Szerintetek egy bizonyos megelt kor utan ,nem nem mind1 mibe halunk meg ?? az unneplonkbe ,vagy a cigi mellekhatasatol ?? dohanyzom ,bar igyekzem masokat nem karositani ezert maganyosan kave cigi kint az udvaron 
)
)
Cigihez kapcsolodó minden
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" bgColor=#ffffff border=0><TBODY><TR><TD class=szoveg background=img/#FFFFFF.gif bgColor=#ffffff colSpan=2><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" bgColor=#ffffff border=0><TBODY><TR><TD colSpan=2>A dohányzás megvéd a Parkinson-kórtól? </TD></TR><TR><TD bgColor=#ffffff colSpan=2>
</TD></TR><TR><TD vAlign=bottom align=left>2006. augusztus 18. </TD><TD noWrap align=right colSpan=2>National Geographic Online </TD></TR></TBODY></TABLE>
Az eddig koporsószegnek nevezett cigaretta gyógyhatást is kifejthet nikotintartalmával – vélik amerikai tudósok, akik állatkísérleteikben azt tapasztalták: a nikotin megakadályozza annak az agyi idegcsoportnak a pusztulását, amelynek leépülését a Parkinson-kór előidézőjének tartják.
<!-- ASSIST BOX --><!-- hetilapos 0 - x,64,75,141,110,136,69,145,135,65,142,67,66,70,116,74,140,68,137,72,76,125,139,73,71,143,245,246,248,249,250, - x ,9, x p p - 0 --><!-- ASSIST BOX VEGE --></TD><TD>
</TD></TR><!-- HIRDETES --><TR><TD colSpan=4><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD></TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><!-- HIRDETES VEGE --><TR><TD width=2>
</TD><TD class=cikk_link colSpan=2>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 align=right border=0><!-- CIKK BOXOK --><!-- CIKK BOXOK VEGE --><TBODY><TR><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A Parkinson-kór az agy bizonyos területein – ma sem pontosan ismert okokból – bekövetkező idegsejtpusztulás miatt kialakuló betegség. Jellemzői: remegés, maszkszerű arc, lelassult, csoszogó mozgás, egyensúlyzavar. A Parkinson-kór általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám újabban egyre többen betegszenek meg 40. életévük betöltése előtt. A dopamintermelő sejtek hiánya okozta betegségben jelenleg mintegy ötmillió ember szenved világszerte.
A mostani, állatokkal végzett kísérletsorozat alapján úgy tűnik, a nikotin védő hatást fejt ki a Parkinson-kór által megkárosított agyi struktúráknál. Ennek nyomán immár érthető lenne, hogy ez a betegség miért sújtja kevésbé a dohányosokat, mint a nemdohányzókat. A betegség ugyanis a nemdohányzók között kétszer gyakoribb, mint a dohányosok körében – olvasható a Journal of Neurochemistry című tudományos szaklap internetes kiadásában.
A beszámoló szerint egy kaliforniai kutatóintézet tudósai különleges, a Parkinson-kór hatásait utánzó, azaz az agyi funkciók fokozatos elvesztését előidéző vegyületet (MPTP) adtak be a kísérleti állatoknak, majd ez utóbbiak egy része hat hónapon át rendszeresen nikotint kapott. A kísérletsorozat végén a kutatók azt tapasztalták, hogy a nikotinnal kezelt állatok agyában 25 százalékkal kevesebb kár keletkezett, mint a szintén MPTP-vel károsított, de nikotint nem kapó társaiknál.
Egyelőre ugyan óvakodnak a kutatók, hogy kifejezetten javasolják a dohányzást az embereknek (már csak azért sem, mert köztudott a vegyület káros – akár tüdőrákot is okozó – hatása), ám azt hasznosnak tartanák, ha alaposabban megvizsgálnák, még milyen területeken lehetne felhasználni a közismert vegyületet orvosi célokra.
Érdekesség, hogy más vizsgálatok kimutatták, hogy a kávé és az extrém sportok szintén védelmet jelentenek a Parkinson-kór kialakulásában.
Az eddig koporsószegnek nevezett cigaretta gyógyhatást is kifejthet nikotintartalmával – vélik amerikai tudósok, akik állatkísérleteikben azt tapasztalták: a nikotin megakadályozza annak az agyi idegcsoportnak a pusztulását, amelynek leépülését a Parkinson-kór előidézőjének tartják.
