Trump akkora pofont adott a kínai tech vállalatnak, hogy majdnem a Fortnite adta a másikat

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön írta alá azt az elnöki rendeletet, amely lényegében betiltja a két nagyobb kínai tech vállalat működését az USA-ban.

A „betiltás” szót persze némileg tágan kell értelmezni, hiszen ahogy már írtuk, az amerikai elnök ezt nem teheti meg. Megteheti viszont, hogy megtiltja bármely amerikai cégnek vagy magánszemélynek, hogy ezekkel a vállalatokkal kereskedjenek – pontosan ez is történt az elnöki rendelettel.

A tiltás 45 napon belül lép életbe.

Egy nap, két rendelet
Az elnöki rendelet szövege szerint a Kínai Népköztársaság által fejlesztett és birtokolt applikációk terjedése az Egyesült Államokban veszélyezteti az USA külpolitikáját, nemzetvédelmét, valamint a gazdaságát is. Ennek szellemében kapta a korlátozást a kínai ByteDance, a TikTok működtetője órákkal azután, hogy a népszerű videóalkalmazás használatát az USA Szenátusa megtiltotta a kormányzati gépeken.

Mindez azt jelenti például, hogy sem az Apple, sem pedig a Google nem szerepeltetheti a TikTokot a boltjaiban.

A ByteDance-szel kapcsolatos rendelet azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Még aznap ugyanis született egy másik, hasonló rendelet, amely a kínai tech óriást, a Tencentet korlátozta hasonló módon. A gond ezzel az volt, hogy a Tencent nem csak azt az üzenetküldő alkalmazást, a WeChatet tarja fenn, amit Trump valószínűleg meg kívánt célozni, hanem komoly érdekeltséggel rendelkezik több nagy amerikai cégben, elsősorban videojátékokat forgalmazó vállalatokban.

Tencent: a kínai Facebook és a világ összes játékvállalata egyben
A szóban forgó WeChat üzenetküldő alkalmazást elsősorban a kínai diaszpóra használja az USA-ban – az Amerikában tanuló diákok például ezen keresztül tartják a kapcsolatot a Kínában maradt családtagjaikkal. A WeChat Kínán belüli változata, a szintén a Tencent által működtetett Weixin pedig hatalmas népszerűségre tett szert az ázsiai országban. A Weixin szolgáltatások széles skáláját kínálja az üzenetküldésen felül, akár pénzküldési lehetőséget is.

Ennek megfelelően a sencseni székhelyű Tencent Kína egyik óriáscége. A Weixint napi szinten kínaiak százmillió használják a képmegosztáson keresztül az ételrendelésig szinte bármire. A vállalat márciusi jelentése szerint a Weixin és a WeChat összesített, aktív felhasználói bázisa közel 1,2 milliárd felhasználót tett ki. Összehasonlításként: a Facebooknak 2020 első negyedévében volt 2,6 milliárd aktív felhasználója az egész világon.

Ám a Tencent nem csak a WeChatet működteti, hanem – bár ezt aránylag kevesen tudják – bevételei alapján ez a világ legnagyobb videójátékokkal foglalkozó vállalata a Newzoo piacelemző szerint. A cég nem csak saját mobiltelefonos játékokat árusít, de komoly érdekeltségei vannak piacvezető amerikai vállalatokban.

A borzasztó népszerű League of Legends-et és az éppen felfutó Valorant tulajdonló Riot Gamest például tokkal vonóval a Tencent tulajdonolja. De a kínai gigászé az Epic Games 40 százaléka. Az Epic Games adja ki a pénznyomdának számító Fortnite-ot, és a rengeteg szoftver által használt Unreal Engine-t is. Ám még ezeken felül is rendelkeznek tulajdoni részekkel kisebb és nagyobb vállalatokban, például a Tencenté az Activision Blizzard (Call of Duty, Overwatch) 5 százaléka is.

