Balaton mindenes

Molnár Csilla Andrea Fonyódról

Az 50 év kihagyás utáni első magyar szépségverseny, melyet a tragikus sorsú fonyódi gimnazista, Molnár Csilla Andrea nyert meg.


A szépségversenyt a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat rendezte. A versenyfelhívást 1985 kora tavaszán tették közzé.
Több, mint 2000 lány küldte be fényképét, s ezekből az előzsuri 600 lányt válogatott be a selejtezőkbe, melyeket szerte az országban, több helyszínen tartottak meg. Az innen továbbjutott lányok az elődöntőkön (szintén az ország 6 helyszínén) vonultak a zsűri elé. A középdöntőt Budapesten rendezték 1985 szeptemberében, a döntőre pedig 1985. október 5-én került sor a Budapest Kongresszusi Központban.
A 20 tagú zsűri a szervező és szponzoráló cégek képviselőiből, valamint néhány ismert személyiségből állt (például Mizsér Attila, Ernyey Béla, Frenreisz Károly).
A verseny harmadik helyezettje Füstös Veronika budapesti fodrász volt, második lett Kruppa Judit dunaújvárosi óvónő, a szépségkirálynői címet pedig Molnár Csilla Andrea, 16 éves fonyódi gimnazista nyerte el.
Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait.
A szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát.
1986 február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el.
Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek.
A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok.
1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét.
A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést.
Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette – Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el.


<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/b5S0K2LOn10" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe>

Fenékpuszta, Kiskastély

Fenékpuszta, Kiskastély

Fenékpuszta manapság keveset idéz a hajdan dicső múltból. A 71-es útról fasor vezet a Festeticsek kiskastélya felé. A fasor elején – összefirkált – tájékoztató tábla, amely a hajdan itt állt római erődváros, Valcum történetét foglalja össze. Mellette fából ácsolt asztal és pad – az előbbi kitörve a helyéből. A római kori felfalazott romok egy részét elborítja a gaz. Az egykori majorság területe sem szívderítő látvány: omladozik a kiskastély, az egykori cselédlakások, istállók is rossz állapotúak. Az épületekben szükséglakások, hiszen még jelenleg is harminchárom család lakja Fenékpusztát.

Ugyan a korábban folytatott régészeti feltárások szerint a terület már 7 ezer éve lakott, igazi jelentőségre a római korban, az i.sz. 2-3. században tett szert.

Itt, a Valcumnak nevezett település mellett keresztezte egymást a provincia két jelentős útvonala: az egyik Savariát (Szombathelyet) kötötte össze Sopianae-vel (Pécs), míg a másik az Adriától vezetett Aquincumba. A 4. század közepén átépítették a várost: valóságos erőddé lett, hiszen falai egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű négyszöget kerítettek el, a falakat pedig negyvennégy torony erősítette. Az erődítések monumentalitásáról a terület déli részén látható egykori erődkapu maradványai árulkodnak.

Valcum jól védhetőnek bizonyult, hiszen Róma ugyan elbukott, de a város nem: a lakosság helyben maradt az 5. században is, sőt, a keleti gótok székhelye lett a település. Az avar korban germánok és bizánciak telepedtek le a falakon belül, azonban 630 táján elnéptelenedett a város. A 9. században ismét lakók költöztek be az erődvárosba, amelyet 10. század elején leromboltak a honfoglaló magyarok.

Az egykori Valcum a második évezredben már csak kőbánya volt (az itteni kövek jól jöttek Keszthely középkori és kora újkori építkezéseinél), azonban a 18. század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a romterület mellett. Ezt a Festeticsek 1739-ben vásárolták meg és ménesük hamarosan Európa-hírű lett. Évtizedek alatt kiépült a majorság: cselédlakásokkal, istállókkal, a kiskastély 1820-ban lett készen. A keszthelyi kastéllyal összekötő hét kilométeres fasort, a Fenyves allét 1880 körül létesítették. Az uradalom a második világháború kezdetéig virágzott.