<!-- ASSIST BOX --><!-- hetilapos 0 - x,64,75,141,110,136,69,145,135,65,142,67,66,70,116,74,140,68,137,72,76,125,139,73,71,143,245,246,248,249,250, - x ,9, x p p - 0 --><!-- ASSIST BOX VEGE --></TD><TD>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 align=right border=0><!-- CIKK BOXOK --><!-- CIKK BOXOK VEGE --><TBODY><TR><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A Parkinson-kór az agy bizonyos területein – ma sem pontosan ismert okokból – bekövetkező idegsejtpusztulás miatt kialakuló betegség. Jellemzői: remegés, maszkszerű arc, lelassult, csoszogó mozgás, egyensúlyzavar. A Parkinson-kór általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám újabban egyre többen betegszenek meg 40. életévük betöltése előtt. A dopamintermelő sejtek hiánya okozta betegségben jelenleg mintegy ötmillió ember szenved világszerte.
A mostani, állatokkal végzett kísérletsorozat alapján úgy tűnik, a nikotin védő hatást fejt ki a Parkinson-kór által megkárosított agyi struktúráknál. Ennek nyomán immár érthető lenne, hogy ez a betegség miért sújtja kevésbé a dohányosokat, mint a nemdohányzókat. A betegség ugyanis a nemdohányzók között kétszer gyakoribb, mint a dohányosok körében – olvasható a Journal of Neurochemistry című tudományos szaklap internetes kiadásában.
A beszámoló szerint egy kaliforniai kutatóintézet tudósai különleges, a Parkinson-kór hatásait utánzó, azaz az agyi funkciók fokozatos elvesztését előidéző vegyületet (MPTP) adtak be a kísérleti állatoknak, majd ez utóbbiak egy része hat hónapon át rendszeresen nikotint kapott. A kísérletsorozat végén a kutatók azt tapasztalták, hogy a nikotinnal kezelt állatok agyában 25 százalékkal kevesebb kár keletkezett, mint a szintén MPTP-vel károsított, de nikotint nem kapó társaiknál.
Egyelőre ugyan óvakodnak a kutatók, hogy kifejezetten javasolják a dohányzást az embereknek (már csak azért sem, mert köztudott a vegyület káros – akár tüdőrákot is okozó – hatása), ám azt hasznosnak tartanák, ha alaposabban megvizsgálnák, még milyen területeken lehetne felhasználni a közismert vegyületet orvosi célokra.
Érdekesség, hogy más vizsgálatok kimutatták, hogy a kávé és az extrém sportok szintén védelmet jelentenek a Parkinson-kór kialakulásában.
A témával kapcsolatban egy oldal: www.cikiacigi.hu
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=bottom width=370>Miért dohányzunk?
rászokás és a függővé válás
</TD><TD align=right width=88>
</TD></TR><TR><TD class=article_field align=right colSpan=2>1/2. oldal
</TD></TR><TR><TD colSpan=2>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD bgColor=#f2f4ef><SHORT>A nikotin gyorsan ölő sejtméreg voltát ügyesen tudja feledtetni, amikor báránybőrbe bújt farkasként, dohányzás formájában a lassú öldöklést választja. Nézzünk kicsit a körmére, milyen trükkel tudja behálózni áldozatait.</SHORT>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD width=10> </TD><TD width="100%">A nikotin viselt dolgai
Derűre ború - függetlenségből függőség
Miért és hogy szokik rá az ember a cigarettára?
Rászokottak és leszokottak itthon
Késő bánat, ebgondolat?
</TD></TR></TBODY></TABLE><CENTER><SCRIPT src="http://u3.hazipatika.com/content/s.js" type=text/javascript></SCRIPT><SCRIPT language=JavaScript src="http://u3.hazipatika.com/a?t=h;r=282227914;o=11;n=;l0=HP;l1=articles;l2=20040329144506;d0=345" type=text/javascript></SCRIPT><NOSCRIPT>
</NOSCRIPT></CENTER>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=articles_text>A nikotin viselt dolgai
A cigarettafüstben a szervezet számára közömbös anyagokon kívül, csak a káros összetevők között legalább 2-4000 vegyületet szoktak felsorolni. A függőséget egyetlen anyag, a nikotin okozza, amely a dohánynövény fő alkaloidája. A növény nikotintartalma 0,5-7% fajtától, termőhelytől és időjárástól függően. A nikotint a szervezet a teljes testfelületen könnyen fel tudja venni - a dohányzással a légutakon keresztül bejuttatott nikotin ennek csak egyik lehetséges formája - , és ha már bejutott a szervezetbe, a vérben oldódva gyorsan el tud jutni annak bármely pontjára. Mivel minden további nélkül át tud jutnia vér-agy gáton is, semmi sem állja útját, hogy a központi idegrendszerbe is elszállítódjon. Itt az acetil-kolin nevű idegi hírvivő molekuláknak készült receptorokhoz kötődik, elfoglalva az acetil-kolin molekulák helyét.