A Tencent ezeken felül Kína legnagyobb felhő-szolgaltatást kínáló vállalata, de akad érdekeltsége a zene streamingben is (Tencent Music – ezt a Wall Streeten is jegyzik), sőt videó-stream felületete is van, sőt épp mostanság álltak elő egy olyan, rövidebb videók megosztására alkalmas applikációval, amellyel épp a TikTok babérjaira törnek. A csütörtöki hír pedig nem tett ugyan jót a Tencent árfolyamának, de éves szinten a részvények így is 40 százalékot emelkedtek. A Tencent teljes értékét 650 milliárd dollárra becslik, ami duplája például a Netflix értékének.

A TikTok után a Fortnite is megy a levesbe?
A probléma tehát az volt az elnöki rendelettel, hogy bár a WeChatet célozta, a nem egyértelmű szövegezés miatt azt akár úgy is lehetett érteni, hogy befagy a tranzakciós lehetőség a kínai vállalat és fent említett amerikai cégek közt. Utóbb kiderült, hogy a Fehér Háznak ez utóbbi nem állt szándékában, tehát a Tencent és a videojáték vállalatok működését a mostani rendelet nem érinti.

A kicsit szeleburdi szövegezés akár annak is lehet a következménye, hogy a WeChat megtorpedózása a Trump-adminisztráció számára inkább szimbolikus cselekedet. A WeChat részesedése az amerikai piacon belül ugyanis elhanyagolható. Amennyiben azonban a tiltás kiterjedne a videojátékos applikációkra, valamint a Tencent egyéb érdekeltségeire, az valóban gondot jelentene a sencseni vállalatnak.

A Tencent bevételének több mint fele ugyanis pont az olyan „kiegészítő szolgáltatásokból” (Value Added Services) érkezik, mint amilyenek például a videojátékok mikrotranzakciói. (A bevétel maradéka a pénzügyi szolgáltatásokból – például a WeChat Pay (25 százalék) és a hirdetési felületekből (~20 százalék) jön össze.)

A mikrotranzakciók különböző kiegészítők vásárlását jelentik, vagyis az ember vesz mondjuk egy kamuflázs hajpántot a karakterének, hogy ezzel is kitűnjön a többi avatár közül. Ezeket a cuccokat kisebb-nagyobb összegekért lehet beszerezni, és a PUBG mobilváltozatában (meglepetés: ez szintén a Tencenté) például annyi pénzt vertek el ilyesmire az emberek, hogy a játék tavaly a 10. helyet szerezte meg az USA fogyasztói költéseket sorrendező listáján.

A WeChat tehát nem feltétlen fáj a Tencentnek, de amennyiben elvesztik az Egyesült Államok mobiljátékos piacát, az már annál inkább fog. Kérdés persze, hogy ez-e a célja a jelenlegi adminisztrációnak. Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter szerdán mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy a „megbízhatatlan kínai applikációkat” el kell tüntetni az amerikai online boltokból. Nem is kell tehát túlságosan tágan értelmeznünk a fenti szavakat, hogy a mobilos PUBG épp ilyen applikáció legyen.

Nagy szavak Amerikában, öngól Kínában
Nem tisztázott az sem, hogy az Apple-nek és a Google-nek el kell-e tüntetnie ezeket az applikációkat a kínai online felületeiről is. A kérdés már csak azért is érdekes, mert ha bizonyos amerikai vállalatok meg is szerzik ezeknek a szolgáltatásoknak a működtetését (mint ahogy az éppen terítéken van a TikTok esetén, amire a Microsoft csapna le), ezek a megállapodások nem fogják érinteni az appok Kínán belüli működési- és tulajdon viszonyait.

Vagyis Trump elfogadna egy Microsoft által futtatott TikTokot Amerikában, de mi lesz a kínai TikTokkal? Vagy még fontosabb kérdés: amennyiben hasonló tranzakcióval amerikai üzemeltetőhöz kerül a WeChat, mi lesz a Weixinnel?

A Weixin ugyanis nem csak egy jópofa alkalmazás az ázsiai országban, hanem a mindennapi élethez szükséges applikáció. Amennyiben pedig ez 45 napon belül elérhetetlenné válna az Apple által forgalmazott termékeken, az nyilvánvalóan meglátszana az almás kütyük eladásain is.

