Balaton mindenes

Nádvágó Finn-dinghi

Nádvágó Finn-dinghi
(A Sailing.hu-ról) Jó kép!

A kacsa

A kacsa jelentem jól van, ül a tojásain Hableány Józsi persenningjében. (A Hableány Józsi első hajójának a neve, rajta ragadt.) Időnként leröpül a vízre enni, inni, kotlik szorgalmasan. Még 2 hét...

Napszúrás

Hogyan védekezzünk a napszúrás ellen?

Bár igazán csodás évszak a nyár, azért vannak hátrányai is. Például kizárólag csak ilyenkor kaphat napszúrást az ember. Persze, lehet védekezni ellene, hiszen legjobb a megelőzés, ám azért azt sem árt tudni, hogy mit tegyünk, ha már egyszer napszúrást kaptunk. Fogadj meg néhány praktikus tanácsot!


Mielőtt áttekintenénk a különböző gyógymódokat, először is tisztázzuk, hogy mi is az a napszúrás! Napszúrás esetén a magas hőmérséklet és a sugárzás hatására az agyhártyák úgynevezett steril gyulladása alakul ki. Steril gyulladásnak nevezzük azokat az állapotokat, melyekben kórokozó (baktérium, vírus stb.) jelenléte nélkül, fizikai (pl. ütés, nyomás, sugárzás, hő) vagy kémiai hatások (pl. savas, lúgos anyagok, allergia) következtében alakulnak ki gyulladás tünetei. Az agyhártyák gyulladása - ami szerencsére a napszúrásos esetek többségében enyhe fokú - duzzadással, vizenyővel jár. A duzzadt agyhártyák nyomják az agy különböző területeit, aminek következtében kialakulnak a jellegzetes tünetek: szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, súlyosabb esetben ájulás.

Mint minden betegség esetében, a napszúrást tekintve is a legjobb a megelőzés. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi haja van az embernek, ugyanis az védi a fej bőrét a felmelegedéstől. A nagyon rövidre, "tüsire" vágott haj kevésbé véd, mint a sűrűbb, így például a fiúknál általában jobban kell ügyelni a védekezésre, mint a lányoknál. Gyerekek esetében egyébként is jóval nagyobb a napszúrás kialakulásának esélye, mivel az ő bőrük kevésbé ellenálló, mint a felnőtteké.

Sokan ódzkodnak nyáron fejfedőt hordani. Ennek egyik oka, hogy az amúgy is füllesztő melegben, amikor próbálunk minél kevesebb ruhadarabot magunkra húzni, a kalap vagy a sapka csak koloncnak tűnik. Pedig, ha sikerül megfelelő szellőzésű darabot találnunk, még véd is az olykor elviselhetetlenül forró napsugarak melege ellen. Mindenképp a világos színek ajánlottak, mivel a sötétebbek nagyon felmelegednek a napon. Bár kevésbé, de azok is védenek a napszúrás ellen, egy világos fejfedő viselése mégis sokkal kellemesebb élmény a kánikulában.

És most lássuk, hogy mit tegyünk, ha a sok óvintézkedés ellenére mégis napszúrást kaptunk! Mivel a napszúrás gyakran fokozott izzadással jár együtt, mindenképpen gondolni kell a folyadék- és sóvesztés pótlására. Ezért fontos, hogy a napszúrásos beteg sok folyadékot igyon, elsötétített szobában feküdjön, és hideg vizes borogatást tegyen a homokára a folyadékháztartás rendezése, illetve a gyulladás mérséklése érdekében. Ám ha néhány napon belül nem javul az állapota, orvoshoz kell fordulni. Szép nyarat mindenkinek!

Napszúrás esetén

Mellőzd az alkoholt!

Hiába esik jól egy pohár hideg sör a harminc fokos nyári melegben. Ha napszúrást kaptál, le kell mondanod az alkoholról egy-két napig. A szeszesitalok ugyanis fokozzák a folyadékvesztést, így lelassítják a gyógyulás folyamatát.

Árnyék

A napszúrást követően 24-48 órán belül tilos napfényre menned. Ha nyaralsz, sajnos muszáj lesz a következő egy vagy két napot az árnyékban töltened, bármennyire is bosszantó, hogy távol kell maradnod a vízpart okozta örömökről.

Csak semmi kávé!

Mindenképpen érdemes mellőznöd a koffeint. Néhány napig ne fogyassz kávét, teát, illetve kólát. Akárcsak az alkohol, a koffein is felgyorsítja a folyadékvesztést, fokozhatja a verejtékezést, így ronthat az állapotodon.

Megelőzés

Hordj kalapot!

Napszúrás ellen az egyik legjobb megelőzési módszer a kalap. Ha lehet, olyat válassz, ami a nyakadat is védi és szellős. A fejen és a nyakon az erek nagyon közel vannak a bőr felszínéhez, ezért ezen a területen gyors a hőfelvétel és a hőleadás.