Az eredeti hírvivőhöz hasonlóan az idegsejteket jeltovábbításra készteti. Csakhogy olyankor, amikor a szervezet ezt magától nem tette volna. A másik különbség abból adódik, hogy a nikotin nem a szervezet saját anyaga. A saját hírvivő molekulákat, miután ingerület kiváltó feladatukat ellátták, az idegrendszerben lévő enzimek - jelen esetben az acetil-kolin-észteráz - elbontja. A nikotint viszont nem, így az idegsejtek nem tudnak az ingerületi állapot után regenerálódni.
A nikotin, mivel az idegrendszer tele van acetil-kolin-receptorokkal, annak több pontján is hat, többek között az agykéregre is; az ember megélénkül, jobban tud figyelni, javul koncentrálóképessége, rövid távú emlékezete is jobb lesz. Bár az is igaz, hogyha a nikotin dohányzással jut a szervezetbe, ezt a pozitív hatást mérsékli a párhuzamosan okozott oxigénhiány.
Derűre ború - függetlenségből függőség
A nikotinbevitel utáni felélénkülés csak átmeneti, amit szükségszerűen egy nyomottabb, tompább állapot követ. Ez egyrészt abból a már említett jelenségből fakad, hogy az idegsejtek tovább vannak ingerületi állapotra késztetve, és nem tudnak regenerálódni, másrészt, ha a szervezet saját, jól bevált hírvivő anyagával szeretne valamit elérni, nem tudja, mert a neki készített receptorokat még mindig a nikotin-molekulák foglalják el.
A nikotinbevitel után mintegy két órával a nikotin lassan lebomlik és kiürül a testből, a szervezet visszatér eredeti átlagos, sőt kissé nyomott állapotába, ami természetesen nem olyan kellemes, mint az élénkség. Ekkor kézenfekvőnek tűnik a megoldás; újabb nikotinadagot kell bejuttatni. A dohányzónak jól esne egy szál cigaretta.
Ehhez jön, hogy a nikotin a középagyban a dopamin hírvivő számára "készült" receptorokhoz is köt, aminek hosszú távon bizonyítottan szerepe van a dohányzó ember magatartásának megváltozásában. A rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy megszaporodik a nikotin-receptorok száma, amiből logikusan következik, hogy a szervezet "nikotin-centrikusabb" életre rendezkedett be. A függőség - dependencia - lényegében hasonlít a kokain és heroin által kialakítotthoz, testi és lelki okai is vannak. A lelki adottságok hajlamosíthatnak a szokásra, ami testi függőséget alakíthat ki. A függő szervezet a lelki működéseket is befolyásolja, amelyekkel, ha előbb nem, a leszokási kísérletek idején kell szembesülni.
A dohányzás hosszabb kimaradása a központi idegrendszer működésében olyan változásokat eredményez, melynek jelei a nikotinmegvonási tünetek: szorongás, frusztráció, dühösség, koncentrálóképesség zavara, étvágyfokozódás, testsúlygyarapodás, nyugtalanság.
A szervezetben az agyon kívül is sok helyen fordulnak elő acetil-kolin receptorok, ezzel magyarázható, hogy a nikotin nagyon sokféle reakciót vált ki a szervezetből, de ezekről a káros hatások és a betegségek tárgyalásánál fogunk szólni.
Miért és hogy szokik rá az ember a cigarettára?
Senki nem szánt szándékkal. Az élénkítő, stimuláló hatás természetesen kívánatos lehetne, de általában nem ez készteti a fiatalokat a kipróbálásra. Az első szál cigarettákat kíváncsiságból, próbaképpen, valamilyen program, társasági esemény kapcsán szívja el az ember. A fiataloknál sokszor a csapatszellem követeli meg, és a felnőttesség kelléke. Sok nem dohányzó ember számára nem véletlenül rejtély, hogyan lehet valaki egy olyan szer kötelékében, aminek fogyasztása annyi kellemetlenséggel jár együtt. A dohányosok is megerősíthetik, hogy első füstöléseik először inkább rosszulléttel fejfájással, hányingerrel, mint valóban jó közérzettel járt. Még mielőtt az agyi oxigénhiány fejfájást okozna, a nikotin máris hat vegetatív működésekre, és émelygést, hányást okoz. Igaz vannak olyanok is, akiknek meg se kottyan az első cigaretta, de ez a ritkábbik eset. Sajnos a nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet, és elmarad a rosszullét. Így aki az első néhányat "hősiesen" kibírja - és ehhez kell sokszor a barátok vagy közösség késztetése, netán nyomása - megtapasztalhatja azt is, ami a dohányzásban jónak tűnik, az élénkítést, kiegyensúlyozottságot.
