Hazánk legapróbb termetű madara
A sárgafejű királyka (Regulus regulus) hazánk legapróbb termetű madara.A hízott példányok alkalmasint megütik az 5 grammot. A nagyobb parkokat is látogatják, ősszel-télen pedig szívesen időznek a mesterséges fenyőcsoportokban is (néha cinegékhez verődve).
A balatoni klímát nagyon kedvelik, többnyire csoportosan fordulnak elő. Magam is gyakran látom a tujákon, fenyőkön. Élénk vidám teremtések.
A sárgafejű királyka (Regulus regulus) hazánk legapróbb termetű madara.A hízott példányok alkalmasint megütik az 5 grammot. A nagyobb parkokat is látogatják, ősszel-télen pedig szívesen időznek a mesterséges fenyőcsoportokban is (néha cinegékhez verődve).
A balatoni klímát nagyon kedvelik, többnyire csoportosan fordulnak elő. Magam is gyakran látom a tujákon, fenyőkön. Élénk vidám teremtések.
Kerékpárral a Keszthelyi-hegységben
Kerékpárral a Keszthelyi-hegységben
A magas szintkülönbségek ellenére kezdõknek is ajánlott. A Bringakörútról az alsógyenesi strandnál észak felé kell fordulni, a körforgalomnál a Faludi utcán egészen a falu határáig, ahonnét egy kis szakaszon földút vezet az erdészeti aszfaltútra. A következõ rész kissé meredek ugyan, de a táj mindenkit kárpótolni fog. Kisebb emelkedõk és lejtõk váltják egymást a Büdöskúti pihenõig. Innen kellemes lejtõ következik, árnyas erdõben, egészen Balatongyörökig. Ha jó kondiban van, ajánlható még a Garga-hegyi (Bél Mátyás) kilátó megmászása. Ha még Büdöskút elõtt Vállus felé kanyarodunk, néhány keményebb emelkedõ vár ránk. Várvölgyön a Lesencék felé kanyarodva igazi vidéki látkép tárul elénk, szõlõskertekkel, sûrû erdõkkel. Tapolcán a legfontosabb látnivaló a Tavasbarlang, és a Malom-tó. A Szent György-hegy mellett kerekezünk le Szigligetre, aztán a bringakörúton haza.
Kerékpárral a Keszthelyi-hegységben
A magas szintkülönbségek ellenére kezdõknek is ajánlott. A Bringakörútról az alsógyenesi strandnál észak felé kell fordulni, a körforgalomnál a Faludi utcán egészen a falu határáig, ahonnét egy kis szakaszon földút vezet az erdészeti aszfaltútra. A következõ rész kissé meredek ugyan, de a táj mindenkit kárpótolni fog. Kisebb emelkedõk és lejtõk váltják egymást a Büdöskúti pihenõig. Innen kellemes lejtõ következik, árnyas erdõben, egészen Balatongyörökig. Ha jó kondiban van, ajánlható még a Garga-hegyi (Bél Mátyás) kilátó megmászása. Ha még Büdöskút elõtt Vállus felé kanyarodunk, néhány keményebb emelkedõ vár ránk. Várvölgyön a Lesencék felé kanyarodva igazi vidéki látkép tárul elénk, szõlõskertekkel, sûrû erdõkkel. Tapolcán a legfontosabb látnivaló a Tavasbarlang, és a Malom-tó. A Szent György-hegy mellett kerekezünk le Szigligetre, aztán a bringakörúton haza.
Rezi vára, az egyik kedves kirándulóhelyem
Rezi vára
A Balaton nyugati végétől (Keszthely) északra, a Keszthelyi-hegység nyugati részén 418 m tengerszint feletti magasságban, Rezi településétől északkeletre található Rezi vára. Megközelíthető a 71-es útról Cserszegtomaj, Rezi felé letérve, Rezitől földúton, vagy gyalog. Nem nagy távolság, a vár alatti parkolóig autóval is mehetünk. Nagyon kellemes enyhén emelkedő ösvény vezet a várromhoz.
Története:
A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. A Keszthelyen birtokos Pécz nemzetség Marczal ágához tartozó Apor és fivére Lukács zalai ispánok erőszakos foglalásokkal jelentősen megnövelték birtokaik területét, és valószínűleg az így, jogtalanul szerzett uradalmuk megtartására és biztosítására építette Apor Rezi várát.
Rezi, és a már korábban elfoglalt szomszédos Tátika várának együttes birtoklása óriási hatalmat adott Apor kezébe, ha akarta, könnyedén lezárhatta a várak alatt vezető zágrábi kereskedelmi útvonalat. Csak Apor halála után került vissza a birtok a királyhoz, aki a Budáról Zágrábba vezető útvonal biztosítására úgy döntött, a Balaton északi partján fekvő várait, Hegyesdet, Rezit és Szigligetet kiegészíti Tátika alsó és felső várával is.
Feltehetően 1360-ban a vár a Lackfiak birtokába került, akik 1360 és 1397 között jelentősen kibővítették. Számos védművel gazdagodott és a korabeli viszonyok között már komoly erődnek számított. Az 1396-os év végén Lackfi István Nápolyi László trónigényéért lépett fel, ezért Zsigmond király 1397 február 27-én, a körösi gyűlésen híveivel meggyilkoltatta, majd a család vagyonát elkobozta.
Többszöri tulajdonosváltás után az 1430-as évek elején a Pethő család birtokába került a vár, akik ezután hosszabb ideig éltek hol benne, hol pedig a keszthelyi várban.
A törökök ostromának mindvégig ellenállt, soha nem került török kézre. Ennek ellenére Rezi települését többször is elpusztították, az 1526-os mohácsi csatavesztés után a környék folyamatos török támadások színterévé vált.
A XVI. század végétől elvesztette katonai jelentőségét, tulajdonosai magára hagyták, ennek megfelelően folyamatosan pusztult. A várrom 1741-ben került Festetics Kristóf birtokába és 1954-ig a család tulajdonában is maradt. Az utóbbi években állagmegóvó munkálatokat folytatnak.
Rezi vára
A Balaton nyugati végétől (Keszthely) északra, a Keszthelyi-hegység nyugati részén 418 m tengerszint feletti magasságban, Rezi településétől északkeletre található Rezi vára. Megközelíthető a 71-es útról Cserszegtomaj, Rezi felé letérve, Rezitől földúton, vagy gyalog. Nem nagy távolság, a vár alatti parkolóig autóval is mehetünk. Nagyon kellemes enyhén emelkedő ösvény vezet a várromhoz.
Története:
A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. A Keszthelyen birtokos Pécz nemzetség Marczal ágához tartozó Apor és fivére Lukács zalai ispánok erőszakos foglalásokkal jelentősen megnövelték birtokaik területét, és valószínűleg az így, jogtalanul szerzett uradalmuk megtartására és biztosítására építette Apor Rezi várát.
Rezi, és a már korábban elfoglalt szomszédos Tátika várának együttes birtoklása óriási hatalmat adott Apor kezébe, ha akarta, könnyedén lezárhatta a várak alatt vezető zágrábi kereskedelmi útvonalat. Csak Apor halála után került vissza a birtok a királyhoz, aki a Budáról Zágrábba vezető útvonal biztosítására úgy döntött, a Balaton északi partján fekvő várait, Hegyesdet, Rezit és Szigligetet kiegészíti Tátika alsó és felső várával is.