Folyadék

Nem csak abban az esetben fontos a folyadékpótlás, ha már megtörtént a baj. Akkor se feledkezz meg a napi minimum két liter vízről, ha irodában dolgozol. Gyermekek és idős emberek esetében pedig még fokozottabb jelentősége van a kellő mennyiségű folyadéknak.

Hőguta

Napszúrás vagy hőguta?

A napszúrás igen könnyen összetéveszthető a hőgutával, mely akár halálos kimenetelű is lehet. Természetesen a hőguta okozta halál nem egyik pillanatról a másikra következik be, hanem olyan esetekben, amikor a tüneteket nem veszik komolyan, illetve túl későn ismerik fel.
A klasszikus hőguta Magyarországon ritka jelenség, ugyanis hazánkban még a globális felmelegedés ellenére sem alakulnak ki olyan extrém magas külső hőmérsékleti értékek, amelyek egészséges személyeknél hőgutát okozhatnának.

Számos veszélyeztető tényezőt ismerünk, amelyek fennállása esetén nagyobb a kockázata a nyári melegben hőguta kialakulásának. Fokozottan veszélyeztetettek a cukorbetegek, a súlyos generalizált érelmeszesedésben, érszűkületben szenvedők, az idősek. A krónikus alkoholizmus, folyadékháztartás egyensúlyi állapotának felborulása, főként vízhajtó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülők körében, szintén kockázati tényező.
A súlyos, előrehaladott sclerodermás betegek és egyes, az autonóm idegrendszerre ható gyógyszereket szedők is fokozott veszélynek vannak kitéve. Veszélyeztetettek még a tartósan nehéz fizikai munkát végzők, főleg, ha előzőleg a terheléshez nem szoktak hozzá, vagy az meghaladja képességeiket (hosszútávfutók, triatlonisták a szárazföldi szakaszok idején, kezdő sportolók intenzív edzőtáborban, újonc katonák, stb.).
A hőguta a szervezet hőszabályozó rendszerének legsúlyosabb rendellenessége, minek következtében a belső hőmérséklet veszélyesen magasra emelkedhet. A tünetek hasonlóak lehetnek a napszúráskor észleltekhez – például szédülés, hányinger. Ha azonban a beteg emellett még zavarttá is válik, esetleg percekre elveszti az eszméletét, görcsrohamot kap vagy nem tud lábra állni, sokkal valószínűbb, hogy hőgutáról van szó.

A hőguta tünetei

A hőgutának három jellegzetes tünete van: a verejtékezés hiánya, a test maghőmérsékletének progresszív és jelentős emelkedése (39 fok fölé, de elérheti a 41 fokot is), eszméletvesztés. Ezen tünetek kialakulását jelezheti a koncentrálóképesség zavara, enyhe bódulat, majd kifejezett kábultság. A beteg feje fájhat, szédülhet, hányinger és hányás jelentkezhet.
A hőguta kezelése


<table class="cikk_hirdoboz" summary="Kapcsolódó cikkek" style="margin-left: 10px; width: 355px; height: 52px;" align="right" cellpadding="3" cellspacing="0"> <tbody bgcolor="#edf2e3"> <tr> <td> <hr color="#8fad49" size="1"> </td> </tr> <tr> <td>
</td> </tr> </tbody> </table> Hőgutagyanús esetben azonnal hívjon mentőt, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel! A kiváltó okokat, he lehet, minél hamarabb szüntessük meg, vigyük hűvös helyre a beteget!
Egyébként az elsősegélynyújtás irányelvei érvényesülnek: szükség esetén az újraélesztés ABC-jének megfelelően járjunk el. Nagyon fontos a páciens testének hűtése, amit a segítség megérkezéséig lehetőségek szerint hűtőborogatást alkalmazásával valósítsunk meg. Ezzel párhuzamosan a bőr masszázsa szükséges. Ha az eszméletlenség még nem alakult ki, itassunk a beteggel hideg folyadékot - lehetőség szerint vizet.
(Dr. Kónya Judit)

Csopakon közelében kiállt a hétvégi kenesei Orvos-Gyógyszerész Kupa versenyéről

<table class="articles" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="647"><tbody><tr><td colspan="2" style="text-align: justify; padding: 10px 10px 0px; font-size: 10px;">Litkey Bence festőművész. 1942 március 26-án született Ócsán. A magyar repülő hollandizás legendás alakja. Elhunyt 2011. júnus 18-án vitorlázás közben.</td></tr> <tr><td colspan="2">
1963-ban testvér bátyja Balázs legénységeként kezdett versenyezni. Balázs akkor igazolt Földvárról a füredi Előrébe. A fiatal páros még ebben az évben harmadik lett a bajnokságon. Első bajnoki címüket 1968-ban nyerték. Akkor úgy tűnt nincs senki aki megverheti őket. Valóban. Ahhoz, hogy szoros legyen az 1972-es olimpiai válogató szét kellett választani a Litkey testvéreket. 69-ben és 70-ben is ők a bajnokok, de 1971-ben Bence kormányosként az 1968- as olimpikon Izsák Szabolccsal versenyez. Ők nyerik a bajnokságot és utazhatnak a kieli olimpiára. Az olimpia után jobbára harmadik és második helyeket szerez. Ezekben az években Bara Károllyal versenyeznek együtt. 1978-ban ismét összeül Balázzsal és megint bajnokok lesznek.

