Erdély világa...
- Téma inditó szanté
- Kezdés dátuma
Közeledik húsvét nézzünk egy hagyományos erdélyi ételt az ünnepre
Gyergyói cibereleves bárányhússal
Hozzávalók:
30 dkg bárányhús, de más hússal is finom
két darab újhagyma
két gerezd fokhagyma
10 dkg köles
körülbelül 4 dl cibere
egy kevés kapor, zöldpetrezselyem, lestyán
1 pohár tejföl
5 dl tejszín (el is hagyható)
1 tojássárga
bors, só
Elkészítése:
Felkockázzuk a húst, majd vízben felforraljuk. Leszedjük a habot.
Beleszórjuk az apróra vágott újhagymát, az összetört fokhagymát. Sóval,
borssal ízesítjük. Amikor a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a kölest
és a ciberét is. Együtt készre főzzük, végül az apróra vágott
zöldfűszerekkel megszórjuk. A tejföllel, tejszínnel még egyet forralunk
rajta, aztán levesszük a tűzről, és belekeverjük az előtte elhabart tojássárgáját is.
Jó étvágyat kívánok!
Gyergyói cibereleves bárányhússal
Hozzávalók:
30 dkg bárányhús, de más hússal is finom
két darab újhagyma
két gerezd fokhagyma
10 dkg köles
körülbelül 4 dl cibere
egy kevés kapor, zöldpetrezselyem, lestyán
1 pohár tejföl
5 dl tejszín (el is hagyható)
1 tojássárga
bors, só
Elkészítése:
Felkockázzuk a húst, majd vízben felforraljuk. Leszedjük a habot.
Beleszórjuk az apróra vágott újhagymát, az összetört fokhagymát. Sóval,
borssal ízesítjük. Amikor a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a kölest
és a ciberét is. Együtt készre főzzük, végül az apróra vágott
zöldfűszerekkel megszórjuk. A tejföllel, tejszínnel még egyet forralunk
rajta, aztán levesszük a tűzről, és belekeverjük az előtte elhabart tojássárgáját is.
Jó étvágyat kívánok!
<TABLE cellPadding=0 width="96%" align=center border=0><TBODY><TR class=cim><TD>Húsvét Erdélyben</TD></TR><TR height=20><TD></TD></TR><TR class=szovegtorzs><TD>
Passiójáték, tûz-, étel- és vízszentelés, határkerülés, zöld ág ajándékozása, locsolás, tojásajándékozás, rituális testvérré fogadás – ezek az erdélyi magyar húsvét legjellegzetesebb szokáselemei. Pozsony Ferenc kolozsvári néprajzkutató szerint a székelyföldi színkatolikus falvakban a középkori passiójátékok széttöredezett elemei továbbra is fennmaradtak. Ilyen például a templomokban ma is ápolt „dramatikus” szokás, a szentsírõrzés.
Katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még a pogány korból fennmaradt tûz-, víz- és ételszentelés. Elsõsorban a család, a közösség egészségét akarták oltalmazni e mágikus, rituális eszközökkel. A határkerülés az erdélyi húsvéti szokások egyik legélõbb hagyománya. A kutatók szerint e szokás mélyebb rétegeiben az úgynevezett mágikus körrel kapcsolatos képzetek állnak. Az archaikus ember hitt abban, hogy ha egy földterületet meghatározott idõpontban és körülmények között jár körbe, akkor az õ földjét nem fogja pusztítani vész, kártékony állat, természetfeletti lény. Egészen a mezõgazdaság erõszakos kollektivizálásáig Erdélyben ismert „eljárás” volt, hogy a len- vagy a kendertáblát éjfélkor, holdtölte idején, szótlanul és meztelenül körbekerülték az emberek a madarak pusztítása ellen.
Sok erdélyi faluban húsvét vasárnapján hajnalban a legények zöld ágakat ajándékoznak a lányoknak. Számos településen a zöld nyírfaágat vagy fenyõt színes szalagokkal, tojásokkal díszítik fel.
Ezzel rendszerint jó egészséget, szépséget kívántak a megajándékozott lánynak. Századunk elsõ felében a húsvéti faállítást szerenád is kísérte. Húsvét vasárnapján az erdélyi magyar lutheránus szórványközösségekben vagy a szászokkal érintkezõ magyar helységekben kakast áldoztak.
A húsvéti ünnepkör legszínesebb és legélõbb eleme a locsolás és a tojásajándékozás. Szerte Erdélyben a legények vízzel locsolták meg a lányokat, azok pedig tojással ajándékozták meg a fiúkat.
