Ember-kutya barátság

talpacska témája a 'Háziállatok' fórumban , 2007 Szeptember 13.

  1. afca

    afca Kitiltott (BANned)

    [​IMG]
     
    Grace_Raid kedveli ezt.
  2. Durga

    Durga Új tag

    "A gondolat elcsitul, amikor kutyánkat simogatjuk, vagy egy doromboló macska ül az ölünkben. Már azáltal kiléphetünk az elme birodalmából, ha egyszerűen csak figyelünk egy állatot. Ők sokkal mélyebben kapcsolódnak az élet forrásához, mint a legtöbb ember, és ez a Létben való gyökerezés rád is átsugárzik. Emberek milliói – akik egyébként teljesen elvesznének elméjük fogalmi realitásában – pusztán azért maradnak épelméjűek, mert állatot tartanak."
    Ekhart Tolle
     
    Grace_Raid kedveli ezt.
  3. Lorcika

    Lorcika Állandó Tag

    Sziasztok!
    Láttam itt az előbb Mancs szobráról egy képet. A két kislányommal sokszor elmegyünk hozzá, körbejárják, megsimogatják. Ilyenkor Mancs kiskutyaként jelenik meg nekem, ahogy először láttam, akkor még senki, a gazdája sem tudhatta, hogy milyen híres kutya lesz belőle. De én igazából a saját kutyáimra gondolok, nekem nem csak Mancsot, de őket is megtestesíti ez a szobor. Talán más kutyások is így vannak vele. Sajnos a kedvenceim már rég nincsenek velem, de én még mindig sokat gondolok rájuk, és nagyon hiányoznak. Családtagok voltak, rengeteg szeretetet kaptam tőlük. Sajnos most nem tarthatunk kutyát, de tudom, hogy eljön majd az az idő, amikor újra kutyatulajdonos leszek. Már nagyon várom...
     
  4. tájdi

    tájdi Állandó Tag

    "Néküle nem lennék önmagam:
    Ő a másik szem,mely átlát a felhőkön,a másik fül,mely a szél zúgásán is túl hall.Egy kis rész belőlem,amely a tengerig elér.Ahogy a lábaimnál pihen,amint a legkisebb mosolyomra farkcsóválással válaszol,s a fájdalmas pillantás,ha nélküle indulok el,ezerszer elmondta már,hogy egyedül értem él.(Talán bele is betegszik az aggodalomba,amikor nincs velem,hogy gondoskodjon rólam.)Amikor rosszvagyok,könnyen megbocsájt.Amikor mérges vagyok,addig mókázik,míg meg nem nevetett.Ha boldog vagyok,gondtalan örül ő is.Ha bolond vagyok nem neheztel érte.Amikor elégedett vagyok,ő büszke magára.Néküle nem lennék önmagam.Vele erőm teljében vagyok.Ő maga a hűség.Általa tanultam meg,mi az odaadás.Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet.Megtanított figyelni olyan dolgokra,amelyeket korábban észre sem vettem.Amikor térdemre teszi a fejét,elmúlnak az emberi fájdalmaim.Ha mellettem van,megvéd a sötétségtől és a világ más ismertlen dolgaitól.Megigérte,hogy várni fog rám....akármeddig....akárhol-ha szükségem lesz rá.És én tudom,hogy szükségem lesz -ahogy mindig is volt."


    Már több mint 2 hónapja hagyott itt a nagyon szeretett, 8 hetes kora óta velünk élő "barátnőm" és hiába van itt a társa, akivel együtt nőtt fel, nem tudja feledtetni, bár most már őt szeretgetjük agyon és ő is érzi, hogy egy űrt kell pótolnia... mégis más..
     