Néhány évig solingozik a mai Balatonfüredi Yacht Club elődjében, majd Ausztriába települ ahol ismét hollandiban versenyez és szerez osztrák bajnoki ezüstérmet . A kilencvenes évek elején még néhány évig repülő hollandizik azzal a hajóval amivel 1978-ban utoljára bajnokságot nyertek.

1993-ban megosztva megnyeri a második Marina Kupa szóló vitorlás versenyt.
1995-ben azon gondolkodik, hogy részt vesz a Principessa project munkájában amikor a klubban felszabadul a legendás Kékmadár 30-as cirkáló és felkérik a hajó vezetésére. Rögtön az első évben megnyerik a bajnokságot.
1997-ben a Gulipán 70-es cirkálót kormányozva a Liberté mögött második a Kékszalagon.
Versenyzett 8 méteresben, assoban, liberával és 15-ös jolléval. Az elmúlt években a legtöbbet Scholtz 22-essel. 2005-ben megnyerte a Vodafone Match Racet ahol minden idők legnagyobb magyarországi pénzdíját osztották ki. Ugyan ebben az évben harmadik lett a bajnokságon és az Avis Leasing Pénteki Regatták versenysorozaton.
2006-ban a Gardazzurrát kormányozza a Kékszalagon a harmadik helyre.

Olimpikon 1972
Ötszörös magyar bajnok repülő hollandiban
Magyar bajnok 30-as cirkálóban és Yacht osztályban (2000)
Marina Kupa győztes
Kékszalag abszolút ezüstérmes 1997-ben
Kékszalag abszolút bronzérmes 2006-ban
Klubjai: BKV Előre, BYC, Kenese Marina-Port VSE
Testnevelési Egyetemet végzett Szakedző

Néhány hónapja saját galériához jutott. Akkor azt mondta, ez az amire egész életében vágyott.

Irigykedem. Azért irigykedem, mert úgy mentél el, ahogy egy vitorlázó csak kívánhatja. Életed utolsó futamának megnyerése után vitorlázás közben.

Jó szelet, Apuka!


"Rosszul lett és eszméletét vesztette egy férfi egy a balatoni vitorlásversenyen, Csopak közelében, a helyszínre riasztott vízi mentők megkezdték a férfi újraélesztését - közölte a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője az MTI-vel kora délután.
Tar Mihály elmondta, hogy a sürgősségi mentőhajót az Országos Mentőszolgálat riasztotta dél után nem sokkal, hogy egy vitorlásversenyző az egyik hajóban rosszul lett, és eszméletét vesztette. A vízi mentők pár perc alatt a helyszínre érkeztek, majd az alsóörsi parton a mentőautó személyzetével közösen küzdöttek a férfi életéért - tette hozzá."
Mint utóbb kiderült, a hír nem másról, mint a honi vitorlázás 69 éves kiemelkedő egyéniségéről, Litkey Bencéről szólt, akinek életét nem sikerült megmenteni.
A müncheni olimpikon, a kilencszeres Kékszalag-győztes Litkey Farkas édesapja, "Apuka" nem csak a vitorlázás világában szerzett elévülhetetlen érdemeket, de festőművészként is nemzetközi hírnévre tett szert.


</td></tr> <tr height="12"><td colspan="2">
</td></tr> </tbody></table>

Mag Andi képei a múlt hétvégi TVSK Pünkösdi Regattáról

Mag Andi képei a múlt hétvégi TVSK Pünkösdi Regattáról
Jó fotók a rajtról!!! Nehéz pillanatok!

Festetics kastély Dég - Dég kastély

Festetics kastély Dég - Dég kastély


Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja öleli körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.
A kastély 1810 és 1815 között, az ország ?leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt (1773-1855) bízta meg. A kastély alaprajzi különlegessége, a főszárny jobb sarkában található ovális díszterem és az ezzel átellenben lévő szárnyban kiakalított szintén ovális alaprajzú, ám intim méretű kabinet, később grófnői fürdőszoba. Az 1920-as években Festetics Sándor
átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt: ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a II. világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Máig megcsodálhatók azonban az előcsarnok és az egykori grófi dolgozószoba kandallói, a díszterem a maga teljességében. Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló (19. és kora-20. századi) díszítőfestésekre bukkantak.