Feltehetően 1360-ban a vár a Lackfiak birtokába került, akik 1360 és 1397 között jelentősen kibővítették. Számos védművel gazdagodott és a korabeli viszonyok között már komoly erődnek számított. Az 1396-os év végén Lackfi István Nápolyi László trónigényéért lépett fel, ezért Zsigmond király 1397 február 27-én, a körösi gyűlésen híveivel meggyilkoltatta, majd a család vagyonát elkobozta.
Többszöri tulajdonosváltás után az 1430-as évek elején a Pethő család birtokába került a vár, akik ezután hosszabb ideig éltek hol benne, hol pedig a keszthelyi várban.
A törökök ostromának mindvégig ellenállt, soha nem került török kézre. Ennek ellenére Rezi települését többször is elpusztították, az 1526-os mohácsi csatavesztés után a környék folyamatos török támadások színterévé vált.
A XVI. század végétől elvesztette katonai jelentőségét, tulajdonosai magára hagyták, ennek megfelelően folyamatosan pusztult. A várrom 1741-ben került Festetics Kristóf birtokába és 1954-ig a család tulajdonában is maradt. Az utóbbi években állagmegóvó munkálatokat folytatnak.
Csatolások
Balatoni 50-es cirkáló
Balatoni 50-es cirkáló
Az 1930-as évek közepén nálunk is egyre nagyobb igény mutatkozott az olcsóbb, könnyebben elkészíthetô, ugyanakkor sportos hajók iránt. Európában a Német Vitorlás Szövetség – DSV – meghatározó szerepet játszott, ezért az általa bejegyzett típusok felé fordult itthon is az érdeklôdés. A tôkesúlyos osztályok közül így került szóba a német Seefahrtkreuzer Magyarországon történô meghonosítása.
Magyarországon az elsô, szabad tervezésû kategóriába tartozó 60-as Seefahrtkreuzert Benacsek Jenô, a Balatonfüredi Hajógyár fômérnöke – késôbb igazgatója – tervezte 1937-ben. A mintegy 7,5 tonna súlyú, 14,15 méter hosszú, 1,8 méter merülésû, Daruvár névre keresztelt hajó építése egy évig tartott.(Első kép)
Az elsô 50-es bajnokságot 1941-ben rendezték, melyet Káldy Ferenc nyert Délibáb nevû hajójával. 1942-ben az osztály történetében egyedüli alkalommal a két típust különválasztották, a hagyományos 50-eseknél Káldy, a Balatoni cirkálóknál Rubchich Iván lett a bajnok. A Káldy Ferenc gyôzelmét hozó 1943-as bajnokság után a hajóosztály bajnokságát évekig nem tartották meg.
A háború ezeket a hajókat sem kímélte: az Álmos, a Kósza és a Kaland nyomtalanul eltûnt, a Csintalant tulajdonosa külföldre vitte. A Dettát a 40-es Glóriával együtt Balatonbogláron elsüllyesztették.
1943 után elôször 1948-ban hirdettek osztálybajnokságot, a hajók ekkor már összevontan, egységesen „V” jelzés alatt versenyeztek.
Az osztály 1965-ig tarthatott önálló bajnokságot. 1965 után egészen 1987-ig az 50-es osztályt nem értékelték önállóan a versenyeken, az MVSZ több hajóosztály részére összevont flottabajnokságokat rendezett. Az 50-es cirkálók alapvetôen az Európa 30-assal, a 22-es cirkálóval és a Dragonnal elônyadásos rendszerben versenyeztek. Önálló osztályként 1988-ban indulhattak ismét. A gyakorlatilag már a kihalás szélén álló, s a versenyeken elenyészô számban résztvevô típus megmentésében nagy szerepet játszott Soponyai Géza és Kovács Ottó, akik a Marsról levett sablon segítségével mûanyag 50-eseket kezdtek építeni, amelyet saját tervezésû fedélzettel láttak el. Elsôként 1989-ben a Marsall, majd a következô években a Kárpát, a Vector, a Benjamin, a Bankó, a Fúria, a Gordius, a Phönix, a Júlia, a Scutamil C, az Apolló, a Bolero, a Tolvaj, az Alexandra, az Apróhullám, az Aquarell, a Nerella kerültek vízre. Idén tavasszal tették vízre a legújabb egységet, a mûanyag szendvicsszerkezetû testtel épült, karbonrudazattal ellátott Vénusz II.-t. A régebbi hajók közül többet felújítottak: a Kalárist Scutamil néven Cittel Lajos, illetve Abrózy György tette rendbe, s ugyancsak alapos felújításon esett át Tóth Kálmán legendás hajója, a Káma II. és a Csillag II. is.
Balatoni 50-es cirkáló
Az 1930-as évek közepén nálunk is egyre nagyobb igény mutatkozott az olcsóbb, könnyebben elkészíthetô, ugyanakkor sportos hajók iránt. Európában a Német Vitorlás Szövetség – DSV – meghatározó szerepet játszott, ezért az általa bejegyzett típusok felé fordult itthon is az érdeklôdés. A tôkesúlyos osztályok közül így került szóba a német Seefahrtkreuzer Magyarországon történô meghonosítása.
Magyarországon az elsô, szabad tervezésû kategóriába tartozó 60-as Seefahrtkreuzert Benacsek Jenô, a Balatonfüredi Hajógyár fômérnöke – késôbb igazgatója – tervezte 1937-ben. A mintegy 7,5 tonna súlyú, 14,15 méter hosszú, 1,8 méter merülésû, Daruvár névre keresztelt hajó építése egy évig tartott.(Első kép)
Az elsô 50-es bajnokságot 1941-ben rendezték, melyet Káldy Ferenc nyert Délibáb nevû hajójával. 1942-ben az osztály történetében egyedüli alkalommal a két típust különválasztották, a hagyományos 50-eseknél Káldy, a Balatoni cirkálóknál Rubchich Iván lett a bajnok. A Káldy Ferenc gyôzelmét hozó 1943-as bajnokság után a hajóosztály bajnokságát évekig nem tartották meg.
A háború ezeket a hajókat sem kímélte: az Álmos, a Kósza és a Kaland nyomtalanul eltûnt, a Csintalant tulajdonosa külföldre vitte. A Dettát a 40-es Glóriával együtt Balatonbogláron elsüllyesztették.
1943 után elôször 1948-ban hirdettek osztálybajnokságot, a hajók ekkor már összevontan, egységesen „V” jelzés alatt versenyeztek.
