Balaton mindenes

Küszvágó csér

Küszvágó csér



A küszvágó csér testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–82 centiméter, és testtömege 110–160 gramm. A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú.


Vándor madár, telepesen fészkel. Halak és kisebb rákok alkotják a táplálékát. A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.


Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki.


A küszvágócsér a Balaton jellemző vízimadárfaja. Tavasztól őszig gyakran látni, bár olyan nagy tömegben, mint a danka sirály nem fordul elő. Védett, a pénzben kifejezett értéke 50.000 Ft. Hosszú távú vonuló, rendszeresen költ, de sajnos fészkelési lehetőségei meglehetősen korlátozottak a Balaton környékén. Magyarországi állománya 700-1200 fészkelő pár (MME Monitoring Központ 2008). Világ- és szűkebb európai viszonylatban állománya a XIX. századtól jelentősen csökkent, ugyanakkor a nemzetközi és a hazai megítélés szerint biztos állományú faj.


Forrás: Wikipédia, valamint Kovács Gyula Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

x

y

xx

próba

Latinovits Zoltán Múzeum - Balatonszemes

Latinovits Zoltán Múzeum - Balatonszemes

A Polgármesteri Hivatal főúti szárnyában helyezték el a Latinovits Zoltán Emlékmúzeumot. Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum anyagából rendezett tárlaton a színészkirály, Latinovits Zoltán életének kiemelkedő állomásairól láthatunk pillanatokat fotók, írások és egyéb dokumentumok segítségével.




Személyes tárgyai, szemesi emlékei bensőséges hangulatban emlékeztetnek nagy színészünkre. A Rózsakertben, a móló felé haladva, a Melocco Miklós által készített Latinovits szoborhoz helyezhetünk néhány szál virágot.

Szomorú érdekesség, hogy miként a szomszédos Szárszón a költő, József Attila, itt a színész, Latinovits Zoltán lett vasúti baleset áldozata. A kivételes tehetségű művész a helyi temetőben nyugszik.

A mai hírek arról tudósítottak, hogy az önkormányzat magára vállalja a múzeum fenntartási költségeit. A megye és az önkormányzat közötti méltatlan vita a költségek tekintetében megoldódott. Minél többen látogatjuk a múzeumot, annál kevesebb költség hárul az önkormányzat terhére. ( Egy teremőr évi munkadíjáról szólt a sajnálatos vita, az épület karbantartásáról eddig is a falu gondoskodott.)

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/fghQ9qYgFr4" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe>

Azért a víz az úr: egyre védtelenebb a Balaton-part

Egymilliárd forintot, de lehet, hogy többet kell költeni a balatoni partvédelemre. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) előzetes felmérést készíttet.

Tudott, hogy a védművek jelentősen megrongálódtak, tönkrementek az utóbbi években, számottevő károk keletkeztek a mostani tavaszra is. A repedések, kisebb hibák általánosak, de számos településen előfordulnak több méteres üregek is, melyek mögött már megkezdte a partot a víz. A strandszezonra legfeljebb toldozni-foldozni lehet a védműveket, végleges megoldás fél vagy másfél év múlva születhet, a javításhoz leginkább az augusztus-szeptemberi időszakban adott az alacsony vízállás.

– Számtalan visszajelzést kaptunk arról, hogy megoldatlan a helyzet. Ez a balesetveszély és az esztétikum szempontjából, a vízgazdálkodást tekintve is tarthatatlan – fejtette ki megkeresésünkre Balázs Árpád, a BFT alelnöke.

A napokban kapják kézhez a balatoni önkormányzatok a levelet, melyben a beton partvédelem kárfelmérését kezdeményezi a Balaton Fejlesztési Tanács.

Tudott, hogy a védművek jelentősen megrongálódtak, tönkrementek az utóbbi években, számottevő károk keletkeztek a mostani tavaszra is. A repedések, kisebb hibák általánosak, de számos településen előfordulnak több méteres üregek is, melyek mögött már megkezdte a partot a víz. A strandszezonra legfeljebb toldozni-foldozni lehet a védműveket, végleges megoldás fél vagy másfél év múlva születhet, a javításhoz leginkább az augusztus-szeptemberi időszakban adott az alacsony vízállás.

– Számtalan visszajelzést kaptunk arról, hogy megoldatlan a helyzet. Ez a balesetveszély és az esztétikum szempontjából, a vízgazdálkodást tekintve is tarthatatlan – fejtette ki megkeresésünkre Balázs Árpád, a BFT alelnöke.