  5. b.p.

    b.p. Állandó Tag

    Más a következő kutya, és az jó.
    Amikoe első, imádott kutyám elköltözött az örök vadászmezőkre, rettegni kezdtem. Pedig az utolsó két - három évében már szóba nem kerülhetett volna, hogy megvéd bármitől, bárkitől, maga szorult védelemre. Családom kábult állapotomban eldöntötte, hogy felnőtt kutyára van szükségem, aki meg is véd, ha úgy alakulnak a dolgok. Találtak is egy másfél éves keveréket, aki szerető helyen volt, de a gazdái sokszor és hosszú időre magárahagyták, aminek az lett a következménye (többek között), hogy a kutya a KRESz-t tökéletesen ismerő világcsavargó lett.
    Amikor hozzám került, persze hogy nem tudtam vele szót érteni, annyira más volt, mint amihez hozzászoktam. Az első kutya az érzéseimet "vette", arra reagált, ha szomorú voltam vígasztalt, ha vidám, velem örült. Hát ez a második, végképp fütyült az én kedélyállapotomra. Türelmetlen voltam vele, nem ellenséges, de szeretni nem tudtam egy ideig. Azután jött egy pillanat, amikor ráéreztem arra az előnyre, ami az ő másságában rejlett. Például zseniálisan oldott meg helyzeteket. Azt, amit kértem tőle, csak akkor csinálta meg, ha egyetértett vele, de valahogyan mindíg megtalálta azt a megoldást, amivel a végeredmény az lett, amit szerettem volna.

    Barátnőmék jó kilométerre laknak. Ha a kutyát vittem magammal, gyalog kellett menni. Logikus megoldás: megtanítom a kutyát kerékpár mellett futni. Sehogy nem akarta megérteni miről lenne szó. Keresztbevágott az első kerék előtt és hasonló kellemetlen húzásai voltak. Egyszercsak látszott a pofácskáján, hogy leesett neki a tantusz. Uzsgyi átrepült az árkon, a járdán kötött ki és hátra-hátra nézve, mintegy csalogatva elkezdett egyenletesen ügetni előre. Auch gut... mondottam én, felpattantam a bicajra és immáron követtem a kutyát. Arra kellett vigyázni, hogy a járdán szembejövő ne hihesse azt, hogy a kutya felé szalad, őt támadja. Ezt megoldottam, mindíg szóltam a szembejövőnek. Kisgyerek esetén pedig leszálltam és visszahívtam a kutyát.
    Amikor Macikám is elköltözött, sokáig kérdezték ismeretlenek is, hogy miért nem látják.
     
    Lacika69 kedveli ezt.
  6. kisskati70

    kisskati70 Állandó Tag

    A mi kutyánk is elég öreg már.Szóba is került már, hogy ha elpusztul, milyen legyen helyette, de döntésre még nem jutottunk. Jó lenne valami nagyobb testű is, ami védelmet is nyújt, de a gyerekek miatt(3 gyermekem van) egy kicsit tartok is tőle.Talán majd az idő megoldja...
     
  7. tájdi

    tájdi Állandó Tag

    Ha nagyobb testű kutyát szeretnél, bátran merem ajánlani az újfunlandit. Három kutyánk volt még nemrég, elsőként az újfunlandi hagyott itt bennünket, aki együtt nőtt fel a németjuhásszal, (róla írtam az előbb, hogy februárban ő is elment), így marad a roti.
    Az újfunlandi annyira békés, jámbor természetű, a gyerekek akár lovagolhatnak is a hátán, imádja ha vele foglalkoznak, dögönyözik. De olyan mértékben, hogy még az állatorvosnál is hanyattdobta magát mindig, amikor a kötelező oltást akarta beadni. A roti rendszeresen ült a hátán, amikor ő lefeküdt pihenni és az sem érdekelte. Egy édes nagy játékmackó, gyönyörű szelídbarna szemekkel:-D De a betörők ezt általában nem tudják;););) a nagy termete miatt félelmetesnek tűnik.




    [​IMG]
     
  8. b.p.

    b.p. Állandó Tag

    Gyerekek, nagytestű kutya kölyöknek cikis. A családban van egy betörők öröme bobtail (kisgyerekeket bíznak az őrizetére!) és egy berni pásztor, az is világjámbora. De amíg megtanulták a hatalmas testüket mozgatni (kb másfél - két év) életveszélyesek voltak. Lesodor a lépcsőn, rám ugrik (szeretetből) és békésen elterülök alatta a földön, belecsóválja a farkát a térdhajlatomba és kicsuklik a lábam, szóval amíg megnő és fegyelmezett, higgadt kutya lesz, sok atrocitás érheti a gyereket. Amúgy igaz, hogy a gyerek a szájában kotorhat, eleheti az ennivalóját és bármit tehet vele, csak azt az időt kell túlélni, amíg megtanulja az állat a saját testét mozgatni és rájön a súlyára, erejére.
     