A kiskastély és a hozzá kapcsolódó, Festeticsekhez kötődő épületek rehabilitációja már jövőre elkezdődhet, ha sikerrel járnak a határon átnyúló CBC-uniós pályázaton. A lakók kiköltöztetése után (akiket természetesen kártalanítanak) nyolc épületet újítanak majd fel. A kiskastély múzeumi funkciót töltene be, ismét lovakat tartanának a két lóistállóban, a cselédlakásokban apartmanokat alakítanának ki. A majorság nyugati részén álló barokk magtár mellett (amely közösségi tér volna) lóversenypályát alakítanának ki.

Pálköve (Kővágóörs) kikötő

Pálköve (Kővágóörs) kikötő



Északi parti teherkikötő, kőrakodó uszályoknak. A kikötőmedence vízfelülete 62.500 m2. A kikötő a partba, illetve a nádasba bevágott két különálló medencéből áll. A kikötő nem rendelkezik mólóval. A NY-i 3.500 m2 vízfelületű medence 40m széles és kb. 80 m hosszú, a kőrakodó a K-i oldalon van. A K-i 1.500 m2 vízfelületű medence 15m széles és kb. 90 m hosszú, a kőrakodó a NY-i oldalon van. A két medence között lévő "félsziget" 60m széles, melyeken a kőszállító teherautóknak vannak rámpák építve a közúttól a kőrakodó csúszdákig. A medencék bejárata DK-i tájolású, emiatt a D-i és DK-i irányú szél és hullámzás ellen a kikötő nem védett. A medencék a többi szélirány ellen jól védettek. A medencék partfala szórt kövezésű vagy homokos rézsűs partfal, kiépített függőleges partfal nincs. Az uszályok a kőrakodó csúszdák alatt tudnak megállni, itt az egy vonalba a vízbe levert facölöpök tartják el a hajókat parttól. Tájékozódási pont a kikötőmedencék közötti félsziget felett egy fehér ház.
A kikötő 2009-től nem üzemel.
(Képek a 2009-es Balaton kerülő túránkról. Rettentő kánikula volt.)

Viharfelhő

Vihar a keszthelyi "Libás" kikötőben.
Szerencsére nem a vízen ért minket.
Jellegzetes a viharfelhő képe.

Keszthely Phoenix (Libás) Kikötő

Keszthely Phoenix (Libás) Kikötő

A neve onnan ered, hogy ezen a partszakaszon libát őriztek hajdanában. BAHART ZRT. tulajdonú jól felszerelt, védett kikötő, évek óta csak egy része kihasznált. A szépen kiépített mólószárakon sirályok, vadkacsák tanyáznak. A városközpont gyalogosan fél órányira van.

Szépkilátó, Balatongyörök

Szépkilátó, Balatongyörök

A község határában, a 71-es útnál fekszik a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó. Egykor Kápolna-dombnak hívták, mert aljában a domonkos rendiek kolostora állt.

A domb alján található, a II. századból származó római villát, a hozzá tartozó fürdőt és a fürdőt vízzel ellátó Római-forrást az 1940-es években kezdték el feltárni. A romok jelenleg a Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén láthatók. A szelíd lejtőjű dombon álló fektefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.

Római forrás

A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdőépületének vízellátását. Később Kápolna-kútnak is hívták. 2001-ben újította föl a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület.

Kövi Szabolcs videója a Balatonról

Kövi Szabolcs videója a Balatonról, gyönyörű zenével.

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/PIViATSxTOI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Spanyol nyelven feliratozott magyar reklámfilm

Spanyol nyelven feliratozott magyar reklámfilm a Balatonról - országunkról.(Hungaroturismo)

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/qAQ-_SM0iJg" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Fonyód

Fonyód

Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található Fonyód. Neve a fon igéből származik. A fonással, szövéssel foglalkozó nép a somogyvári ispánság szolgálónépe volt.

Bizonyított tény, hogy tizenhét-tizennyolcezer évvel ezelőtt Fonyódon megjelent az őskori ember. Számos lelet került elő a rézkorból, viszont nincs anyag a kelták idejéből. 1934-ben a Sándor utcában végzett földmunkák folytán 4. századi pénzérmék kerültek elő, valamint egy villaépület alapfala. Kétségbevonhatatlan bizonyítékok ezek arra, hogy a római világbirodalom expanziója miatt Pannóniába érkezett légionáriusok a mai város területén is megfordultak, és elkezdték a Balaton vizének szabályozását.

