"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ... " Hát, még akkor micsoda felháborodás lenne az éterben, ha részletesen untatnálak vele, mi a véleményem a versenysportról, az olimpiáról, és nem csak felületesen, itt alant .... mint egy jól fizetett, de mégiscsak személyes hobbiról, amit a világ támogat, hogy megnyugtassa saját tunya lelkivilágát - amíg más gályázik, ülünk a fotelban , és tényleg, részemről sokkal kényelmesebb !!! (számomra feldolgozhatatlan mondat, hogy valaki szeretné megfutni a maratont. Lenézek, van-e olyan lábam, mint egy struccnak? Nincs. Akkor a jóisten NEM maratonra szánt engem sem. Úszóhártyám sincs, tehát nem kell búvárkodnom, stb. ) (szélsőséges példát hozva, pedig tulképp ez IS igaz, hogy illusztráljam, miért gondolom, hogy a versenysport egy fizetett, de saját hobbi: az én-te-mi hobbink a varrás. Alkalmasint megküzdhetnénk a világgal, mert mi ezt a dolgot becsüljük, mint más a hajnali 20 km-t, de nem lehet összehasonlítani, NEKÜNK ez a fontos, miért ne lehetne az, ki választotta ki, hogy csak a sport lehet fontos? De nincs rajtunk annyi reklám hordozófelület, na jó, rajtam van, de deréktájékon, és nézni sem annyira izgi , sőt kifejezetten unalmas, a böködést... és akkor most Erzsi balról zölddel kerüli a homokbarna színt, Andi pedig egy egy szálas kontúrral erősít... ilyen lehetne egy keresztszemes közvetítés). Csak néznétek rám, ha részletezném: ez a nő totál hülye, eddig is tudtuk, de most itt a papírja róla. Fociról? A világháború után, mert olyan volt minden, véletlenszerűen összeverődött egy tehetséges csapat, akik abban a korban tudták hozni, amit kell, mert akkor a külső körülmények egyrészt lehetővé tették, másrészt akkor a többiek is ennyit tudtak. Aztán évtizedeken át ez után sóhajtozott minden. Attól még persze jó szórakozás, nézni is , űzni is, csak ... kezelni kéne mindent a HELYÉN (pl. az is a személyes hobbi kategóriába tartozik nálam, hogy ki mennyi áldozatot hoz ezért az évek alatt... Nem kötelező, ahogy nekem sem kötelező ennek az ellenkezője... egyik hobbit fizetik, támogatják, csodálják, a másikat nem, mert nem látványos és nem hoz a más konyhájára semennyit) . Az meg kifejezetten zavar, hogy most tele a világ olyan mémekkel, plakátokkal, képüzenetekkel, hogy összehoztátok a nemzetet... Hát, ha ez, és ennyi elég volt, és ráadásul a kérdés, hogy miért is van eltöredezve, akkor ott van baj ... Hát, vagy éppen reggel a FB-on egy olyan megosztást láttam, ahol egy felezett képen egy hupikék törpikének öltözött belga szurkoló volt, kiemelve saját szövegkörnyezetéből, a másik félen egy tömeg magyar szurkoló (ahol TERMÉSZETESEN nincsenek bohócnak öltözöttek, hogyis volnának, csak valahogy nem látszanak, mert az nem felelne meg annak, amit az "alkotó" közvetíteni akar, a magyar ultrákról ne is beszéljünk, mint ???normállis??? szurkolókról), és a felirat, piros-fehér-zölddel, hogy ha meccset nem is nyertünk, akkor legalább normális szurkolóink vannak...... Ez a mentalitás nagyon tipikus, akárki is csinálta az eredeti képet, sajnálatos. Jó, azért ne vessetek a mókusok elé, én is szeretem nézni, én is izgulok mondjuk egy férfi kézilabdán, egy körlingen, vagy úszáson, de nem határoz meg, és remélem, ezután is beszélsz velem! (Ui.: És ha valaki esetleg megkérdezné, hogy jó, ennyi hülyeség után akkor mégis, mit tartanék én támogatandónak, vagy mi az, ami lázba hozna, ha sok pénz lenne rá... az pedig a tömegsport ALANYI jogon. Mert annak van hatása. Ha minden kis falunak, minden kis közösségnek IS járna lehetőség, amivel bevonzhatná a saját népét hétfőnként egy pingpong edzésre, mert ép testben mindenki ép lélek lehetne ... ha nem úgy kéne puncsolni, hogy a gyerekek úszni, ... járhassanak... stb. stb. stb. És megnyugtatásul: beszéltem igazi, élő, hús-vér testnevelés tanárral, aki edző is, tehát nem olyan tunya mint én, és nagyjából ebben is megegyezett a véleményünk. Ez azért nem kicsit megnyugtatott. ) Szavaimmal nem világot akartam megváltani, nyugi, csak lamentáltam.
