Ezoterika

Müller Péter rovata: A barátságról

Azt kérded, miért kezdem úgy az előadásaimat, hogy „Kedves barátaim!” Azért, mert a barátság lelki közelséget jelent, és lényeges dolgokról csakis azokkal tudok beszélgetni, akik lelkileg közel állnak hozzám. A barátság a lelkek legmélyebb kapcsolata. Barátom lehet nemcsak a „barátom”, de ha szerencsés vagyok, az anyám, az apám, a gyerekem, a feleségem és a férjem is. Ha ők nem barátaim, csupán az apám, anyám, gyerekem, feleségem vagy férjem, akkor a kapcsolatunkból hiányzik valami: a legtöbb. Vagyis a mély lelki kapcsolat.

A Bibliában Isten azt mondja Mózesnek: Úgy szóltam hozzád, mint a barátomhoz. Jézus pedig azt mondja tanítványainak: Nem úgy szóltam hozzátok, mint szolgákhoz, hanem mint a barátaimhoz. Vagyis a lehető legközelebbről.

Olyanokhoz szól így valaki, akik fölött nem akar hatalmaskodni, de akikkel benső, a testvériségnél is mélyebb közösséget érez – akikkel lélekben egy. Barátomhoz nem köt semmi, sem rokonság, sem házasság, sem szenvedélyes szerelem, sem érdek, csak egy: a kölcsönösen fölismert lelki közösség.

A bibliai példákat azért említem, mert itt nyilvánvaló, hogy az ember által átélhető legmélyebb szeretetről van szó. Mélyebb, mint az apai, testvéri szeretet, sőt, még az anyai szeretetnél is mélyebb. Fura, de így van. A barátságnak például lényege az őszinteség, hogy a barátom az egyedüli, aki előtt nincsenek titkaim, s ha egy szülő azt kéri gyerekétől, hogy legyen őszinte hozzá, nem kisebb dolgot kér tőle, mint hogy legyenek barátok. Ha apám hozzá akar férni azokhoz a titkaimhoz, melyeket csakis a barátomnak mondtam el, ahhoz az kell, hogy túllépjen a sorsszerű szereposztáson, s több legyen, mint az apám. Nekem anyámmal sikerült ez a csodálatos mutatvány, ezért tudom, hogyan működik az ilyesmi. Olyasmiket mondtam el neki, amiket ember az anyjának sohasem mond el, s ő is megosztotta velem a legintimebb titkait. Soha gyerek, főleg fiúgyermek nem férhet hozzá ezekhez a női titkokhoz. Mély beszélgetéseink során eszembe sem jutott, hogy „én most az anyukámmal beszélgetek”, s ő is megfeledkezett arról, hogy a kisfiával beszél, akit valaha a méhében hordozott. Mindent elmondtam neki, ahogy ő is mindent elmondott nekem, olyan fedetlenül és szégyenkezés nélkül, ahogy az ember még a gyóntatószékben vagy az analitikus ágyán sem beszél, s amikor meghalt, legelső gondolatom nem az volt, hogy az anyámat, hanem hogy a barátomat vesztettem el.

Jajgatva, bömbölve sirattam – mert arra tanított, hogy a fájdalmainkat gyökerestül kell kitépni, kiüvölteni magunkból –, de a legfájóbb kiáltásom az volt, hogy „kivel fogom én ezentúl a dolgaimat megbeszélni?!” Egyedül maradtam, de nem csak anyátlanul, hanem főleg baráttalanul.

A barátságunk valahol a kamaszkorom táján keletkezett. Kb. tizennégy éves lehettem, amikor kölcsönösen fölfedeztük egymásban ezt a különös szeretetet. Egészen más volt, mint az odáig jól ismert anya–fia vonzalom. Például együtt játszottam vele amatőr színpadokon (kitűnő színész volt!), s néha én játszottam ragasztott bajusszal az ő apját. Később fölolvastam neki a regényeimet, színdarabjaimat. Kemény kritikusom volt, s ugyanakkor megértő is: tudta, hol vannak tehetségem határai. Azonfelül olyan tanácsokat adott az életemhez, ami miatt ő maga, mint anya csak szenvedhetett – például, amikor megtaláltam azt az asszonyt, akivel aztán az életemet a mai napig élem, s aki miatt lényegében „elhagytam” őt, rábeszélt a házasságra, mert tudta, hogy boldog leszek. Megbeszélte velem apámmal való küzdelmes házasságának történetét, kétségbeesett társkereséseit, én pedig neki mondtam el először minden kimondhatatlan titkomat, olyasmit is, amit magamnak se vallottam be: akkor vettem észre, mi lappang bennem, amikor hirtelen kimondtam, neki. Amikor arra céloztam, hogy előző életünkben találkozhattunk már, kiderült, hogy régóta tudja, s azt is pontosan, hogy hol és mikor. Akkoriban nem ebben az anya–gyermek kapcsolatban éltünk. Én a szellemi Mesteremtől tudtam erről a múltról – ő magától jött rá.

Baráttalan, sőt, barátságtalan korban élünk. Más szóval nincsenek lelki társaink.
Barátság akkor születik, amikor a lelki társat fölfedezzük egymásban. Hamvas Béla csodálatosan írt a barátságról. De téved, amikor azt mondja, hogy ez csak férfiak között jöhet létre.