Park
Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertje (angolkertje) a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet. A parkban egész évben élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.
Fejér megye déli részén a Mezőföld egy süllyedékében, 3 patak találkozásánál hozták létre az eredetileg csaknem 300 hektár kiterjedésű parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából. A park tervezője nem ismert, de felmerül a klasszicista kastély alkotójának - a kor legjelentősebb magyar építészének, a Magyar Nemzeti Múzeumot is tervező - Pollack Mihálynak a szerepe, aki bátyjához, a Lombardiában működő Leopoldo Pollachhoz hasonlóan feltehetően kerttervezéssel is foglalkozott. Dégen a kastély lett nemcsak a hatalmas park, hanem az egész 15.000 holdas birtok vizuális fókuszpontja is. Az épületet a völgyszerű süllyedék peremére helyezték az északról a faluba vezető országút tengelyében. Az építéskor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata (portikusza) már 14 km-ről látható volt. A kastélyt kiszolgáló melléképületeket a kastély érkezési oldala előtti nagy kocsiforduló két oldalán emelték, a többi a mai Szabadság téren, a park falu felőli kapujának két oldalán képezett összefüggő házsort.
A kastély kert felőli oldalának oszlopcsarnokából élvezhető panorámát gondosan megtervezték a park építésekor. A tágas tisztások és hosszú nyiladékok a park és a település legtávolabbi nevezetes épületeiig vezetik a tekintetet. A szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik innen szép panoráma. A park falu felőli szélén terült el a nagy konyhakert, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és 12 dézsmapince kapott helyet. (Ezek ma a helyi TSz tulajdonában, elhanyagoltan állnak.)
Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése és neoklasszicista átépítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott ún. parterrel (ez utóbbi megsemmisült). Napjaikban is látható viszont a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a kastély közelében álló, romszerű "antik forrás" is. A család tagjai a park egyik sarkában, a patak-ágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek.
1945 után a birtokot államosították. A park nagy része erdészeti kezelésbe került, eredeti egysége és struktúrája, térkapcsolatainak nagy része megszűnt, történeti faállományát az erdészeti területen - néhány szerencsés kivételtől eltekintve - tervszerűen kitermelték. A kastély környéke (34,5 hektár) azonban a tóval és a kerti építményekkel ma is megvan, és tágas tisztásokban, idős facsoportokban, faóriásokban gyönyörködhetünk. A 2003 óta tartó helyreállítás következtében a dégi kastélypark egésze (mintegy 300 hektár) - hazánk egyik legértékesebb történeti kertje - műemléki védelem alá került, s helyreállítása megindult. A parkban akár több órás sétákat, kirándulásokat tehetünk, lenyűgöző látványok sorában gyönyörködve.


Hollandi-ház
A park tavának szigetén álló, festői megjelenésű épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték. Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia-tartalmú istálló-levegőt és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.
A park egész évben korlátozás nélkül látogatható.
Megközelíthető az M7 és a régi 70-es út felől is. Balatontól 35 km.

Eötvös Károly - Utazás a Balaton körül

Eötvös Károly - Utazás a Balaton körül

Az "Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok - Széchenyi István, RanolderJános püspök, Kisfaludy Sándor, SobriJóska - és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalalkozónak Jellasiccsal, és beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalrnádi Határ csárda mestergerendájának.

Az "Utazás a Balaton körül" jóízű történeteivel, anekdotáival, bölcsességeivel, hagyományokból merítő leírásaival méltán tarthat számot országos érdeklődésre, és minden, a Balatont kedvelő ember kötelező, de legalábbis ajánlott olvasmánya kellene, hogy legyen. Az általa nyújtott élménnyel az ismert helyek múltja olyan, melegséget sugárzó emlékekkel egészül ki, melyek mindannyiunk életét teljesebbé teszik.

A hangoskönyv itt letölthető teddyted jóvoltából: (#191)

2011-ben kiadták ismét, Felolvassa: Borbiczki Ferenc | Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Kiadó: Katolikus Rádió

A videón ebből hallható egy részlet:

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/OaPfb7oJ9ew" allowfullscreen="" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe>

Balaton- de kicsit off topic

Sziasztok!

Nagy rajongója vagyok a Balatonnak, főleg a tihanyi résznek és úgy általában az északi partnak.

Egy kedves barátom hívta rá fel a figyelmemet, hogy van a Balaton partján egy "mobil" gyerektábor, akik Siófok után most Balatonalmádiban táboroznak. Nyelvi tábor (angol, német) és MAGYAR!!! tábor része is van.
Ha érdeklődtök utána FB-n is fent vannak, illetve ha beírjátok a Miénk itt a tábor!-t a google-ba kiadja
Tavaly pl. magyar népmesék volt az egész tábor témája.
A barátnőm gyereke imádta

Üdv mindenkinek!
Leilavirág

Tihany, Belső-tó, Levendulás

Interaktív kiállítás a tihanyi Levendula látogatóközpontban

<table width="100%"> <tbody><tr><td align="left"> 2011.06.19. 15:40 | Turizmus Panoráma Bulletin </td><td align="right">
</td></tr> </tbody></table>