Kevés forrásanyag maradt fenn a település-környéki honfoglalásról. Az augsburgi vereség után Koppány területeihez tartozott. I. Szent László 1082-es összeíró levelében először szerepel "Funold", mint a pannonhalmi apátság birtoka, 1232-ben említik így utoljára. Valószínű, hogy IV. Béla eladományozta a területet. Az 1332-es tizedjegyzékben Fonyód plébániával bíró falu, 1334-ben Pál, 1406-ban Gergely voltak plébánosai.

Az 1500-as évektől kezdve a Lengyel család birtoka. Lengyel Brigitta férje, Palonai Magyar Bálint volt a birtok ura a török idők alatt. Korának egyik leghíresebb, leghírhedtebb törökverője, 1573-ban halt meg, Fonyód vára 1575. augusztus 3-án került török kézre. Emlékét a Magyar Bálint Általános Iskola és a Palánkvár őrzi.

A török uralom alatt lakatlan terület volt Fonyód, az 1650-es években Zalából vándoroltak ide, katolikus horvátok és elmagyarosodott törökök telepedtek le területén. A Rákóczi-korszak után új birtoklási rend lépett életbe, Fonyód új tulajdonosai a Festetics, az Esterházy, a Batthyányi, a Széchenyi, a Zichy családok, valamint a Lengyelek leszármazottai, az Inkey család lett. A mai Ordacsehi - akkoriban még Orda és Csehi - lakóinak segítségével szőlőtelepítésbe kezdtek az itt élők. Emellett előtérbe került a halászat és a hajózás, megépült az első kikötő, útjára indult a Kisfaludy-gőzös. Az 1848-49-es szabadságharcban Fonyód lakói is harcoltak, részletes leírás azonban nem maradt fenn ebből az időből. Egy korabeli felmérés szerint 1850-ben a település lakóinak száma száznyolc, 1880-ban már háromszázharminckettő. Megkezdték a berek vizének lecsapolását, a vasút építését. 1861-ben haladt át először Fonyódon a császári királyi szabadalmazott Déli Állami Lombard Velencei Vasúttársaság első vonata, mely Budáról az Adriai-tenger felé tartott.

A filoxéria baktérium csaknem az összes szőlőt megfertőzte, a földtulajdonosok elvándoroltak, ekkor került előtérbe a halászat, Fonyód a térség centruma lett.

Szaplonczay Manó, megyei tiszti főorvos, Zichy Bélától birtokot kapott, melyen 1894-ben felépítette az első máig is álló villát, és megalapította a Fonyód Fürdő Társaságot. Tíz évvel később már három kedvelt fürdőtelep volt Fonyódon, a villák pedig gombaként nőttek a település széltében-hosszában. 1896-ra megépült a Fonyód-Kaposvár vasútvonal, 1898-ra az új hajóállomás és kikötő. 1904-ben Fonyód vezetékes vízzel büszkélkedhetett, 1905-ben pedig bekapcsolták a balatoni körtelefon-hálózatba, és ugyanebben az évben önálló község lett. 1911. augusztus 28-án Lányi Antal első ízben Fonyód-Badacsony között repülte át monoplánján a Balatont. Emlékét kőtábla őrzi a parton.

Miniszterek , főhatóságok vezetői visszatérő vendégek voltak Fonyódon, szeretetük jeléül pedig fejlesztették a községet. Vass József, közlekedési miniszter révén például 1926-tól összeköttetése lett Fonyódnak Budapesttel; Ripka Ferenc, székesfővárosi polgármester segítségével épült ki a vezetékes vízellátás és a villamos-hálózat; Major Ferenc, országgyűlési képviselő adományából épült a ma is álló római katolikus templom. 1938 és 1944 között a szegedi iskolanővérek polgári iskolát szerveztek Fonyódon. Rendszeres vendégek voltak írók, költők: Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Fekete István és Dallos Sándor; zeneszerzők: Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő; Szinyei Merse Pál, festő és dr. Bacsák György, polihisztor.