Az osztály 1965-ig tarthatott önálló bajnokságot. 1965 után egészen 1987-ig az 50-es osztályt nem értékelték önállóan a versenyeken, az MVSZ több hajóosztály részére összevont flottabajnokságokat rendezett. Az 50-es cirkálók alapvetôen az Európa 30-assal, a 22-es cirkálóval és a Dragonnal elônyadásos rendszerben versenyeztek. Önálló osztályként 1988-ban indulhattak ismét. A gyakorlatilag már a kihalás szélén álló, s a versenyeken elenyészô számban résztvevô típus megmentésében nagy szerepet játszott Soponyai Géza és Kovács Ottó, akik a Marsról levett sablon segítségével mûanyag 50-eseket kezdtek építeni, amelyet saját tervezésû fedélzettel láttak el. Elsôként 1989-ben a Marsall, majd a következô években a Kárpát, a Vector, a Benjamin, a Bankó, a Fúria, a Gordius, a Phönix, a Júlia, a Scutamil C, az Apolló, a Bolero, a Tolvaj, az Alexandra, az Apróhullám, az Aquarell, a Nerella kerültek vízre. Idén tavasszal tették vízre a legújabb egységet, a mûanyag szendvicsszerkezetû testtel épült, karbonrudazattal ellátott Vénusz II.-t. A régebbi hajók közül többet felújítottak: a Kalárist Scutamil néven Cittel Lajos, illetve Abrózy György tette rendbe, s ugyancsak alapos felújításon esett át Tóth Kálmán legendás hajója, a Káma II. és a Csillag II. is.
30-as cirkáló
30-as cirkáló hajóosztály
A Manökent, a hajóosztály legújabb hajóját már bemutattam. Most szeretnék néhány adatot megosztani a 30-asok történetével kapcsolatban.
Ma már nem tudni pontosan miért, de az elsõ cirkálók 40-es osztályba tartozóak voltak. Mégpedig Kandó Kálmán az Európa szerte ismert mérnök, aki a róla elnevezett villanymozdonyok feltalálója volt 1924-ben a német Adam Harms hajótervezõtõl rendelt terveket. Hajóját a Balatoni Yachtépítõ RT készítette el, és 1925-ben bocsátották vízre. A hajó neve GLÓRIA. Egy esztendõ múlva Moldoványi Jenõ szintén Adam Harms tervei alapján építtette meg NEMERE nevû 40-es cirkálóját, szintén a Yachtépítõnél. Ezt a schärenkreuzert a vitorlázók egymás között "kisnemerének" nevezik, mert 1944-ben az egyik 75-ös cirkálót szintén Nemere névre keresztelték. Mindkét hajó többszöri felújítás után ma is megvan. Tizenhét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb 40-es cirkáló épüljön, akkor viszont két egységgel gyarapodott az osztály. Az ADDIO III.-at 1943-ban a TABU-t 1944-ben készítették el.
1927-ben három 22-es és egy 30-as cirkáló készült el. Az elsõ 22-es SIRICCO-t Tuss Miklós, a másodikat, a ZULU nevût Kerényi László, a harmadikat, a KARAKÁN nevût Krayer Krauss Arnold építette. A 30-asok közül a RABONBÁN volt az elsõ Ugron Gábor megrendelésére készítették gyaníthatóan Németországban. A 22-eseket valószínû Benacsek Jenõ tervei alapján a SIROCCO-t Budapesten, a KARAKÁN-t a Veszprémi Faipari Vállalatnál, a ZULU-t a Balatoni Yachtépítõ Rt-nél építették meg. A SIROCCO-val négy bajnokságot nyertek, és ez a hajó 1929. augusztus 24-én megdöntötte a Kenese-Keszthely közötti távolsági rekordot is, amely a Balaton két egymástól legtávolabbi kikötõje között 77 km távolságban van. Ideje 5 óra 53 perc. Ez a rekord 6 évig volt érvényes. (Napjainkban ez a rekord 3 óra 40 perc.) A RABONBÁN nyerte az elsõ kékszalag versenyt 1934-ben, és egyszer bajnok is volt. A második 30-ast 1928-ban bocsátották vízre, a keresztségben az EMESE nevet kapta, építtetõje Schuller István írószergyáros volt.
A háború alatt súlyos veszteséget szenvedett a hajóállomány. Egyes hajókat felrobbantottak, másokat szándékosan elsüllyesztettek, szerelvényeknek, vitorláknak nyoma veszett. Tulajdonosaik a háborúban elpusztultak, vagy elhagyták az országot. Javaikat, így hajóikat is elidegenítették vagy államosították. Az akkori kormány már 1945-ben rendeletet adott ki az elhagyott javak tárgyában (1945. 06. 08-án kelt 2490. sz. rendelet,) melyet csak 1987-ben helyeztek hatályon kívül.
Nem segítette a kibontakozást jóval a háború után az 1974-ben megjelent rendelet (20/1974. V. 18.), amellyel a vitorláshajók adóztatását írták elõ. Az adót csak a magánkézben lévõ hajókra rótták ki. Például egy 22-es cirkálóért 6000,-, egy 30-as-ért 7200,- Ft-ot kellett adó címen befizetni.
Ez az összeg abban az idõben igen jelentõs volt. Meg kell említeni azt is, hogy egyes vitorlás egyesületek (klubok) nagyon szépen karbantartották a rájuk bízott - ajándékba kapott - vitorlás hajókat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy másik korszak volt, amelyik a 80-as évekig tartott.
Új fejezet kezdõdött akkor, amikor az állami kézben lévõ hajókat kezdték eladni. Sok oka van annak, hogy miért kezdõdött ez a folyamat. A sok ok közül néhányat megemlítünk. Például feleslegesnek vagy luxusnak tartották a vitorlást, nem volt elég pénz a fenntartásukra, nem volt megfelelõen képzett személyzetük, stb. Ez a korszak már a 80-as évek vége, a 90-es évek elejére esik.
Talán még egy érdekesség. Több egyesületi hajón olyanok vitorláztak, versenyeztek, akik a háború elõtt a tulajdonosok segítõi, mancsaftjai voltak, szakértelmük, hajószeretetük, vitorlázó tudásuk elvitathatatlan volt. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hajók legtöbbje épségben átvészelte ezt a rossz emlékû korszakot.
30-as cirkáló hajóosztály
A Manökent, a hajóosztály legújabb hajóját már bemutattam. Most szeretnék néhány adatot megosztani a 30-asok történetével kapcsolatban.
Ma már nem tudni pontosan miért, de az elsõ cirkálók 40-es osztályba tartozóak voltak. Mégpedig Kandó Kálmán az Európa szerte ismert mérnök, aki a róla elnevezett villanymozdonyok feltalálója volt 1924-ben a német Adam Harms hajótervezõtõl rendelt terveket. Hajóját a Balatoni Yachtépítõ RT készítette el, és 1925-ben bocsátották vízre. A hajó neve GLÓRIA. Egy esztendõ múlva Moldoványi Jenõ szintén Adam Harms tervei alapján építtette meg NEMERE nevû 40-es cirkálóját, szintén a Yachtépítõnél. Ezt a schärenkreuzert a vitorlázók egymás között "kisnemerének" nevezik, mert 1944-ben az egyik 75-ös cirkálót szintén Nemere névre keresztelték. Mindkét hajó többszöri felújítás után ma is megvan. Tizenhét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb 40-es cirkáló épüljön, akkor viszont két egységgel gyarapodott az osztály. Az ADDIO III.-at 1943-ban a TABU-t 1944-ben készítették el.
