baj, hogy nem tudom bescannelni...
Bauval, Robert:
1. A titkos kamra - Atlantisz titkai és feljegyzések..
2. Az Orion-rejtély
3. A Szfinx üzenete
Igen, ebből a listából A titkos kamra, ami megvan nekem, és egyáltalán nem bántam meg, hogy megvettem!
Továbbá nagyon kedves olvasmányom még: Rosalie David - Vallás és mágia az ókori Egyiptomban
Valaki közületek foglalkozik a hieroglif írás elsajátításával? Pár éve elkezdtem, most szüneteltetem, de gondolkozom rajta, hogy folytatnom kellene. Szigorúan csak önképzéssel tanulgattam, főleg a kemet.hu oldal és Hilary Wilson - A hieroglifák rejtélye c. könyv volt a segítségemre. Mit ajánlanátok még a témában?
Utómunkától lett gyönyörű Nofertiti
Az ókori világ Mona Lisájának is nevezett Nofertiti mellszobra eredetileg nem sokban hasonlított a ma is látható, egykori szépségideált bemutató büszthöz - állítják német kutatók, akik elsőként elemezték a műalkotás készítésének fázisait.
Alexander Huppertz, a berlini Imaging Science Institute (ISI) kutatójának a Radiology című szakfolyóirat legújabb számában közzétett tanulmánya szerint a szobor nem a valós Nofertiti ábrázolhatja, hanem egy Ehnaton politikai propagandája alapján megrendelt képmást.
A szakemberek 1992-ben egy CT-vizsgálat során már átvilágították a szobrot, ám a technika fejlődésével csak most vált lehetővé a különböző rétegek és faragási időpontok elkülönítése. Ennek alapján kiderült, hogy az eredeti szobor egy kevésbé erős arccsontú nőt ábrázolt, akinek egy kicsit nagyobb orra lehetett, illetve sok ránc lehetett a szája mellett, illetve szemei is jobban kidülledhettek.
A változtatásokra a kutatók szerint azért kerülhetett sor, hogy a szobrot a kor szépségideáljához közelítsék: ennek során az alsó, gondosan kidolgozott, igencsak ritka műalkotást egy vékony festékréteggel fújták át, amelytől kisimult az arcbőr, és megszületett a már ismert büszt. Huppertz szerint érdekes, hogy a vizsgálatok során kiderült: az eredeti szobor mai szemmel nézve is sokkal értékesebb alkotás lehetett, mint az újjávarázsolt képmás.
Az ókori világ Mona Lisájának is nevezett Nofertiti mellszobra eredetileg nem sokban hasonlított a ma is látható, egykori szépségideált bemutató büszthöz - állítják német kutatók, akik elsőként elemezték a műalkotás készítésének fázisait.
Alexander Huppertz, a berlini Imaging Science Institute (ISI) kutatójának a Radiology című szakfolyóirat legújabb számában közzétett tanulmánya szerint a szobor nem a valós Nofertiti ábrázolhatja, hanem egy Ehnaton politikai propagandája alapján megrendelt képmást.
A szakemberek 1992-ben egy CT-vizsgálat során már átvilágították a szobrot, ám a technika fejlődésével csak most vált lehetővé a különböző rétegek és faragási időpontok elkülönítése. Ennek alapján kiderült, hogy az eredeti szobor egy kevésbé erős arccsontú nőt ábrázolt, akinek egy kicsit nagyobb orra lehetett, illetve sok ránc lehetett a szája mellett, illetve szemei is jobban kidülledhettek.
A változtatásokra a kutatók szerint azért kerülhetett sor, hogy a szobrot a kor szépségideáljához közelítsék: ennek során az alsó, gondosan kidolgozott, igencsak ritka műalkotást egy vékony festékréteggel fújták át, amelytől kisimult az arcbőr, és megszületett a már ismert büszt. Huppertz szerint érdekes, hogy a vizsgálatok során kiderült: az eredeti szobor mai szemmel nézve is sokkal értékesebb alkotás lehetett, mint az újjávarázsolt képmás.