Nem. Nők között éppúgy lehet barátság, mint férfiak és nők, sőt, amint látod, anya és gyermeke között is. De még mester és tanítvány, Isten és ember között is. Gyakran állat és ember között is van a barátsághoz hasonló vonzalom. Maga a héber szó, a réja, amivel Isten szól Mózeshez, eredetileg a pásztor és juhok közötti vonzalmat jelenti. Jézus példabeszédeiben gyakran tér vissza ez a mély szeretetfogalom: ilyenkor ő is nyájról, juhokról, jó pásztorról beszél. Igazán szeretni csakis a jó pásztor tud, s ennek a mértéke az, hogy „életét adja a barátaiért”. Ha a barátságról faggatom olvasóimat, sokan a kutyájukat, macskájukat vagy lovaikat említik először. Vannak, akiknek nagyobb fájdalmat okoz állatbarátaik elvesztése, mint közeli hozzátartozójuké. Szégyellik bevallani, de így van. Itt ugyanis valódi szeretet volt, igazi réja – és a lelki társ elvesztésénél nincs nagyobb fájdalom.

A jó barátság ritkább, mint a szerelem. A szerelemben testi vonzalom van, erotika, önzés. Szenvedély is. Túl heves érzelem ez, semhogy sokáig fennmaradjon. Azontúl a szerelmes a másikat magának akarja, csakis magának, ki akarja szakítani társát az egész világból, csakis azért, hogy az övé legyen. A szerelemnek vágy alapja van.

A barátság nem forró – az a melegség van benne, ami a jéghideg világban az életet jelenti. A barátság „barátságos” – más szóval idilli, otthonos, ismerős, jó. Hiányzik belőle az egoizmus, amelynek főszava az „ellenséges”. Minden barátságot az önzés tesz tönkre.

Főleg ezért szakadnak meg gyermekkori vagy ifjúkori barátságaink: ahogy csontosodni kezd az egónk, úgy leszünk egyre önzőbbek, zártabbak, hatalomra szomjasak, úgy leszünk egyre „baráttalanabbak” és barátságtalanabbak.

Az egót csakis a saját érdekei érdeklik: nincsenek barátai, csak ellenségei vagy szövetségesei. Az egó bajtárssal, elvtárssal, munkatárssal, szövetségessel, haverral, cimborával pótolja ideig-óráig az igazi barátságot. Az egó nemcsak magányban él, de mindenki ellen is. Nem tud szeretni.
(Természetgyógyász Magazin Online, 2004. január

Kamaszkori krízisből krónikus skizofrénia

Az alábbi történet halovány mása a valóságnak. Sok ilyen történet van, csak az áldozatoknak nincs ereje megírni. Köszönöm ennek az anyának, hogy legyőzte fájdalmát és leírta szenvedéseik történetét. Nincs erőm kommentálni sem, meg aztán a történet magáért beszél. Egy széthulló családban felnövő fiatal, ambiciózus lányka magára maradva a kamaszkorba lépve összezavarodik, s anyjával megromló viszonyát, tanulmányi eredménye leromlását elkezdik "kezelni". A pszichiátria kettős arca villan megint elő: a segítőkész inkvizítor: reszkessen a teljhatalmába került áldozat, aki innentől szabad préda. Senki nem felel senkinek, mindenki azt csinál egy fiatal lánnyal, amit csak akar. A szabadságvágy, a természetes érzelmek, a kamaszkori lázadás mind-mind kezelendő tünetté silányul, az akarat ellenállásnak és a betegségbelátás hiányának minősül. A hétköznapi fasizmus az, amikor az ember egy rendszerbe bekerülve elveszíti ember mivoltát.

Már többször leveleztünk. Lányom 19 éves, lassan már 3 éve beleestünk a pszichiátria zsákutcájába.
Nagyon hosszú lenne a történet, megpróbálom röviden leírni.
Zsófi lányom középiskolába 10. évfolyamos volt amikor elkezdődtek a bajok, (emellett kétszeres magyar serdülő és ifjúsági válogatott volt atlétikában, eléggé elfoglalt volt, tanulás, edzés, edzőtábor versenyek nagyon szerette csinálni kiskora óta).

Ebben az időszakban (Zsófi 15 éves) én megismerkedtem egy nálamnál fiatalabb férfival, nagyon jól éreztem magam vele, kicsit kevesebb időt töltöttem így gyerekeimmel (van egy fiam is aki jelenleg történésznek tanul Pécsett) Megjegyezném (1997-ben elváltunk férjemmel), Zsófi soha nem bírta elviselni, ha volt valakim, neki mindig az apja kellett volna mindenki más helyett. Egyre rosszabbodott a kapcsolatunk.

Zsófi 2007 őszén kimaradozott az iskolából, az edzésről, hazudozott nekem, azt is mondta, hogy nem érzi jól magát. Aztán olyan sokat kimaradt, hogy képtelen volt bepótolni, ez őt nagyon zavarta, hiszen mindig egy kis precíz gyerek volt. Az iskolából való kimaradásai miatt a tanárai azt javasolták, hogy járjon az iskola pszichológusához beszélgetni. Pszichológus és a házi orvos javaslatára elkerültünk a gyermeknevelési tanácsadóba, ott a pszichiáter beutalta Vadaskertbe, gyermek pszichiátria intézetbe, ekkor már Zsófi nem akart velem lakni, mindig veszekedett velem. A nevelési tanácsadóba javasolták a kollégiumi elhelyezést.
A kórházban azt vette a fejébe, hogy Budapesten akar lakni, a nagynénjéékhez akar menni, de ezt ők nem vállalták, hiszen nekik van 2 gyerekük és boldog családként élnek. Ebben az időszakban az egész család beleszólt Zsófi életébe, mindenki adta a jobbnál jobb tippeket, valahogy rossz irányba ment a dolog. Tehetetlenné váltam, Zsófi mindenkinél jobban utált, mindenkire jobban hallgatott. Éreztem, hogy nem szabadott volna elvinnem Budapestre, de az egész család azt mondta, majd ott segítenek neki.
Elkezdődött a lejtmenet, Zsófi nem engedett magához a kórházba, ha bementem hozzá azonnal elzavart, szólt a nővéreknek, hogy küldjenek el.
Teljesen megszűnt vele a kapcsolatom, a volt férjem családja tartotta Zsófival a kapcsolatot, velük beszélt, tőlük tudtam, hogy mi van Zsófival. Zsófi egyedül maradt nem volt segítsége. A család máshogy tűntette fel, elhittek mindent az orvosoknak, persze ők nem ismerték a lányomat.