1927-ben három 22-es és egy 30-as cirkáló készült el. Az elsõ 22-es SIRICCO-t Tuss Miklós, a másodikat, a ZULU nevût Kerényi László, a harmadikat, a KARAKÁN nevût Krayer Krauss Arnold építette. A 30-asok közül a RABONBÁN volt az elsõ Ugron Gábor megrendelésére készítették gyaníthatóan Németországban. A 22-eseket valószínû Benacsek Jenõ tervei alapján a SIROCCO-t Budapesten, a KARAKÁN-t a Veszprémi Faipari Vállalatnál, a ZULU-t a Balatoni Yachtépítõ Rt-nél építették meg. A SIROCCO-val négy bajnokságot nyertek, és ez a hajó 1929. augusztus 24-én megdöntötte a Kenese-Keszthely közötti távolsági rekordot is, amely a Balaton két egymástól legtávolabbi kikötõje között 77 km távolságban van. Ideje 5 óra 53 perc. Ez a rekord 6 évig volt érvényes. (Napjainkban ez a rekord 3 óra 40 perc.) A RABONBÁN nyerte az elsõ kékszalag versenyt 1934-ben, és egyszer bajnok is volt. A második 30-ast 1928-ban bocsátották vízre, a keresztségben az EMESE nevet kapta, építtetõje Schuller István írószergyáros volt.
A háború alatt súlyos veszteséget szenvedett a hajóállomány. Egyes hajókat felrobbantottak, másokat szándékosan elsüllyesztettek, szerelvényeknek, vitorláknak nyoma veszett. Tulajdonosaik a háborúban elpusztultak, vagy elhagyták az országot. Javaikat, így hajóikat is elidegenítették vagy államosították. Az akkori kormány már 1945-ben rendeletet adott ki az elhagyott javak tárgyában (1945. 06. 08-án kelt 2490. sz. rendelet,) melyet csak 1987-ben helyeztek hatályon kívül.
Nem segítette a kibontakozást jóval a háború után az 1974-ben megjelent rendelet (20/1974. V. 18.), amellyel a vitorláshajók adóztatását írták elõ. Az adót csak a magánkézben lévõ hajókra rótták ki. Például egy 22-es cirkálóért 6000,-, egy 30-as-ért 7200,- Ft-ot kellett adó címen befizetni.
Ez az összeg abban az idõben igen jelentõs volt. Meg kell említeni azt is, hogy egyes vitorlás egyesületek (klubok) nagyon szépen karbantartották a rájuk bízott - ajándékba kapott - vitorlás hajókat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy másik korszak volt, amelyik a 80-as évekig tartott.
Új fejezet kezdõdött akkor, amikor az állami kézben lévõ hajókat kezdték eladni. Sok oka van annak, hogy miért kezdõdött ez a folyamat. A sok ok közül néhányat megemlítünk. Például feleslegesnek vagy luxusnak tartották a vitorlást, nem volt elég pénz a fenntartásukra, nem volt megfelelõen képzett személyzetük, stb. Ez a korszak már a 80-as évek vége, a 90-es évek elejére esik.
Talán még egy érdekesség. Több egyesületi hajón olyanok vitorláztak, versenyeztek, akik a háború elõtt a tulajdonosok segítõi, mancsaftjai voltak, szakértelmük, hajószeretetük, vitorlázó tudásuk elvitathatatlan volt. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hajók legtöbbje épségben átvészelte ezt a rossz emlékû korszakot.
Balatoni kerékpárút I. szakasz
Balatoni kerékpárút
Nyugat-Balaton: Balatonberény - Badacsonytördemic (Táv: 38 km)
1. szakasz: Balatonberény - Keszthely
A Balaton északi partjának ezen szakaszán kerékpározva megismerhetjük a Balatonpart illetve a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, a különböző fafajtákat, valamint a balatoni dombok szőlőiben termelt különleges fehérbor ízét.
Szigliget-Badacsonytördemic között
Kitérő: Hévíz-Keszthely kerékpárút (OKTútvonal)
A Tófürdő felújított déli bejáratától különleges turisztikai élményt jelent a Hévízi-tó véderdején majd kisebb patakokon és egy emelkedőn át való megérkezés a 71-es főútig. Az út túloldalán kialakított biciklis pihenőnél kifújhatjuk magunkat, majd egészen Keszthely határáig gurulhatunk.
Kitérő: Bringával a Keszthelyi-hegységben
Az egyik legszebb túra a Keszthelyi-hegységben. A magas szintkülönbségek ellenére kezdõknek is ajánlott. Végig aszfaltozott úton haladunk, de gyakorlottabbak turistautakon is próbálkozhatnak...
Balatonberényben gyalog- és kerékpárút, majd a települést elhagyva bringaút következik. A falu után egy szakaszon a közúttól távolabb hajtunk, mindkét oldalról legelő, nádas és erdő vesz körül minket. Innen fantasztikus a rálátás a tóra. Rövidesen a 76-os úthoz érünk, ahol bicikliutunkkal jobbra fordulunk.
(Kitérő: balra néhány 100 m után Balatonszentgyörgyre érkezünk. Itt a kerékpárút végetér, azonban érdemes megnézni a település keleti határában található Csillagvárat.)
Átszeljük a Zala-folyót majd a vasutat. Ha szerencsénk van, jobbra szürkemarhák legelését nézhetjük. Fenékpuszta vasúti megálló közelében Valcum római romjai és a 400 éves Berki kocsma tekinthető meg. A város előtt egy lakóutcán hajtunk. Utunk ezt követően elágazik, balra a Centrum, jobbra Tihany az irány. Mi utóbbit választjuk. Szép fasor között haladunk, majd kanyarban a tábla jobbra mutatja Tihanyt. Mi itt egyenesen megyünk tovább, és meglátjuk utunk végpontját adó vasútállomást. Keszthelyen nézzük meg a Helikon Kastélymúzeumot (Festetics-kastély, Hintómúzeum, Vadászati és Vasútmodell kiállítás). A sétálóutcában és a Balatonhoz lefutó utcákban számos műemlékházban gyönyörködhetünk. Több szálláshely, így kemping lehetővé teszi, hogy akár több napon keresztül itt állomásozzunk.
Balatoni kerékpárút
Nyugat-Balaton: Balatonberény - Badacsonytördemic (Táv: 38 km)
1. szakasz: Balatonberény - Keszthely
A Balaton északi partjának ezen szakaszán kerékpározva megismerhetjük a Balatonpart illetve a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, a különböző fafajtákat, valamint a balatoni dombok szőlőiben termelt különleges fehérbor ízét.
Szigliget-Badacsonytördemic között
A Tófürdő felújított déli bejáratától különleges turisztikai élményt jelent a Hévízi-tó véderdején majd kisebb patakokon és egy emelkedőn át való megérkezés a 71-es főútig. Az út túloldalán kialakított biciklis pihenőnél kifújhatjuk magunkat, majd egészen Keszthely határáig gurulhatunk.
Kitérő: Bringával a Keszthelyi-hegységben
Az egyik legszebb túra a Keszthelyi-hegységben. A magas szintkülönbségek ellenére kezdõknek is ajánlott. Végig aszfaltozott úton haladunk, de gyakorlottabbak turistautakon is próbálkozhatnak...
