Balaton mindenes

Kónicz László téli fotói az Ify Kápolnáról, Szent György-hegy

Időközben sajnos kiderült, hogy az ingatlan eladó, az amúgy is enyészeté vált kápolna
(harmónium gyűjtemény, óragyűjtemény) után a zarándokhelyet
valószínű felszámolják a plébános sírjával együtt.

Az utolsó kompjárat 2012. febr. 6-án

"Pihen a komp, kikötötték..."
Vízityúk, hattyú és tőkésréce a jégtáblák között,
életkép a befagyott tavon . (vimeo.com)

<iframe src="http://player.vimeo.com/video/36333208?title=0&byline=0&portrait=0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen="" frameborder="0" height="225" width="400"></iframe>

Boldog Valentint!!!

Csók István: Hullámzó Balaton

Egry József: Juliska

Csók István: Balatoni vitorlás

Bernáth Aurél: Tópart fürdőházzal

A Balaton partján, szólt egy legény hozzám, magyar nóta

A Balaton partján, szólt egy legény hozzám

A Balaton partján, szólt egy legény hozzám, holdvilágos este.
Jöjjek ki egy csókra s menjünk ki a tóra, csónakon kettesben.
/:Hiszen el is mennék, mert én is szeretnék, már csókot próbálni,
Csak azt mondta anyám: nehezen tud a lány, egy csóknál megállni.:/

Mégis csak elmentem, s ahogy jött mellettem, átölelt a karja.
Tüzes volt a szeme, forró volt a keze, s csiklandott a bajsza.
/:Jól mondta az anyám: hogy nehezen tud a lány, egy csóknál megállni.
De mikor a legényt a hideg rázza szegényt, muszáj megsajnálni.:/

Cseh Tamás, Másik János: Ó a Balaton, régi nyarakon

Cseh Tamás, Másik János: Ó a Balaton, régi nyarakon...

<iframe src="http://player.vimeo.com/video/36793809?title=0&byline=0&portrait=0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen="" frameborder="0" height="300" width="400"></iframe>
Ó a Balaton, régi nyarakon.... from szalay on Vimeo.

Balaton Sound 2012.

Balaton Sound 2012.

Zamárdi 2012-ben 40 millió forint idegenforgalmi adóbevételre számíthat a Balaton Sound megrendezésével, emellett a fesztiváltól a 10 milliós bérleti díj mellett további tízmillió forint is befolyik majd a város kaszájába - mondta Csákovics Gyula.

Háromszori egyeztetésen sikerült megállapodni a fesztivál főszervezőivel arról, hogy módosítsák a korábbi megállapodást. A 2700 lakosú kisvárosra a nyári főszezonban megrendezett fesztivál négy napja alatt napi 25 ezer ember "zúdul", de a rendezvény előtti és utáni öt-öt napon is kamionoktól forgalmasak az utcák. Egyebek közt ezért kezdeményezte a település, hogy a már jól bejáratott, nemzetközi hírűvé vált fesztivál a korábbi bevezető bérleti díj helyett piaci árat fizessen a jövőben.

Csákovics Gyula beszámolt arról, hogy 2012-ben a nemzetközi fesztiválnaptárhoz igazodás miatt a megszokottnál egy héttel később, július 12-15. között rendezik meg a Balaton Soundot. Hozzátette: emiatt elégedetlenkedtek a helyi szállásadók és vállalkozók, mert ez az időpont már nem a főszezon elejének, hanem derekának számít, amikor egyéb vendégekkel is telített a település.

"Az újrakötött megállapodással azonban nemcsak a bérleti díj emelkedik az eddigi hússzorosára, de a jövőben mentesül Zamárdi az alól is, hogy ötmillió forinttal beszálljon a fesztivál reklámköltségeibe, továbbá a szervezők ötmillió forinttal támogatják egy új tóparti vizesblokk megépítését" - mondta a polgármester.

A nettó 25 millió forintba kerülő vizesblokkot felerészt már elnyert uniós támogatásból fogják megépíteni a jövő szezonra. Ez egy akadálymentesített, többállásos, napkollektoros, zuhanyzófülkékkel ellátott építmény lesz, amelyben értékmegőrző is működik.

A jégvitorlázás kezdetei Magyarországon

A jégvitorlázás kezdetei Magyarországon

<dl><dt>Szerző Dulin Jenő, 2011. 01. 11. - Horizont</dt></dl>
Részletek Dulin Jenő készülő történelmi anyagú könyvéből.
A jégvitorlázás kezdetéről mely hazánkban 1892-re tehető.