Méteres lyukak a parton


Balázs Árpádtól, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) alelnökétől megtudtuk: a BFT a problémák összesítését kezdeményezte.
– Ahhoz, hogy tudjuk, mekkora pénzügyi fedezetre van szükség, fel kell mérni a károkat – indokolt az alelnök. Mint mondta: a helyzet rendezése csak állami segítséggel elképzelhető, a legnagyobb valószínűséggel pályázati forrásból, melyhez az önkormányzatoknak hozzá kell tenni valamennyi önrészt.

A beton védműveket a kilencvenes évek elejétől az önkormányzatoknak adta át a vízügy. A létesítmények 1965 és 1980 között épültek. Ezt már Pécseli Pétertől, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjétől tudtuk meg, aki szerint a védművek nem tudják majd betölteni funkciójukat, ha tovább romlanak, s így a mögöttes területek kerülnek veszélybe. A kirendeltségvezető rámutatott: ahol a védműveken kiüregelődés keletkezik, s azt nem javítják, ott a következő télen még nagyobb romlás következik be, majd a több méteres hibák mögötti részen a víz elhabolja a partot.


A problémák döntően a déli parton jellemzőek, Balatonfenyves az egyik legkritikusabb helyzetű település.
Lombár Gábor polgármester úgy véli, hogy az elmúlt években keletkezett károk miatt legalább százmillió forintot kellene költeniük a partvédelemre. Nagyobb beavatkozásra van szükség korábbi felmérések szerint Siófokon, Fonyódon, de Balatonmáriafürdőn is. Balázs Árpád szerint a déli parti helyzet rendezésének költsége elérheti az egymilliárd forintot.

Az időjárás és a vízállás a jelentős károk oka

A Balaton Fejlesztési Tanács lépése után úgy tűnik: mások számára is nyilvánvaló, hogy a körülmények, melyek a mostani helyzethez vezettek, tőlünk függetlenek – fogalmazott Lombár Gábor, fenyvesi polgármester. Mint mondta: a védművek időjárási tényezők és az utóbbi évek magas vízállása miatt mentek tönkre.

Forrás: SONLINE internetes hírportál

A viharjelzés (április 1.-október 31.)

I. fokú: 40-60 kilométeres szél esetén percenként 45 sárga fényfelvillanás.
II. fokú: 60 kilométert meghaladó sebességű szél esetén percenként 90 sárga fényfelvillanás.

A magyar tenger veszélyei, viharjelzés egy gombnyomásra

Viharjelzés egy gombnyomásra

Újdonság: idéntől már a Balaton három medencéjére külön-külön is kiadható a riasztás, a visszavonása pedig településenként is lehetséges. Siófok-Sóstón új viharjelző állomás létesült, Fonyódon pedig mobil állomást adtak át a gyermektábornak. A tó körül így 29 stabil fényjelző készülék, s a kiemelt strandokon 16 mobil tájékoztató fényjelző jelzi a vihar közeledtét.

Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke arra emlékeztetett: hetvenhét éve kezdődött a viharjelzés a Balatonon. A korszerűsödés jól látható ahhoz képest, hogy korábban fellőttek egy rakétát és felhúztak egy kosarat a mólón vihar közeledtekor.
– Negatív események is kellettek ahhoz (elsősorban 2006. augusztus huszadika), hogy higgyenek az emberek a meteorológusoknak – folytatta Dunkel. – Ma már időjárás-előrejelzést 24-36 órára közel 100 százalékos pontossággal tudunk adni, de egy-két hetes prognózisaink is megbízhatóak, ami a turizmus szempontjából egyre fontosabb.

A katasztrófa-védelem 2000-ben vette át a balatoni viharjelzés működtetését a meteorológiától, mely folyamatosan pénzhiánnyal küzdött, ezért egy időre például a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kezelésébe került a rendszer. Tollár Tibor, az országos katasztrófa-védelmi főigazgatóság gazdasági főigazgatóhelyettese szerint 2000-ben megnyugodtak a kedélyek, véget értek a botrányok.

Idén nyáron elektronikus jelzőtáblák is kikerülnek a partra, melyeken a magatartási szabályokra hívják fel a figyelmet. Tollár Tibor hozzátette: 150 millió forintot terveztek idén fejlesztésre, de az érintett településeket és fejlesztési tanácsokat is bevonnák forrásbővítés céljából.