Balatonberényben gyalog- és kerékpárút, majd a települést elhagyva bringaút következik. A falu után egy szakaszon a közúttól távolabb hajtunk, mindkét oldalról legelő, nádas és erdő vesz körül minket. Innen fantasztikus a rálátás a tóra. Rövidesen a 76-os úthoz érünk, ahol bicikliutunkkal jobbra fordulunk.
(Kitérő: balra néhány 100 m után Balatonszentgyörgyre érkezünk. Itt a kerékpárút végetér, azonban érdemes megnézni a település keleti határában található Csillagvárat.)
Átszeljük a Zala-folyót majd a vasutat. Ha szerencsénk van, jobbra szürkemarhák legelését nézhetjük. Fenékpuszta vasúti megálló közelében Valcum római romjai és a 400 éves Berki kocsma tekinthető meg. A város előtt egy lakóutcán hajtunk. Utunk ezt követően elágazik, balra a Centrum, jobbra Tihany az irány. Mi utóbbit választjuk. Szép fasor között haladunk, majd kanyarban a tábla jobbra mutatja Tihanyt. Mi itt egyenesen megyünk tovább, és meglátjuk utunk végpontját adó vasútállomást. Keszthelyen nézzük meg a Helikon Kastélymúzeumot (Festetics-kastély, Hintómúzeum, Vadászati és Vasútmodell kiállítás). A sétálóutcában és a Balatonhoz lefutó utcákban számos műemlékházban gyönyörködhetünk. Több szálláshely, így kemping lehetővé teszi, hogy akár több napon keresztül itt állomásozzunk.
2. szakasz: Keszthely - Badacsonytördemic
2. szakasz: Keszthely - Badacsonytördemic
A keszthelyi hajóállomástól utunk a sétányon vezet ami egyenesen rávezet a kerékpárútra. Elhaladunk a vitorláskikötő és a már fizetős Libás strand mellett, majd Gyenesdiás irányába kerekezünk tovább. A Madách u. keresztezve megpihenhetünk a "Bringatanyán", ahol kisebb szerviz is megoldható. Vonyarcig kiváló minőségű kerékpárúton tekerünk tovább. A település határában vigyázzunk, mert az út széle nagyon ápolatlan és már félig ránőtt a fű. Balesetveszélyes!!! A strand közelében átkelünk a vasúton.
A vonyarcvashegyi strandtól Balatongyörökig tart a bicikliút egyik legszebb szakasza (villanyvilágítással). Továbbtekerve a kerékpárút a Vonyarcvashegy előtt található Szent Mihály-domb mellett visz el; a helyiek által hegynek titulált tetőn áll Magyarország egyik (egyetlen?) halászkápolnája. Legendája szerint a téli Balatonon bajba jutott halászok emelték, megmenekülésük hálájaként. Érdemes egy rövid pihenő erejéig elidőzni a dombon és lent a pihenőpadoknál.
Továbbra is fákkal övezett kerékpárúton haladunk Balatongyörök felé. Beérünk a településre, egy kisebb szakaszt leszámítva utcákon haladunk. A strand és a móló mellett haladunk el, így érdemes onnan is szemügyre venni a Tapolcai-medence tanuhegyeit. Utunk során egészen közel kerülünk a Balatonhoz. Innen is a már korábbi hegyeket figyelhetjük meg.
Magyarország legszebb panorámájában gyönyörködhetünk a balatongyöröki Szépkilátóhoz (egészen pontosan az alá) érve, ahol a Balaton híres-nevezetes tanuhegyei figyelhetjük meg. Keljünk át a vasúti sínen és mielőtt folytatnánk utunkat a nyílegyenes bringaúton, csodáljuk meg fentről is amit utunkról csak alig-alig láthatunk! (Szépkilátó, Római forrás) A Szépkilátót elhagyva a Bece-hegyi vasúti megállóhely mellett elhaladva a golfpálya szomszédságában kissé meredek út vár ránk. A Bece-hegyi buszmegállótól a 84-es számú főút elágazásán keresztül a 71-es főút mellett futó önálló kerékpárúton haladhatunk Szigliget nyugati oldaláig.
A megyehatáron elhaladunk a balatonedericsi Afrika Múzeum mellett, a maga egzotikus világával. Tovább haladva utunk egyenesen vezet Szigliget irányába. A 84-es út elágazásánál újabb vasúti átjárót küzdünk le kisebb nehézségek árán, majd egy rendkívül hosszúnak tűnő szakasz következik. Kárpótol bennünket az előbukkanó Szigligeti vár és a méltóságteljes Szent György-hegy látványa. Az út során a kissé rozoga fahídaknál vigyázzunk! A szigligeti bekötőút után rövid emelkedő, majd hosszú, elnyújtott lejtő következik (fotó). Az erdős részhez érve hihetetlenül kiszélesedik a bringaút - különös élmény ez a szakasz. Mellesleg a nagy rohanásban elhaladtunk egy pihenő mellett (Szent Antal-hegy). Kisebb kanyar és elénk tárul a Badacsony. Hoppá!
Itt a kerékpárút végetér, jobbra haladva felfedezhetjük Szigligetet, azonban mi folytassuk utunkat célállomásunk, Badacsonytördemic felé. Keresztezzük a 71-es utat és balra, a vasútállomáson ér véget nyugat-balatoni kalandozásunk.
2. szakasz: Keszthely - Badacsonytördemic
A keszthelyi hajóállomástól utunk a sétányon vezet ami egyenesen rávezet a kerékpárútra. Elhaladunk a vitorláskikötő és a már fizetős Libás strand mellett, majd Gyenesdiás irányába kerekezünk tovább. A Madách u. keresztezve megpihenhetünk a "Bringatanyán", ahol kisebb szerviz is megoldható. Vonyarcig kiváló minőségű kerékpárúton tekerünk tovább. A település határában vigyázzunk, mert az út széle nagyon ápolatlan és már félig ránőtt a fű. Balesetveszélyes!!! A strand közelében átkelünk a vasúton.
A vonyarcvashegyi strandtól Balatongyörökig tart a bicikliút egyik legszebb szakasza (villanyvilágítással). Továbbtekerve a kerékpárút a Vonyarcvashegy előtt található Szent Mihály-domb mellett visz el; a helyiek által hegynek titulált tetőn áll Magyarország egyik (egyetlen?) halászkápolnája. Legendája szerint a téli Balatonon bajba jutott halászok emelték, megmenekülésük hálájaként. Érdemes egy rövid pihenő erejéig elidőzni a dombon és lent a pihenőpadoknál.
Továbbra is fákkal övezett kerékpárúton haladunk Balatongyörök felé. Beérünk a településre, egy kisebb szakaszt leszámítva utcákon haladunk. A strand és a móló mellett haladunk el, így érdemes onnan is szemügyre venni a Tapolcai-medence tanuhegyeit. Utunk során egészen közel kerülünk a Balatonhoz. Innen is a már korábbi hegyeket figyelhetjük meg.
Magyarország legszebb panorámájában gyönyörködhetünk a balatongyöröki Szépkilátóhoz (egészen pontosan az alá) érve, ahol a Balaton híres-nevezetes tanuhegyei figyelhetjük meg. Keljünk át a vasúti sínen és mielőtt folytatnánk utunkat a nyílegyenes bringaúton, csodáljuk meg fentről is amit utunkról csak alig-alig láthatunk! (Szépkilátó, Római forrás) A Szépkilátót elhagyva a Bece-hegyi vasúti megállóhely mellett elhaladva a golfpálya szomszédságában kissé meredek út vár ránk. A Bece-hegyi buszmegállótól a 84-es számú főút elágazásán keresztül a 71-es főút mellett futó önálló kerékpárúton haladhatunk Szigliget nyugati oldaláig.