Zsófi kórházi kezelései:
Vadaskertben 4 hétig volt, ahol intenzív beszélgetés zajlott, diagnózis: kevert szorongásos és depressziós zavar, és egyéb gyermek- vagy serdülőkorban kezdődő emocionális zavar. Zsófi itt sem beszélt velem, sőt kifejezetten ellenséges lett velem szemben. Úgy éreztem, hogy engem hibáztat azért, hogy ott kell lennie. A Vadaskertben a kezelő orvosa is javasolta az iskolaváltást, így hát a család keresett egy iskolát és kollégiumot Budapesten.

Semmelweis Balassa utca zárt osztályon 3 hétig volt, itt kapott először gyógyszert citapram, convulex, xanax ezt így elsőre, elég durva koktél, egy 16 és féléves serdülőnek, mert "utálja az anyját". A diagnózis: Alkalmazkodási zavar, Közepes depressziós epizód. 2007.10.31.-2007. 11.13.-ig volt.
A Balassa utcai kórházba azért került, mivel aznap kellett volna mennie egy pszichiáterhez, de ő nem akart elmenni. A nagynénjével találkozója lett volna a 11 órakor a HÉV végállomásnál, ahol Zsófi aznap eltűnt, onnan mentek volna az orvoshoz. Ebben az időszakban Ráckevén volt a nagyszüleinél éppen őszi szünet volt (kb. 1 hét). Zsófi eltűnt senki nem tudta hol van, Katalin (nagynénje) bejelentette a rendőrségen az eltűnését. 21 órakor megcsörrent a telefon egy fülkéből hívott fel engem, borzasztó nap volt. Zsófinak mondtam, hogy maradjon ott ahol van és rögtön mennek érte. Kiderült, hogy egy kocsmában volt, ivott pár üveg sört és elszívott egy doboz cigarettát. Hozzáteszem, hogy ő még életébe nem fogyasztott alkoholt, és nem cigarettázik. Ráckevén Zsófi felhívta a mentőket, és azt mondta, hogy rosszul van, és a mamája megmérgezte. Rendőrség és a Mentő is házhoz ment, Zsófit így szállították be a kórházba, csak azt nem tudom, a nagyszülei miért engedték meg, hogy elvigyék a mentősök. folyt.köv..

A mai napig nem tudom, hogy igazából mi is történt.
Balassa utcai Kórház után a család a lányomnak nézett egy Intézetet, mert Zsófi nem akart hazajönni, ahol majd segítenek neki, akkor már a nagyszüleihez sem akart visszamenni. Thalassa házat találták, nekem is tetszett, jókat olvastam róluk, és bíztam bennük, de valahol éreztem, hogy Zsófi nem oda való, csak már nincs hová mennie. Talán kettő hetet volt ott, majd onnan megszökött, és Budapest már nem tudom, hogy melyik kerületi gyámhivatalhoz került, valami oknál fogva, azok vitették el a Nyírő Gyula Kórházba, ahol 1 hetet volt ott, seroquel 300mg, rivotril 0,5mg, majd Zalka Zsolt segítségével - aki a Thalassa ház igazgatója - visszament Thalassa házba. A Nyírőben a diagnózis: Érzelmileg labilis személyiségzavar, Kevert szorongásos és depressziós zavar, Pánik zavar (szindróma) (epizódikus rohamokban jelentkező szorongás), Akut polimorf zavar (skizofrénia tünetei nélkül) A Nyírő Gyula Kórházban 2008. január 03-10-ig volt, itt már megmutatkozik a megvonási tünetek, rengeteg diagnózist írtak össze.
A fent leírt időszak szeptember 10.-től január 06-ig tartott, gyógyszereket csak a kórházban szedett, a Thalassa házban sem vett be gyógyszert.
Zsófinak miért adtak ilyen erős gyógyszereket, a mai napig nem tudom. Nagy betűs figyelmeztetés, 18 év alatt nem szabad adni. Miért veszi ezt semmibe pszichiátria?

Ezután 2008. jan. 06-án hazatalált, haza akart jönni, gyógyszerét kiváltottuk, seroquel xr 300mg, rivotril 0,5 mg, de ő nem szedte be.
Itthon találkozott egy korabeli fiúval, aki hitgyülekezetbe hívta Zsófit, rendszeresen járt, teljesen megváltozott, mániás dolgai lettek, csak az isten, biblia, kidobálta a fekete ruháit, sőt egy csomó ruháját elajándékozott, odaadott hajléktalanoknak.

