Családi tragédia
Múlt péntek este m. m. munkanélküli részegen ment haza a közelben lévő kisbojtár nevű kocsmából, ahol a nap jó részét italozással töltötte barátainak a körében, akik hozzá hasonlóan munkanélküliek voltak, mióta a város egyetlen munkalehetősége, az acélhengerde, bezárt. Otthon p. k.-né, az élettársa várta, akivel már kilenc éve élt viharos kapcsolatban. Az asszony rendszeresen verte az amúgy békés természetű m. m.-t, aki ezért az ivócimborák élceinek állandó céltáblája lett, hiába próbált kimagyarázkodni azzal, hogy a lépcsőház nincs kivilágítva. Az egész város ismerte p. k.-né vérmes természetét, akitől férje p. k. is a verések miatt menekült el. Most az ország másik végében él, állítólag egy özvegyasszonnyal költözött össze, akinek p. k.-né már beigért egy alapos verést, csak akadjon nyomára annak a nyomorult p. k.-nak, aki még a gyerekre se fizet.
m. m.-t most is válogatott szitkokkal fogadta, és még azt is szóba hozta, hogy már éjszaka se veszi hasznát, már a próbálkozásig se jut el, ott alszik el a vállán, és végképp nem tudja, hogy minek tartja. Mindezt tizenhárom éves lánya előtt, aki ott ült remegve a konyhaasztalnál. Az otthoni veszekedések miatt már kétszer ápolták a pszichiátrián idegösszeroppanás miatt, és a zárójelentésébe mindkétszer beírták, hogy suicid alkat. Ha rátörtek a rohamok, olyankor befogta a füleit, és úgy sikított, hogy az egész ház zengett tőle. Mikor fél óra múlva lenyugodott, egy sarokba húzódott, és ahol érte, véresre karmolta magát.
p. k.-né még azt is a megszégyenült m. m. fejéhez vágta, hogy esze ágában sincs a vacsorát fölmelegíteni, méltóztatott volna részeg disznó uraságának idejében hazajönni. Folytatta volna még a jól ismert szöveggel, amit már olyan jól begyakorolt, hogy akár a színházban is felléphetett volna vele, míg a szitoközön végére az tette volna ki a pontot, hogy a vacsorával teli lábost, amit időközben azért mégis fölmelegített, m. m. fejéhez vágta. Ám ekkor történt valami szokatlan, a béketűrő m. m. felragadta a konyhaasztalon heverő kenyérvágó kést, és p. k.-nébe vágta, majd újra szúrt, mindaddig, amíg p. k.-né nem feküdt vérbe fagyva a konyhakövön. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, az asztalra dobta a kést, és kiment a konyhából, ki a lakásból. Otthagyva p. k.-né tizenhárom éves lányát, aki ült a konyhaasztalnál, és csak nézte a véres kést, mintha csak igézné, majd lassan érte nyúlt, és a tegnap megfent késsel felvágta az ereit…
Másnap rövid hír jelent meg a megyei újságban, hogy m. m. B-i lakost részegen halálra gázolta házuk előtt egy autó.
2004-04-08
Múlt péntek este m. m. munkanélküli részegen ment haza a közelben lévő kisbojtár nevű kocsmából, ahol a nap jó részét italozással töltötte barátainak a körében, akik hozzá hasonlóan munkanélküliek voltak, mióta a város egyetlen munkalehetősége, az acélhengerde, bezárt. Otthon p. k.-né, az élettársa várta, akivel már kilenc éve élt viharos kapcsolatban. Az asszony rendszeresen verte az amúgy békés természetű m. m.-t, aki ezért az ivócimborák élceinek állandó céltáblája lett, hiába próbált kimagyarázkodni azzal, hogy a lépcsőház nincs kivilágítva. Az egész város ismerte p. k.-né vérmes természetét, akitől férje p. k. is a verések miatt menekült el. Most az ország másik végében él, állítólag egy özvegyasszonnyal költözött össze, akinek p. k.-né már beigért egy alapos verést, csak akadjon nyomára annak a nyomorult p. k.-nak, aki még a gyerekre se fizet.
m. m.-t most is válogatott szitkokkal fogadta, és még azt is szóba hozta, hogy már éjszaka se veszi hasznát, már a próbálkozásig se jut el, ott alszik el a vállán, és végképp nem tudja, hogy minek tartja. Mindezt tizenhárom éves lánya előtt, aki ott ült remegve a konyhaasztalnál. Az otthoni veszekedések miatt már kétszer ápolták a pszichiátrián idegösszeroppanás miatt, és a zárójelentésébe mindkétszer beírták, hogy suicid alkat. Ha rátörtek a rohamok, olyankor befogta a füleit, és úgy sikított, hogy az egész ház zengett tőle. Mikor fél óra múlva lenyugodott, egy sarokba húzódott, és ahol érte, véresre karmolta magát.
p. k.-né még azt is a megszégyenült m. m. fejéhez vágta, hogy esze ágában sincs a vacsorát fölmelegíteni, méltóztatott volna részeg disznó uraságának idejében hazajönni. Folytatta volna még a jól ismert szöveggel, amit már olyan jól begyakorolt, hogy akár a színházban is felléphetett volna vele, míg a szitoközön végére az tette volna ki a pontot, hogy a vacsorával teli lábost, amit időközben azért mégis fölmelegített, m. m. fejéhez vágta. Ám ekkor történt valami szokatlan, a béketűrő m. m. felragadta a konyhaasztalon heverő kenyérvágó kést, és p. k.-nébe vágta, majd újra szúrt, mindaddig, amíg p. k.-né nem feküdt vérbe fagyva a konyhakövön. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, az asztalra dobta a kést, és kiment a konyhából, ki a lakásból. Otthagyva p. k.-né tizenhárom éves lányát, aki ült a konyhaasztalnál, és csak nézte a véres kést, mintha csak igézné, majd lassan érte nyúlt, és a tegnap megfent késsel felvágta az ereit…
Másnap rövid hír jelent meg a megyei újságban, hogy m. m. B-i lakost részegen halálra gázolta házuk előtt egy autó.
2004-04-08