Soling

A Soling Norvégiából indult hódító útra,ugyanúgy, mint a Dragon. A hajót Jan Linge tervezte 1965-ben, 1968-ban maga mögé utasította a többi hajóosztályt a Nemzetközi Vitorlás Szövetség olimpiai osztálynak választotta.
Soling vitorlás hajó - Sikeres háromszemélyes

Az 1972-es kieli Olimpia óta (ahol a Dragon utoljára, a Soling először szerepelt) a háromszemélyes tőkesúlyos osztály sikerhajója volt. Sajnos Sydney után levették az Olimpiáról, valamilyen szinten a 49er szorította ki. Hat kontinensen, 41 országban a világ legjobb vitorlázói versenyeztek Solinggal. Az olimpiáról való lekerülésük után természetesen megcsappant a számuk, de még ma is népszerű.
Népszerűségét kiváló tulajdonságainak köszönheti, élvezetes, fordulékony, taktikus. A három fő feladatai jól eloszthatóak, gyorsan és hatékonyan lehet vele manőverezni. Ez tette az egyik legjobb Match Race hajóvá. A három fős legénységnek tökéletesen összhangban kell lenni, minden mozdulat számít.
Soling vitorlás hajó - Itthon is népszerű

Magyarországon is népszerű hajóosztály volt, aminek két oka van. A hetvenes években a Balatonfüredi Hajógyárban nagy létszámú flottát tudtak legyártani, továbbá a nyolcvanas években olyan híres vitorlázók ültek Solingba, mint Galgóczy Tamás, Fináczy György, Tuss Miklós, a Detre fivérek és Wossala György, aki a mai napig aktív versenyzője az osztálynak. Wossala György 1996-ban részt vett az atlantai Olimpián, utána Sydneyben (2000) is képviselte hazánkat és több európabajnoki cím és masters világbajnoki győzelem gazdagítja repertoárját.
Soling technikai adatai:

Hajótest hossza: 8,12m
Max. szélesség: 1,90m
Merülés: 1,30m
Alapvitorlázat: 21,7m2
Spinakker: 40m2
Súly: 1.03 tonna
Szimboluma az omega.

Gőzösök kezdete

HAJÓK A BALATONON

A balatoni hajózás kezdetei

A Balaton - Közép-Európa legnagyobb tava - több mint 20 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A múlt század elején még jóval nagyobb területet foglalt el. Mai kiterjedése 595 km2, hossza 77 km, szélessége 1,5 és 14 km között változik.

A tó partjainál 15 ezer éve jelent meg először az ember. A Balaton-vidék az őskortól napjainkig kedvelt települési helye volt a különböző korok népeinek. Lakóinak életében a halászat, a hajózás és a hajóépítés mindig jelentős szerepet játszott. A primitív népek egy fatörzsből készített csónaktípusa, a "bödönhajó" az őskortól egészen a XIX. század végéig volt honos a Balatonon.

A római kori hajózás jelentőségére utalnak az északi partról a délparti villák építéséhez szállított kövek, a régészek által feltárt Neptunus oltárok és hajóács szerszámok is. Az Aquincumot Itáliával összekötő hadiút a fenékpusztai réven keresztül haladt át a Balatonon. Több jel mutat a római kori hajózási eszközök továbbélésére. Római hagyaték lehet a kis-balatoni evező formája, amely teljesen megegyezik a párizsi Louvreban őrzött Tiberis-szobor evezőjével. A múlt század elején még használt evező vonalait két évezreden keresztül megőrizte a néphagyomány.
A hajós hagyományok kontinuitását biztosította a régészeti feltárások által igazoltan e térségben a honfoglalást tömegesen megélő avarok jelenléte is, akiknek hajózásban való jártasságát több bizánci krónika is megörökíti. Szembetűnő az is, hogy az Anglia normann meghódítását ábrázoló híres Bayeux-i falikárpiton látható hajóács szekercék típusa teljesen megegyezik a Balaton közelében feltárt kétkarú avar szekercékével.
Középkori okleveleink tanúsítják, hogy a balatoni révátkelő helyek a honfoglalás után is megőrizték jelentőségüket. A tihanyi és a foki révről 1055-ben, a fülöpiről 1093-ban, a hídvégiről 1430-ban tesznek először említést.
A XVI. század közepén a törökök előnyomulása elérte a Balaton vonalát. A vidék hadszíntérré vált. A vízen török és magyar sajkások küzdöttek egymással.

Balatoni hajózás, gőzösök kezdetei II.