Hat vízirendészeti őrs tizenkilenc kisgéphajóval áll készenlétben, sorolta Oberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezetője, megjegyezve: a hajók átlagéletkora tizenöt év, vagyis rövid időn belül komoly fejlesztésre lesz szükség. Az elmúlt három évben egyébként 21 személy fulladt a Balatonba, s közel 900 vízből mentés történt. A Siófok katamarán utasai a Balaton nyílt vizén pénteken megtekinthették a vízirendőrök legújabb, legkorszerűbb hajóját is, melyet először a tavalyi viharos előszezonban vetettek be, s mindjárt harmincöt főt mentettek ki vele a vízből. Az egyszerre 22 személy mentésére képes, a mederfenék vizsgálatára alkalmas szonárral is rendelkező hajót a Balaton Fejlesztési Tanács 25 millió forintos támogatásával szerezték be, tájékoztatott Horváth László, a balatoni vízirendészet parancsnoka.



Forrás: SONLINE 2011.ápr.1.

A megújuló Kis-Balaton A madarak paradicsoma

A megújuló Kis-Balaton

A madarak paradicsoma


Magyarország kilenc nemzeti parkot számlál, melyek között szerepel a Kis-Balaton, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként. A néhány száz évvel ezelőtt még mocsaras lápként emlegetett vegetáció mára valóságos tóvá lett. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy az utóbbi években a vidék népszerűsége nőttön-nőtt, és az ornitológusok, biológusok, Matula bácsik paradicsomává vált. A Kis-Balaton múltjáról, jelenéről és jövőjéről útikalauzunk, Lelkes András természetvédelmi őr mesélt.




"A madarak elrepülnek, ha megzavarja őket egy autó, de tíz perc múlva visszajönnek" Fotó: Varjú Zoltán
Tóvá lett mocsár

Régi krónikák tanúsága szerint a Zala folyó balatoni torkolatától nyolc kilométerre kétszáz évvel ezelőtt még a Főnix nevű evezős gálya kötött ki gyakorta, míg a múlt század második felében komp járt az átkelőhelyen. Ahhoz azonban, hogy az errefelé gazdálkodó zalavári apátság és a keszthelyi Festeticsek újabb megművelhető területeket nyerjenek, egyre nagyobb méretekben kezdték lecsapolni a balatoni lápos öblöt. Végül az 1870-es évek száraz időszaka véget vetett a Kis-Balaton vízi közlekedésének, s a terület "végleg" leszakadt a Balatontól. Idővel azonban felismerték a kis-balatoni "szűrőrendszer" jelentőségét: tudniillik ez a terület volt hivatott természetes úton megtisztítani a Zala folyó vizét, hogy a Balaton ne szennyeződhessen. 1951-ben védetté nyilvánították a területet, mely Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő nádasát adja.
Ha a honfoglalás kori állapotokat nem is, de a Tüskevár szerzőjét megihlető tájat ma ismét megszemlélhetik a Kányavári-sziget látogatói.

Lúd vagy róka?