A romániai magyar nyelvterület keleti vidékén, Moldvában és a Dunántúlon a húsvéti ünnepkör keretében egészen napjainkig fennmaradt a rituális testvérré fogadás szokása. Moldvában a lányok legjobb barátnõiknek a húsvét vasárnapját követõ fehér- vagy mátkáló vasárnapon hímes tojásokat ajándékoztak, s halálukig „véremnek”, „testvéremnek“, „vésárnak” nevezték egymást. A magyar nyelvterület nyugati régióiban ilyenkor a lelki barátnõk „komatálat“ ajándékoztak egymásnak.
Erdélyben sok helyen különbözõ felekezeti csoportok élnek együtt. A legtöbb faluban kölcsönösen tiszteletben tartották egymás ünnepét, még akkor is, ha saját húsvétjuk más idõpontban volt. Azokban a falvakban, ahol a protestánsok mellett görögkeletiek is éltek, az ortodoxok nagyhetén a reformátusok harangját is csak „csendben” húzták meg. A magyarok húsvétját a románok soha nem zavarták meg nagyobb mezõgazdasági munkával, legtöbbször „félünneplõben” meglátogatták közelebbi barátaikat és szomszédaikat.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Passiójáték, tûz-, étel- és vízszentelés, határkerülés, zöld ág ajándékozása, locsolás, tojásajándékozás, rituális testvérré fogadás – ezek az erdélyi magyar húsvét legjellegzetesebb szokáselemei. Pozsony Ferenc kolozsvári néprajzkutató szerint a székelyföldi színkatolikus falvakban a középkori passiójátékok széttöredezett elemei továbbra is fennmaradtak. Ilyen például a templomokban ma is ápolt „dramatikus” szokás, a szentsírõrzés.
Katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még a pogány korból fennmaradt tûz-, víz- és ételszentelés. Elsõsorban a család, a közösség egészségét akarták oltalmazni e mágikus, rituális eszközökkel. A határkerülés az erdélyi húsvéti szokások egyik legélõbb hagyománya. A kutatók szerint e szokás mélyebb rétegeiben az úgynevezett mágikus körrel kapcsolatos képzetek állnak. Az archaikus ember hitt abban, hogy ha egy földterületet meghatározott idõpontban és körülmények között jár körbe, akkor az õ földjét nem fogja pusztítani vész, kártékony állat, természetfeletti lény. Egészen a mezõgazdaság erõszakos kollektivizálásáig Erdélyben ismert „eljárás” volt, hogy a len- vagy a kendertáblát éjfélkor, holdtölte idején, szótlanul és meztelenül körbekerülték az emberek a madarak pusztítása ellen.
Sok erdélyi faluban húsvét vasárnapján hajnalban a legények zöld ágakat ajándékoznak a lányoknak. Számos településen a zöld nyírfaágat vagy fenyõt színes szalagokkal, tojásokkal díszítik fel.
Ezzel rendszerint jó egészséget, szépséget kívántak a megajándékozott lánynak. Századunk elsõ felében a húsvéti faállítást szerenád is kísérte. Húsvét vasárnapján az erdélyi magyar lutheránus szórványközösségekben vagy a szászokkal érintkezõ magyar helységekben kakast áldoztak.
A húsvéti ünnepkör legszínesebb és legélõbb eleme a locsolás és a tojásajándékozás. Szerte Erdélyben a legények vízzel locsolták meg a lányokat, azok pedig tojással ajándékozták meg a fiúkat.
A romániai magyar nyelvterület keleti vidékén, Moldvában és a Dunántúlon a húsvéti ünnepkör keretében egészen napjainkig fennmaradt a rituális testvérré fogadás szokása. Moldvában a lányok legjobb barátnõiknek a húsvét vasárnapját követõ fehér- vagy mátkáló vasárnapon hímes tojásokat ajándékoztak, s halálukig „véremnek”, „testvéremnek“, „vésárnak” nevezték egymást. A magyar nyelvterület nyugati régióiban ilyenkor a lelki barátnõk „komatálat“ ajándékoztak egymásnak.
