Nos tegnap az egy érdekes, de drámaian végződő nap volt.
Reggel megfőztem a leveskét friss pipimellcsontból, másodikat nem kellett csinálnom,mert péntekről még maradt kiflifelfújt. Így neki állhattam a kalács ledagasztásához. Aztán míg kelt kimértem a Lajos és citromos szelet tésztájához valókat. Aztán míg kell a kalács gondoltam akkor össze is állítom. Közben a megkelt kalácsot megfontam és a tepsibe rakva hagytam,hogy még egyszer megkeljen.Izgultam,hogy ezalatt ki tudom-e sütni a 8 lapot,de végül is összejött.
Mire kisült az utolsó addigra lekenve mehetett a sütőbe a kalács.
Elfáradtam és arra gondoltam,hogy a krémet ,majd vasárnap reggel meg csinálom, mivel már este 8 óra volt,de közben a nagyleánykám hazajött a zenekari próbáról és felajánlotta a segítségét amit, mint tudjuk nem szabad visszautasítani.
A sonka is főtt a tűzhelyen így nekiálltunk a krém alapanyagainak kiméréséhez és előkészítéséhez. Megállapodtunk,hogy én kikeverem az alapkrémeket, a lánykám meg megfőzi a pudingos hozzávalókat.
Nem kis munka volt 4 féle krémet kilogisztikázni,hogy a legegyszerűbb ,de már rutinunk volt benne.
Sikerült megúsznunk,hogy a puding ne legyen bőrös!
Ez nem mindig jön össze,főként ha egyedül csinálom, nincs annyi kezem.
Betöltöttem, akkor még a csokimáz is sikeresen felkerült.
No ez nem mindig jön össze.
Szerintem van,hogy elkapkodom. Mire mindennel végeztünk, volt vagy fél éjfél.
Fáradtan mentem fel a szobámba és megtörtént a katasztrófa.
Az ablakot amit a felesem becsukott azt akartam kinyitni,hogy legyen éjszakára friss levegőm,de a vasalóállványt meglöktem közben és csak annyi lélekjelenlétem volt,hogy a vasalót megfogjam ami még rajta volt,de a varrógépet már nem tudtam a másik kezemmel megtartani és a parkettán landolt, összetörve.
Annyira megijedtem,hogy sírni sem tudtam.
A nagyleánykám ijedten szaladt át hozzám,hogy mi történt csak nem én estem össze. No azért még ott nem tartunk!
Aztán mutattam a katasztrófát.
Így megnyugodott,hogy csak a gép és nem én.
Jól esett ,hogy ennyire félt.
Reggel nagyon furdalt a lelkiismeretem, hogyan tálaljam a felesemnek az esti jelenetet, de az élet megoldotta.
Mivel nagy volt a robaj így ő is felébredt rá és a lánykám elmondta neki mi volt az.
Tehát reggelre már megemésztette ,
én viszont még nem
.Nem tudom,hogy menthető-e. Ezt a varrógépet még az első fizetésemből vettem.
Hozzám nőt. Régóta szerettem volna egy állványt neki,de mindig halogattuk valami fontosabb dolog miatt,most meg már lehet,hogy késő.
Ráadásul mondta a felesem, hogy a porszívó is úgy néz ki,hogy bedobta a törölközött.
Tegnap porszívózott és égett kábelszagra lett figyelmes .
A porszívóból jött.
Le is állította,de még nem szedte szét,hogy megnézze,hogy mi okozta. Szóval nem egy nyugis hétvégénk van.
A kisebb lánykám már jól van,de ö meg belázasodott és a torka is fájt.
Mára nincs láz ,de a torka még piros.
Nyomom bele a vitaminokat.
A pihenés is gyógyíthat így jó ez a hosszú hétvége erre is.
Reggel a lánykám elvitte a kalácsot a kápolnába misére és megáldotta a pap. Ilyen is rég volt. Jól esett.
hideg van.jpg