– Mire kell odafigyelni egy ilyen természetvédelmi területen?
– Megfigyeljük, hogy hol költ a madár, miért ott költ, miért ennyit, veszélyezteti-e valami, nincs-e fakitermelés, van-e ott most fészek. Ha kell, szólunk, hogy ne akkor vágják ki a fát, amikor költenek a madarak, ne akkor kotorják ki a csatornát, amikor ívik a hal. Egy időben például elszaporodott a róka és a töltésekről beúsztak a szigetekre, hogy megfogják a kislibákat és megegyék a tojásokat. Nincs mese, ilyenkor el kell dönteni, mi a fontosabb, a lúd vagy a róka. Ebben az esetben jöhet szóba a természetvédelmi céloknak alávetett vadászat, különben az egyes vadfajok – vaddisznó, szarvas – által okozott károkért fizetni kellene.
– Közismert a halak túlzott elszaporodása a Kis-Balatonban. Miért kell mégis korlátozni a horgászatot?
– Főképpen az állatok élőhelyét veszélyeztetik az orvhalászok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy épp melyik madárnak rúgják szét a fészkét. Egy látogató hiába mondja: "én nem zavarok semmit", nem veszi észre, hogy épp egy madár vadászterülén jár. A madarak elrepülnek, ha megzavarja őket egy autó, de tíz perc múlva visszajönnek. Ha viszont egy biciklis vagy gyalogos jár arra, ugyanaz a madár lehet, hogy csak fél óra múlva merészkedik vissza, a nagyobb testű madarak pedig – mint a réti sas – lehet, hogy vissza sem jönnek többé.
– Ha jól értem, itt soha nem lesz olyan típusú turizmus, mint a Balatonon.
– Akkor el lehetne felejteni a Kis-Balatont. Az egyetlen látogatócentrum a Kányavári-sziget egy fahíddal. Harminc-ötven sziget is lehet a tavon: egy- vagy félméteresek, de a legtöbbjét már elmosta a hullámzás. A vízmélység átlagosan egy-másfél méter. Előfordulhat itt akár százötven-százhetven madárfaj is: sirály, szárcsa, a különböző récefélék és a kormoránok is itt költenek. A barna réti héja – a helyből felszálló "Harrier" – a Kis-Balaton egyik legjellegzetesebb ragadozómadara.
– Már Fekete István is megírta, hogy a falusi ember háromféle madarat ismer: sas, kánya, veréb. Ami horgas csőrű és viszonylag nagy, az a sas, ami kicsi, apró, énekes, az a veréb. Az összes többi, ami közötte van az a kánya...
– Kacsa meg csak az újságokban és a baromfiudvarban van, ezek itt pedig récék. A környéken egyébként a varjút mondják kányának. Ez itt Magyarország legszínesebb réceféléje, úgy hívják, hogy üstökösréce, és egy igen gicscses porcelánfigurához hasonlít. Jellegzetes narancsszínű "festett" csőre van. A legtöbben például úgy tudják, hogy a vadkacsa, az a zöld fejű tőkésréce – holott Magyarországon több mint tizenöt faj él. Itt a Kis-Balatonon is majdnem mind előfordul.
Március közepétől augusztus közepéig itt folyamatosan költenek a madarak: először a ludak, kikelnek lassan a kislibák, aztán a récefélék, a sirályok, legvégül pedig a csérek. Lépni nem lehet, annyi fészek van, szinte egymást érik. Egy negyvenszer harmincméteres szigetecskén akár ezer pár sirály és négy-ötszáz pár csér költ.
Kikelésük után a kislibákat kihozzák a szigetről a partra. Sebezhetőnek gondolná az ember őket, de valójában nagyon cselesek. Egyszer kutatók arra kértek, hogy fogjak nekik néhányat. Mi sem egyszerűbb, gondoltam. Láttam, hogy kijöttek a vízből, "nem igaz, hogy nem futom le őket" mondtam magamban. De esélyem nem volt rá, hogy az autóból kiugorjak, máris benn voltak a vízben. Jó, akkor motorról – jött a mentőötlet –, hát estem én itt akkorákat, hogy végignyaltam az egész töltésteret. Na, akkor majd csónakkal, reménykedtem végül. Mint a vöcsök, úgy buktak le a víz alá, és vártam, vártam, hogy egyszer csak följön. Feljött, persze öt méterrel odébb. Szóval nem sikerült.

A nyugalom fészke

– Feltételezem, szép számmal akadnak élményei a munkája során.
– Gyakran figyelem az állatokat, persze úgy, hogy ne vegyenek észre engem. Télen ez a terep egy kicsit Afrikához hasonlít: antilopok, zebrák helyett ludak, récék – van belőlük tízezer. Itt a "nagyragadozók" a sasok. A hiénák, sakálok megfelelői a szürkevarjak és a szarkák, amelyek szintén megeszik a dögöt, csak éppen nincs meg hozzá a megfelelő "szerszámuk" – pusztán a csőrük és a karmuk. Amint észreveszik a jégre kitett halat, azonnal megjelennek. A meglehetősen óvatos madarak körbejárják, megkopogtatják, elkezdik piszkálni az elemózsiát. Majd egyre idegesebbek lesznek attól, hogy ott az étel, és mégsem tudnak belőle enni: ezért kiülnek a környező fákra és nekiállnak károgni. Ha egy helyen sok varjú gyűlik össze és kárognak, ott dögnek kell lenni. Ezután megérkezik a sas. Elkezdi enni a halat, itt ő a király. A többi madár pedig mind menekül előle. De olyan is előfordult már, hogy összedolgozott két szürkevarjú: az egyikük belecsípett a sas farkába, míg a másik elcsent előle néhány falatot. A héja a nehéz bárd, lassan, de keményen súlyt le, a sólyom pedig a villanó penge.
– Ezek szerint nem ritkaság, hogy az állatok megtréfálják egymást?
– Így van. Amikor először láttam vidrát, "ó szuper!"– gondoltam magamban. Ott bukott föl-le a vízben, amikor egyszer csak a távcső látómezejében megjelent a rétisas. Jellegzetes mozdulattal kitolta a karmait, hogy megfogja a halnak hitt vidrát. A vidra pedig játszadozott vele, lebukott a víz alá, a sas pedig nézett: "Hová tűnt?" Egy helyben verdesett a szárnyával, fordult néhányat, a vidra megint feljött, a sas újra nekilendült, a vidra meg látta, hogy jön és az utolsó pillanatban – szinte összecsattantak a sas karmai – újra eltűnt.