Volt szerencsém látni a kairói Egyiptom Múzeumban...gyönyörű..
Napfelkelte a Níluson
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!
Isis és Osiris, az isteni pár békében és jólétben uralkodott birodalmában. Seth azonban irigységbõl megölte testvérbátyját, Osirist. Testét feldarabolta és szerteszét szórta a világban. Isis szíve majd meghasadt a gyásztól, összeszedte Osiris szétszórt testrészeit és elvitte Anubishoz, az alvilág sakálfejű istenéhez, aki új életre keltette Osirist. Isis és Osiris újra egyesültek, így fogant meg az isteni napgyermek, Horus. Így támadt fény a sötétségbõl.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!
Isis és Osiris, az isteni pár békében és jólétben uralkodott birodalmában. Seth azonban irigységbõl megölte testvérbátyját, Osirist. Testét feldarabolta és szerteszét szórta a világban. Isis szíve majd meghasadt a gyásztól, összeszedte Osiris szétszórt testrészeit és elvitte Anubishoz, az alvilág sakálfejű istenéhez, aki új életre keltette Osirist. Isis és Osiris újra egyesültek, így fogant meg az isteni napgyermek, Horus. Így támadt fény a sötétségbõl.
Kákosy László
AZ ÓKORI EGYIPTOM TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA
Itt állítólag beszerezhető.
http://www.libri.hu/hu/
/Megjelent a(z) OSIRIS TANKÖNYVEK sorozatban, a(z) OSIRIS KIADÓ KFT. gondozásában.
Szállítás: 1-3 munkanap/
legfrissebb
Aranymaszkos múmiákat fedeztek fel orosz régészek, akik a Fajjúm-oázisban végeznek feltárásokat.
A Fajjúm-oázis Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra található. Az orosz régészek 2003 óta végeznek feltárásokat a Deir el-Banat-i nekropoliszban, ahol egyaránt szívesen temetkeztek az óegyiptomiak, a Római Birodalom uralma alatt, ahogy az egyiptomi keresztények, a koptok is - olvasható a RIA Novosztyi orosz hírügynökség portálján.
"Ez egy óriási nekropolisz" - nyilatkozta Alekszej Krol, az Orosz Tudományos Akadémia Egyiptológiai Központjának helyettes vezetője.
Mint kiemelte, a nekropoliszt még a kereszténység korai időszakában kifosztották, de folyt a sírrablás az 1960-70-es években is.
"Ennek ellenére nekünk még mindig sikerül aranymaszkos múmiákat fellelnünk" - tette hozzá a tudós.
Az orosz egyiptológus szerint a nekropoliszban feltárt leletek megkérdőjelezik azt a közkeletű elméletet, miszerint a kereszténység elterjedése után a koptok és a pogányok között éles ellenségeskedés dúlt.
"Képesek voltak arra, hogy egyazon városban éljenek és különböző isteneket imádjanak" - mutatott rá Alekszej Krol.
A Fajjúm-oázison kívül az orosz búvárrégészek az ókori Alexandria elsüllyedt emlékeit kutatják a Földközi-tengerben, valamint feltárásokat végeznek Memphiszben, amely az Újbirodalom idején Egyiptom fővárosa volt.
Aranymaszkos múmiákat fedeztek fel orosz régészek, akik a Fajjúm-oázisban végeznek feltárásokat.
A Fajjúm-oázis Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra található. Az orosz régészek 2003 óta végeznek feltárásokat a Deir el-Banat-i nekropoliszban, ahol egyaránt szívesen temetkeztek az óegyiptomiak, a Római Birodalom uralma alatt, ahogy az egyiptomi keresztények, a koptok is - olvasható a RIA Novosztyi orosz hírügynökség portálján.
"Ez egy óriási nekropolisz" - nyilatkozta Alekszej Krol, az Orosz Tudományos Akadémia Egyiptológiai Központjának helyettes vezetője.