A megyehatáron elhaladunk a balatonedericsi Afrika Múzeum mellett, a maga egzotikus világával. Tovább haladva utunk egyenesen vezet Szigliget irányába. A 84-es út elágazásánál újabb vasúti átjárót küzdünk le kisebb nehézségek árán, majd egy rendkívül hosszúnak tűnő szakasz következik. Kárpótol bennünket az előbukkanó Szigligeti vár és a méltóságteljes Szent György-hegy látványa. Az út során a kissé rozoga fahídaknál vigyázzunk! A szigligeti bekötőút után rövid emelkedő, majd hosszú, elnyújtott lejtő következik (fotó). Az erdős részhez érve hihetetlenül kiszélesedik a bringaút - különös élmény ez a szakasz. Mellesleg a nagy rohanásban elhaladtunk egy pihenő mellett (Szent Antal-hegy). Kisebb kanyar és elénk tárul a Badacsony. Hoppá!
Itt a kerékpárút végetér, jobbra haladva felfedezhetjük Szigligetet, azonban mi folytassuk utunkat célállomásunk, Badacsonytördemic felé. Keresztezzük a 71-es utat és balra, a vasútállomáson ér véget nyugat-balatoni kalandozásunk.
Csatolások
Északi part: Badacsonytördemic - Balatonfüred (Táv: 41 km)
Északi part: Badacsonytördemic - Balatonfüred (Táv: 41 km)
1. szakasz: Badacsonytördemic - Zánka
Utunk a badacsonytördemici vasútállomás mellől indul. A macskaköves úton jobbra fordulva a Római úton tekerhetünk egészen a badacsonytomaji vasútállomásig. Vigyázzunk az autósok miatt! A kanyarokkal és emelkedőkkel-lejtőkkel tarkított úton hamar elénk kerülhetnek. Közben délről szinte teljesen megkerüljük a Badacsonyt. Érdemes megállnunk és megfigyelni a badacsonyi nevezetességeket: a bazaltoszlopokat, a bányászat ejtette tájsebeket, Ranolder keresztet.
Balatonakali
Badacsonytomaj Balaton utcán élesen jobbra kanyarodunk. Néhány métert megteszünk a 71-es úton majd a vasútállomás mellett csatlakozunk rá a kiépített kerékpárútra.
Utunk a 71-es mellett fut egészen Ábrahámhegy határáig. Tábla hívja fel figyelmünket a közelben található Folly Arborétumra. Nem túl nagy kitérő, így érdemes megtekinteni. Botanikai értékein kívül jelentősek a tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is.
Hátunk mögött távolodni látjuk a Badacsony tömbjét, északra pedig A Csöngye-hegy látszik. Ábrahámhegy előtt átkelünk a vasúti sínen és a továbbiakban a település utcáin vezet a Bringakörút. Egy kisebb dombon megpillanthatjuk a Bökk-hegyen álló kilátó tetejét. Akinek nem túl sűrgös az kitérőt tehet és felszaladhat rá. Ábrahámhegy végétől újra kiépített kerékpárút következik. Kellemes árnyékot adó fás rész következik, majd az út elvezet Balatonrendes vasútállomásra. Átkelünk a vasúton és jobb híján kikényszerülünk a 71-esre (vagy tolhatjuk a bringánkat a peronon).
Kitérő: Délre Kővágóörs-Pálköve következik. A kerékpárút ugyan nem arra megy, de akár tehetünk kitérőt a település belseje felé is vagy egészen a strandig is eljuthatunk. A Tölgyfa utcát keresve elérhetjük a végig a 71-es mellett futó bringautunkat.
Balatonrendest elhagyva kb. 100 m után indul az újabb szakasz. Eleinte enyhébb emelkedővel majd a "kanyar" után elnyújtott, jól belátható lejtős rész következik. Végén a Tölgyfa utcáról érkezőket gyűjti be a kerékpárút... Kisebb pihenő lehetséges a benzinkútnál. A távolban már látni a révfülöpi kilátó csúcsát is.
A kerékpárút egészen Révfülöp: Császtai strandig vezet bennünket. Újra keresztezzük a vasútat, majd közvetlenül a strand mellett haladunk. Szemben a fonyódi hegyek látszanak. A Balatoni Bringakörút egyik olyan szakasza következik, mely valóban a parton halad (tőlünk fél méterre). Némi gyalogosforgalomra számítsunk! A sétány egészen bevezet bennünket Révfülöp központba. Pihenő, fagyi és persze a móló vár ránk! A Fülöp-hegy tetején pedig a Millennium kilátó... Megközelítése picit több időt, energiát vesz igénybe.
Északi part: Badacsonytördemic - Balatonfüred (Táv: 41 km)
1. szakasz: Badacsonytördemic - Zánka
Utunk a badacsonytördemici vasútállomás mellől indul. A macskaköves úton jobbra fordulva a Római úton tekerhetünk egészen a badacsonytomaji vasútállomásig. Vigyázzunk az autósok miatt! A kanyarokkal és emelkedőkkel-lejtőkkel tarkított úton hamar elénk kerülhetnek. Közben délről szinte teljesen megkerüljük a Badacsonyt. Érdemes megállnunk és megfigyelni a badacsonyi nevezetességeket: a bazaltoszlopokat, a bányászat ejtette tájsebeket, Ranolder keresztet.
Balatonakali
Utunk a 71-es mellett fut egészen Ábrahámhegy határáig. Tábla hívja fel figyelmünket a közelben található Folly Arborétumra. Nem túl nagy kitérő, így érdemes megtekinteni. Botanikai értékein kívül jelentősek a tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is.
Hátunk mögött távolodni látjuk a Badacsony tömbjét, északra pedig A Csöngye-hegy látszik. Ábrahámhegy előtt átkelünk a vasúti sínen és a továbbiakban a település utcáin vezet a Bringakörút. Egy kisebb dombon megpillanthatjuk a Bökk-hegyen álló kilátó tetejét. Akinek nem túl sűrgös az kitérőt tehet és felszaladhat rá. Ábrahámhegy végétől újra kiépített kerékpárút következik. Kellemes árnyékot adó fás rész következik, majd az út elvezet Balatonrendes vasútállomásra. Átkelünk a vasúton és jobb híján kikényszerülünk a 71-esre (vagy tolhatjuk a bringánkat a peronon).
Kitérő: Délre Kővágóörs-Pálköve következik. A kerékpárút ugyan nem arra megy, de akár tehetünk kitérőt a település belseje felé is vagy egészen a strandig is eljuthatunk. A Tölgyfa utcát keresve elérhetjük a végig a 71-es mellett futó bringautunkat.