Erdélyben sok helyen különbözõ felekezeti csoportok élnek együtt. A legtöbb faluban kölcsönösen tiszteletben tartották egymás ünnepét, még akkor is, ha saját húsvétjuk más idõpontban volt. Azokban a falvakban, ahol a protestánsok mellett görögkeletiek is éltek, az ortodoxok nagyhetén a reformátusok harangját is csak „csendben” húzták meg. A magyarok húsvétját a románok soha nem zavarták meg nagyobb mezõgazdasági munkával, legtöbbször „félünneplõben” meglátogatták közelebbi barátaikat és szomszédaikat.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Régi erdélyi húsvéti locsolós versike:
Tapsifüles nyuszikának,
Igen sok a dolga,
Piros tojást, hímes tojást,
Jobbra-balra hordja.
Hordjad, hordjad kis nyuszikám,
Vigyél minden házba,
Kis házban is,
Nagy házban is,
Szívrepesve várnak.
Szép a tavasz,
De a legszebb,
Húsvét másodnapja,.
Szálljon áldás,
Húsvét napján,
Minden egyes házra.
Tapsifüles nyuszikának,
Igen sok a dolga,
Piros tojást, hímes tojást,
Jobbra-balra hordja.
Hordjad, hordjad kis nyuszikám,
Vigyél minden házba,
Kis házban is,
Nagy házban is,
Szívrepesve várnak.
Szép a tavasz,
De a legszebb,
Húsvét másodnapja,.
Szálljon áldás,
Húsvét napján,
Minden egyes házra.
Ezt nagyon érdemes megnézni: csíksomlyói passió:
http://www.kaplonyibaratok.ro/roevid-filmek/405-csiksomlyoi-passio-.html
http://www.kaplonyibaratok.ro/roevid-filmek/405-csiksomlyoi-passio-.html
Húsvét Erdélyben
A Nagyhét a magyar népszokások tükrében
A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti
vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a
nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között.
( Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca
palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor
pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a
VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának
gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe,
azt tartva, hogy elűzi a férgeket.
Virágvasárnap, Jézus bevonulása Jeruzsálembe
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják,
a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt
ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így
helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki
lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg
ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A
templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a
falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás
nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák
hegyén virrasztott.
Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon
zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés
reményében.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a
bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az
oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok,
élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden
évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.
[color=blueNagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. [/COLOR]
Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem
sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe
villám csapna), nem fontak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt
tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy
patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali
vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni,
és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a
határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt
gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel,
kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a
harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve
tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz
lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.
Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus
feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár
már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap
megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt
piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női
munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az
állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz
kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot
a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak
neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak,
egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották
vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban
felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus
tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes
sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig
a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi
napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a
feltámadás szimbóluma.
Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja.
A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz
megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak,
mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a
városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás
hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás
hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy
lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a
lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos
ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
A Nagyhét a magyar népszokások tükrében
A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti
vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a
nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között.
( Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca
palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor
pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a
VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának
gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe,
azt tartva, hogy elűzi a férgeket.
Virágvasárnap, Jézus bevonulása Jeruzsálembe
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják,
a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt
ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így
helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki
lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg
ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A
templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a
falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás
nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák
hegyén virrasztott.
Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon
zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés
reményében.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a
bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az
oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok,
élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden
évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.
[color=blueNagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. [/COLOR]
Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem
sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe
villám csapna), nem fontak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt
tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy
patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali
vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni,
és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a
határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt
gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel,
kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a
harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve
tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz
lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.
Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus
feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár
már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap
megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt
piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női
munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az
állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz
kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot
a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak
neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak,
egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották
vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban
felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus
tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes
sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig
a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi
napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a
feltámadás szimbóluma.
Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja.
A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz
megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak,
mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a
városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás
hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás
hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy
lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a
lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos
ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
Holányi Júlianna - Festőművész
Nagyenyeden, a Maros partján fekvő hangulatos erdélyi városban
született és itt végezte gimnáziumi tanulmányait, az évszázados Bethlen
Gábor Kollégiumban, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett
villamosmérnöki oklevelet. Édesapja Molnár Árpád a Bethlen Gábor
Kollégium zene és filozófia tanára, édesanyja Bartus Julianna.
Képzőművészeti fejlődésében kezdetben rajztanárai, Szász Árpád és
Székely Mihály irányították, de meghatározó szerepe volt a korán elhunyt
Gazdáné Olosz Ella textilművésznek volt. Nagyenyeden több éven át
látogatta a Horhat Horea festőművész által irányított festőiskolát,
Martonvásáron pedig a prof. Beung-Kun Sou dél-koreai festőművész által
vezetett akvarell- és kollázs mesterkurzust. Több éve főfoglalkozásként
csak a festészettel foglalkozik. Kedvelt technikái az akvarell és pasztell,
alkotásai megtalálhatók bel- és külföldön egyaránt: Románia, Ausztria,
Németország, Svédország, Izrael, Svájc, USA, Franciaország, Dél-Korea,
Japán, Anglia, Kanada, Norvégia, Törökország, Csehország, stb.
