Igazán míves példát munkáltál ki nekünk, kedves Frank-FHI!
A miből erednek a problémák kérdéskörbe szeretnék picit beleszólni. A példát nem tudom folytatni, így direkte mondom.
A II. Világháború előtt és azelőtt a cigányság elkülönülten élt az ország más népességétől. (Szándékosan nem magyarokat mondtam, mert a nemzetiségekre, a nemzetiségi falvakra is ugyanez volt érvényes.) A cigányok házai a falu szélén voltak, lehetett látni a különbséget a beljebb levő házakhoz képest. Ugyanakkor az életvitelükkel beleilleszkedtek a falu életvitelébe. Megvoltak azok a hagyományos mesterségek, amiket a cigányok űztek, ezért a falusiak fizettek nekik, volt szerény, de biztos megélhetésük.
Az idő a hagyományos cigány mesterségeket túlhaladta. Ki használ ma fateknőt? Jó ideig lenéztük a vályogtéglából készült épületeket. A kézimunka-igényes mezőgazdaságban jöttek a gépek, egy ember elvégzi 20-30 ember kézi munkáját. Egyszerűen kiment a cigányok alól a munka.
A szocialista rendszerben, a kötelező munkahely időszakában, a hagyományos mesterségek helyét elfoglalta a szakképzettséget nem igénylő segédmunka. A rendszerváltással és a technológiai haladással ez a munkalehetőség is megszűnt.
A poltika abban hibázott nagyot, hogy nem vette figyelembe az intézkedések biztosan előrejelezhető hatását. A cigányság pedig a kiskapuk kihasználásával, ügyeskedésekkel megtalálta a legkevésbé kívánatos megoldásokat, ahelyett, hogy hosszútávra előrenézve a tanulást és az emberfők kiművelését választották volna.
Azt hiszem, mára már nem létezik fájdalommentes megoldás. Azt gondolom én is, hogy a hosszabbtávú megoldások első lépcsője mindenképpen az oktatás. Mára már a gátépítés sem ásóval-lapáttal zajlik, hanem gépek végzik a munka javát. Ahhoz, hogy valaki egy gépet kezelni tudjon, legalább a START és STOP gombot meg kell tudni találnia.
hangya1944!
Egyet tudok érteni. Ha a fehérek megtalálják magukat a világban, akkor ezt a kisebbség is megtudja tenni. A többi, már maradjon az ő gondjuk.