Mi lesz most?
A Kínai külügyminisztérium mindenesetre már erős ellenkezését fejezte ki a WeChatet és a TikTokot érintő elnöki rendeletekkel kapcsolatban. A külügyminisztérium szóvivője szerint az USA politikai manipulációval él és nyomást gyakorol, és a nemzetbiztonság takarója alatt nyomja el állami erővel a nem amerikai tulajdonú vállalkozásokat.

A TikTok közleménye szerint őket sokkolta Trump döntése, a Tencent viszont egyelőre nem kommentálta a rendeletet, hanem egyelőre tanulmányozzák azt, és megpróbálják teljes egészében megérteni (mint szó volt róla, a Tencent esetén elég sok volt a homályos folt).


A legutóbbi hírek szerint a Microsoft kész megvásárolni a TikTokot, vagy annak legalábbis egy részét. A tervezett megállapodás hallatán az iparági elemzők is csak kapkodták a fejük: habár a Microsoftnak 133 milliárd dollár készpénzállománya van, és az utóbbi hat év alatt több, mint 80 céget vásárolt fel, a TikTok nem feltétlen illik bele a porfóliójukba.

Egyesek szerint a vásárlás oka az lehet, hogy a kínai vállalat most – éppen az elnöki rendelet miatt – rendkívül olcsó. A Microsoft maximum 40 milliárd dollárt fizetne a TikTokért, amely akár 200 milliárdot is érhet éveken belül, ha megfelelően menedzselik. Az előbbi ha azonban csupa nagybetűvel írandó, és a Microsoft épp mostanában fürdött be egy közösségi alkalmazással, a saját fejlesztésű Mixerrel. Holott a Mixer szoftveresen elég erős volt, sikerült nagy neveket is leszerződtetni a promotálására (például Ninját).

Más kérdés, hogy a TikTok már most elég népszerű, fiatalos applikáció, valami olyasmi tehát, amit Microsoft láthatóan sikertelenül próbált felépíteni, mint brandet.

Bill Gates, a Microsoft alapítója viszont a tervezett üzletről úgy nyilatkozott a Wirednek, hogy ez egy furcsa, mérgező kehely, és nem könnyű nagynak lenni a közösségi médiában.

Egészen más a Tencent helyzete azonban. Ők még ha el is engednék a WeChatet, a mobiljátékokat és egyéb applikációkat biztos nem fogják, mivel ebből jelentős bevételük származik. Itt tényleg csak az a kérdés, hogy:

Mit akar ezzel az egésszel Trump?
Hivatalosan a tiltás oka, hogy Trumpék szerint a kínai tulajdonú vállalatokat a kínai kormány bármikor együttműködésre szólíthatja fel, és ezért egy idegen állam terjeszthet ezeken a platformokon megtévesztő információkat vagy fenyegetheti egyéb módon a nemzetbiztonságot. Sőt épp a WeChat esetén felmerül, hogy akár a saját, idegenbe szakadt állampolgárain is rajta tarthatja ennek segítségével a szemét a kínai állam.

Mindezek nem olyan forgatókönyvek, amelyek egész biztosan csak a fantázia szüleményei.

Ugyanakkor, mint a WeChatet szabályozó rendelet mutatja, a dolog nem olyan egyszerű, mint kettécsapni a gordiuszi csomót egy karddal. Kínai és amerikai vállalatok érdekeltségei már ezen a szinten is közel szétválaszthatatlanok: legyen szó az Apple kínai online boltjáról vagy a Tencent által működtetett mobiltelefonos PUBG-ről Amerikában.