Meghívottja az évente megrendezésre kerülő Nagyenyedi Nemzetközi
Művésztelepnek. Akvarelljei illusztrálták az 1995-ös Bakony-Balatoni
Kalendáriumot, 1996-os várpalotai falinaptárat, tusrajzai több megyei
kiadványt, könyvborítót, folyóiratot, Hantz Lám Irén: Nagyenyed szóban-
képben című könyvét
Tavasz erdélyben
Nagyenyed
Nagyenyeden, a Maros partján fekvő hangulatos erdélyi városban
született és itt végezte gimnáziumi tanulmányait, az évszázados Bethlen
Gábor Kollégiumban, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett
villamosmérnöki oklevelet. Édesapja Molnár Árpád a Bethlen Gábor
Kollégium zene és filozófia tanára, édesanyja Bartus Julianna.
Képzőművészeti fejlődésében kezdetben rajztanárai, Szász Árpád és
Székely Mihály irányították, de meghatározó szerepe volt a korán elhunyt
Gazdáné Olosz Ella textilművésznek volt. Nagyenyeden több éven át
látogatta a Horhat Horea festőművész által irányított festőiskolát,
Martonvásáron pedig a prof. Beung-Kun Sou dél-koreai festőművész által
vezetett akvarell- és kollázs mesterkurzust. Több éve főfoglalkozásként
csak a festészettel foglalkozik. Kedvelt technikái az akvarell és pasztell,
alkotásai megtalálhatók bel- és külföldön egyaránt: Románia, Ausztria,
Németország, Svédország, Izrael, Svájc, USA, Franciaország, Dél-Korea,
Japán, Anglia, Kanada, Norvégia, Törökország, Csehország, stb.
Meghívottja az évente megrendezésre kerülő Nagyenyedi Nemzetközi
Művésztelepnek. Akvarelljei illusztrálták az 1995-ös Bakony-Balatoni
Kalendáriumot, 1996-os várpalotai falinaptárat, tusrajzai több megyei
kiadványt, könyvborítót, folyóiratot, Hantz Lám Irén: Nagyenyed szóban-
képben című könyvét
Radnai havasok
(Rodnai havasok), a Kárpátok erdélyi északi határláncolatának egyik tagja, mely Máramaros és Beszterce-Naszód vármegyék határán emelkedik. A hatalmas hegységet, mely egészben véve Ny-ról K. felé csap, Ny-on a rumuli vagy szacsali hágó (877 m.) választja el a Cibles-hegységtől (l. o.); fő gerince innen K. felé húzódik egészen a radnai szorosig (helyesebben hágóig, 1257 m.), mely azt a borgói hegycsoporttól (l. o.) választja el. Ezen fő gerinc hossza 50 km., és átlagos magassága 2000 m., jelentékenyebb csúcsai a Batrina (1713 m.), Vurvu Repede (2077 m.), Vurvu Puzdreborn (2191 m.), Gargalen (2160 m.), Ünőkő (2280 m.) és Korongyostető (1994 m.); maga a R. legmagasabb csúcsa a Nagy-Pietrosz (2305 m.) egyik északi oldalágból emelkedik ki, Borsától D-re (Máramaros vármegyében). A R. zárt vonalban húzódó fő gerincét nem rovátkolja jelentékenyebb nyeret s út sem vezet rajta keresztül. Déli mellékvölgyeiben több község s Radna-Borberek fürdő (az u. n. Borvölgyben) fekszik.
A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége. Azokat a hegyeket, melyek három oldalról körbeveszik a Máramarosi-medencét - Gutin, Cibles, Radnai-havasok, Máramarosi-havasok - Máramaros hegyeiként is szokták emlegetni. A hegység főgerince északnyugat, délkelet irányban húzódik a Setref- vagy Szacsali-hágótól (826m), a Radnai-hágóig (1277m), kb. 50 km hosszúságban.
Legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, melyet Köves-havasként is emlegetnek, és amelyet a második világháború évei alatt (1942-44) Horthy-csúcsnak neveztek. A Radnai-havasokban még legalább öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő vagy Lála, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött.