Kapcsolata kezdett beszűkülni csak a hitgyülekezet és azon belül is a fiú és az anyja, akik mondták a hülyeségüket, ez mind odáig fajult, hogy Zsófi egy napon elkezdett böjtölni a fiú javaslatára, mert ezt ők is csinálják. Persze ezeknek a böjtöléseknek meg van a céljuk, Zsófi szerintem nagyon rosszul volt a gyógyszerek utóhatásaitól, azt hitte, hogy a böjtölés majd segít neki. 2009. áprilisban a k.-i kórházba kellett vinnem, mert 5 napig nem evett, és nem ivott semmit, elég ijesztő volt a vérképe, infúzió, hamar helyre hozták, de enni és inni a kórházba sem akart, így került pszichiáterek kezébe újra, ez volt 2008. április közepén. P-re (T. megyei Pszichiátria Intézet) szállították mentővel. Zsófi nem akart elmenni a mentősökkel, azok rendőrt akartak hívni, nagy nehezen rábeszéltem és én is elmentem velük. A mentőben végig sírt, amikor odaértünk a kórterembe azonnal evett, ivott úgy megijedt. Az orvos azt mondta, hogy nincs betegség tudata, Zsófi váltig állította, hogy nincs neki semmi baja. Az ottani ügyeletes orvos kérdezgette Zsófit, engem kizavart a felvételi irodából, mert helyette akartam beszélni, hogy elmondjam mi is történt, mivel Zsófi annyira sírt, zaklatott állapotban volt. A pszichiáter nagyon durván beszélt velem, rám förmedt, pontosan nem emlékszem már, de én is megszeppentem. Jézusom hova kerültünk. A jogainkon gondolkoztam, mit is lehetne tennem. Akkor még nagyon gyerekcipőben jártam, nem tudtam mit csinálhatok.
Nagyon nagy baj, hogy ott hagytam. Haloperidol egy hétig, mellékhatások miatt átállították zyprexa 20 mg-ra. Zsófihoz csak egy hét múlva tudtam menni, mert műtétre kellett mennem. Ekkor amit láttam soha nem felejtem el, Zsófi zabál, alig tud menni, lassan beszél, 2 csomag papír zsebkendőt használ naponta a nyál folyás miatt, annyira le volt szedálva, meglassulva…. Ekkor már nem tudtam elhozni kötelező kezelés alá helyezték. A kezelő orvosát amikor kérdeztem, hogy miért kap 20 mg zyprexát azt mondta, hogy ez nem nagy dózis, van aki 30 mg-ot kap. Csak hogy ekkor Zsófi testsúlya 43 kg volt, és 17 éves. Kérdeztem az orvostól, hogy ez nem számít?

A kezelő orvosa azt mondta, hogy nem a testsúly a lényeg hanem, hogy ki mennyire beteg.
Ezt mai napig nem tudom hogy állapítják meg, mert mérni nem lehet.
Kettő és fél hónapig tartották ott, és egyre jobban terjesztette a hitet, a betegek között is. Tisztára mániás lett, hízott egész nap evett, lassan mozgott, szinte minden lépést, tevést meg kellett gondolnia kétszer, rogyadozott a lába, szinte nem bírta el magát. A gyógyszert csökkentette az orvos 15 mg-ra és így jöttünk haza. Zsófi otthon 16 órákat aludt, amikor fent volt evett, feküdt, ment téríteni az utcán a hitgyülekezetes fiúval és anyjával, én meg lopva utánuk, nehogy valami baja legyen Zsófinak, mert nincs magánál.

Bárhogy mondják az pszichiáterek antipszichotikum mellett nem lehet sportolni, Zsófi a bicikliről is leesett, koordinációs zavarai voltak a zyprexa szedése alatt, nem volt vérzése, hízott 15 kg-ot, olyan zombi módjára létezett, a látása a mai napig romló tendenciát mutat. Zsófi mindig nagyon vékony alkatú volt, még az atléták körében is.
A gyógyszert sikerült 10 mg-ra csökkenteni, úgy hogy a gyermek pszichiáter soha nem tudta, hogy milyen adagot kell felírni, azt is mondta, hogy ő nem ért a gyógyszerekhez. Javasolta, hogy menjünk el felnőtt pszichiátriára, el is mentem, de azt mondták ott, hogy amíg Zsófi be nem tölti a 18. életévét addig nem tudják kezelni. A házi orvosnak panaszkodtam, hogy Zsófi szinte egész nap alszik, ő is a gyógyszer csökkentése mellett volt. Így felírattam kisebb adagot. Ekkor jött a változás Zsófi szép lassan abbahagyta a térítést, nem nézte a "vidám vasárnapot", más is kezdte érdekelni.
Utólag megtudtam, hogy Zsófinek öngyilkossági kényszere volt a Thalassa után mikor hazajött, egyik hitgyülekezetes mesélte nekem el, a WC-ben találta Zsófit és ő arról beszélt neki, hogy meg akar halni.
A zyprexa szedése semmire sem volt jó, sőt káros volt. Zsófinek az úgynevezett téveszméje (amit az pszichiáter annak vélt) nem múlt el, sőt fokozódott. Egy másik tudatállapotba került a szer hatásától, nem tudott önmaga lenni.

Aztán 18 éves lett és elkerültünk a felnőtt pszichiátriára ott kapott másik gyógyszert mert Zsófi nem szedte be zyprexát, mivel annyira zavarta, hogy egésznap csak zabál, a combján, a derekán megnyúlt a bőre, fel volt fújódva. Zyprexát rendszertelenül, sok napot kihagyva szedte. 2009. február 6.-án bevágta a bal csuklóját, ezért kerültünk a felnőtt pszichiátriára, reménykedtem, hogy segítenek.

A felnőtt pszichiátrián, egyből kettő új gyógyszert kapott Zsófi 300mg seroquel xr (antipszichotikum), 10 mg cipralex (antidepresszáns, SSRI) volt a napi adag három hét szedés után a lányom kiment a p-i völgyhidra, ott találtak rá a rendőrök és így S-re került megint. Szerencsére nem ugrott le. Eközben nem voltam otthon, akkor kettő napig Budapesten voltam vizsgázni. Amikor elmentem vasárnap este, Zsófi jó kedvű volt, nem vettem észre semmit. (2009. március 2.) A kezelő orvosa amikor felírta receptet annyit mondott, hogy sok türelem kell.
S-en 20mg citapram, 4mg risperdal, 3x5mg rivotril volt az adag 5. napig bírtuk, mert Zsófi nagyon rosszul volt, izom merevség, nyál folyás, röhögött saját magán, úgy folyt a nyála mint egy veszett kutyának. Telefonált nekem, hogy nem bírja tovább, és kezdett félre beszélni, pontosan már nem emlékszem, valami olyasmit, hogy őt megakarják verni, meg nem érthető dolgokról és a hátát húzza a görcs, altatót is kért mert nem tud aludni. Beszéltem Zsófi veszprémi kezelő orvosával, - ez pénteken volt - aki azt mondta, hogy nem volt akut állapotban a lányom és jobb lenne mihamarább elhozni őt onnan, és a risperdalt Zsófi nem fogja bírni.

