Bocsánat.
Nekem korszakaim vannak a zenehallgatásban.
1. 0-13 éves kor: Ebben az időben általába azt halgattuk amit anyám. Hungária, boniem, 3+2, betli duó, voga-turnovszki, mhv.
2. 14-16 éves kor: Hevi Metál korszak. Minden ami kemény zene. Accept, Iron Maiden, Metallica, Slayer, Death, Pokolgép, Ossian, Ozzy Osbourne.
3. 17-25 éves kor: A nagy alternatív korszakom. Mindegy csak ne diszkózene, meg teknó legyen. Pál Utcai Fiúk, Kispál és a Borz, Vágtázó Halott Kémek, Sziámi, Kontroll Csoport, URH, Trottel, Beatricse, ŐsBikini, Alvin és a Mókusok, Hétköznapi Csalódások, Rózsaszín Pitbull, Sex Pistols, Toy Dolls, Hobo, Deák Bill, Zorán, Waszlavik. Szeretem még a rokkosított dalfeldolgozásokat( mikó nyálas számokból normális zenét csinálnak).
4. 26-31 éves kor: Nagy fordulat. Magyar nóták, Magyar zenék. Kárpátia, István a király, Máté Ottilia, Beregszászi Olga, de még nagyon sokat hallgatom a 3. időszakos zenéimet mert szeretem és azon nőttem fel.\\m/
Tök jól leirtad,nekem is hasonló volt, a gyrekkor amit anyámék,de az még most is tart,én imádom a régi magyar számokat,mert hihetetlen jó szövegük volt.
utána jött nekem si a rokzene, csövesgatya bakancs stb...
ésután viszont amiket amai napig szeretek és akik meg maradtak a mai napig.
Phill Collins, Charlie,Whitney Houston, Lisa Stenfild,Ub 40, és még sokan mások.
Nmerég szeretették meg velelm Zoránt akit azelött nem szerettem és a Demjént.
Öregszem.