A hegységben több barlangjárat is található, melyeket többnyire a XX. században fedeztek fel és tártak fel. Ezek közül a legnevezetesebb a Tăusoare-barlang, melynek hosszúsága 16 km, szintkülönbsége pedig 360 méter, amivel első helyen áll Erdélyben. Ugyancsak nagy szintkülönbséggel rendelkező barlangjáratok még a Jgheabul lui Zalion, az Iza-barlang vagy a Tündér-barlang. A hegység legjelentősebb és legszebb vízesése a Lóhavasi-vízesés, amely kb. 80 méteres magasságból zúdul le a Gonoszkő oldalán. Minden valószínűséggel ez Erdély hegyeinek legnagyobb méretű zuhataga. A Radnai-havasokban mintegy 25 nagyobb méretű állandó vizű tó is található, melyek 1800-1950 méter tengerszint feletti magasságban fekszenek. A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely mintegy 0,56 hektár kiterjedésű és 1,6 méter mély. A hegység vidéke rendkívül gazdag ásványvizekben is. Jelenleg az oláhszentgyörgyi források vizei a legismertebbek, melyek egy forrásmészkő dombot hoztak létre, ahol hat erős gyógyhatású és nagy radioaktivitású forrás ered.
(Rodnai havasok), a Kárpátok erdélyi északi határláncolatának egyik tagja, mely Máramaros és Beszterce-Naszód vármegyék határán emelkedik. A hatalmas hegységet, mely egészben véve Ny-ról K. felé csap, Ny-on a rumuli vagy szacsali hágó (877 m.) választja el a Cibles-hegységtől (l. o.); fő gerince innen K. felé húzódik egészen a radnai szorosig (helyesebben hágóig, 1257 m.), mely azt a borgói hegycsoporttól (l. o.) választja el. Ezen fő gerinc hossza 50 km., és átlagos magassága 2000 m., jelentékenyebb csúcsai a Batrina (1713 m.), Vurvu Repede (2077 m.), Vurvu Puzdreborn (2191 m.), Gargalen (2160 m.), Ünőkő (2280 m.) és Korongyostető (1994 m.); maga a R. legmagasabb csúcsa a Nagy-Pietrosz (2305 m.) egyik északi oldalágból emelkedik ki, Borsától D-re (Máramaros vármegyében). A R. zárt vonalban húzódó fő gerincét nem rovátkolja jelentékenyebb nyeret s út sem vezet rajta keresztül. Déli mellékvölgyeiben több község s Radna-Borberek fürdő (az u. n. Borvölgyben) fekszik.
A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége. Azokat a hegyeket, melyek három oldalról körbeveszik a Máramarosi-medencét - Gutin, Cibles, Radnai-havasok, Máramarosi-havasok - Máramaros hegyeiként is szokták emlegetni. A hegység főgerince északnyugat, délkelet irányban húzódik a Setref- vagy Szacsali-hágótól (826m), a Radnai-hágóig (1277m), kb. 50 km hosszúságban.
Legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, melyet Köves-havasként is emlegetnek, és amelyet a második világháború évei alatt (1942-44) Horthy-csúcsnak neveztek. A Radnai-havasokban még legalább öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő vagy Lála, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött.
A hegységben több barlangjárat is található, melyeket többnyire a XX. században fedeztek fel és tártak fel. Ezek közül a legnevezetesebb a Tăusoare-barlang, melynek hosszúsága 16 km, szintkülönbsége pedig 360 méter, amivel első helyen áll Erdélyben. Ugyancsak nagy szintkülönbséggel rendelkező barlangjáratok még a Jgheabul lui Zalion, az Iza-barlang vagy a Tündér-barlang. A hegység legjelentősebb és legszebb vízesése a Lóhavasi-vízesés, amely kb. 80 méteres magasságból zúdul le a Gonoszkő oldalán. Minden valószínűséggel ez Erdély hegyeinek legnagyobb méretű zuhataga. A Radnai-havasokban mintegy 25 nagyobb méretű állandó vizű tó is található, melyek 1800-1950 méter tengerszint feletti magasságban fekszenek. A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely mintegy 0,56 hektár kiterjedésű és 1,6 méter mély. A hegység vidéke rendkívül gazdag ásványvizekben is. Jelenleg az oláhszentgyörgyi források vizei a legismertebbek, melyek egy forrásmészkő dombot hoztak létre, ahol hat erős gyógyhatású és nagy radioaktivitású forrás ered.