A s-i kezelő pszichiáternek mondtam, hogy Zsófi seroquelt szedett, miért ad neki risperdalt, hiszen Zsófi szemlátomást most rosszabbul van tőle. Nem nagyon törődött az én mondókámmal, azt mondta, hogy ne avatkozzak bele, ehhez úgysem értek, a lányom nagyon beteg, lehet, hogy a seroquelből 800-900 mg-ot kellene szednie. Elmondtam neki, hogy három hete kezdte el szedni ezeket a gyógyszereket, kérdeztem, hogy nem lehet-e, hogy a gyógyszertől ment ki a völgyhídra a lányom, azt mondta, nagyobb adagot kell szedni a gyógyszerből. Szombaton reggel fejembe vettem, - hiszen a kezelő orvosa is azt mondta, hogy nincs akut állapotban - hogy elhozom Zsófit, de már késő volt akut állapotot kezeltek. (túl gyógyszerezés) Elszöktünk, a kerítésen át lógtunk meg a ruháit, az iratait is ott hagytuk, mert kötelező kezelés alá tették. Szegény alig tudott átmászni kb. 120 cm kerítésen, neki ez régen egy vicc lett volna, úgy kellett átraknom, a kocsiban hazafelé végig röhögött, hogy neki, hogy folyik a nyála, de tényleg folyamatosan folyt, mint ha a csapott nyitottam volna ki. Attól féltem, hogy majd a rendőrök vissza akarják vinni, az orvos ebből a szempontból rendes volt nem szólt a rendőrségnek. Aznap kettő ügyvéddel is beszéltem, mind a kettő más véleményen volt a kötelező kezeléssel kapcsolatban.
A zárójelentésért és a Zsófi holmijaiért pár nap múlva elmentünk, a diagnózis: Akut polymorf pszichotikus zavar.

Ezután a doktornő, a veszprémi kezelő orvosa próbálkozott mindenféle antipszichotikummal (abilify, invega, zyprexa, hetente váltogatva) és végül maradt a régi seroquel 300, cipralex 10mg. Ezalatt az idő alatt kb. 5 hét pocsékul volt még láza, csalánkiütése volt, ha elment itthonról, mindig mentem utána lopva, nehogy észrevegye, mindig mellette voltam csak ő ezt nem tudta. Zavart tudatállapotban volt, mindig az járt eszembe, hogy ki megy a völgyhidra. folyt.köv..

http://www.youtube.com/watch?v=efImrZZBL0I&feature=related

blessing
timeless

EZO könyveket keresek...

Ki tud segíteni ebben?

google!

Félelmetes érzés.
Zsófi mikor "jobban lett", - nem volt zavart - úgy döntöttem, hogy megpróbáljuk elhagyni a gyógyszereket. Zsófi egésznap a szobájában volt, becsukta az ajtót, kizavart, az ágyon feküdt falnak fordulva és nem beszélt velem semmit, 2 hétig így látni a gyerekemet borzasztó érzés volt. A kezelő orvosához sem ment, én jártam helyette, a doktornő nem mondott semmi biztatót, ő sem tudott segíteni. Zsófival megbeszéltem a gyógyszer elhagyást, azt tudtam hogy hirtelen nem szabad elhagyni a gyógyszert. Zsófi nagyon örült neki, vidámabb lett és ahogy csökkentettük a gyógyszert egyre jobban érezte magát.

Még nincs vége, ezután jött a legrosszabb. Honvéd kórház (2009. június) 2 hónapot volt ott. 1 hónap alatt lecsökkentettük a seroquel xr 300mg, cipralex 10 mg, nem szabadott volna. A pszichiáterek nem tájékoztatnak a gyógyszerhasználatról, hogy mi lesz akkor, ha valaki nem szedi be a gyógyszert, pedig nagyon is tudják, nap mint nap ezzel a problémával találkoznak. Zsófi megemlítette a p-i pszichiáterének, hogy abba fogjuk hagyni a gyógyszert, erre ő csak annyit mondott, hogy nem szabad.
Zsófi olyan tudatállapotba került -a gyógyszer elhagyás után-, fékezhetetlenné vált, majdnem meghaltunk. Öngyilkos akart lenni, engem meg akart ölni. Az utcán összeesett alig tudtam felvinni a lakásba, a lakásba mindent a fejemhez vágott, ki akart ugrani az ablakon. Egyszer hívtam mentőt is, mert azt hittem, hogy valami görcsrohamot kapott, mikor kiérkezett az orvos addigra megnyugodott (adtam neki 0,5 frontin), semmit nem vett észre.

A honvéd kórházi kezelés rengeteg gyógyszer, teljes szedálás beszélni sem tudott. Zsófi összetörte a poharát, a szemüvegét, mert haza akart jönni ez a 3. héten történt, ezután begyógyszerezték, max adag a seroquelből 1000mg említett a doktornő, majd Zsófi ezután megtagadta az ételt, italt, elektrosokkolták 4-szer, közben elkezdték szedetni vele a zyprexát. Szerintem ilyen állapotban nem is tud enni, inni, ha valakit így kikészítenek, hiszen mozdulni sem bírt.
Zsófi elkezdett enni, szerintem a zyprexa hatása, ő már szedett ilyent, meghízott tőle. A zárójelentésből nem tűnik ki, hogy milyen gyógyszereket kapott, de amivel hazaengedték az 6mg rivotril, 400 mg amitrex. Diagnózis: nem differenciálható skizofrén (ebbe mindenkit beletudnak tenni.) A kórházban utolsó 2-3 héten nagyfokú ödémás csalán kiütése volt, kb. a kórházból hazajövet után a 4. héten múlt el. A pszichiáterek azt állították, hogy nem a gyógyszertől van. Elküldték góckutatásra, nem találtak semmi problémát.
Zsófi rosszabb állapotban jött ki a kórházból, mint ahogy bement. Most már csalánkiütéssel is meg kellett birkózni.
Szinte kirúgtak minket a kórházból, túl sokat kérdezősködtem, minden orvossal beszéltem, telefonon is napi kétszer "zaklattam" őket. Az orvosok egyik napról a másikra rendbe hozták, "nagy változás történt, gyors javulás" ezt mondta a doktornő.