Mint kiemelte, a nekropoliszt még a kereszténység korai időszakában kifosztották, de folyt a sírrablás az 1960-70-es években is.
"Ennek ellenére nekünk még mindig sikerül aranymaszkos múmiákat fellelnünk" - tette hozzá a tudós.
Az orosz egyiptológus szerint a nekropoliszban feltárt leletek megkérdőjelezik azt a közkeletű elméletet, miszerint a kereszténység elterjedése után a koptok és a pogányok között éles ellenségeskedés dúlt.
"Képesek voltak arra, hogy egyazon városban éljenek és különböző isteneket imádjanak" - mutatott rá Alekszej Krol.
A Fajjúm-oázison kívül az orosz búvárrégészek az ókori Alexandria elsüllyedt emlékeit kutatják a Földközi-tengerben, valamint feltárásokat végeznek Memphiszben, amely az Újbirodalom idején Egyiptom fővárosa volt.
Gyógykoktélt ittak az egyiptomi uralkodók
2009. április 15. 12:18 MTI
Az óegyiptomiak a gyógyfüvek széles skáláját alkalmazták, amelyeket borba és sörbe kevertek - állítják amerikai kutatók.
Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója munkatársaival két óegyiptomi boros flaska beszáradt tartamát vizsgálta biomolekuláris módszerekkel. A korábbi edény több mint 5000 éves, és az úgynevezett predinasztikus korból származik. Az edény Egyiptom első uralkodóinak egyike, Skorpió király sírkamrájából került elő, s mint kiderült, a borba citromfüvet, koriandert, mentát, zsályát, szennalevelet, kakukkfüvet és fenyőgyantát kevertek.
A kutatók megjegyzik, hogy a borhoz adagolt fenyőgyantát a legkorábbi időktől kezdve a betegségek megelőzésére használták, és nemcsak Egyiptomban. Ismert volt a medicina az ókori Kínában is. A másik amfora, amely az i.sz. 4-6. századból származik, Egyiptom déli részén került elő. A vegyelemzés tanúsága szerint az edényben tárolt borba fenyőgyantát és rozmaringot kevertek: ezt az oldatot az ókori Egyiptomban a legkülönfélébb bajok orvoslására, így gyomorrontásra és herpesz gyógyítására egyaránt alkalmazták.
2009. április 15. 12:18 MTI
Az óegyiptomiak a gyógyfüvek széles skáláját alkalmazták, amelyeket borba és sörbe kevertek - állítják amerikai kutatók.
Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója munkatársaival két óegyiptomi boros flaska beszáradt tartamát vizsgálta biomolekuláris módszerekkel. A korábbi edény több mint 5000 éves, és az úgynevezett predinasztikus korból származik. Az edény Egyiptom első uralkodóinak egyike, Skorpió király sírkamrájából került elő, s mint kiderült, a borba citromfüvet, koriandert, mentát, zsályát, szennalevelet, kakukkfüvet és fenyőgyantát kevertek.
A kutatók megjegyzik, hogy a borhoz adagolt fenyőgyantát a legkorábbi időktől kezdve a betegségek megelőzésére használták, és nemcsak Egyiptomban. Ismert volt a medicina az ókori Kínában is. A másik amfora, amely az i.sz. 4-6. századból származik, Egyiptom déli részén került elő. A vegyelemzés tanúsága szerint az edényben tárolt borba fenyőgyantát és rozmaringot kevertek: ezt az oldatot az ókori Egyiptomban a legkülönfélébb bajok orvoslására, így gyomorrontásra és herpesz gyógyítására egyaránt alkalmazták.
Gondolom, ez a link nem fog eltünni, ezért ideteszem:
http://www.robertbauval.co.uk/index.html
Kész kincsebánya!
Innen valók az alábbi képek.
Híres múzeumok gazdag egyiptomi gyűjteménnyel:
http://nemes.co.uk/links.htm
http://www.robertbauval.co.uk/index.html
Kész kincsebánya!