Balatonrendest elhagyva kb. 100 m után indul az újabb szakasz. Eleinte enyhébb emelkedővel majd a "kanyar" után elnyújtott, jól belátható lejtős rész következik. Végén a Tölgyfa utcáról érkezőket gyűjti be a kerékpárút... Kisebb pihenő lehetséges a benzinkútnál. A távolban már látni a révfülöpi kilátó csúcsát is.
A kerékpárút egészen Révfülöp: Császtai strandig vezet bennünket. Újra keresztezzük a vasútat, majd közvetlenül a strand mellett haladunk. Szemben a fonyódi hegyek látszanak. A Balatoni Bringakörút egyik olyan szakasza következik, mely valóban a parton halad (tőlünk fél méterre). Némi gyalogosforgalomra számítsunk! A sétány egészen bevezet bennünket Révfülöp központba. Pihenő, fagyi és persze a móló vár ránk! A Fülöp-hegy tetején pedig a Millennium kilátó... Megközelítése picit több időt, energiát vesz igénybe.
Csatolások
2. szakasz: Zánka - Balatonfüred
2. szakasz: Zánka - Balatonfüred
Zánkától Balatonfüred határáig főleg kiépített kerékpárúton haladhatunk. Zánka központjában és Akali-Udvari között kisebb emelkedőre számítsunk. Balatonudvariban a bicikliút melletti temető szív alakú sírköveit érdemes megnézni. Örvényesen látnivaló a vízimalom.
Kitérő: Tihanyi kerékpárút
Birtokba vehették a biciklisek a balatoni kerékpárúthálózat legújabb szakaszát. Az 1,8 kilométer hosszú, közel 3 méter széles aszfaltcsíkot a 71-es főútnak a Tihanyi-félsziget közepénél lévő elágazójától a falu elejéig építették ki.
2. szakasz: Zánka - Balatonfüred
Zánkától Balatonfüred határáig főleg kiépített kerékpárúton haladhatunk. Zánka központjában és Akali-Udvari között kisebb emelkedőre számítsunk. Balatonudvariban a bicikliút melletti temető szív alakú sírköveit érdemes megnézni. Örvényesen látnivaló a vízimalom.
Kitérő: Tihanyi kerékpárút
Birtokba vehették a biciklisek a balatoni kerékpárúthálózat legújabb szakaszát. Az 1,8 kilométer hosszú, közel 3 méter széles aszfaltcsíkot a 71-es főútnak a Tihanyi-félsziget közepénél lévő elágazójától a falu elejéig építették ki.
Csatolások
Kelet-Balaton: Balatonfüred - Siófok (Táv: 55 km)
Kelet-Balaton: Balatonfüred - Siófok (Táv: 55 km)
Balatonfüred Tagore sétányon halad a kerékpárút. Elhaladunk a két strand mellett, majd élesen balra fordulunk a Gemering utcán. Innen a 71-es út mellett fut a kiépített kerékpárút.
Folta
Kerékpárút Veszprémbe
Balatonalmádiból Veszprémbe kerékpárút vezet Szentkirályszabadján keresztül.
Kelet-Balaton: Balatonfüred - Siófok (Táv: 55 km)
Balatonfüred Tagore sétányon halad a kerékpárút. Elhaladunk a két strand mellett, majd élesen balra fordulunk a Gemering utcán. Innen a 71-es út mellett fut a kiépített kerékpárút.
Folta
Kerékpárút Veszprémbe
Balatonalmádiból Veszprémbe kerékpárút vezet Szentkirályszabadján keresztül.
Déli part: Siófok - Balatonberény (Táv: 73 km)
Déli part: Siófok - Balatonberény (Táv: 73 km)
Az útvonal a Balaton délnyugati és nyugati partján halad. A túra első felét házak között tesszük meg, a másik fele kiépített bringaúton megy. A látnivalók sorában kiemelkednek Keszthely műemlékei, múzeumai, hangulatos utcái. Kirándulásunk Balatonberényig részben „Balatoni Bringaút” táblával megjelölt lakóutcákon, részben kerékpárúton vezet, onnan azonban már a bicikliút a meghatározó. Jelentős forgalomtól nem kell tartanunk, emelkedő sem készteti lassulásra bicajunkat. Az útvonalat mindenki számára (kisgyermekes családoknak is) ajánlott.
Balatonszemes-Balatonlelle között
Kis-Balaton kerékpárút
A Kis-Balaton Kerékpáros Ház 2008-tól várja a vendégeket. A Kis-Balaton területén tekerni különleges élmény. Egy új kerékpárút vezet a tó mellett kialakított kilátóhoz és a madárlesig. Számos jól járható úton túrázhatunk, kerékpáron megfigyelve az itt élő védett madarak és növények ezreit. Ezen a részen találkozunk először nagyobb kiterjedésű balatoni nádassal.
A Balaton körül 204 km (kerékpár)út vár ránk Magyarország legnagyobb tava körül. Egyre több kerékpár-barát szolgáltatót talál a Balatoni Bringakörút mentén. Itt kisebb javítások igénybe vehetők, de komolyabb probléma esetén csak a kerékpárszervizek nyújthatnak segítséget.
Déli part: Siófok - Balatonberény (Táv: 73 km)
Az útvonal a Balaton délnyugati és nyugati partján halad. A túra első felét házak között tesszük meg, a másik fele kiépített bringaúton megy. A látnivalók sorában kiemelkednek Keszthely műemlékei, múzeumai, hangulatos utcái. Kirándulásunk Balatonberényig részben „Balatoni Bringaút” táblával megjelölt lakóutcákon, részben kerékpárúton vezet, onnan azonban már a bicikliút a meghatározó. Jelentős forgalomtól nem kell tartanunk, emelkedő sem készteti lassulásra bicajunkat. Az útvonalat mindenki számára (kisgyermekes családoknak is) ajánlott.
Balatonszemes-Balatonlelle között
Kis-Balaton kerékpárút
A Kis-Balaton Kerékpáros Ház 2008-tól várja a vendégeket. A Kis-Balaton területén tekerni különleges élmény. Egy új kerékpárút vezet a tó mellett kialakított kilátóhoz és a madárlesig. Számos jól járható úton túrázhatunk, kerékpáron megfigyelve az itt élő védett madarak és növények ezreit. Ezen a részen találkozunk először nagyobb kiterjedésű balatoni nádassal.
A Balaton körül 204 km (kerékpár)út vár ránk Magyarország legnagyobb tava körül. Egyre több kerékpár-barát szolgáltatót talál a Balatoni Bringakörút mentén. Itt kisebb javítások igénybe vehetők, de komolyabb probléma esetén csak a kerékpárszervizek nyújthatnak segítséget.
Időjárás jelentés Balatonszéplakról, 2011.04.09.
Időjárás jelentés Balatonszéplakról, 2011.04.09.
<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/YHVfkFvTMj8" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/MiWf-MGYXno" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Időjárás jelentés Balatonszéplakról, 2011.04.09.
<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/YHVfkFvTMj8" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/MiWf-MGYXno" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Garda, látott hal
Garda, látott hal
A garda Tihany egyik nevezetessége, az úgynevezett látott hal. Ősszel, amikor már kellően hideg a víz, a garda közel a víz felszínéhez rajokban úszik, a halászok csónakokból - egy hegyen járó ember segítségével, aki különféle jelekkel irányítja a dombról a halászokat - követik a gardák mozgását.