A doktornő a kórházi kezelő orvosa, azt mondta, hogy lányomnak nem kell pszichoterápia, és egész életében szedni kell majd gyógyszert, mert túl sok dopamin termelődik, ez okozza a skizofréniát. Szinte kiabált velem, hogy hogyan lehetek ilyen érthetetlen, hiszen a lánya beteg, higgyem már el. Egy semminek éreztem magam, attól ahogy viselkedtek velem a hangnem, a lekezelő magatartás amit tanúsított a doktornő. Egyik nap mikor telefonáltam, azt mondták, hogy Zsófival elektrosokk kezelés akarnak csinálni, ezért menjek fel személyesen mert alá kell írnom a beleegyező nyilatkozatot. Nagyon megrémültem, sírva fakadtam, és telefonba mondtam, hogy ne csinálják, mert még valami baja lesz. A doktornő azt mondta, hogy ők gyógyítanak, hiszen letették a hipokratészi esküt, és a gyógyszerek is lehetnek veszélyesek. Megkérdeztem tőle, hogy ő mit csinálna az én helyemben, ha lenne egy lánya, azt válaszolta, hogy beleegyezne. Ekkor nem tudtam beszélni a lányommal, mert nem akart engem látni. Semmit sem tudtam, hogy vele mi van, csak a tisztaságit, kaját vittem be 2-3 naponta.
Felhívtam több orvos ismerőseimet, azt mondták, hogy "vitálisan" megcsinálják a sokkolást, ez azt jelenti, hogy a beleegyezésem nélkül is megcsinálhatják, ha életveszélyes állapotba kerül a lányom. Nem tudtam, mi tévő legyek, hiszen 1-2 nap nem evés nélkül még senki nem halt meg, az orvos ismerősöm is ezt mondta. Bíztam abba, hogy nem fogják megcsinálni, pont hétvége volt, gondoltam legfeljebb hétfőn döntenek róla, ahogy mondta a kezelő orvos, azt gondoltam jobban teszem ha nem megyek a kórházba, nem egyezek bele, nem írok alá semmilyen papírt akkor majd nem csinálják meg a sokkolást.

Hétfőn telefonáltam a kórházba és közölték velem, hogy elektrosokkolták Zsófit, hát majdnem elájultam. Ezt még megismételték 3-szor. Mondták, hogy menjek, mert alá kellene írni a nyilatkozatot. A kórházban a lányom kezelő orvosa tájékoztatott, hogy megtörtént a sokkolás, elmondta, hogy az intézetnek nagy korszerű gépe van, altatásban, izomlazításban végzik, úgyhogy Zsófinak ez nem fájt, és nem érzett semmit. Hát nem nagyon nyugodtam meg, fél füllel már hallottam, hogy akár maradandó agykárosítás is okozhat. A doktornő elmondta, hogy, szövődmény nélkül sikerült megcsinálniuk és Zsófinak lesz 1-2 hónapig emlékezet kihagyása. Zsófi a közeli és a távoli memóriája is csökkent, megvoltam ijedve mikor beszéltem vele, mindent kétszer háromszor is elmondott egy órában.
A kezelő orvos látta, hogy egyedül nem bír velem, így szólt az osztályvezető férfi orvosnak, hogy nem akarom aláírni a papírt, a nyilatkozatot. Behívtak egy szobába, már pontosan nem emlékszem, de meg voltam ijedve, mégis csak egy férfival állok szembe. A osztályvezető orvos, elkezdett kiabálni, hogy én mit képzelek, amihez nem értek abba minek akarok beleszólni. Ők megakarják gyógyítani a lányomat, azért csinálták, hogy mielőbb hazamehessen és jobban legyen, a kezelő orvos meg csak bólogatott. Nagyon meg voltam rémülve, nem a férfi miatt, Zsófi miatt, és hogy hova kerültünk az egész egy érthetetlen félreértés. Aztán aláírtam a nyilatkozatot, mert láttam, hogy már mást úgy sem tehetek, nem mertem fenyegetőzni - pedig megfordult a fejembe -, nem mertem semmit sem csinálni, hát ha Zsófinak ártok azzal is. Hiszen tehetetlen voltam, Zsófit a kórházból nem engedték ki, igaz az osztályvezető a szobában azt is mondta, hogy ha találok egy másik intézetet, ahol fogadják, akkor beleegyeznek az átszállításba. Amikor aláírtam a nyilatkozatot mindenki kedvesebb lett, megbékéltek, kicsit megnyugtattak, a bedilizés határán voltam.