Sirályra cseresznyét?

– A Kis-Balaton a kutatók számára is közkedvelt terület.
– Épp egy úgynevezett természetvédelmi biomonitoring folyik: rögzítik egy adott területen a különböző élőlénycsoportokat érintő változásokat, reakciókat. A sirály egyébként rendkívüli módon alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Míg korábban mocsári, vízi élőhelyen táplálkozott, mára a mezőgazdaságból is él. Egyszer a falubeli szőlősgazdák azzal jöttek, hogy a sirály eszi a cseresznyét a fáról. Saját szememmel győződtem meg róla, hogy a fészkek körüli területet elborították a cseresznyemagok. Viszont amikor a gabonaszipoly, azaz a gabonakártevő rajzik, szinte kizárólag azzal táplálkoznak. Ilyenkor bizony nagy áldás a mezőgazdaságnak ez a háromezer pár sirály.
Ehhez a huszadik századi ember által manipulált környezethez kizárólag olyan fajok tudnak csak alkalmazkodni, amelyek többféle táplálékot fogyasztanak. Ha az egyik elfogy, áttérnek a másikra. Ilyen például a róka. A "specialisták" azonban, az egyféle táplálékon élők, kipusztulhatnak – mint például a kígyászölyv.
– A külföldieket is idevonzzák a madarak?
– A fajvadászok, "twicherek" célja, hogy minél több madarat lássanak. Egy előre nyomtatott füzetecskével járják a vidéket, amibe különböző rublikák vannak: helyszín, dátum, madárfaj neve. Én láttam, hallottam a hangját, vagy a csoportból látta, hallotta valaki. De szerencsére nem ez a gyakori. S remélem, lesz lehetőség arra a jövőben is, hogy gyermekeink, unokáink is láthassák a vidrát, a kócsagot, a zsombék többi élőlényét – és gyönyörködhessenek benne.


Forrás: Locsmándi Andrea/Hetek Országos Közéleti Hetilap


<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/RSKV6MtAhYs" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Csupán emlék marad a Balaton a klímaváltozás után

Csupán emlék marad a Balaton a klímaváltozás után

Száz veszélyeztetett hely, melyeket a klímaváltozás fenyeget, s egy részük már a közeljövőben eltűnhet – erről szól az egész világot felölelő lista, melyre a Balaton, mint egyetlen magyarországi helyszín is felkerült.

A www.100places.com egy olyan kezdeményezés weboldala, melynek létrehozói nem csak virtuálisan, hanem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításokon és kiadványokban is fel kívánják hívni a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire. „Száz hely, melyekre emlékeznünk kell, mielőtt eltűnnek” – szól összeállításuk figyelemfelkeltő elnevezése nem csupán az interneten, hanem már másfél éve Koppenhágában is, ahol a klímacsúcs előtt nyílt köztéri kiállításuk a képekből.

Akkor a dán főváros főterén, kétméteres táblákon mutatták be az ENSZ klímaszakértői jelentései alapján kiválasztott száz helyszínt, köztük egyedüli magyar helyként a Balatont.
– Megdöbbentem, amikor Koppenhágában a Balaton fotójával találtam magam szembe – mondta Hosszú Zoltán, a somogyvámosi Öko-völgy Alapítvány, mint a klímatárgyalásokra megfigyelőként akkreditált egyetlen hazai civil szervezet elnöke. Azóta is számos előadásában felhívja a figyelmet a kevesek által ismert tényre, hogy a Balatont a klímaváltozás által száz leginkább veszélyeztetett hely listáján jegyzik.