Sziasztok...en meg talaltam a szulovarosomrol par regi kepeket,elhoztam.
garasos-hid
Ez a foteren van....nagyon meglepotem mikor talaltam a kepet.Kerestem egy olyan kepet a Decebal-hidrol,a regi ,meg mielott tortent a foldrenges.Va van valkinek nagyon orulnek neki es......koszonom.
Megtalaltam par erdekes kepeket,ha akartok latni kerlek szoljatok(nem csak a szulovarosomat szeretnem tenni,ezert ha erdekel valakit jelezetek).
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD><CENTER><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=card_title>Kolozsvár - Mátyás szobor </TD></TR></TBODY></TABLE></CENTER></TD></TR><TR><TD vAlign=top><CENTER><!--<a href="" title="">-->
</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE>
<IMG alt="A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR
FADRUSZ JÁNOS MÛVE" src="http://www.mke.hu/lyka/01/e1p420o.jpg" border=0>
A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR
FADRUSZ JÁNOS MÛVE -régi kép
A paripa szügybe szegett feje mögött, -szinte deréktól kezdve látjuk a király hadverõ alakját. Magasan domborodó páncélja alatt érezzük a testet, dobog a szive, él. Feje, arcéle nem szelíd: fönségesen erõs, imperátori. Ilyen testtartása is.
Ez az a király, a kit õtszázõtven esztendõ óta mind hívebben szeretünk. Ez az a Mátyás, a ki végzett a haza ellenségeivel. Ölében, a nyeregkápán kérészbe téve diadalmas kardja, még nem dugta hüvelybe, soha ne is dugja, hogy menten halálos sújtásra emelhesse, mihelyt ellenség támadna az õ magyarjai ellen. Szeme a jövendõkben, néz messze határaink felé, azokon is túl, olyan messzire vigyázva, a mennyire õ láthat. És a míg az õ ereje, szive, esze õrködik sorsunk fölött, mi azalatt boldogulhatunk, jólét, tudomány és mûvészet is lesz a békességben.
Persze nincs az a magyar város, amelyik ne irigyelné egy kicsit ezt a szobrot Kolozsvártól... De azért nagyon jó helyt van az ott!
Úgy hozzáillik, olyan szerencsésen egészíti ki az egész város, a vidék. Mögötte a régi templom, a mihez hozzásejtjük a kissé távolabb esõ szülõházat. . . még messzebb, a háttérben a szelidhajlású kolozsvári hegyek... És körül, a modernségében is bizonyos nobilis régi zamatot megõrzõ" nagy tér... a históriai emlékek... a lelke annak a jó magyar kolozsvári világnak !
</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE><IMG alt="A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR
FADRUSZ JÁNOS MÛVE" src="http://www.mke.hu/lyka/01/e1p420o.jpg" border=0>
A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR
FADRUSZ JÁNOS MÛVE -régi kép
A paripa szügybe szegett feje mögött, -szinte deréktól kezdve látjuk a király hadverõ alakját. Magasan domborodó páncélja alatt érezzük a testet, dobog a szive, él. Feje, arcéle nem szelíd: fönségesen erõs, imperátori. Ilyen testtartása is.
Ez az a király, a kit õtszázõtven esztendõ óta mind hívebben szeretünk. Ez az a Mátyás, a ki végzett a haza ellenségeivel. Ölében, a nyeregkápán kérészbe téve diadalmas kardja, még nem dugta hüvelybe, soha ne is dugja, hogy menten halálos sújtásra emelhesse, mihelyt ellenség támadna az õ magyarjai ellen. Szeme a jövendõkben, néz messze határaink felé, azokon is túl, olyan messzire vigyázva, a mennyire õ láthat. És a míg az õ ereje, szive, esze õrködik sorsunk fölött, mi azalatt boldogulhatunk, jólét, tudomány és mûvészet is lesz a békességben.
Persze nincs az a magyar város, amelyik ne irigyelné egy kicsit ezt a szobrot Kolozsvártól... De azért nagyon jó helyt van az ott!
Úgy hozzáillik, olyan szerencsésen egészíti ki az egész város, a vidék. Mögötte a régi templom, a mihez hozzásejtjük a kissé távolabb esõ szülõházat. . . még messzebb, a háttérben a szelidhajlású kolozsvári hegyek... És körül, a modernségében is bizonyos nobilis régi zamatot megõrzõ" nagy tér... a históriai emlékek... a lelke annak a jó magyar kolozsvári világnak !