A második világháború alatt hadműveleti terülte volt Fonyód, ami jelentősen visszavetette fürdőéletét. 1950-től azonban járási székhely lett egészen 1973-ig. Létrehozták a sporttelepet, 1960-ban indult a gimnáziumi képzés, 1981 óta minden évben megrendezik a fonyódi Helikont, az 1980-as években megújult a vasútállomás és a pályaudvar, Makovecz köntösbe bújt az általános iskola és a gimnázium. Csutorás László kezdeményezésére létrejött a máig is működő Fonyód Védő és Szépítő Egyesület. 1989. március 1-jén lett Fonyód város.


Képeslap: rajta a fonyódi móló


Képeslap: Fonyód-fürdő, gőzhajó kikötő


Képeslap: a mai József utca és a Valkó kilátó


Képeslap: A Sipos-hegy a Vár-hegyről nézve


Képeslap: a Vár-hegyen a pad helyén ma egy fakilátó áll

Két keréken a Balaton körül

Két keréken a Balaton körül

A legkedvezőbb erre talán a késő tavaszi vagy a kora őszi időszak, a "hosszú" hétvégék. A csendes, part menti, kitáblázott balatoni bringakörúton, egy-egy frissítő strandolást közbeiktatva haladhatunk, miközben a csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A Balatonig eljuthatunk vonattal, a kerékpárunkkal együtt utazva. A MÁV előzetes igénylés alapján a túracsoportok részére kerékpárszállító kocsit biztosít. Hajóval, komppal átkelhetünk egyik partról a másikra (pl. Tihany-Szántód, Fonyód-Badacsony). A bringakörútról letérve a Balaton környékének a felfedezése csodálatos és feledhetetlen élményekkel gazdagíthat minden érdeklődőt.
1. túra: Balaton bringakörút - 210 km
A Balaton teljes egészében körbekerékpározható, részben kiépített kerékpárúton, részben kerékpáros táblával jelölt kis forgalmú utakon.
Balatonakarattya-Balatonkenese-Balatonfűzfő-Vörösberény-Balatonalmádi-Káptalanfüred-Alsóörs-Paloznak-Csopak-Balatonfüred-Tihany-rév elágazás-Aszófő-Örvényes-Balatonudvardi-Fövenyes-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd-Révfülöp-Pálköve-Balatonrendes-Ábrahámhegy-Badacsonyörs-Badacsonytomaj-Badacsony-Badacsonytördemic (Szigliget)-Balatonederics-Balatongyörök-Vonyarcvashegy-Gyenesdiás-Keszthely-Fenékpuszta-Balatonberény (Balatonszentgyörgy)-Balatonmáriafürdő-Balatonfenyves-Bélatelep-Fonyód-Balatonboglár-Balatonlelle-Balatonszemes-Balatonszárszó-Balatonföldvár-Szántód (Szántódrév-Tihany)-Zamárdi-Széplak-Siófok-Szabadifürdő-Sóstó-Balatonvilágos-Balatonaliga-Balatonakarattya

Fonyód, Sipos-hegy

Sipos-hegy



A Balaton partján egyedül erről a helyről látható tiszta, páramentes időben teljes hosszában, Keszthelytől Keneséig Közép-Európa legnagyobb állóvize, a Balaton.


A Sipos-hegy krónikája: Sipos József a Csehiben lakó Szentes testvérektől vette meg 1868-ban a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen akkor még szőlő és pince állt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben nevezték el Sipos-hegynek. Régebben a kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszók miatt - Postás-kilátóként jelölték, mely 15m magas és 76 lépcső vezet az 1. szintjére.



Geológia: A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek "kistestvérei" a fonyódi Sipos-hegy (207m) és a Várhegy (233m). A Sipos-hegy kőzete, a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt a környék legfőbb útépítő köve lett. A Balaton déli partján ez az egyetlen bazalthegy.



Növényzet: A Sipos-hegy főbb alkotó fafajtái a csertölgy és a virágos kőris. De ebben a zöldövezeti rendeltetésű erdőrészben sok kocsányos, kocsánytalan tölgyet, cserfát, mezei juhart, mezei szilt, közönséges borókát is találhatunk. Az aljnövényzet egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.