A kezdeményezés weboldalán egyébként a Balaton fotóján túl egy rövid leírás is olvasható, melyben a tó nevének eredetén túl a balatoni szőlőművelés évezredes múltjára is utalnak. Az éghajlatváltozás itteni jeleiként az elmúlt évtized első felét hozzák fel, kiemelten a 2003. nyarán mért balatoni hőmérsékletet, mely 4 fokkal múlta felül az átlagot. Írnak a 2000 és 2003 közti vízszint-csökkenésről, a parttól száz méterre akkor kialakult homokpadokról.

Tudósokra utalva figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége 30-70 százalékkal fog csökkenni Közép-Európában. A hőmérséklet lényeges emelkedését jelzik előre, s azt írják: a század végére a szárazság ötven százalékkal nő a Balaton régióban. Ez a tó nagy részét kiszárítaná, s a történelmi borvidékeket is veszélyeztetné.

Nem ciklikus, kiszámíthatatlan

Szkeptikusok szerint csupán a természetes ciklikusság áll egyebek között a balatoni vízszint-ingadozás hátterében. Hosszú Zoltán, az Öko-völgy Alapítvány elnöke erről úgy vélekedik: kétségtelen, hogy létezik a ciklusosság, sajnos azonban az emberi tényező ugyanúgy közrejátszik, ahogy például a légköri széndioxidszint emelkedés esetében.
Ökológusok szerint ugyanis a ciklikusság helyett inkább az időszakosság és a kiszámíthatatlanság jellemzi a régióban végbemenő folyamatokat.

Forrás: SIOLINE,internet

Szezonra hívás: Balaton-kampány Stuttgartban és Münchenben

Szezonra hívás: Balaton-kampány Stuttgartban és Münchenben

Az idén a tavalyinál később, a pünkösd időszakában lesz a Balaton 7 előszezoni vendégcsalogató egy héten keresztül. A tóparti szolgáltatók kedvezményes csomagkínálatokkal csábítják a turistákat a Balatonra. Tavaly negyven település százhúsz programját jelentette a Balaton 7, az idén bővítenék a kört, tudtuk meg Dani Barbarától, a regionális turisztikai marketingiroda igazgatójától.

– Újak a prioritások, a kormányzati szándékoknak megfelelően – tájékoztatott Dani Barbara. – A természetes vízkincs, a gyógy- és egészségturizmus kerül a középpontba. A Balaton-régiót továbbra is az első számú családos üdülési célpontként kívánjuk „eladni”, kiegészítve ezt az egész évben elérhető egészségturisztikai- és wellness-szolgáltatásokkal.

Tiszta erőből nyár – ez lesz az iroda főszezoni jelszava, elsősorban a belföldi családokra gondolva. Ősszel és télen a wellness kerül a középpontba, előszezonban a már említett Balaton 7. Egyhetes intenzív internetes- és rádiókampány indul Stuttgart és München környékén spotokkal és nyereményjátékokkal, hogy újra több német turista keresse fel a Balatont. A legnézettebb hazai tévécsatornákon is népszerűsítik a Balaton kínálatát.
A régióban 169 szálloda, ebből 38 négy-, vagy ötcsillagos várja a vendégeket; hetvenezer a kereskedelmi és százhúszezer a magán szálláshely.

Forrás: SIOLINE

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/1GXvgMIAQNU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Tanösvények, Kis-Balaton

Tanösvények

Kányavári-sziget, "Búbos vöcsök" tanösvény

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területe, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten létesített Búbos vöcsök tanösvény. (Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról).




A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1,5 óra alatt végigjárható sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb) ismertet.
A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem. A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul (Podiceps cristatus).

Diás-sziget "Kócsag" tanösvény

A Kis-Balaton fokozottan védett területén, a Diás-szigeten található a Nemzeti Park Igazgatóság által 2010-ben átadott Kócsag Tanösvény.
A tanösvény állomásait végigjárva betekintést nyerhetünk a Kis-Balatonon területén előforduló vízinövények, denevérek, halak, hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök életébe.
Megtudhatjuk, hogyan szorították vissza vizibivalyokkal a csatornákban elburjánzó növényeket, milyen halászati eszköz a vejsze és hogyan halásztak vele, kinek volt döntő szerepe a nagy kócsag megmentésében és azt is, hogy mire szolgáltak a dorongutak.