A jégvitorlázás kezdeteivel kapcsolatos eddigi ismereteinket ki kell egészítenünk. Az ide vonatkozó irodalmakban elsősorban illetve kizárólagosan Gyapai Nándor ismertetésére támaszkodnak (1) aki azt írja, hogy John Harish a Balatonfüredi „hajógyár” művezetője egyik fiának – aki történetesen tengerészkapitány volt – volt egy áldásos szokása. Nevezetesen… „a világ minden részéről küldött illusztrált lapokat a Stefánia Yacht Egyletnek”… Egy Kanadából származó újságban volt egy jégszán illusztráció, ennek alapján 1892-ben építettek egy jégvitorlást. Ez a sporteszköz még az 1920-as években is megvolt.

Vermes Lajos (ismerteti (2) viszont több kísérlet után a velocipédet (speciális magas kerekű kerékpár) szerelte fel vitorlával és 1884. október 7-én versenyt rendeztek. A név nélküli tudósító leírja, hogy „…a triciklin a vitorla alkalmazása a legnagyobb viharban is semmi veszéllyel nem jár…” (3)



Gyapai Nándorhoz tudósításához visszatérve, a már említett füzetében leírja, hogy az elkészített jégvitorlással ő maga, John Harish és egy Dallos nevű fiú (gyaníthatóan a hajógyárban dolgozott) kipróbálták a szánt. A próba nagyon jól sikerült. Majd ezután „keresztül-kasul” mászkáltak a Balaton jegén. Élményeit elmondta Ádám Károlynak, aki ebben az időben a SYE alelnöke volt. Néhány nap múlva ő is kipróbálta, sőt rendelt is egyet az egyesületnek. Tapasztalatairól beszámolt gróf Eszterházy Mihálynak az egyesület elnökének és Andrássy Géza grófnak is. Az elbeszélés hatására ők is rendeltek egy-egy jégvitorlást. 1893 telén a Balaton jege 80 cm!! volt, a rendelt szánok is készen voltak. Gyapaiék értesítése után Siófokra megérkezett Eszterházy Mihály, Ádám Károly és Dr. Perger Ferenc, hogy jégvitorlázzanak. Előtte a jégszánokat Füredről Siófokra vitték, de a szél elállt, ezért a szánokat a jégen hagyták, gyalog mentek ki a partra, majd a vendégekkel fiakeren vissza a szánhoz. A továbbiakról Gyapai így ír:


„Útközben fohászkodtam, bár csak adna az Isten egy kis jó szelet, hogy megmutathassam, hogyan tudunk menni. Mire odaértünk, látjuk, hogy libeg a vitorla és erősödik a szél. A kocsit visszaküldtük és hatan az ott lévő emberekkel elrobogtunk mint a szélvész a vitorlásszánon. Nagyon tetszett az uraknak, úgyhogy megszakítás nélkül sötét estig mentünk, megdermedt tagokkal, de még akkor sem akarták abbahagyni… Reggel azután folytattuk a vitorlázást, mert ez a sport olyan, hogy aki megszereti, az nem tudja abbahagyni, nem bánva, hogy nagy a hideg, csak az a fontos, hogy szél legyen…”.



Később Keszthelyen is készült egy jégvitorlás. Nyers György hajóépítő lerajzolta a jégszánt és készített egyet.


Gyapai Nándor ismertetése után több esztendeig nem találtunk tudósítást a jégvitorlással kapcsolatban. Későbbi leírásokban viszont nyoma van annak, hogy a jégvitorlás tulajdonképpen nálunk 1905-ben kezdett éledezni. Eszterházy Mihály és Andrássy Géza grófok, Dr. Perger Ferenc és Dr. Jordán Károly voltak az úttörők. Törekvésük 1922-ig nem talált követőkre. Majd később Gordon Róbert és Károlyi Imre gróf kezdték megismerni ezt a sportot és másokkal is megkedveltették, de Gordon Róbert halála megint megállította a fejlődést. Természetesen nagy hiba volt, hogy abban az időben készült jégvitorlások mindegyike más és más volt és csak 1932-ben fordult elő először a Balatonon, hogy 3 darab egyforma 20 m2-es szán épült. A rendelkezésre álló járművek különbözősége okozta, hogy még gondolni sem lehetett jégvitorlás versenyek rendezésére.