A folyamatos dohányzásnak köszönhető tartós hatásra talán jobban rá vannak utalva, akik valamiért eleve kevésbé tudják kezelni konfliktusokat, alkatilag vagy életük alakulása miatt hajlamosabbak a rossz hangulatra.
Rászokottak és leszokottak itthon
Bár a magyar lakosság világviszonylatban nagyon jól informált a dohányzás káros hatásairól, sokkal elnézőbbek vagyunk mind a dohányzással, mind a dohányzókkal szemben, mint a hasonló tudással rendelkező fejlett országok lakói. Összességében nemigen akar csökkenni a dohányzók száma Magyarországon. Legalábbis a Magyar Gallup Intézet 2000-ben közzétett felmérése szerint 1995 és 2000 között nem volt változás, csak az arányok változtak.
Eltűnt a korábban jellemző nemek közötti különbség, és több a fiatalon rászokó dohányos. Ráadásul ők sokkal korábban szoknak rá, mint a mostani középkorú vagy idős korosztály, akik fiatal felnőttkorban, 18-22 évesen kezdtek füstölni. Ma nem ritka, hogy serdülő-, sőt gyerekkorban kezdenek el dohányozni.
A felnőtt lakosságnak egyharmada füstöl, a 30 évnél fiatalabbaknak viszont a 41 százaléka dohányzik - derül ki a statisztikából.
"Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centres for Disease Control and Prevention (CDC) által nemzetközileg koordinált világméretű dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey) legfrissebb reprezentatív magyarországi adatai szerint (Németh, 2003) a 13-16 éves fiataloknak 70.7%-a már próbálkozott dohányzással, és több mint egyharmaduk (33.5%) legalább havi rendszerességgel jelenleg is dohányzik." - írja Somogyi Mónika az óvodai dohányzásmegelőző programról szóló munkájában
</TD></TR></TBODY></TABLE>Késő bánat, ebgondolat?
A felmérésekből az is látszik, hogy idősödve a dohányosok mind nagyobb része, 70 százaléka szabadulna meg szenvedélyétől. Amíg nem tettek ezért igazi erőfeszítéseket, elég optimistán ítélik meg a helyzetet, és úgy gondolják, könnyen menne. A valóság viszont az, hogy az erős dohányosok csak egy részének sikerül a leszokás, módszertől és akaraterőtől függően 30-60% tudja abbahagyni.
A nikotin trükkje tehát sajnos beválik. Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk. 30 év alatt 10 hellyel kerültünk előre. Kontinensünkön Magyarországon halnak meg legtöbben tüdőrákban és krónikus hörghurut és tüdőtágulat következtében. A dohányzással szintén összefüggő szív-érrendszeri halálozásban a 6. helyen állunk. Minden ötödik ember, évente 35 ezer fő hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként. A KSH adatai szerint 20 percenként veszítjük el egy honfitársunkat dohányzás miatt.
Minden bizonnyal azoknak van igaza, akik saját tapasztalataik alapján mondják, hogy még egyszer nem indulnának el a rászokás csalóka útján. Márpedig így vélekedik a dohányosok 78%-a.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
rászokás és a függővé válás
</TD><TD align=right width=88>
</TD></TR><TR><TD class=article_field align=right colSpan=2>1/2. oldal
</TD></TR><TR><TD colSpan=2>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD bgColor=#f2f4ef><SHORT>A nikotin gyorsan ölő sejtméreg voltát ügyesen tudja feledtetni, amikor báránybőrbe bújt farkasként, dohányzás formájában a lassú öldöklést választja. Nézzünk kicsit a körmére, milyen trükkel tudja behálózni áldozatait.</SHORT>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD width=10> </TD><TD width="100%">A nikotin viselt dolgai
Derűre ború - függetlenségből függőség
Miért és hogy szokik rá az ember a cigarettára?
