Blázser Bozsók versei

És íme itt van újra már az ősz.
Lassan és szépen megszeptemberül
köröttünk s bennünk minden.
Hajunk és hitünk éppúgy megfakul,
ahogy a lelkünk facsarul az őszbe.
Nincs visszaút! A nyárba semmiképp:
múltunk növekszik, jövőnk elfogy.
Telünk talán még messze.
De hisz benn a nyárban
bőszen hittük az őszről ugyanezt!
S most itt a szeptember,
de ma még nem ereszt.
Megtart minket a kétségbeesésnek.
Mert napról napra kétségbeesünk.
Érezzük, látjuk, miként romlunk egyre,
de erőnk futja tán s kitart a vágy is,
élni, mi adatik még, szépen emberül,
míg köröttünk már a levelek hullnak,
s bennünk is minden megszeptemberül...


kabarécsütörtök
 
Földrengés, tűzvihar, orkán tépte házak,
Vízben álló földek, város, amit sár mos,
holtak ezrei a tévéhíradókban,
s tipp-topp bemondó, ki évek óta sármos.

Öngyilkos merénylők, ámokfutók, rémek
törnek be szobánkba örök harcot víván.
Könnyek árja ömlik, vér foly patakokba,
de ő csak "további" jó estéket kíván.

tanítatlan
 
E foglalkozás nem túl hálás,
gyakori a sok ...khm...hányás...
hogy nagydolgokról ne is beszéljünk,
azt hiszem, azzal is beérjük,
hogy lepedőt sűrűn cserélünk.
Sok a magatehetetlen beteg,
ki a nap minden szakában nővérért hebeg,
s mert e szakma nem túl vonzó,
ezért kevés a betegápoló.

selyemmajom
 
Nincs énnékem semmi bajom,
bal vállamon selyemmajom
ücsörög és banánt majszol,
feje búbján tetűt hajszol.
Olykor makog rekedt hangon,
fázik szegény itt a gangon.
Vágyik Amazóniába
selyemmajmok őshonába.

suszter
 
Éhes vagyok - szólt a béka
Kevés nekem e portéka,
mit a hínár kínál!
Mióta felment a vasúti sín ára
nem telik, csak snassz úti hínárra.
Silány világ!

tepertő
 
Nyílik már a krókusz odakünn a kertben
akkora a szára, mellé karót vertem.
Ha csepereg az eső menten alá állok,
minden csupa víz lesz, de én mégse ázok!
Varjúszerű méhek jönnek virágjára,
emberek garmada gyűlik csudájára.
Illatát megérzik hetedhét határon -
ez most egy mese csak, avagy egy lázálom?

szúrós
 
Van egy öreg ismerősöm, beceneve Kóró,
valamikor úgy vívott, mint a híres Zorró!
A sok vásott utcagyerek rettegett is Tőle,
Szúrós volt a nézése is, de főleg a tőre...

Sikereit elfeledték, nem törődnek véle
a családja rég elhagyta,azt sem tudják él-e?
Szomorú a tekintete, messzi múltba réved
-Miért is voltam olyan szúrós?-biz az ember téved...

alkotmány
 
Az alkotmány

“Itt az idő,most vagy soha “-írta rég egy nagy kollega,
és igaz volt minden szava.
Megint bajban van a haza,
az ország már omladozó,bomló,feslő,
a munka legyen a legelső,
hirdeti a Szél Kálmán terv.


Új eszme kell, új törvények, új jogok,
s ha jól sikerül, ígérem, hogy a végén
ujjongani is fogok.
Sok –sok pénz kell, mert az ország ebből épül
még akkor is ha a polgár időnként belekékül,
hirdeti a Szél Kálmán terv.


Dolgoznak is már a fiuk ezerrel,
élükön a “ kis nagy ember „ vezérrel.
Nem maradhat most már tovább
ez a megalázó,baloldali állapot,
ahol kis híján az emberek összes álla felkopott,
hirdeti a Szél Kálmán terv.