Végig olvastam amit írtál és tiszteletben tartom a véleményedet! Csöppet sem vetnénk a mókuskák elé bár egy érdekes látványban lenne részünk,mint Gulliver Liliputban.
Más:
én nagyon közel voltam a versenysporthoz.Nem alkatilag bár szívesen elfogadnám most azt az akkori 55-60 kilós kinézetemet. Ma már lassan kettő is kitelne belőlem. A lényeg,hogy az én időmben nyomták a tömegsportot.
Volt rá keret.Ez úgy a 70-80 évek közötti időszak. Én akkor kézilabdáztam,jobban mondva egy csapat kapusa voltam,de a lényeg ,hogy szívvel lélekkel csináltuk. Heti 3 edzés és a bajnokság alatt szombat vasárnap meccsek voltak. Valamint a kimaradó két nap népi tánc és persze fellépések szintén szombat vasárnap ,de az jóval ritkábban. Össze lehetett egyeztetni és egy más élet forma volt. Mivel sokat voltunk együtt így egy csapat szelemnek is ki kellett alakulni.Aki kilógott az menekült,mert nem érezte jól magát velünk.
Voltak családok ahol a férj is ugyan ezt űzte és gyerekestül minden meccsen ott volt a család. Láttuk ahogy növöget a kis lurkó.
Nekem ez az idő a fiatalságom és nagyon hálás lehetek a szüleimnek,hogy nem ellenezték és nem húztak vissza,hogy mi a fenének megyek minden hétvégén el hazulról. Örültek ha örültem és vigasztaltak ha kikapott a csapat.
Aztán jött a női foci.Na itt ért végett az én pályafutásom! Ki találta valaki,hogy már nem a kézilabdát finanszírozzák,hanem a focit és a csapat önként és dalolva elfogadta. Sajnos az én tehetségem itt véget ért.Nem tudtam mit kezdeni a háromszor akkora kapuval mint amit megszoktam. A rugalmassági modulusom sem volt elég,ahhoz, hogy a felső kapufát elérjem és akkor még nem beszéltem a stoplis cipőről amivel ha saját bokádat megrúgod akkor egy hétig sántikálsz.
Ebben az időben sokat költöttek a tömegsportra.
A sport turizmus is ekkor kezdet divatba jönni a tájfutás az akadályversenyek stb. A kerékpár szakosztályok is szépen fejlődtek.
Aztán vége lett az egésznek!Miért ?
Mást kezdett finanszírozni az akkori kormány. Kezdtek bejönni a GMK-s munkák.Nagyon sokan vállaltak két három másod állás ,hogy minél többet keressenek. Valamint bejött a csencselős utak szervezése.Török arany és irha utak, osztrák utak hűtök és egyéb háztartási kütyük miatt.
Na valahogy itt fogyott el a tömegsporthoz az ember.
Én is híve vagyok annak,hogy ne csak a versenysportot finanszírozza az állam,de ez sajna nem így működik.
Ha most valaki végiggyalogolna Erzsébeten a Vízisport utcán bizony összeszorulna a szíve. Rengeteg csónakház és vizes bázis volt ott.
A barátnőm is ott nőtt fel. A Pest Megyei Tanács vízisport telepén voltak gondnokok a szülei. Tavasztól-őszig rengeteget voltam náluk. Ez már a múlt.
A csónak ház az enyészeté és sorolhatnám.Pedig rengeteg ember tölthette itt és ilyen helyeken a szabadidejét.
Persze ez nem volt üzlet.Nem Széchényi kártya beváltó hely,hanem a munkahely jutalmazta a dolgozóit azzal,hogy fel tudjanak frissülni.
Nos ebből nem jövök ki jól már nagyon belemerültem és a vezérfonal valahol elmaradt.
Macleod a lényeg, hogy a versenysport mellett igen is szükség lenne a tömegsportra,de nem üzleti úton!
Sajnos ma sok-minden üzlet szagú!
Én szívesen végig nézném ahogy közvetíted a böködést:
és akkor most Erzsi balról zölddel kerüli a homokbarna színt, Andi pedig egy egy szálas kontúrral erősít stb!