Irodalom:
Gyapai Nándor: A magyar vitorlássport története. Bp. 1927.
Siklóssy László: A magyar sport ezeréve Bp. 1929. III. kötet.
Pesti Hírlap 1884. október 14.; 1886. január 31-i szám.


1. kép Vermes Lajos jégvitorlása
2. kép 20 m2-es jégszán, gaffos, fock-vitorlával szerelve. 1920-as évek.

Alsóörsön több százan kísérték végső útjára a telet

Több százan kísérték a kiszebábot utolsó útjára a község központjából a Balaton partjára.
Kerepléssel, hangos vidámsággal, néptánccal, ostorcsattogtatással, zenével és néptáncosokkal kísérték a tél szinbolumát a község központjából a Balatonhoz.

Kiss Ágnes téli balatoni fotói

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/6DVQksbxXqc" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Balatonfüredi havazás 2012.02.17.

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/-qWtQtlnPw4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Hamrák Péter világbajnoki 12. helyezett jégvitolázó Keszthelyen

Keszthelyen a Phoenix Kikötő előtti jégen csúszott a szán.
Hamrák Péter világbajnoki 12. helyezett jégvitolázó.

<iframe width="360" height="300" src="http://www.youtube.com/embed/7e5az1MT0jY" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Sétahajók várják az ünneplő közönséget a hosszú hétvégén a Balatonon!

Sétahajók várják az ünneplő közönséget a hosszú hétvégén a Balatonon!

A március 15-i hosszú hétvégén a Balatoni Hajózási Zrt. sétahajózási programmal várja a vendégeket. 1 órás sétahajó indul március 15-16-17-18-án a siófoki kikötőből a Fonyód motoroshajóval, 11.00, 12.30, 14.00 és 16.00 órakor. Ugyanezeken a napokon szintén 1 órás hajózásra indulhatnak az érdeklődők a balatonfüredi kikötőből a Csongor nosztalgiahajóval, 11.00, 12.30, 14.00 és 16.00 órakor. (A Komp is jár természetesen!)

1848-as események a Balaton környékén

1848-as események a Balaton környékén

1848-49-ben voltak csaták, hadi események a Balaton partján is , hiába: „Föltámadott a tenger,…” Maga Petőfi is megfordult március idusán errefelé. Füreden azonban sokan –az időt mulatva múlatva - tudomást sem vettek addig erről, míg Noszlopy Gáspár szabadcsapatai élén meglepetésszerűen partra nem szállt a Kisfaludy gőzhajó fedélzetéről!



Noszlopy egyébként a magyar ügy méltatlanul elfeledett hőse, igazi hazafi, mint azok is, kikre szobrok, emléktáblák, de leginkább csupán régi temetők eldugott sírhelyei hívhatnák fel figyelmünket. Ma őket idézhetnénk meg a Balatonnál is, ha tudnánk merre is kerssük a rájuk és tetteikre utaló nyomokat. Pedig a tavasz e szakában, többnyire már kirándulóidő van errefelé, iskolai, baráti kirándulásnak, egyéni elmélkedő kóborlásnak helyszínei, állomásai lehetnénk e történelmi mérföldkövek...

Volt is az efféle elfoglaltságnak divatja, még nem rég: emlékeszem a déli part valamely városában 48-as váltóversanyen keresték fel sorra, ejtették útba a nemzeti hősökről elnevezett utcákat, emlékhelyeket, vagy épp Veszprém megyében lehetett emléktúrát teljesíteni, sírhanttól-emlékműig, forrástól-emlékműig. Manapság már az is komoly előkészítést igényel, hogy egy-egy telelülés szabadságharcos múltját felkutassuk, hát mg az egész Balatonét! (Pedig volna turisztikai-marketing és program-turisztikai értéke, csak ugye...)

Hogy mire is gondolok? Megpróbálom vázlatosan bemutatni az alábbiakban, igaz csak az általam ismert helyeket hozva például, így elsősorban a Balaton-felvidékre szorítkozva, pedig Somogy a kezdetektől hadműveliti terület volt, de a keszthelyiek, héviiziek is kivették részüket a szabadság megvívásáért folytetott harcból!