Hogy lehetséges az, hogy mindig rosszabb állapotban kaptam vissza Zsófit, a kórházi kezelés után?A gyógyszer mennyiség is mindig emelkedett. A zárójelentés igen gyatra, mondhatni pocsék, felvételkor negatívizmus, táplálkozási negatívizmus, az anyjáról paranoid tartalmú beszéd, pontosabb teljesen utál, nem csoda, én hívtam a mentőket, miattam kellett ott lennie, miattam hagyta abba a gyógyszert, betegség belátás teljes hiánya (még szerencse hogy nem érzi magát betegnek), ezért lett a diagnózis skizofrénia. Akinek ekkora adag gyógyszert adnak, és elektrosokkolják annak kötelező valami komolyabb kórképet felállítani. Mert, a kezelés alatt sokszor kérdezgettem a doktornőt a diagnózis felől, mire ő mindig azt válaszolta, hogy még nem tudja pontosan, mivel Zsófi keveset beszél, a betegtársaival jól kijött mind végig, azt tudom, volt egy úgymond védelmezője is. Egyszer úgy fogadott engem az a férfi, hogy kérdezgetett, hogy miért nem szeretem a lányomat. Az ápolóktól kérdeztem, hogy ki ez a férfi, jól leujjogták, hogy skizofrén, hülyeségeket beszél. Volt még egy másik betegtársa, akivel elég jól összeismerkedtek, többször beszélgettünk, kedves fiatalember, aki nevetgélt, hogy alig tud megállni a lábán, és hogy olyan kusza a feje, mindig nyomkodta. Örültem, jobb kedvre derítette a lányomat. A kezelés ideje alatt nem engedték ki az udvarra sétálni, velem és betegtársaival sem.
Lelkiismeretem nagyon bántott, hogy miattam került Zsófi ide, én miattam lett beteg, soha nem fogom megbocsátani ezt magamnak.

Hogy miféle "gyógyszerezés", - pszichotrop szerek -, drogozás folyt Zsófi kezelés alatt arról nem írnak a szűkszavú pszichiáterek. A gyógyszer szedésével kapcsolatos tájékoztatás a szokásos szöveg volt mikor hazamentünk, nincs mellékhatása, a gyógyszert nem szabad csökkenteni, nem kell megijedni tőle. (A gyógyszer mellékhatásáról, mikor érdeklődtem, elmondták nekem telefonba, hogy semmilyen mellékhatás sincs, van olyan beteg, aki 900 mg seroquelt szed és jól van otthon főz a gyerekeinek.)
A p-i kezelő orvos a mellékhatásokról, azt mondta nekem, hogy ami a gyógyszer tájékoztatón van azt nem kell komolyan venni, mert a gyógyszergyárak így védik ki magukat.
Nyugodjak meg, hogy van aki 1200 mg seroquelt is szed, és ezzel még szülni is lehet, azért néha be-becsúzik egy gyerek. Hát ekkor nagyon megnyugodtam, próbáltam elhinni - mást mit is tehetnék - amit mond, már csak azért is mivel már annyira beparáztam, olyan sok rosszat láttam a pszichiátriákon. Aztán elgondolkodtam, miért írnák rá a gyógyszergyártók ezt a rengeteg figyelmeztetést, mellékhatást, hiszen szuper erős szerről van szó.
Megkérdeztem a pszichiátert, hogy mikor fogja csökkenteni az adagot, és egyszer szeretnénk elhagyni a gyógyszert. Az a választ kaptam, hogy marad 600 mg, most a legfontosabb, hogy stabilan kell tartani lányomat. Elhagyni a gyógyszert miért nem lehet, azt válaszolta, hogy 5 év után meg lehetne próbálni, de általában 1 éven belül visszaesnek a betegek. Minden embert egy kaptafa alá vesznek, pedig tudjuk, van olyan ember, aki a daganatos betegségből is meg tud gyógyulni, itt esélyt sem adnak.

A kórházba én mentem érte, elhozhattam, de a doktornő azt tanácsolta, hogy vigyem az én szüleimhez, anyámhoz, mert még nem fogadott el engem. Alsóörsön lakik a testvérem és az anyukám, oda vittem őt, ekkor én is ott laktam.
Zsófi a honvéd kórházból hazajövet nem szedte be a gyógyszereit, ezt nem rég tudtam meg, novemberben. A kórházból hazajöttünk (2009. jul.22.) és Zsófi július 28-án este megint veszekszik, verekedni akar, ezt már nem tudtam mire vélni. A kórházat hívtam fel, hogy Zsófi nincs jól, azt mondták, hogy menjek a kezelő orvosához. Ez az időszak megint csak tébolyda volt, Zsófi senkivel sem beszélt, vagy csak alig, megint nem volt magánál. A veszprémi kezelő orvos aug. 6-ára adott időpontot. A kezelő orvosához nem akart elmenni, végül aug. 6-án egyik barátom kérésemre elvitte mivel sikerült rábeszélni Zsófit. A doktornő átállította seroquel 600 mg-ra egy hét múlva egész jól volt, nem remegett annyira, nem folyt a nyála, beszélt velem, hihetetlen volt, Zsófi tényleg jobban volt, örültem neki, hogy megtalálták az ő gyógyszerét. Haza is mentünk aug. 8-án, már nem akart a mamáéknál lenni. Teniszeztünk, még futni is elment, strandoltunk, tanulni akart, mintha kicserélték volna.

2009. nov. 13. délután Zsófi verekszik, tépi a hajam, egy bögrével megütött és eltört a kézfejem, sír, üvölt, ordít, hogy ezt nem lehet visszacsinálni, ekkor én még nem is értettem, hogy Zsófi mit akar ezzel mondani. Azt mondta, hogy ő 3 hónapja nem szed gyógyszert, el sem akartam hinni. De mikor az msn-en is ezt írta egy fiúnak, akkor már biztos voltam, hogy ez így van.
Bízott magában, meg akarta mutatni, hogy ő valóban nem beteg, neki nem kell gyógyszer. "Nagyon kemény" a lányom, aki így el tudja hagyni ezt a nagy adag drogot, és teljesen egyedül van ezzel az érzéssel, már senki nem hisz neki, mindenki fél tőle, az anyja is egy darabig betegnek látta. A pszichiáterek Zsófi életét elvették, attól félek, hogy nem sokáig bírja. Segítség!
Nov. 13-tól 600mg seroquelt, az első 4 nap rémálmai voltak, üvöltött álmában, azt is mondta, hogy nagyon jól visszaemlékszik az álmaira, olyan hihetőnek, közelinek érzi. dec. 18-tól 300 mg szed. Szerencsére most nem szed és többet nem is fog szedni antidepresszánst, mert Zsófi attól lett agresszív, az biztos, és attól ment ki a völgyhídra.