Némi cinizmussal pedig akár az is felmerülhet bennünk, hogy közeleg a választás, és Trump egy félrekezelt járvánnyal, bedőlő üzletekkel és hosszú ideje példátlan tüntetéshullámmal a háta mögött nem áll túl jól. Muszáj tehát erős vezetőnek mutatkoznia és könnyű győzelmeket aratnia. A TikTok pedig bár népszerű, de mégiscsak mindössze egy jópofa alkalmazás, a WeChat pedig Amerikán belül szinte jelentéktelen. Ám még ez utóbbi esetben is sikerült beleszaladni pár láthatatlan pofonba, és többek szerint épp az amerikai lobbi (mondjuk az Apple) torpedózza meg idővel ezeket a rendeleteket például a fentebb kifejtett, az almás vállalat kínai működését ellehetetlenítő aspektusa miatt.

Az internet a tekintélyelvűség trójai falova (vagy épp ellenkezőleg)?
Több kritikus hang szerint pedig ezzel Amerika, a demokrácia szószólója antidemokratikus precedenst teremt, és azok a kormányok, illetve tekintélyelvű erők, amelyek eddig is szívesen korlátozták (volna) ilyen-olyan mértékben, hogy a polgáriak miként használják az internetet, ebben a lépésben csak felhívást látnak majd keringőre.


Az biztos, hogy a helyzet elég faramuci, a TikTok bár kínai tulajdonú, de magánvállalat, amely nem a Kínai Népköztársaság területén működik. Sőt a ByteDance határozottan állítja, hogy a felhasználói adatokat az USA-n belül található szervereken parkoltatja.

Közben viszont Kínának sosem okozott különösebb fejfájást, hogy betiltson olyan amerikai cégeket, mint például a Facebook vagy a Twitter. Miközben tehát az Egyesült Államok elvben a demokráciát védi az olyan diktatórikus hatalmaktól, mint a Kínai Népköztársaság, ezt egyre inkább a Kínára jellemző eszközökkel teszi.

Ez pedig elég aggasztó irány.
 
Azért ebben a videoban van egy nagyon kemény kinyilatkoztatás:
Jeszenszky mint minösitett hazaáruló.S ez elhangzik vagy 2 alkalommal.
Jeszenszky perelte vajon a MVSZ-t?
Sajnos erről fogalmam sincs. Viszont a történetet egy kollégám is megerősítette, akinek az oktatója mesélte, nem csak neki, hanem az osztálytársainak is, aki magas posztban volt és van a Kárpátaljai Magyar szervezetekben. Szóval, ha per lett vagy lenne belőle, gondolom tansukodna arról, hogy nem volt egyeztetés, csak utólsó pillanatokban derült ki, mi lesz a szerződésben. Persze a jog igencsak ingoványos terep. Ha elopsz egy kenyeret, tolvaj vagy, ha miliárdokat, akkor csak sikasztó jobb esetben hatalommal viszaélő, stb. Jeszenszky állitólag igen érdekes figura, de személyesen nem ismerem. Talán a sajtóban írt pár cikket a vádak visszautasítására, de sok irat szerintem még mindig titkosított, szóvval az igazság, ha kiderül még pár évtized.
 
Utoljára módosítva:
Sajnos erről fogalmam sincs. Viszont a történetet egy kollégám is megerősítette, akinek az oktatója mesélte, nem csak neki, hanem az osztálytársainak is, aki magas posztban volt és van a Kárpátaljai Magyar szervezetekben. Szóval, ha per lett vagy lenne belőle, gondolom tansukodna arról, hogy nem volt egyeztetés, csak utólsó pillanatokban derült ki, mi lesz a szerződésben.
Hát ha Jeszenszky nem perelt - akkor a történet igaz. S hála az ègnek, Kozma Imre atya is él.Ha tanuskodni kellene.
 