Rászokottak és leszokottak itthon
Késő bánat, ebgondolat?
</TD></TR></TBODY></TABLE><CENTER><SCRIPT src="http://u3.hazipatika.com/content/s.js" type=text/javascript></SCRIPT><SCRIPT language=JavaScript src="http://u3.hazipatika.com/a?t=h;r=282227914;o=11;n=;l0=HP;l1=articles;l2=20040329144506;d0=345" type=text/javascript></SCRIPT><NOSCRIPT>
</NOSCRIPT></CENTER>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=articles_text>A nikotin viselt dolgai
Az eredeti hírvivőhöz hasonlóan az idegsejteket jeltovábbításra készteti. Csakhogy olyankor, amikor a szervezet ezt magától nem tette volna. A másik különbség abból adódik, hogy a nikotin nem a szervezet saját anyaga. A saját hírvivő molekulákat, miután ingerület kiváltó feladatukat ellátták, az idegrendszerben lévő enzimek - jelen esetben az acetil-kolin-észteráz - elbontja. A nikotint viszont nem, így az idegsejtek nem tudnak az ingerületi állapot után regenerálódni.
A nikotin, mivel az idegrendszer tele van acetil-kolin-receptorokkal, annak több pontján is hat, többek között az agykéregre is; az ember megélénkül, jobban tud figyelni, javul koncentrálóképessége, rövid távú emlékezete is jobb lesz. Bár az is igaz, hogyha a nikotin dohányzással jut a szervezetbe, ezt a pozitív hatást mérsékli a párhuzamosan okozott oxigénhiány.
Derűre ború - függetlenségből függőség
A nikotinbevitel utáni felélénkülés csak átmeneti, amit szükségszerűen egy nyomottabb, tompább állapot követ. Ez egyrészt abból a már említett jelenségből fakad, hogy az idegsejtek tovább vannak ingerületi állapotra késztetve, és nem tudnak regenerálódni, másrészt, ha a szervezet saját, jól bevált hírvivő anyagával szeretne valamit elérni, nem tudja, mert a neki készített receptorokat még mindig a nikotin-molekulák foglalják el.
A nikotinbevitel után mintegy két órával a nikotin lassan lebomlik és kiürül a testből, a szervezet visszatér eredeti átlagos, sőt kissé nyomott állapotába, ami természetesen nem olyan kellemes, mint az élénkség. Ekkor kézenfekvőnek tűnik a megoldás; újabb nikotinadagot kell bejuttatni. A dohányzónak jól esne egy szál cigaretta.
Ehhez jön, hogy a nikotin a középagyban a dopamin hírvivő számára "készült" receptorokhoz is köt, aminek hosszú távon bizonyítottan szerepe van a dohányzó ember magatartásának megváltozásában. A rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy megszaporodik a nikotin-receptorok száma, amiből logikusan következik, hogy a szervezet "nikotin-centrikusabb" életre rendezkedett be. A függőség - dependencia - lényegében hasonlít a kokain és heroin által kialakítotthoz, testi és lelki okai is vannak. A lelki adottságok hajlamosíthatnak a szokásra, ami testi függőséget alakíthat ki. A függő szervezet a lelki működéseket is befolyásolja, amelyekkel, ha előbb nem, a leszokási kísérletek idején kell szembesülni.
A dohányzás hosszabb kimaradása a központi idegrendszer működésében olyan változásokat eredményez, melynek jelei a nikotinmegvonási tünetek: szorongás, frusztráció, dühösség, koncentrálóképesség zavara, étvágyfokozódás, testsúlygyarapodás, nyugtalanság.
A szervezetben az agyon kívül is sok helyen fordulnak elő acetil-kolin receptorok, ezzel magyarázható, hogy a nikotin nagyon sokféle reakciót vált ki a szervezetből, de ezekről a káros hatások és a betegségek tárgyalásánál fogunk szólni.
Miért és hogy szokik rá az ember a cigarettára?