A hajózás fellendülése a XVIII. században

A török kiűzése után a mezőgazdasági termelés és a kereskedelem felélénkült, ami a hajózás fejlődésére is ösztönzőleg hatott. A hajóépítés alapanyagát a Balaton-mellék délnyugati térségében egészen a múlt századig fennmaradt őstölgyesek szolgáltatták.
A "magyar tenger" első nagyobb vitorlását, a "Christoph" sószállító hajót Festetics Pál gróf építtette 1753-ban. A Festetics család - amely a XVIII. század első felében szerzett kiterjedt birtokot a Balaton-mellék délnyugati térségében - a fenékpusztai rév mellett hajóácstelepet létesített, ahol kompokat, csónakokat építettek, javítottak.

Ebből a telepből alakult ki a fenékpusztai "arzenál", amely idővel egész kis flottát bocsátott ki. A tó két vége közötti áruszállítás sokkal gyorsabb és olcsóbb volt a vízen, mint a szárazföldi utakon. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé sót szállítottak.

A legtöbb hajó a keszthelyi Georgikont alapító György gróf idejében épült, akinek hajóépítő mestere az Itáliából hozatott Antonio Borri volt.

Minden idők legnagyobb balatoni vitorlás hajója, a "Phoenix", Sebestyén "főindzsellér" tervei alapján épült 1797-ben.

A "keszthelyi nagyhajó", mint a tó nevezetessége, hamarosan országos hírre tett szert. A Festeticsek négy nemzedéken keresztül virágzó hajózásának a birtok zárgondnokság alá vétele vetett véget.

Balatoni hajózás, gőzösök kezdetei III.

Az első balatoni gőzhajó, a “Kisfaludy”

A XIX. század küszöbét átlépő Magyarországon egyre erőteljesebb gazdasági érdekek követelték a közlekedési viszonyok korszerűsítését. Az 1830-as években a dunai gőzhajózás rohamos fejlődésnek indult, ugyanakkor az országos forgalomból kieső Balaton-vidéken a korábban virágzó hajózás szinte elsorvadt. A hosszirányú közlekedés megszűnt a tavon, csak a fontosabb révátkelő helyek őrizték meg jelentőségüket.
Mikor néhány Balaton-melléki birtokos szorgalmazni kezdte a helyi gőzhajózás megteremtését, Hertelendy Károly Zala megyei alispán Gróf Széchenyi István támogatását kérte a vállalkozáshoz. Széchenyi a "Balatoni Gőzhajózás" című röpiratában számba vette a várható nehézségeket, felhívta a figyelmet a kikötők építésének szükségességére, kitért a hajózásnak az idegenforgalommal, a halászattal, a vízszabályozással, az iparosodással és a munkahelyteremtéssel való összefüggéseire. Felvetette a Balaton és a Duna a Sió-csatorna révén történő összekötésének lehetőségét is. Rendkívül erőteljes szervezőmunkája eredményeként 1845. december 27-én sor került a Balaton Gőzhajózási Társaság alakuló ülésére.

A társaság első hajója, a "Kisfaludy" fa testét az Óbudai Hajógyárban kezdték építeni, 40 LE-s gőzgépét az angliai Penn gyárból hozatták. A hajó egyes részei tengelyen érkeztek Füredre, ahol összeszerelését végezték. A hajót a "legnagyobb magyar" 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre.

A rendszeres járatokat 1847 tavaszán indították be, ugyanakkor elkészült a teherszállítás céljára építtetett két uszály, a "Füred" és a "Keszthely" is. A balatoni gőzhajózás eszméje tervből valósággá vált, de a távlati cél eléréséhez, a Balaton-vidék "életre ébresztéséhez" még hosszú és küzdelmes út vezetett. A teherforgalom meglehetősen csekély jövedelmet biztosított a társaságnak. A személyforgalom is csak a főidényre korlátozódott. A kikötők romlása egyre nagyobb gondot jelentett. Időközben a "Kisfaludy" gőzös is korszerűsítésre szorult. 1869-ben elavult fa testét vasra cserélték, amellyel még 1887-ig üzemelt. A Balaton Gőzhajózási Társaság lényegében anyagi nyereség nélkül zárta le végső mérlegét, de úttörő vállalkozása végleg meghonosította a gőzhajózást a Balatonon.
Külön említést érdemel Keöd József, a "Kisfaludy" utolsó előtti kapitánya, akinek "Gyakorlati hajó-gőzgéptan és kazánisme (1870)" és a "Gőzkazán robbanások okai (1885)" című munkái az első magyar nyelvű hajógépészeti szakkönyvek közé tartoznak.

Balatoni hajózás, gőzösök kezdetei IV.