Hát ha Jeszenszky nem perelt - akkor a történet igaz. S hála az ègnek, Kozma Imre atya is él.Ha tanuskodni kellene.
Annyira nem lehet hibáztatni. A rendszerváltás politikusainak nagy része demokratának tartotta magát, csak azt sem tudta az eszik vagy isszák. Aztán ott volt a sok szakértő, akik sokszor a saját pénztárcájuk érdekét szolgáló szaktanácsokat adtak. Valamint ott volt a többi ex komcsi ország, ahol különböző keverékben voltak jelen a múlt politikusai. Kicsit olyn lehetett, mint egy kártyaparti, egyes csapatok zöldfülüek, mások profi hamiskártyások, meg persze a kettő közti átmenet. Amire kialakult az új politikai garnitúra"gerince", azt személy szerint olyan 2002 környékére tenném. Akkora komolyodik meg a Fidesz a vereség után, újul meg az Mszp és szerveződik meg a Jobbik. Persz ez nagyon közeli múlt, nagyon nehezen kutatható, elfogulatlan vélemény alig van. Majd a jövő történészei 50-100 évmulva már reálisabban megitélhetik a rendszerváltást.
 
Azért óvatosan a propaganda lebecsülésével. A második 2/3 ezért jött össze. Egyessek álproblémázták a migráns kérdést aztán jól ráfaragtak. Nem vagyunk mi szamurályok, hogy csak kardal nyerhetünk csatát. Ha az ellenfél puskát használ, nekünk is kel, nem muszály használni, de jó ha van. Részbe ez a mai ellenzék egyik baja. Álomvilágban élnek, de mig Orbán a saját álmaihoz igazítja az országot, többek között a propagandával, az ellenzék nem tesz ezért eleget.
Abban reménykedni, hogy Orbánt majd lecsukják, minden szép lesz, szintén nevetséges. Szerintem van elég bizonyítéka bespályzolva, hogy ha Ő bukik, megy a levesbe az ellenzék jó része is, nem beszélve az ország gazdasági elitjéről. Ha ilyen véres leszámolásokat akarnának, akkor anno a 4-es metró miatt az mszp szdsz vezéreinek java ma már dutyiban ülne. Egy ilyen sok után sokan vissza sírnák Viktort, mint ahogy Kádár kor is nosztalgikus lett anno. Persze ez csak egy személyes vélemény, majd az idő eldönti kinek van igaza.

Az a 2/3 minden sebbol verzik, eloszor is a tobbseg nem tamogatta
nyilvan a valasztasi torvenyek atszabdalasa nekik kedvezett.
Az a 2/3 szavazat szamlalasnal mar elcsuszott volna a levesbe mert a computer leallastol a hullak szavazataival stb jott ossze.
Nem kell csatazni el kell menni szavazni mindenkinek ennyire egyszeru lenne.
Addig meg marad a demonaival kuzdo Orban. Buktak mar a tamogatok kozul mint pl Simicska tobben kiestek mar a pixisbol de megnyugtatlak semmi se tart orokke.
 
Csak hogy én is megértsem...
jól értem, itt éppen megkérdöjelezödött a demokratikus körülmények között megválasztott magyar Parlament legitimitása?
MEgkérdőjelezheted, de mivel az ellenzék bement a parlamentbe és elfogadta az eredmény, továbbá a nagyon nyugat sem mondta, hogy ez nem az a módi, inkább csak vigasz a veszteseket támogatóknak. Ha jól emlékszem sok szavazókörben nem volt ellenzéki delegált. Ez nem ám a Fidesz hibája, hanem az ellenzéké, aki nem tudott senkit küldeni. Pedig ez a legjobb megoldás a csalás ellen. Ha látja x szavaz van, ennyi ide annyi oda, beküldi egy sms.ben a pártközpontba és meg is van az eredmény. Persze ehez az kell, hogy az ellenzék melózon az utolsó válsztási körzetben is. A választási törvényben lejt a pálya, ez igaz. Viszont a több szavazatot kapott az ellenzék, stb. kicsit sántít. Hisz eleve az érvénytelen szavazatok, valamint a parlamenti küszöböt el nem érő pártok szavazatai elvesznek. Ez mindig is igy volt, ha jól emlékszem. Még a nagyon demokrata amerikában sem az számít végül kire hányan szavaztak, hanem a szabályok szerint ki nyert. Trump talán 1,5 millióval kapott kevesebb szavazatot. Ez olyan mint a nem tudom hány százalék nem két harmad legenda, ami azért nem ér semit mert az a szavazatok feléről sem döntött, hisz a Fidesz a körzetek döntő részét behuzta, az alapján meg volt a többsége. Csak néz rá a választási eredményekre. Mindegy mindenki abban hisz amiben akar. Ezért mondtam, hogy az ellenzék java álomvilágban él, amiben mindenben neki van igaza, csak a valóságot nem tudja ehez módosítani, mert nem melózik rajta eleget és elég keményen. Ha meg veszít akkor keresi a kifogásokat.
 