Senki nem szánt szándékkal. Az élénkítő, stimuláló hatás természetesen kívánatos lehetne, de általában nem ez készteti a fiatalokat a kipróbálásra. Az első szál cigarettákat kíváncsiságból, próbaképpen, valamilyen program, társasági esemény kapcsán szívja el az ember. A fiataloknál sokszor a csapatszellem követeli meg, és a felnőttesség kelléke. Sok nem dohányzó ember számára nem véletlenül rejtély, hogyan lehet valaki egy olyan szer kötelékében, aminek fogyasztása annyi kellemetlenséggel jár együtt. A dohányosok is megerősíthetik, hogy első füstöléseik először inkább rosszulléttel fejfájással, hányingerrel, mint valóban jó közérzettel járt. Még mielőtt az agyi oxigénhiány fejfájást okozna, a nikotin máris hat vegetatív működésekre, és émelygést, hányást okoz. Igaz vannak olyanok is, akiknek meg se kottyan az első cigaretta, de ez a ritkábbik eset. Sajnos a nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet, és elmarad a rosszullét. Így aki az első néhányat "hősiesen" kibírja - és ehhez kell sokszor a barátok vagy közösség késztetése, netán nyomása - megtapasztalhatja azt is, ami a dohányzásban jónak tűnik, az élénkítést, kiegyensúlyozottságot.
A folyamatos dohányzásnak köszönhető tartós hatásra talán jobban rá vannak utalva, akik valamiért eleve kevésbé tudják kezelni konfliktusokat, alkatilag vagy életük alakulása miatt hajlamosabbak a rossz hangulatra.
Rászokottak és leszokottak itthon
Bár a magyar lakosság világviszonylatban nagyon jól informált a dohányzás káros hatásairól, sokkal elnézőbbek vagyunk mind a dohányzással, mind a dohányzókkal szemben, mint a hasonló tudással rendelkező fejlett országok lakói. Összességében nemigen akar csökkenni a dohányzók száma Magyarországon. Legalábbis a Magyar Gallup Intézet 2000-ben közzétett felmérése szerint 1995 és 2000 között nem volt változás, csak az arányok változtak.
Eltűnt a korábban jellemző nemek közötti különbség, és több a fiatalon rászokó dohányos. Ráadásul ők sokkal korábban szoknak rá, mint a mostani középkorú vagy idős korosztály, akik fiatal felnőttkorban, 18-22 évesen kezdtek füstölni. Ma nem ritka, hogy serdülő-, sőt gyerekkorban kezdenek el dohányozni.
A felnőtt lakosságnak egyharmada füstöl, a 30 évnél fiatalabbaknak viszont a 41 százaléka dohányzik - derül ki a statisztikából.
"Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centres for Disease Control and Prevention (CDC) által nemzetközileg koordinált világméretű dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey) legfrissebb reprezentatív magyarországi adatai szerint (Németh, 2003) a 13-16 éves fiataloknak 70.7%-a már próbálkozott dohányzással, és több mint egyharmaduk (33.5%) legalább havi rendszerességgel jelenleg is dohányzik." - írja Somogyi Mónika az óvodai dohányzásmegelőző programról szóló munkájában
</TD></TR></TBODY></TABLE>Késő bánat, ebgondolat?
A felmérésekből az is látszik, hogy idősödve a dohányosok mind nagyobb része, 70 százaléka szabadulna meg szenvedélyétől. Amíg nem tettek ezért igazi erőfeszítéseket, elég optimistán ítélik meg a helyzetet, és úgy gondolják, könnyen menne. A valóság viszont az, hogy az erős dohányosok csak egy részének sikerül a leszokás, módszertől és akaraterőtől függően 30-60% tudja abbahagyni.
A nikotin trükkje tehát sajnos beválik. Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk. 30 év alatt 10 hellyel kerültünk előre. Kontinensünkön Magyarországon halnak meg legtöbben tüdőrákban és krónikus hörghurut és tüdőtágulat következtében. A dohányzással szintén összefüggő szív-érrendszeri halálozásban a 6. helyen állunk. Minden ötödik ember, évente 35 ezer fő hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként. A KSH adatai szerint 20 percenként veszítjük el egy honfitársunkat dohányzás miatt.
Minden bizonnyal azoknak van igaza, akik saját tapasztalataik alapján mondják, hogy még egyszer nem indulnának el a rászokás csalóka útján. Márpedig így vélekedik a dohányosok 78%-a.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
sziasztok!
Én több mint 2 éve szoktam le. Azt megelőzően 6 évig dohányoztam. Egy jó darabig nem is akartam leszokni, mert valahogyan mindig is szerettem dohányozni. Naponta kb 15 szálat szívtam. A végére viszont a mellékhatásokból elegem lett. Gyakrabban fájt a torkom, rengeteget köhögtem, és maga a "rabság" is idegesített. Bosszantott, hogy nem tudtam egy helyen eltölteni egy óránál többet, mert mindig kicsalogatott a dohányzás iránti vágy. Szóval maga ez a közhelyes függőség, ami már a végére agyamra ment. A leszokásom első 3 napja pokol volt, főleg lefekvés előtt, de utána jóval könnyebb. Majd aztán pár nap mulva élveztem, hogy este tiszta torokkal tudtam lefeküdni, és hogy újra ízeket és illatokat tudtam felfedezni. Na meg a cigiszagom is elmúlt. A reggeli kávé ma sem marad el, és alkalmanként az alkohol is jelen van, de már cigi nélkül. Leszokásomhoz én is csak az ismert szabályt tudtam alkalmazni: Innentől kezdve SOHA nem szabad rágyújtani.