Innen valók az alábbi képek.
Híres múzeumok gazdag egyiptomi gyűjteménnyel:
http://nemes.co.uk/links.htm
A robotok, amivel vizsgálták az úgynevezett szellőzőjáratokat:
Az UPUAUT 1., és az Az UPUAUT 2:
És ahol bővebb információk találhatók ( a lefordított oldal ):
http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.cheops.org/&ei=JbjpSbCsJcSOsAbJhfWKBw&sa=X&oi=translate&resnum=1&ct=result&prev=/search%3Fq%3Dhttp://www.cheops.org/%26hl%3Dhu%26sa%3DG
Az eredeti: http://www.cheops.org/
Az UPUAUT 1., és az Az UPUAUT 2:
És ahol bővebb információk találhatók ( a lefordított oldal ):
http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.cheops.org/&ei=JbjpSbCsJcSOsAbJhfWKBw&sa=X&oi=translate&resnum=1&ct=result&prev=/search%3Fq%3Dhttp://www.cheops.org/%26hl%3Dhu%26sa%3DG
Az eredeti: http://www.cheops.org/
Templomok a hadiút mentén
2009. április 22.
Négy új, valószínűleg az ókori Egyiptomba érkező külföldi delegációk ámulatba ejtésére szolgáló templomot fedeztek fel a régészek egy háromezer éves városerőd romjai között a Sínai-félszigeten, ahol az óegyiptomi birodalom hadiútját tárják fel.
A hadiutat a sólyomfejű Hórusz istenségről nevezték el, akit az egyiptomiak az ég hatalmas urának tartottak. Az út egykoron Egyiptomot Palesztinával kötötte össze.
Az ásatások 1986 óta folynak a térségben, hogy megtalálják a Hórusz-út mentén kiépített erődítményrendszert. A karnaki templomban talált feliratok és ábrázolások tanúsága szerint a Hórusz-út mentén 11 erődítmény volt, amelyek Egyiptom keleti határait védték, közülük eddig mindössze ötöt tártak fel.
A templomokra, köztük a Sínai-félsziget eddigi legnagyobb, vályogtéglából épült szentélyére a Szuezi-csatornától 4 kilométernyire, El-Kantarában bukkantak. A 70 x 80 méteres templomot három méter vastagságú vályogfallal kerítették körül annak idején.
A templomnak négy kapuja volt, s három, a megtisztulást szolgáló kőmedencéje. A falakon látható díszes felíratok I. és II. Ramszeszt dicsőítik.
Teljes cikk: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24284
2009. április 22.
Négy új, valószínűleg az ókori Egyiptomba érkező külföldi delegációk ámulatba ejtésére szolgáló templomot fedeztek fel a régészek egy háromezer éves városerőd romjai között a Sínai-félszigeten, ahol az óegyiptomi birodalom hadiútját tárják fel.
A hadiutat a sólyomfejű Hórusz istenségről nevezték el, akit az egyiptomiak az ég hatalmas urának tartottak. Az út egykoron Egyiptomot Palesztinával kötötte össze.
Az ásatások 1986 óta folynak a térségben, hogy megtalálják a Hórusz-út mentén kiépített erődítményrendszert. A karnaki templomban talált feliratok és ábrázolások tanúsága szerint a Hórusz-út mentén 11 erődítmény volt, amelyek Egyiptom keleti határait védték, közülük eddig mindössze ötöt tártak fel.
A templomokra, köztük a Sínai-félsziget eddigi legnagyobb, vályogtéglából épült szentélyére a Szuezi-csatornától 4 kilométernyire, El-Kantarában bukkantak. A 70 x 80 méteres templomot három méter vastagságú vályogfallal kerítették körül annak idején.
A templomnak négy kapuja volt, s három, a megtisztulást szolgáló kőmedencéje. A falakon látható díszes felíratok I. és II. Ramszeszt dicsőítik.
Teljes cikk: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24284
Hasonló témák