A Balatonfüredi Hajógyár megalapítása

A hajózás forgalmára is kedvezően hatott, amikor 1861. április 2-án megindult a fővárost és a Balaton déli partját összekötő vasúti közlekedés.
Az új vaspályát magas vízállásnál elmosással fenyegette a Balaton. Sürgőssé vált a vízszint szabályozása, a Sió-zsilip megépítése, amelynek megnyitására 1863. október 25-én került sor.
A balatoni üdülőhelyek - elsősorban Füred - népszerűsége és forgalma fokozatosan emelkedett, ami a vízi sportok meghonosodását is elősegítette. Az 1867-ben megalakult Balatonfüredi Yacht Egylet - amelynek tisztségviselői között már ott találjuk Széchenyi fiait, Bélát és Ödönt is - még csak 25 tagot számlált. A vitorlás sport terjesztésében a hazánkba került angolok jártak az élen. Richard Young javaslatára alakult meg 1884. január 28-án a híressé vált Stefánia Yacht Egylet.
Ugyancsak Richard Young volt az, aki 1789-ben Grossling angol főkonzul bíztatására elhatározta, hogy Balatonfüreden hajóépítő és kiemelő telepet létesítsen. Az első faépület és a sólya 1880-ban készült el. Young ugyanebben az évben Endrődi Sándor megrendelésére megépítette a “Senta” vitorlást. 1881-ben megépült a második, a “Mariska” vitorlás. A vitorlás sport divatba jöttével Young egymás után kapta a megrendeléseket. 1883-ban egy kuttert épített. A vitorlásokon kívül készítettek itt számos evezős csónakot is, sőt egy gőzhajó is, a 14,5 tonna vízkiszorítású “Came Cod”. 1884-ben tovább bővült az üzem, a szakmunka erősítésére angol és német hajóácsokat hozattak. 1885-ben Young távozott az országból, az üzemet a Stefánia Yacht Egylet vette át. Egymás után épültek a kisebb-nagyobb vitorlások. 1896-ban itt készült a mai napig megmaradt legrégebbi balatoni vitorlás, a “Kishamis II.” (Eredetileg kutternak építették, 130 m2 vitorlafelülettel, amit később csökkentettek. A maga korában a hazai hajóépítés remekének számított. Többszörös Kék-Szalag nyertes. Többször megrongálódott, felújították, átalakították, majd lehetőség szerint visszaalakították. 1959-óta védett műszaki emlék.)
1889-ben, még ugyanabban az évben, mikor Daimler a párizsi világkiállításon bemutatta csónakmotorját, a balatonfüredi az üzem is elkészítette első benzinmotoros hajóját, amelyet egy 3 LE gépteljesítményű Daimler motorral láttak el. Ezt követte a Földművelésügyi Minisztérium részére épített 4 lóerős motoroshajó, majd két 3 lóerős, és egy 1 lóerős motorcsónak. Ezek az eredmények meglehetősen figyelemre méltóak, annak ismeretében, hogy mindössze két év telt el azóta, hogy a világ első motorcsónakja, Karl Benz találmánya 1887-ben megjelent a Rajnán. Az Első Világháború után az Angol-Magyar Bank vette át az üzemet, és megalapította a Balatoni Yachtépítő Részvénytársaságot.

Az első balatoni csavargőzös V.

Az első balatoni csavargőzös

A "Magyar Tenger" második gőzhajóját, s egyben első csavargőzösét, a "Balaton"-t az 1872-ben megalakult Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat építtette Veruda Péter újpesti hajógyárában. A hajó rendszeres járatait Révfülöp, Boglár és Badacsony érintésével folytatta. Az áruszállítás céljára hat fauszályt használtak, amelyek főleg követ és bort szállítottak a már vasúti összeköttetéssel bíró déli partra. A társaság 1876-ban csődbe ment. A "Balaton" csavargőzös átalakítva, többször nevet és gazdát cserélve közel 110 éves koráig szolgált tovább a Dunán. (Jelenleg a boglári kikötőben kiemelve presszóként üzemel.)

Balatoni hajózás, gőzösök kezdetei VI.

A Balatontavi Gőzhajózási Társaság

A "Kisfaludy" gőzös járatainak megszűntével keletkező hiány pótlására gróf Eszterházy Mihály és társai már 1888-ban hajózási engedélyt kértek a Balatonra. Baross Gábor közlekedési miniszter 4000 forint támogatást is biztosított az új vállalkozáshoz. 1888. október 21-én megalakult a Balatontavi Gőzhajózási Társaság.
A társaság első hajója a "Kelén" volt, amelyet az időközben elhunyt miniszterről rövidesen átkereszteltek "Baross"-ra. A hajó rendszeres járatai Siófok, Balatonfüred és Balatonalmádi között 1889 júliusában indultak meg. A társaság fokozatosan bővítette hajóparkját. 1891-ben Újpesten, a Schoenichen-Hartmann hajógyárban két újabb csavargőzöst építtettek, amelyek összeszerelését Balatonfüreden végezték. E két hajó - a "Helka" és a "Kelén" - után újabb csavargőzösök jelentek meg a tavon, 1909-ben az új "Kisfaludy", 1913-ban a "Jókai".
1912-ben létrehozták a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségét. A meglévők bővítésén, korszerűsítésén túl számos új kikötőt építettek.
Az 1920-as években a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság kiadásai - a bevételekhez képest - fokozatosan növekedni kezdtek. Mikor ez a tendencia már csőddel fenyegette a balatoni hajózást, a forgalom fenntartásában érdekelt MÁV és a Déli Vasúttársaság megvásárolta a részvényeket és 1927-ben Balatoni Hajózási Részvénytársaság néven újjászervezte a vállalatot.
Az ezt követő jelentős fejlesztés eredményeként jelentek meg a tavon az első dízel üzemű motoros hajók - a "Csobánc", a "Szigliget" és a "Tünde" - valamint az első motoros komp is. A folyamatos fejlődés egészen az 1930-as évek végéig tartott, majd visszaesés következett.
A Második Világháború pusztításainak a balatoni hajópark is áldozatul esett. 1945 márciusában egy katonai különítmény szinte minden használható vízi járművet felrobbantott. A géphajók közül csak a "Tünde" motoros és a "Kelén" menekült meg, úgy, hogy a hajósok a fenékszelep megnyitásával maguk süllyesztették el őket.