    Lacika69 kedveli ezt.
  9. Ezerjófű

    Ezerjófű Állandó Tag

    Pegy kutyám szetter-doberman keverék.Nagyon játékos,emberszerető.Az eldobott labdát visszhozza és az elrugott labdát kifogja a szájával.Ha teszem magam,hogy nem látom hol a labda,rákérdezek:hol a labda Pegy? a két lábával elém löki,mintha azt mondaná itt van nem látod.Sajnos a kép igen nagy formátum nem sikerült feltenni róla.
     
  10. apaszka

    apaszka Állandó Tag

    Sajnos elkelett altatni a HAPPY-nket,nagyon beteg volt,és napok múlva is sírok mikor rá gondolok. Az anyaszkától kaptam egy kis BEAGLE-t aranyos nagyon. Remélem őt is annyira fogom szeretni mint a westinket. Ő családtag volt !
    A honlapomra raktam fel képeket róla.
     
  11. tájdi

    tájdi Állandó Tag


    Hát ez tényleg így van, ahogy mondod, már egész elfelejtettem. Hozzánk is már nagyobb testűként került az újfunlandi, akkor volt 10 hónapos. Eleinte állandóan felugrált ránk, csattogtatta a fogát, az orrom előtt a nagy behemót macija :-D, azt hittem le akarja harapni az orrom :-Dde csak kedveskedni akart és azt látta a kisebb kutyáinktól, hogy örömükben ugrálnak. Jó időbe tellett, amíg sikerült leszoktatni róla. Néha meg csak úgy állva nekidőlt a lábunknak teljes súlyával tiszta szeretetből. Hát tényleg, ezekre a "veszélyekre" nem is gondoltam.
    De talán, pici korától nevelve meg lehet szoktatni, hogy másképp kedveskedjen.
    A kicsikként hozzánk került kutyusok nagyon hamar megtanulták, hogy nincs felugrálás, másképp örömködünk.
     
  12. czili

    czili Állandó Tag

    Sajnos én is pár hete vesztettem el Sába nevű kuvasz kutyámat, aki már 10 éve a barátom volt. Sokan nem szeretik ezt a fajtát, nekem a kedvencem + a spániel.
     
  13. siriusB

    siriusB Állandó Tag

    Én, aki imádom az állatokat és erőmön túl is mindent megteszek értük, bizony ezt az egy fajtát nem szeretem. Biztos a te kutyusod talán jó nevelést kapott, de ennél a kutyánál fajtajelleg az alattomos, agresszív, kiszámíthatatlan viselkedés. Több rossz személyes tapasztalatom volt velük. :rolleyes:
     
  14. V.Niki

    V.Niki Állandó Tag

    Sziasztok Kutyabarátok!

    Mi az elmúlt évben fogadtunk be egy kóbor kutyust. Nagyon jól érzi magát nálunk, és mi is nagyon szeretjük Őt, amit meg is hálál. A nagy gond az, hogy nem lehet megsímogatni, mert ránkugrik. Nem harap, csak játszani akar, de azt elég furcsán. Már felnőtt kutyus, és nem tudom, hogyan lehetne megtanítani ilyen korban arra, hogy nyugton üljön vagy feküdjön, amikor símogatjuk vagy fürdetjük. Tud valaki segíteni?

    Nagyon szépen köszönöm a tanácsokat. Kipróbálom, megbeszélem a kutyussal, és ígérem tájékoztatlak titeket a történtekről. Egyébként a kis kedvencem (aki kb. térdig ér) neve Kolbász. Elég szokatlan név. A párom adta neki, mert egy éve csak úgy "idekolbászolt" hozzánk. Ti milyen szokatlan kutyaneveket hallottatok már?