Én több mint 2 éve szoktam le. Azt megelőzően 6 évig dohányoztam. Egy jó darabig nem is akartam leszokni, mert valahogyan mindig is szerettem dohányozni. Naponta kb 15 szálat szívtam. A végére viszont a mellékhatásokból elegem lett. Gyakrabban fájt a torkom, rengeteget köhögtem, és maga a "rabság" is idegesített. Bosszantott, hogy nem tudtam egy helyen eltölteni egy óránál többet, mert mindig kicsalogatott a dohányzás iránti vágy. Szóval maga ez a közhelyes függőség, ami már a végére agyamra ment. A leszokásom első 3 napja pokol volt, főleg lefekvés előtt, de utána jóval könnyebb. Majd aztán pár nap mulva élveztem, hogy este tiszta torokkal tudtam lefeküdni, és hogy újra ízeket és illatokat tudtam felfedezni. Na meg a cigiszagom is elmúlt. A reggeli kávé ma sem marad el, és alkalmanként az alkohol is jelen van, de már cigi nélkül. Leszokásomhoz én is csak az ismert szabályt tudtam alkalmazni: Innentől kezdve SOHA nem szabad rágyújtani.
Helló Bagósok,sziasztok Antik!
Én 9 év aktív cigizés után, hirtelen felindulásból mentem el "kisüttetni" magamból a dohányzás emlékét, immáron másfél éve. Calvanhoz hasonlóan én is szerettem füstölést és a járulékos dolgokat-kávé, elvonulás stb.-, eszembe sem volt letenni a cigit. Nem bánom, hogy mégis megtettem. Senkit nem akarok győzködni, hogy csatlakozzon+más okosságok, szerintem eléggé felnőtt itt mindenki a saját döntéseihez. Bírálni sem akarom a "füstölgőket",hisz nem olyan régen én is Közétek tartoztam és ez akkor JÓ volt. Egy dologgal viszont nem értek egyet és ez a média által festett kép a Dohányosokról,illetve a különböző megszorítások a Bagósokkal szemben. Mintha köztörvényes bűnözők lennének, akik rágyújtanak valaha is! Persze aláírom, tanuljuk meg a kultúrált dohányzás elemeit és viselkedésformáját.
De a döntés akkor is az egyéné kell legyen.
Másrészt viszont szerintem az alkohol legalább akkora, ha nem nagyobb károkat okoz az egyén egészségi, fiziológiai állapotában és a családja körében!!! Gondoljunk csak bele:szerintetek hány dohányos zavargatta fejszével a családját, gyermekeit,amiért elfogyott a cigije,vagy túl sokat bagózott aznap??? És aki rendszeresen ezt teszi a "szeretteivel",vajon a cigaretta miatt művel ilyet? Kétlem, de ha tudtok ilyenről, lécci osszátok meg velem!
Én 9 év aktív cigizés után, hirtelen felindulásból mentem el "kisüttetni" magamból a dohányzás emlékét, immáron másfél éve. Calvanhoz hasonlóan én is szerettem füstölést és a járulékos dolgokat-kávé, elvonulás stb.-, eszembe sem volt letenni a cigit. Nem bánom, hogy mégis megtettem. Senkit nem akarok győzködni, hogy csatlakozzon+más okosságok, szerintem eléggé felnőtt itt mindenki a saját döntéseihez. Bírálni sem akarom a "füstölgőket",hisz nem olyan régen én is Közétek tartoztam és ez akkor JÓ volt. Egy dologgal viszont nem értek egyet és ez a média által festett kép a Dohányosokról,illetve a különböző megszorítások a Bagósokkal szemben. Mintha köztörvényes bűnözők lennének, akik rágyújtanak valaha is! Persze aláírom, tanuljuk meg a kultúrált dohányzás elemeit és viselkedésformáját.
De a döntés akkor is az egyéné kell legyen.