esetleg errefelé üdülnek, pihengetnek .. elvégre itt az alapszabályzat kimondottan tiltja a politizálgatást
2020-08-12-144852.jpg
Majd szólnak ha nem tetszik nekik az eszmecserénk.
 
Köszönöm a kiigazítást. Abban időben én még csak totyogtam. Szerintem hozzáértő személyek írásaiból szereztem az infóimat, bár ők főleg magáról az erőműről írtak a szakfórumokon. Mélységesen egyet értek veled az általam csak sötétzöldeknek hívott egyénekkel kapcsolatban. Szép dolog amiben hisznek, de nem lehet egyik napról a másikra váltani, főleg ha az ehez szűkséges technológia még nem áll készen.
Benne kellett volna lélegezni.
Hogy kik mik hogyan foglaltak állást és cikkeztek.Gyakorlatilag ez egy örömmenet (eufória)volt vélt, igaz célokkal.
Nem véletlen írtam a túzok ide vagy oda

Nem nem az erőmű volt a média központban hanem a vizi-világ őshelye hogy nem lesz elég víz a szigetközben.
Meglátásom szerint erőmű és energia termelési indokkal.Lehetetlen lett volna megmozgatni követőket.
De két "fürjtojásért" tragédiát kiáltva igen.Ott lett a tömeg.
eg-a-duna-huypz5f9_onvoz8h3.jpg

Utólag se cikkeket olvass hanem Moldova Ég a Duna!
Jobban megmutatja politikai hátterét: "Kicsinyes" és feltűnni akaró lecsúszófélben lévő egzisztenciák szóhoz jutási lehetőség megragadását.
A józan erőmű lobbi, a vízi-erőművekre.
Vele szemben
A begőzölt többi ellen,kiknek nem volt fontos az áramtermelés.
És igen még a vízszabályozási társaság is beszállt.
És közben kik a lázítást csinálták azok meg a természetvédők voltak.
Persze mindenkinek igaza van valahol.
De legjobban a szlovákoknak.
 
Utoljára módosítva:
Mii???
Persze hogy felháborító ha hitler munkásságát csak sikeresnek tekintjük. De, itt a time magazin azért emelte ki mert egy pusztító háború után megerősítette németországot. Engem mindig érdekelt hogy egy ilyen ujság döntésének mi is a háttere.

nem emberekről, hanem egy ideológiáról beszéltem. Szeretném, ha világos lenne: ez az ideológia az, ami Magyarországot, ha így folytatódik, végképp tönkre fogja tenni”.
A háborúhoz kívánok szólni a költészet nyelvén mutatja kik csak fejükben és játékokon át élik
Mutatom mit nem tudnak:

Fiatal stukás

Sivító

Csavarok,

Rotyogó

Motorok,

Zuhanok,

Zuhanok.

Jól lőnek,

Szorulok.

Itt a cél!


Most dobok…

Húzom fel,

Ragadok.

Fent vagyok.

Híd volt lenn…

Ujjongok!

Darabok!

A rajban

Új vagyok…

Utánam

A nagyok!

Dübörgő

Motorok,

Sivító

Csavarok.

Rohanok,

Itt vagyok.

Leszállok,

Gurulok.

Jönnek

A többiek,

Dicsérnek,

Ragyogok!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.
koaty wrote on Julcsi960's profile.
Szia, bocs de először véletlen epub-ban raktam fel a Katicalányok 4-et. Időközben javította, esetleg cseréld át pdf-re.

Statisztikák

Témák
38,089
Üzenet
4,790,386
Tagok
615,186
Legújabb tagunk
MRanker - Fiverr
Oldal tetejére