Állatvilág: A Sipos-hegy erdeje bővelkedik énekesmadarakban. Többek között találkozhatunk itt erdei pinttyel, barát cinegével és poszátával, szürke légykapóval, erdei szürkebeggyel, vörösbeggyel, fekete rigóval. Hallhatjuk a kakukk, a fülemüle énekét, az erdei fülesbaglyok és macskabaglyok huhogását, valamint a fekete harkályok, a kis- és nagy fakopáncsok kopogtatását is. Az erdő apró lakói még az európai sün, vakond, közönséges denevér; rágcsálók közül a közönséges erdei egér és a mókus. A rovarok, csigák és a pókok rendjéből kis szentjánosbogárral, a közismert hétpettyes katicabogárral, szarvasbogárral, éti csigával és a koronás keresztespókkal találkozhat a figyelmes látogató. Őszi időszakban kormos-, dolmányos-, vetési varjak, hollók köröznek, kárognak a ködös hegyen csendben álló csupasz fák ágai felett.

Szinyei Merse Pál: A Balaton széle (Bivalyfürdő), 1916-17

Szinyei Merse Pál: A Balaton széle (Bivalyfürdő), 1916-17



A Bivalyfürdő Szinyei egyik legizgalmasabb balatoni képe. A mester egyetlen témája maga a tó: a víz, a nádas és az ég. Nincsenek rajta olyan előtéri motívumok, amiken megpihenhetne a szem, nincsenek rajta fák, bokrok, sziklák, vagy staffázs-figurák, csak a végtelennek tűnő vízfelület.

Sikerei teljében Szinyei már megengedhette magának, hogy azt fesse, ami igazán közel áll a szívéhez: a jernyei birtok kedves zugait, a sárosi tájat, a tengert Caprinál és élete utolsó éveiben a Balatont. 1916 és 1917 nyarát Szinyei a háború miatt nem töltötte Jernyén, inkább a Balatont választotta. Mindkét alkalommal a fonyódi Wellisch-villát bérelte ki családjával. Itt, a déli parton festette balatoni tájképeit, köztük a Bivalyfürdőt is. Könnyen lehet, hogy éppen e művének keletkezési körülményeit örökítette meg számunkra egyik unokája: "ha minden körülmény kedvező volt számára, és kedve volt a festéshez, nagyon gyorskezű volt. Fonyódi nyaralásunk alatt egyszer egy szép helyet nézett ki magának a bélatelepi fürdőtelepen túl, a Balaton partján egy kis nádassal. Másnap reggel csónakba ült velem és Ferkó öcsémmel, és így vitette ki magát a helyszínére. Délben már a kész képet vihettük haza!" (Szinyei, 1989, 322.) Ismeretes egy archív fotó is Szinyei fonyódi munkálkodásáról (Szinyei, 1989, 68. kép), amelyen a mester éppen egy a képünkhöz igen hasonló festményen dolgozik. Így valószínűnek tűnik, hogy a Bivalyfürdő és a Hoffmann Edith 1934-es 227. sz., illetőleg Szinyei Merse Anna 1990-es oeuvre-katalógusában szereplő 246. sz. A Balaton széle ugyanaz a mű.

Szinyei Merse Pál Fonyódon

Szinyei Merse Pál Fonyódon
Szinyei Merse Anna emlékei

A művész alkotás közben Fonyódon
A fotó tulajdonosa: Szinyei Merse Anna)