    Helyesbíteni szeretnék! Kolbászt egy kicsit alulbecsültem. :) Derékig érő testes kutyus.

    Már látom, hogy nem csak az én párom ilyen találékony. :D Fantasztikus kutyanevek!!!! Eszembe jutott nekem is egy kis tacskó, akit Csipesznek hívtak.
     
  15. b.p.

    b.p. Állandó Tag

    Szia Niki!
    nem írtad, hogy mekkora a kutyus.
    Az első, amit a kutyámnak megtanítok a NEM. Határozottan, speciális hangsúllyal ejtve, hogy ne lehessen semmi mással összetéveszteni. Ezt akár némi fizikai erőszak árán is megtanítom. Úgy szoktam, ahogyan a mamája utasítja rendre: a tarkónál megragadni a bőrét és jól megrázni. Vigyázat, ez nem okozhat sérülést, fájdalmat, de ez az, amit a kutya rendreutasításként ért születésétől fogva. Tehát rázom és kimondom: NEM. Kapcsolódjon össze a kettő a tudatában.
    Ha a NEM-et érti, akkor bármilyen dologról leszoktatható, amit a jelenlétedben csinál. Csináld komolyan, a család se nevetgéljen körülöttetek, ezt a kutya veszi. És értelemszerűen abbahagyom a simogatást is, ha ugrál. Azt is hamar felfogja.
    A leghatásosabb, ha a mozgás kezdetekor tudod kimondani a NEM-et, mert úgy kapcsolódik a tudatában, hogy el se kezdje. hagyj időt, hogy az összefüggést megértse.

    Ha szeretitek és a kutyus is szeret benneteket, akkor rájön, hogy örömet okoz, ha a parancsokat teljesíti, és éltanuló mödjára még elébe is megy a kívánságaitoknak.

    Kicsit kuszára sikerült, de remélem, tudsz hasznosítani belőle valamit. :)
     
  16. tájdi

    tájdi Állandó Tag

    No, pont ilyesmit akartam volna én is mondani :D hasonlóképpen szoktattam le a nagy újfunlandi macit a felugrálásról. Pici kis eltéréssel csak: a "nem szabad!" után mindig én hajoltam le hozzá és megsimogattam. Így nagyon gyorsan rájött, hogy nem is kell azért felugrálni, hogy simit, szeretgetést kapjon.
     
  17. siriusB

    siriusB Állandó Tag

    Jó olvasni az ilyen jótanácsokat tőletek! kiss
     
  18. b.p.

    b.p. Állandó Tag

    Na igen! A jutalom! Hát persze, hogy a jutalom! :idea: Néha fontosabb, mint a tiltás. Még szerencse, hogy amikor a kutyámmal tárgyalok, nem felejtem el, mert már reflex. ;)
    Meg az én 9 éves kutyámmal már inkább "megbeszéljük" a dolgokat. Ha egy rendes kutyás hallaná! "Esetleg leülnél?" "Légyszives elhallgatni!" :mrgreen::mrgreen::mrgreen: Kezdetnek senkinek nem javaslom.
     
  19. szornyike

    szornyike Állandó Tag

    Abszolút! Teljesen egyetértek.
     
  20. tájdi

    tájdi Állandó Tag

    :D:D:D ez is így igaz. Pár év együttélés után már nem is kell erélyesnek lenni, mert valóban "beszélgetés" folyik a kuty és a gazdi között. És már a kutya régi böcsületes neve is elfelejtődött, mert mindenre hallgat: "nyufikára-lilire, lilukára-lulura" mint ahogy az én Lédi kutyám is anno. És néha már mondani sem kell semmit, egy pillantásból is ért, ismer minden szokást, gesztust, hangsúlyt. És megtanul jól viselkedni, mert nem szereti, ha a gazdi haragszik.
    Az meg külön egy iszonyatosan jó érzés, amikor hazaérkezik a gazda és a kutyus szinte önkívületi állapotban örömtáncot jár körülötte.
     

Megosztás