Balatoni hajózás, gőzösök VII.

A Balatoni Hajózási Nemzeti Vállalat

A háború után az elsüllyesztett, erősen megrongálódott hajók kiemelése, a menthető megmentése hatalmas energiát követelt. A balatoni hajósok és a Balatonfüredi Hajógyár áldozatos munkája eredményeként már 1945 őszén megindult a Szántód és Tihany közötti kompjárat, majd a következő évben a rendszeres hajóforgalom.
1947. szeptember 22-én átadták a forgalomnak a siófoki kamarazsilipet.
1949-ben a Balatoni Hajózási Részvénytársaságot államosították, nevét megváltoztatták. A Balatoni Hajózási Nemzeti Vállalat 1950-ben már 12 hajóval bonyolította le az egyre növekvő forgalmat.
1952-ben Balatonfüreden megépült a "Beloiannisz" (ma "Balaton"), a mindmáig legnagyobb személyszállító hajó a Balatonon.
A forgalmi igények kielégítésére átmenetileg néhány dunai hajót is átirányítottak a tóra. Közülük a "Pajtás" gőzös - amelynek a tavi hajózásra való átalakításakor nem vették kellően figyelembe a stabilitási követelményeket - 1954. május 30-án Balatonfürednél fordulás közben felborult és elsüllyedt.

Balatoni hajózás, gőzösök kezdetei VIII.

A Magyar Hajózási Részvénytársaság a Balatonon

A vállalat 1955. január 1.-től a Magyar Hajózási Részvénytársaság keretében folytatta működését. Dinamikus fejlődés vette kezdetét. Ezután jelentek meg a Balatonon azóta már jellegzetesnek számító, ma is üzemelő alumínium testű vízibuszok.
A Balatonfüreden 1961-ben épített "Kossuth Lajos" gépkocsi szállító motoros komp meghajtására először alkalmaztak Magyarországon Voith-Schneider propulziót. 1964-ben elkészült a "Kisfaludy Sándor", 1968-ban a "Széchenyi István", 1976-ban a "Baross Gábor" motoros komp is.
Majd megjelentek az előző korok karcsú hajóihoz képest ormótlannak tűnő, a MAHART Hajójavító újpesti üzemében épített motoros katamaránok, 1979-ben a "Siófok" és a "Badacsony", 1981-ben a "Füred".
Az új hajók megjelenésével párhuzamosan a régi gőzösöket előbb dízelesítették, majd a kiöregedett hajókat sorra kivonták a forgalomból. Közülük csak kevés kerülte el a szétdarabolást. A balatoni hajózás hőskorának e megmaradt tanúi az 1990-es években - a hagyományok megőrzésének jelentőségét felismerő szakemberek jóvoltából - sorra visszanyerték szemet gyönyörködtető eredeti külsejüket, s ma felújítva ismét az utazni, kirándulni vágyó közönség szolgálatában állnak. A "Helka" gőzőst például 1961-ben Siófokon motoros hajóvá alakították, majd 1977-ben üzemen kívül helyezték. Nagy szerencse, hogy a szétdarabolást elkerülhette. Balatonfüredre került, ahol a partra kiemelve presszóként, bárként üzemelt. A MAHART 1994-ben visszavásárolta és felújította a hajót, amely 1996-ban - szép eredi külső formáját visszanyerve - a balatoni gőzhajózás 150. évfordulóját már ismét együtt ünnepelhette testvérhajójával, a "Kelén"-nel.
Az 1990-es években a nagy hagyományokkal rendelkező balatonfüredi hajógyártás is a többi hazai hajógyár sorsára jutott. A MAHART Balatoni Hajózási Kft. kivált az anyavállalatból, s 2001-ben ismét a Balatoni Hajózási Részvénytársaság nevet vette fel, akárcsak 1927-ben, mikor a balatoni hajózás egyik legsikeresebb évtizede vette kezdetét. Bízzunk hát a latin mondás igazában: Nomen est omen…