Ajka: Városi köztemető: Parragh Lajos honvéd hadnagy síremléke

Alsóörs: Művelődési ház, Endrődi S. u. 35.: May János honvéd százados emléktáblája, Temető: Vargha Lajos honvéd százados síremléke

Badacsonytomaj: Alsó temető, Csala Gergely honvéd huszár sírja, Temető: a Pöltenberg család síremléke, Szívós István honvéd őrnagy sírja

Badacsonytördemic: Régi temető: Pados János volt tábori lelkész sírja

Balatonalmádi: Öreg park (a kikötő mellett): 1848-as emlékmű (örökmécses), Kossuth-szobor (1903), Petőfi-szobor (1902)

Balatonfüred: a reformkor kedvelt üdülőhelye, számtalan emlékkel

Gyógy tér:

Horváth-ház (emléktábla)

Kossuth-gyógyforrás

A Balatoni Pantheon emlektábláinak egy része

Jókai Múzeum (Jókai-villa)

Kiserdő: a Füredi Színház oszlopai

Tagore-sétány: emlektábla - Noszlopy Gáspár partra szállása 1849-ben, (A Kisfaludy gőzös fedélzetén étkezett!)

Tamás-hegy: Jókai-kilátó

Recsek-hegy: Noszlopy-kilató

Arácsi temető: Lonkay Antal honvéd őrnagy sírja

Vázsonyi úti temető: Csordás László honvéd sírja

Balatonkenese:Kossuth u. 2.: Kossuth-szobor (1899)

Falumúzeum: Kossuth emlékek

Balatonszőlős: a piros jelzés mentén a Noszlopy-forrás

Káptalantóti: Felső temető: idősebb Ádám józsef honvéd hadnagy sírja

Lesencetomaj: Temető: Gróf Deym Ferenc császári altábornagy sírja (őt győzte le a Branyiszkói-hágónál Guyon Richard ezredes) Hertelendy Kálmán honvéd százados sírja

Mencshely: Evangélikus lelkészlak – emléktáblája: itt rejtőzködtek Blajsza János lelkésznél

Kossuth gyermekei 1849 nyarán, Temető: Blajsza János es Izsó Dániel honvéd sírja,

Halom-hegy: Kossuth-kilátó (nevét Kossuth születése 100. évfordulójának tiszteletére kapta).

Sümeg: Kisfaludy Sándor emlékmúzeum: Kossuth saját maga által 1886-ban Darnay Kálmánnak adományozott mellképe, Városi temető: Gerzső János honvéd főhadnagy, Szücs Pál honvéd, Bogyay Kálmán honvéd hadnagy, Szüts Pál honvéd százados, Kisfaludy Móric honvéd alezredes sírja, Sümegi Panteon: Kisfaludy Mór és Horváth János honvéd őrmester emléktáblája

Tapolca: Régi köztemető: Miltényi József honvéd huszárkapitány sírja

Vászoly: Temető: Sándor József honvéd sírja

Szentantalfa: Nagytemplom mögötti emlékpark: a község 1848-49-es szabadságharcban részt vett lakóinak emlékét őrző márványtábla.

Balatonszabadi: Kossuth Lajos első köztéri szobrát – gerendai Antal alkotását – az azóta ide csa csatolt Siómaroson avatták fel 1894-ben.

Tengőd: Felső temető: Zsebeházi István, az 1848-as sándor huszárok kapitányának síremléke

A Balaton környékén 1848-ban, majd 1849-ben zajló hadi események nem voltak jelentősek, de környező települések sok fia harcólt és adta az életét más csatatereken. Számomra a legkedvesebb ezért a szentantalfaiak utólagos hálája és tisztelete, akik az összes honvédjüknevét megörökítették egy emléktáblán (míg az első és második világégés hősi halottainak emlékműve szinte minden településen megtalálható a negyvennyolcasokról megemlékezni ritkasásámba megy).

Mint a mellékelt térképen is látszik 1848 későnyarán, őszén voltak a Balaton déli és keleti partjainál háttércsatározások: például szeptemberében a karádi nemzetőrség és népfelkelők megverték Jellasich utánpótlását védőcsapatokat.

Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán Szemesnél ütötte fel főhadiszállását. Itt kívánt személyesen találkozni István nádorral, aki a Kisfaludy gőzhajóval akart kikötni a falu partjánál, ez a szándéka – s így a találkozás – azonban az alacsony vízállás miatt meghiúsult (más források szerint Jellasics nem fogadta felettesét, ezzel jelezvén felé, neki császári parancsa van).