Nagyapám, Szinyei Merse Pál jernyei otthonában leginkább gyönyörű maga ültette parkját festette, vagy kocsival közelítette meg az ottani szép helyeket. Fonyódi nyaralásakor 70 éves volt és nagyon lényelemszerető, tehát olyan helyet kerestek számára, ahol közel voltak a szép témák. Az első gimnáziumot végeztem akkor. A család autón végigkocsikázta a somogyi partot, és a végén Fonyód mellett döntött, a bérbe vehető Velits-villát választotta ki. Itt nyaralt nagyatyám 1915-17-ben, két éven át és nyolc gyönyörű képet festett. Pál bátyámmal mi vittük mindig a festőállványt, vásznat és a festékes kazettát. Utána mindig el kellett tűnnünk, mert nem szerette, ha munkája közben nézik. A Velits-villa, amelyet béreltünk, sokszobás, teraszos épület volt, külön konyhaépülettel és személyzeti szobákkal, fent a fonyódi hegyen, gyönyörű kilátással, szemben a bazaltkúpos badacsonyi heggyel. Többholdas nagy kert is tartozott hozzá, teniszpályával. A vízre építve két nagykabinos fürdőház közül az egyik nekünk, a másik a Sirály panziónak szolgált. Mellette kis kőmóló. Fonyódról egy kétevezős csónakot béreltek nekünk, amire bátyámmal a házilag készített indián sátorból kis vitorlát szereltünk. A bélatelepi villák mind magánvillák voltak, a strandjuk messze tőlünk. Nagyapámnak Fonyód felé menve a parton apám csináltatott egy külön kis fa festőházat, melynek az eleje széthúzható volt.
1917-ben nagyapám meghívta egyik tanítványát, Molnár C. Pált, részben azzal a céllal, hogy legyen valaki fiatalabb is velünk, mert fiatalság jóformán alig volt. Pali sokszor emlegette később, hogy álmaiban velem és bátyámmal álmodott, mert sok rossz fát tettünk a tűzre. Molnár C. Palit jól választotta nagyapám, mert kitűnő művész lett belőle.

A fonyódi Velics villa teraszán
A fotó tulajdonosa: Szinyei Merse Anna)

Szinyei Merse Pál: Viharos Balaton

Szinyei Merse Pál: Viharos Balaton
A siófoki városháza Balaton termében található.

JózsefAttila: JózsefAttila

JózsefAttila

JózsefAttila

A hullámok lágy tánca s odaát
a lombok gyenge lejtése az éjjelt
lassudan hozták s csillagok raját
hívták reszketni az egekre széjjel.
Igy ők. S az érzelmek is csendesen
mozdulnak benn a szívben ringatóan,
emlékezés visszfénye, szerelem
hatalma ring, mint a nagy víz a tóban.
Én nem értem, csak érzem az egészet.
Itt tangót jár a sok lány és fiú,
a sok számító, kedves és hiú.
Mert ez itt egy divatos nyári fürdő.
De némán, hiszen ráér a természet,
a zene mögött zúg az örök erdő.

1936 nyara

Balatoni utópiák, érdekességek és furcsaságok

A Balaton 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².

A Tihany – Szántód közötti balatoni híd.