A garda a Balaton egyik legrégebbi halfaja, már a jégkorszak után megjelent hazánk területén. Eredetileg a tengerben él és onnan vándorol az édesvizek felé. Természetesen az itt honos gardák már egész életüket édesvízben töltik. Vándorlási szokásuk azonban még a mai napig megfigyelhető. Az őszi időben csapatostul érkeznek a Tihanyi kútba, ilyenkor sötétlik a víz a garda rajoktól. A Balatonon előszeretettel horgásznak célzottan gardára, korábban jelentős mennyiségben halászták is, akkoriban számos tihanyi családnak jelentett megélhetési forrást a garda halászat. A garda jelentőségére utal, hogy Tihany város új címerébe is belekerült.
Idén ősszel 10. alkalommal fogják megrendezni a Garda Fesztivált Tihanyban, mely halászattal kezdődik, majd gardasütéssel folytatódik.
Garda, látott hal
A garda Tihany egyik nevezetessége, az úgynevezett látott hal. Ősszel, amikor már kellően hideg a víz, a garda közel a víz felszínéhez rajokban úszik, a halászok csónakokból - egy hegyen járó ember segítségével, aki különféle jelekkel irányítja a dombról a halászokat - követik a gardák mozgását.
A garda a Balaton egyik legrégebbi halfaja, már a jégkorszak után megjelent hazánk területén. Eredetileg a tengerben él és onnan vándorol az édesvizek felé. Természetesen az itt honos gardák már egész életüket édesvízben töltik. Vándorlási szokásuk azonban még a mai napig megfigyelhető. Az őszi időben csapatostul érkeznek a Tihanyi kútba, ilyenkor sötétlik a víz a garda rajoktól. A Balatonon előszeretettel horgásznak célzottan gardára, korábban jelentős mennyiségben halászták is, akkoriban számos tihanyi családnak jelentett megélhetési forrást a garda halászat. A garda jelentőségére utal, hogy Tihany város új címerébe is belekerült.
Idén ősszel 10. alkalommal fogják megrendezni a Garda Fesztivált Tihanyban, mely halászattal kezdődik, majd gardasütéssel folytatódik.
Csatolások
Gyenesdiás, erdőtűz 2011.04.10.
Gyenesdiás, erdőtűz 2011.04.10.
Kora estére sikerült a tűzoltóknak és a közreműködő több száz önkéntesnek körülhatárolnia a Zala megyei Gyenesdiáson mintegy egy négyzetkilométeren pusztító, lakóházaktól néhány száz méterre lángoló erdőtüzet; az oltás során egy tűzoltó megsérült, épületek nem kerültek veszélybe. A tűz Vonyarcvashegy irányába terjedt.
Gyenesdiás, erdőtűz 2011.04.10.
Kora estére sikerült a tűzoltóknak és a közreműködő több száz önkéntesnek körülhatárolnia a Zala megyei Gyenesdiáson mintegy egy négyzetkilométeren pusztító, lakóházaktól néhány száz méterre lángoló erdőtüzet; az oltás során egy tűzoltó megsérült, épületek nem kerültek veszélybe. A tűz Vonyarcvashegy irányába terjedt.
Csatolások
Április 11. a Magyar Költészet Napja
Jékely Zoltán: Balatoni elégia
Sarkantyúba kapom a képzeletemet:
hol vagy ez órán, hol keresselek?
Hol vagy, sok-sok tökéletes vonal
szövedéke, állandó diadal
múlandóságon s mindenen, mi rút!
Kiapadhatatlan mennybéli kút,
hol a vándor nem földi szomjat olt
s a mennyet látja, ha fölé hajolt.
A távolságot álom oldja fel,
feléd álmok csapatja menetel,
nyomodba uszított kopóhadak
folyton csaholva űznek-hajtanak.
Tisztásokon és dombok hajlatán
inalsz előlük, könnyűlábú dám,
s mikor már-már elérnek, könnyű, bölcs
szökeléssel kidobbansz és kitörsz.
Dühöng a szél, tombol a Balaton,
téged kereslek minden tarajon;
a tenger éppen így vajúdhatott,
mikor Vénusznak életet adott!
Kagylót nyitok meg, a kezem remeg:
minden szép kagyló Téged rejteget,
minden kagyló a szerelem maga,
meg nem szegett lányságod záloga.
Somló, Csobánc, Tátika, Szigliget –
romablakból kis kendő integet,
a víz felett hintázva-álmatag
szellem-fehér sirályok szállanak.
Megálmodott, sohasem teljesült
szerelmek, véres hullámba merült
vágyak a mélyből fel-felsajganak –
A mi szerelmünk is legenda csak.
[1949]
Jékely Zoltán: Balatoni elégia
Sarkantyúba kapom a képzeletemet:
hol vagy ez órán, hol keresselek?
Hol vagy, sok-sok tökéletes vonal
szövedéke, állandó diadal
múlandóságon s mindenen, mi rút!
Kiapadhatatlan mennybéli kút,
hol a vándor nem földi szomjat olt
s a mennyet látja, ha fölé hajolt.
A távolságot álom oldja fel,
feléd álmok csapatja menetel,
nyomodba uszított kopóhadak
folyton csaholva űznek-hajtanak.
Tisztásokon és dombok hajlatán
inalsz előlük, könnyűlábú dám,
s mikor már-már elérnek, könnyű, bölcs
szökeléssel kidobbansz és kitörsz.
Dühöng a szél, tombol a Balaton,
téged kereslek minden tarajon;
a tenger éppen így vajúdhatott,
mikor Vénusznak életet adott!
Kagylót nyitok meg, a kezem remeg:
minden szép kagyló Téged rejteget,
minden kagyló a szerelem maga,
meg nem szegett lányságod záloga.
Somló, Csobánc, Tátika, Szigliget –
romablakból kis kendő integet,
a víz felett hintázva-álmatag
szellem-fehér sirályok szállanak.
Megálmodott, sohasem teljesült
szerelmek, véres hullámba merült
vágyak a mélyből fel-felsajganak –
A mi szerelmünk is legenda csak.
[1949]
Gyenesdiás, erdőtűz 2011.04.10.
Két 15 éves gyermek okozta a több milliós kárt Gyenesdiáson.
A Keszthelyi-hegységben lángra kapott erdőhöz Zala, Somogy és Veszprém megyéből összesen 17 gépjárművel 65 tűzoltó vonult ki kiemelt, ötös fokozatú riasztással. Rajtuk kívül vonyarcvashegyi önkéntes tűzoltók, erdészeti szakemberek, polgárőrök, a különleges mentők és önkéntesek sokasága indult segíteni az oltáshoz, összesen több száz ember.
Két 15 éves gyermek okozta a több milliós kárt Gyenesdiáson.
A Keszthelyi-hegységben lángra kapott erdőhöz Zala, Somogy és Veszprém megyéből összesen 17 gépjárművel 65 tűzoltó vonult ki kiemelt, ötös fokozatú riasztással. Rajtuk kívül vonyarcvashegyi önkéntes tűzoltók, erdészeti szakemberek, polgárőrök, a különleges mentők és önkéntesek sokasága indult segíteni az oltáshoz, összesen több száz ember.
Hasonló témák