A Noszlopy -féle hadműveletek egy évvel később ugyanezidőben és hasonló irányokban zajlottak, azzal a különbséggel, hogy ő nem kerülgette a Balatont, hanem átkelt rajta (a Kisfaludyval), nem kis riadalmat okozva a haza hívószavára mit sem adó, Füreden dőzsölő uraknak, kiket széjjelkergetett, majd csapatait Komáromba vezette, míg maga visszatért a Bakonyba, folytatni az ellenállást...

2012.03.16.

A gyönyörű tavaszi hétvége kicsalogatta a túristákat a Balaton partjára. Nagyon sokan kerékpárra pattantak.

Ilyen volt (ilyen lesz?) a Balaton hidroplánokkal

Ilyen volt (ilyen lesz?) a Balaton hidroplánokkal


Hogy a hidroplánok, mikor és miért mentek ki a divatból, tűntek el a Balatonról, még nem sikerült kiderítenem. Csak sejtéseim vannak: a második világégés nagyon megviselte a magyar tenger környékét is, ha volt még ilyen gép valahol hazánkban azt a visszavonuló németek, biztos magukkal vitték, utána meg, a szocialista világfelfogásba a vitorlázás válfajai még csak-csak belefértek, de "repülőzés" nem nagyon… Mostanra meg, ha valakinek eszébe is jutott, biztos valamilyen környezetvédelmi okra hivatkozva, nem kapna engedélyt leszállni a Balatonra. Bár a minálunk a környezetvédelemre többet adó országokban, működnek kimondottan a vízre szállásra szakosodott légitársaságok. Amellett, hogy nem kell repülőteret fenntartani, még van egy hangulata is a dolognak (télen meg sítalpakkal, a jégre lehet szállni), amit egy helikopter, vagy hőlégballon hangulatában nem tud visszaadni, lévén más műfajban utaznak az arra vállalkozók. Erre azonban van lehetőség, sőt talán motoros sárkánnyal és siklóernyővel is a Balaton fölé lehet – jó pénzért – emelkedni, tavasztól őszig.




Azonban az embernek a szíve szakad meg, e régi lassan száz éves képeslapokat, nézegetve. Tudni illik, igen mozgalmas volt akkoriban a balatoni hidroplánélet. Egyrészt, volt a Budapest – Balaton járat (minden reggel a Dunáról, a Gellért Szálló elöli starttal, és az esti ugyanide visszatéréssel, illetve landolással), majd napközben a gép (egy alumínium Junkers F13-as) menetrend szerint, vagy igény szerint repkedett a Balaton felett,a parti települések között.



Másrészt volt egy „titkos” fejezete is a magyar, avagy balatoni hidroplánozásnak, mégpedig a pilótaképzés okán: a Trianoni békediktátum, korlátozta hazánk védelmi képességeit, meghatározta miből, hol, mennyi lehet, ezért az 1931szeptemberében tomboló viharban tönkrement öt hidroplánról elmondhatjuk, nem turisztikai céllal ringatóztak a Balaton hullámain.



Nekünk itt van a Fertő, a Velencei és a Tisza tó, hogy csak a nagyobbakat említsem, aztán a Duna, a Dráva és a Tisza és repülőterek helyett csak egy egy ponton szükségeltetik… Görögországban évek óta működik ilyen fapados és siklótalpas légitársaság, sőt nemzetközi járatuk is van Olaszországba. Kanadában e repülő alkalmatosságok nélkül megállna az élet.


Vízről még soha nem szálltam fel, s alá, de egyszer-kétszer kipróbálnám, s gondolom így vannak ezzel mifelénk mások is. Addig is ábrándozzunk: milyen is lehetett, milyen is lehetne a Balaton hidroplánokkal!

Méhbangó-Ophrys apifera HUDS

Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett nővénye



Méhbangó (Ophrys apifera HUDS.)


Az Orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó 20-45 cm magas fokozottan védett bangóféle. A tőlevelei tojásdad-lándzsásak. A virágzata nyúlánk, amelyben az egyes virágok lazán állnak. A külső lepellevelei rózsaszínűek vagy ritkán fehérek. A belső lepellevélei rövidebbek a külsőknél, szőrösek, zöldesrózsaszínűek. A mézajak erősen domború, vörösbarna papillákkal fedett, közepén szabálytalan sárgás színű rajzolattal. Pusztafüves lejtőkön, lápréteken virít május június hónapokban.
<o> </o>