Másrészt viszont szerintem az alkohol legalább akkora, ha nem nagyobb károkat okoz az egyén egészségi, fiziológiai állapotában és a családja körében!!! Gondoljunk csak bele:szerintetek hány dohányos zavargatta fejszével a családját, gyermekeit,amiért elfogyott a cigije,vagy túl sokat bagózott aznap??? És aki rendszeresen ezt teszi a "szeretteivel",vajon a cigaretta miatt művel ilyet? Kétlem, de ha tudtok ilyenről, lécci osszátok meg velem!
:656: :..:
A témával kapcsolatban egy oldal: www.cikiacigi.hu
köszi a jó tippet,40 évi füstöles után én is megpróbálom...
üdv;king47
aza dühitő,hogy meglehet csinálni!
apukám 40 év után,napi 2 dobozzal szivott és egy infarktus után egyik napról a másikra lerakta.
Erős akaratattal gondolom meglehet tenni,csak vannak külömböző streszhelyzetek melyek gátolják. pl.napi 12 óra a mentőautóban,intőt hoz a gyerek az iskolából,kevés a "konyhapénz",stb...
Mindenesetre ÉN megpróbálom!
(ez év végéig)
Én nagyon szoritok neked hogy sikerüljön.
Amikor terhes voltam a két lánnyal simán leálltam.Most nem megy.
Nem szülökmég egy babát!
a CIGI !
Szép jó estét MINDENKINEK!
Elnézést a majd' egy hónapos kihagyásért,de rengeteg teendőm akadt.Akadt?Jöttek sorban.
És közben a cigi maradt!Nagyon nehéz leszokni róla.Ugyan a napi 2 csomag lecsökkent 10-15 szálra,de tovább nem megy!
Egy jó tippet megköszönnék.
Szép jó estét MINDENKINEK!
Elnézést a majd' egy hónapos kihagyásért,de rengeteg teendőm akadt.Akadt?Jöttek sorban.
És közben a cigi maradt!Nagyon nehéz leszokni róla.Ugyan a napi 2 csomag lecsökkent 10-15 szálra,de tovább nem megy!
Egy jó tippet megköszönnék.
C
csocsike
Vendég
Nem tudok segiteni, en is anyit szivok
Ne nyugodj meg. Semmi bizonyitek nincs arra, hogy Csocsike eletvitele kovetendo pelda lenne.
Nikotintapasz. Csokkenti a fizikai elvonasi tuneteket, amig te raersz a szokasrol lemondani. Majd lassan el lehet vonni a nikotint, aztan mar csak ugy 1 ev, amig az idonkenti szandek is eltunik, 2 ev utan mar siman el lehet pukkantani egy-egy kubai szivart a visszaeses veszelye nelkul. En lancdohanyos voltam. Volt harom k. rossz honapom a leszokassal, de megerte.
Nikotintapasz. Csokkenti a fizikai elvonasi tuneteket, amig te raersz a szokasrol lemondani. Majd lassan el lehet vonni a nikotint, aztan mar csak ugy 1 ev, amig az idonkenti szandek is eltunik, 2 ev utan mar siman el lehet pukkantani egy-egy kubai szivart a visszaeses veszelye nelkul. En lancdohanyos voltam. Volt harom k. rossz honapom a leszokassal, de megerte.
C
csocsike
Vendég
Ne nyugodj meg. Semmi bizonyitek nincs arra, hogy Csocsike eletvitele kovetendo pelda lenne.
Nikotintapasz. Csokkenti a fizikai elvonasi tuneteket, amig te raersz a szokasrol lemondani. Majd lassan el lehet vonni a nikotint, aztan mar csak ugy 1 ev, amig az idonkenti szandek is eltunik, 2 ev utan mar siman el lehet pukkantani egy-egy kubai szivart a visszaeses veszelye nelkul. En lancdohanyos voltam. Volt harom k. rossz honapom a leszokassal, de megerte.
Rezso, az en eletvitelem nem kovetendo ebben igazad van. Sot. Egyesek szerint a vilag nyolcadik csodaja ,. hogy elek, es tapasztalt boncnokok is elszornyedve nezik a leleteimet. Tobb megoldas van. Ne gyujts ra, forditva gyujts ra, ne tudozd le. Egyebkent mar tobszor leszoktam , evekig nem gyujtottam ra. Aztan a nok, mert minden a nok miatt tortenik, megint elkezdtem. nem tudozom le, igy nem tudo hanem torok rakot kapok. Sokkal gusztusossabb
Hasonló témák