Az eszme nem új és már nem egyszer kísértetett! A híd felépítésének gondolata már évszázadok óta megmozgatta az itt élők és az egykori hódítók képzeletét. Több utalás tanúskodik arról, hogy a török hódoltság idején is felmerült egy ideiglenes fahíd megépítésének a gondolata, igaz elsősorban, a hadi szempontok elsődleges figyelembevételével. Akkoriban a lehorgonyzott gályák pallóval való összekötésével szerették volna megoldani az állandó összeköttetést a két part között, de megvalósítását sem az állandó jelenlétük, sem pedig az ellenérvet felvonultató hadtudósok álláspontja időről időre elhalasztotta, majd annak terve is feledésbe merült.
A múlt század elején sorra készültek a tanulmányok, melyek igencsak megosztották magát a tudóstársadalmat is.
A gazdasági szempontok, a déli partról való megközelítés leegyszerűsödése szóltak elsősorban mellette, de többségbe kerültek azok, akik véleménye végül is elvetette az újból felmerült ötlet megvalósítását.
A Balatoni Szövetség „Balaton” c. lapjában, 1919-ben rendszeresen leközölte az áthhidalás mellett és a megépítés ellenzőinek nyílt vitáját, majd maga is állástfoglalt a kérdésben.
A vitaindító cikkeket Wenniger Mátyás indította el, részletesen kifejtve nézeteit az áthidalás mellett.
Bruck Mór szövetségi tag szükségtelennek tarotta megvalósítását egy állandó hídnak, mert szerinte a két határos vármegye kereskedelmi összeköttetése oly kicsiny, hogy nem hozná meg a remélt megtérülést. Hozzászólásában nem tért ki ugyan annak előnyeire, a megoldást továbbra is a gőzkompok üzemeltetésében látta, és igen pesszimistán nyilatkozott az esetlegesen megnövekedő vasúti személy és teherforgalommal kapcsolatban.
Mangold Gusztáv sem a terv támogatói mellett tette le a voksát:
„A világért sem akarom az előrebocsájtottakkal az eszmét, vagy pedig az indítványozó úr érdemeit kicsinyíteni, azonban a reális életben mégis – a „Balaton” szerkesztőségének általánosságokban tartott felhívása folytán – szükségesnek tartom lángoló lelkesedését reális értékére leszállítani, anélkül, hogy érdemeiből elvegyek.”
A továbbiakban fontosabbnak tartotta a kulturális feltételek mielőbbi javítását, mert csak úgy volna lehetséges a helyi társadalom befektetésekre való készségét felébreszteni. Fontosabb kérdés a jó ivóvízről való gondoskodás, a Balatonpart kiépítése, a természeti kincsek fokozottabb megőrzése, a vizi és szárazföldi közlekedés megfelelő fejlesztése. És hogyha mindez meglesz, vagy meglenne, jöhetne csak a „Tihany-szántódi híd”.
A legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal Kaáli Nagy Dezső szakmai hozzászólását előzte meg. Mint a balatoni kikötők állami főfelügyelője, kiváló mérnök és tervező a következőkben mondta el gondolatait:
A Balatoni Szövetség felhívásáig - „Hogy aki az áthidalás mellett vagy ellene van, észrevételeit tegye meg” -tartózkodott mindennemű megnyilatkozástól a kérdésben, sem mellette, sem ellene nem fejtette ki álláspontját.

„Hogy a Balaton kultusza mily fontos közgazdasági tényező s mily eminens gazdasági érdeke az országnak, azt csak a közeljövő fogja igazán bebizonyítani, mert reá fogunk szorulni, hogy mindazon természeti kincseinket, melyek idegenforgalomra alkalmasak, felékaroljuk, ott oly berendezéseket létesítsünk, melyek egyrészt megakadályozzák a hazai pénzek külföldi fürdőkbe való kivándorlását, másrészt módot nyújtanak az idegenforgalom fellendítésére. Midőn ilyen létesítményekre gondolunk, félre kell tennünk az áletikai szempontokat s a nehézkes bürökráciát. Párját ritkító, hatalmas szállókat, szórakozóhelyeket, kasszinókat kell létesítenünk a Balaton partján. A Balaton kultuszának egyik legfőbb eszköze a gyors és kényelmes hozzájutás lehetősége. Elsősorban összhangba hozandó a M.Á.V. és D.V. menetrendje. A lehetőségig ehhez alkalmazkodjanak a balatoni kereszthajójáratok. A lehető legsürgősebben építendő meg a balatoni körút, mert a jövő közlekedési eszköze a gépkocsi.
A Balaton északi és déli partján végig vezető közút között, a tihanyi-szántódi szorosnál lehetne legalkalmasabb kapcsolatot kiépíteni. Ezen kapcsolat okvetlenül szükséges, nem csupán a Balaton kultusza, de más ipari és mezőgazdasági érdekek szempontjából is.
Kérdés, hogy híd, vagy más közlekedési eszköz útján létesüljön-e ez a kapcsolás.
…A vitorlázási lehetőségek figyelembevétele mellett tehát egy olyan hidat kellene építeni, melynek nyílt magassága legalább is a mélyvizi szakasz két pillére között, a Balaton középvízállása felett húsz méter legyen, mert az itt szükséges nagyobb hídnyílás mozgathatóvá tételére gondolni sem lehet.
A szóbahozott tihany-szántódi híd részletes megtervezése hosszadalmas előtanulmányt és nagy munkát igényelne, a hozzávetőleges számításokat tehát csak egy vázlatos terv alapján ejtettük meg.
Középvízállást tekintve, az áthidalás 680 méter hosszú, ha a hídfők két méteres vízben épülnének, míg ha a hídfők 1,5 méteres vízben épülnének, úgy a híd hossza 800 méter hosszú lenne. Ezen hídhoz mindkét oldalon megfelelő erősségű és méretű, lankás esésű töltések csatlakoznának. A híd tervezésénél figyelembe kellene venni a mederszűkület vízfolyási viszonyait, mert pld. a keleti szél a nyugati medencébe nyomja és viszont., ez okozza a mederszűkület labilitását.
Ennek következménye a szoros 10-11 méter mélységű medre alatt levő mély iszap, mely a fenék alá némely helyen 6-10 méter mélységig is terjedhet. Az alapozásnál mindenesetre tekintettel kell lenni a hordképes talajra, akkor a legmélyebb vizet áthidaló, mintegy 200 méteres hídnyílást két oldalán a hordképes talajtól mért 40 méter magasságú pilléreket kellene építeni. Nem szükséges műszaki embernek lenni ahhoz, hogy, hogy megitéljük, mily rettenetes munkába és pénzbe kerülne csak ezen két kőpillér megépítése. A hídhoz csatlakozó hatalmas töltéseket – a hullám és jégjárásokra tekintettel – a víz felett legalább két méter magasságig, kőből kellene megépíteni. A híd és a hozzátartozó töltések hossza 2400 méter lenne.
A technika előtt nics lehetetlenség, ezt a hidat is meg lehetne építeni, de az előadottal után, azt hiszem, már nem is lehetne kérdés, hogy ezen építményre kiadott költség arányba állna-e a létesítményből várható haszonnal?
A Balaton kultuszának elsőrangú érdeke a balatoni közút kiépítése a tihanyi-szántódi kapcsolattal, továbbá villamosvasút építése Balatonfüredtől a Balaton partján a tihanyi révig és a Siófok-Balatonföldvár közötti vasút, mely a rév útján átszállással kapna csatlakozást a fenn említett villamosvasúthoz.
Ily módon a személy és teherforgalom sokkal olcsóbb összeköttetést nyerne, mint a vázolt híd útján, mert nagy magassága a teherforgalmat drágává és problematikussá tenné.”