A Matula kunyhó előtt állva elolvashatjuk egy Fekete István által írt levél részletét, melyből kiderül milyen halak akadtak az író horgára a Kis-Balatonon tett látogatásai alkalmával.
A 1-1,5 km hosszú, 12 állomásból álló, magyar és angol nyelvű ösvény csak szervezett túra keretében, szakvezető kíséretében tekinthető meg. A túrák 2011-ben május 3-tól szeptember 30-ig terjedő időszakban, keddtől péntekig 10.00 és 13.00 órakor, szombatonként 10.00 órakor indulnak Fenékpusztáról, a Kis-Balaton Kutatóháztól.

Búbos vöcsök

A búbos vöcsök

Eurázsiai madár, a hegyvidékeket és a leghidegebb, északi területeket kivéve egész Európában és Ázsiában elterjedt a tengerpartok és az édesvizek közelében.A búbos vöcsök elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekekkel táplálkozik, olykor étrendjét növényi részek egészítik ki. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg, ahol levegővétel nélkül akár 30-60 másodpercet is eltölthet. Kiváló úszó, úszóhártyás lábainak ujjait karélyos oldallemezek is segítik.Félénk madár, leginkább lebukva menekül ellenfelei elől.
Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő faj, becsült állománya 7000-9000 pár. Előfordulása főként: Kis-Balaton

Siófok, építkezés a Fő téren 2011. 04. 02.

Siófok, építkezés a Fő téren 2011. 04. 03.
Az új városi könyvtár nagyon tetszetős lett. Öröm ránézni.

Üstökös réce Kis-Balaton

Üstökös réce Kis-Balaton

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/eCJ9Nb5cJyw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Agárd, Silwell Kupa 2011.04.03.

Agárd, Silwell Kupa 2011.04.03.

"Pár házzal arrébb" a Velencei tavon megrendezték az idei első minősítő versenyt Sikló hajóosztályban: Finn, Laser, Sikló, L-Radiál, L4.7, Kalóz, Optimist.
A tervezett 6 futam helyett 2 futamot sikerült teljesíteni.

Bazalt utca - Buruczky Ferenc (Kovácsi-hegy) Tanösvény

Bazalt utca - Buruczky Ferenc (Kovácsi-hegy) Tanösvény

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képzõdmény, benne lakásokra emlékeztetõ barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kõzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élõhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A monda szerint a szerelmesétõl elszakított lány bánatában bujdosott el a barlangba, és kedvese utáni vágyakozásába õrült bele.

A környék a fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszámtói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca".

A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati és délnyugati peremén suvadásos letörés következtében hosszan elnyúló különleges, fekete kőárokfolyosó keletkezett a bazalttömbök között. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket - így a könnyen lepusztuló homokot is - kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik.

A turistajelzések is keresztezik tanösvényünket, amelyet egységesen fehér alapon fekete madár jelzéssel láttak el létrehozói. Megállóhelyein (10 db) a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasására is megtanítanak bennünket.

A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető.

Megközelíthető Vindornyaszőlős felől, a nagy kőbányán keresztülhaladva. Az 1999 májusában megnyílt 6 kilométer hosszú természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát....

Vadlány-lik barlang

Vadlány-lik barlang

A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák a frigyet. Örömöt színleltek és felbíztatták leányukat, hogy hívja csak meg hozzájuk választottját vendégségbe. A leány szíve repesett az örömtől, amikor végre bemutathatta kedvesét. A galád szülők azonban addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy bemutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, akik az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket...

A Vadlány-lik barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, még ha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

Keszthelyi-hegység

Keszthelyi-hegység

A Keszthelyi-hegység a magyarországi Dunántúlon helyezkedik el, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Tapolcai-medence és a Várvölgyi-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb.150 km2. Két fő vonulata van: a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat és a Keszthely-Rezi vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m). A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei dolomitból, kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak, amelyeken gyönyörű gesztenye erdők találhatók.

A Keszthelyi-hegység lábánál fakad a kénes Hévíz-forrás. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.

A hegységben különböző barlangok lelhetők fel, melyek elsősorban a természeti csodák szerelmesei számára érdekesek. A barlangok kanyargós folyosóit a forró vizek alakították ki. A legszebb közülük a cseppköves Csodabogyós-barlang. Jelenleg ezek a barlangok még nincsenek teljesen feltárva, többségüket csak a barlangkutatók látogathatják.