Szép az idő süt a nap, berobbant a tavasz mára,
új díszpolgár választásra készül ma a városháza.
Haynau, Jellasics, és Sztálin, lekerül a topról
jönnek új emberek középről vagy jobbról.
Lesz sok munka, nem tudom, hogy a fiuk győzik-e?
Díszpolgár lesz : Zámbó Árpi, Kiszel Tünde, Győzike?
hirdeti a Szél Kálmán terv./ vagy ezt nem is ? /


Ha nem elég a kétharmados győzelem,
beépülhet a tervükbe,egy-két frappáns új elem,
bár húsvét már jó közel van,nem lesz ez egy tákolmány,
születik egy,szebb és jobb,igazabb alkotmány
hirdeti a Szél Kálmán terv./ meg asszem ezt se /



Utóirat: Sok más ember meg azt mondja
lesz itten még sok baja- gondja, a
magyarnak,
mert –e tervben semmi sem új
bolond likból, bolond Szél fuj.

örökHagyó
 
Lehetsz talján, török vagy ógörög
kinek balján örökhagyó lődörög,
ha nem vagy bölcs és kellőn szerény -
pénzért nem kapható erény.

Állhat zsákszám lóvé, suska
oldaladon dögös fruska,
ember mégsem ettől leszel,
lehull álarc, omlik lepel,
s marad egy rút púpos törpe,
kinek nem csak hajlott háta görbe,
de minden tette, tekintete
azt sugallja herélt teve!

pereputty
 
A randi

Reggel érte a sokkhatás,
orrára nőtt egy pattanás.
Hatalmas lett és vált pirosra,
egész nap sírt is Piroska.

Csak barátnője vigasztalja,
nyoma sem lesz a randira,
de kétkedik a pereputtya,
hogy elmúlik e Piri pöttye?



ledér nyuszi
 
Alamuszi ledér nyuszi kínálgatja báját
ostobácska dőre csajszi ki rengeti a háját
Erkölcs semmi, modor nulla - de ego mint szálfa
ha nem lenne két tuskó lába orra égbe szállna.

sátorfa
 
ismerősök

Által néztem a networkre,hogy megnézzem mi áll itt,
akit rögtön megpillantok, hát nem más mint ebalint.
Ismerősnek bejelöllek,hisz Te is ismersz engem,
s szedem is a sátorfámat mert dolgozni kell mennem.

iwiw
 
"Annyi az ismerős egy házibuliban",
ez jut eszembe; a net már csak olyan,
facebook, iwiw, s ki tudja még,
hány helyen fordul meg a nép,
kit elfeledtél régen, egyből megtalál,
ismeretségek kötődnek, s "áll a bál".

barka
 
Husvétfa

*
Nyílik már az aranyeső, ki pattan a barka,
szökdécselő őzgidáknak billeg a kis farka.
Kicsi lányka fut feléjük, a ruhácskája tarka,
friss ,zsenge, füvecskével tele mindkét marka.


Ám, őzek, nyuszik résen vannak,szana-széjel futnak,
nem várják meg a leánykát,szednek ők maguknak.
A pici lány nem szomorú, csak cseppet csalódott,
hogy nem tudta megsimizni a nyuszi családot.



Egy pillanat és már múlik is az a csúnya bánat,
amint meglát egy békésen legelésző nyájat,
oda sétál s megsimogat egy-két kicsiny birkát,
majd összegyűjt és haza visz egy halom barkát.



Párnap múlva itt a Húsvét, s Ő locsolóit várja,
ezért kell a sok szép barka otthon a vázába.
Szépen festett hímes tojást akasztgat fel rája,
minden évben így pompázik az Ő húsvétfája.




Kellemes Húsvéti Ünnepeket !
 
Eljött hát a Húsvét, a tojások hímesek
verset eszkábálok, sutát, de rímeset.
A böjt után jó lesz sonkát falatozni,
esti lámpafénynél rejtvényt fellapozni.
Kellemes melegben ábrándozni szépen,
hogy nyulak és kecskék legelnek a réten.
Számuk tegnap öt volt, holnap tizenhárom,
talán el se hiszem, ha nem magam látom.
Ünnep ez nekik is, rítus, termékenység
állattenyésztőhöz illő tevékenység.
A pici család immár ezeregy főt számlál,
de igaz állatbarát e számtól se hátrál.
Buzgón épít ólat, karámot, ketrecet,
Megpihenni egy hónap múltán se lehet.
S mikor a mező már tarkállik, sőt tele
akkor döbben reá, bilibe ér keze.

tömjén
 
Oldal tetejére