Közel fél évszázad eltelte után, az 1960-as években újra feléledt a gondolat, látvány tervek is készültek, de hivatalosan a híd megépítésének terve fel sem merülhetett, mert egyöntetű állásfoglalás született arról, hogy egy ilyen építmény visszafordíthatatlan természeti károsodást okozna e csodás természeti kincsünkben.

Széles a Balaton vize keskeny a híd rajta - Ötvös Csilla

Széles a Balaton vize keskeny a híd rajta - Ötvös Csilla
Kalmár Lajos-furulya-Széles a Balaton vize

<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/TLlQm-NiE4Q" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/Fm9ZfQ6TvS0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Ferrari Violetta,Soós Imre -Hej halászok, halászok-1951

Ferrari Violetta,Soós Imre -Hej halászok, halászok-1951

Civil a pályán c. magyar filmből

Rendező: Keleti Márton - Iró: Gulyás Gyula, Csillag István, Szepesi György
Szereplő(k): Soós Imre (Rácz Pista) - Szusza Ferenc (Teleki Jóska) -
Latabár Kálmán (Karikás) - Görbe János (Dunai százados) - Ferrari Violetta
(Teleki Marika) - Gózon Gyula (Lajos bácsi) - Peti Sándor (Inke bácsi)

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/rN0IafdgqRg" allowfullscreen="" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe>

Nagy-Berek

A Nagy-Berek Magyarország egyik kistája, a Kis-Balaton egyik meghatározó ökológiai tényezője. Területe három kistérség:

• a marcali,
• a fonyódi és
• a hévízi

között oszlik meg.

Rendelet a bicyklizés betiltásáról, 1894. Füreden

Székely Emil Zala vármegye szolgabírája, a Balaton-Füred fürdő biztosa falragaszok útján betiltotta Balaton-Füreden a kerékpározást, tekintettel arra, hogy a gyakran előforduló csoportosulások alkalmával gyakori szeren-csétlenségek fordulhatnak elő. Ezen rendelet megszegője nyolc napi elzárásra és a kerékpár elkobzására ítéltetik.
Üdvös intézkedés ez, amelyet elsősorban a fürdővendégek vesznek tudomásul.