Tudnék több olyan esetet leírni, amikor a beteggel beszélgettem a rendelőben, a kórházban, elmondták nekem, hogy ők is abbahagyták a gyógyszer szedését, hasonló állapotról beszéltek. Egy férfi, aki 24 éves elmondta, hogy lerokkantották, mikor abbahagyta a gyógyszert 1 hónapig jól volt, utána jöttek a tünetek. Elmondta, hogy ő büdös szagokat érzett, valami égett madártoll szagot, és ő biztos skizofrén, risperdál depot injekciót kap kettő hetente és xanaxot is szed mellé, viszont az antidepresszánsok neki soha nem segítettek.
December közepén a stadionban a hirdető táblán láttam egy gyászjelentést, 22 éves lány, a Zsófi volt edzőtársa meghalt. Kérdezősködtem, hogy miben halt meg a Barbara, azt mondták leugrott a p-i völgyhídról és hogy depis volt, most engedték ki a kórházból.

Zsófit a honvéd kórház kezdeményezésére gondnokság alá akarják helyezni, egy tárgyaláson már voltunk, márciusba lesz a második tárgyalás, közben el kell mennünk orvosszakértőhöz. Szerencsére én leszek a gondnoka, gyámja. A kórház azt szerette volna, hogy az apja legyen a gyámja, mivel engem is labilisnak véltek, és hogy nem vagyok következetes a nevelésében. Zsófi apja pedig nagyon is egyetértett velük.
A nyáron rokkantsági eljárás is befejeződött, 50 %-os rokkant, nem kap semmi pénzt, mivel Zsófi nem dolgozott soha, még rehabilitációs járadékra sem jogosult. Ez a meghurcoltatás, bizalomvesztés, beskatulyázás örökre megbetegítheti az embert. De én kitartok lányom mellett.

Azt szeretném kérdezni, hogyan csökkentsük a gyógyszert, mivel nem lehet elfelezni mert nyújtott hatású, retard készítmény. Én arra gondoltam, mivel Zsófinak a honvéd kórház utáni rossz állapota 3 hétig tartott amíg nem szedett gyógyszert. (elvonási tünet)
Kettő-három havonta csökkentenénk, jelenleg szereztem a patikában 200 mg-osat, lehet, hogy tudok kisebb adagot is. A doktornővel nem tudom megbeszélni, havonta egyszer találkozik Zsófival, ebből viszont sok mindent nem hiszem, hogy letud vonni, mivel Zsófi már nem bízik senkiben, nehezen nyílik meg.
Zsófi mondta, hogy sok neki a 600 mg és én is észrevettem kezdett mániás lenni (festegeti magát, csak netezik, bezárkózik a szobába szinte be sem enged), és a szokottnál ingerlékenyebb.
Két hete szedünk DM-es omega 3-at napi 6 db-ot, B-vitamint, D-vitamint, C vitamint,
Nagyon régóta tanulmányozom a gyógyszereket, vitaminokat, Feldmár András könyveit olvasom, és persze a magáét, onnan tudok ezekről, és sajnos most már meg is tapasztalom. Jelenleg nem tudok honnan segítséget kérni, a háziorvosok akiket barátként ismerek, nem mernek segíteni, azt mondják nem értenek hozzá.


UI: EZO könyveket aletöltések topicban találsz nagyon sokat!

Az emberi akarat útvesztőiben

Sokan a vallásokat világmagyarázatnak tekintik. Meglehet van ebben igazság, de úgy tűnik, az ókor istenei leginkább az emberi viselkedés értelmezésére tett kísérletek. Az ember evolúciója során agya módosult, s fokozatosan az ember egy új interpretációja jelent meg: az ember, mint tetteiért felelős öntudatos lény. Vagy ez is csak egy illúzió?
Megjelent: IPM 2009 ápr. 66-70.


Merton Gill és Margaret Brenman 1961-ben megjelent könyvükben leírták, hogyan próbálták a hipnózisélmény lényegét megfejteni. Felváltva, hol egyikük, hol másikuk ment ki a szobából, s amelyikük éppen bennmaradt, az eldöntötte, hipnotizálja-e a kísérletre felkért személyt vagy sem. Aztán aki kint várakozott, bejött és meg kellett állapítsa, hipnózisban van-e vagy sem a kísérleti személy. Kezdetben ez könnyű feladat volt, hiszen az alany csukott szemmel feküdt az ágyon, csak a hipnotizőr kéréseire reagált, stb. A sokadik kísérletben azonban már egyikük arra kérte a hipnotizált alanyt, hogy amikor a másik kutató bejön, viselkedjen úgy, mintha nem volna hipnózisban, vagyis nyitott szemmel tegyen-vegyen a szobában. Így is történt. A kísérleti személy hipnózisban jött-ment a szobában, belelapozott egy magazinba, leült, majd felállt. Vajon ő most éber állapotban vagy hipnózisban van-e? Egyáltalán: van-e különbség az éber tudatállapot szimulációja és az éber tudatállapot között? Gill és Brenman összehasonlították a hétköznapi tudatállapotban és hipnózisban lévő alanyok élményét és viselkedését. Végül arra következtettek, hogy a normál éber tudatállapot és a hipnózis között egyetlen alapvető különbség van: hipnózisban a hipnotizált alany többé nem akar. De milyen is az, amikor az ember akaratnélkülivé válik? Ha megfigyelünk egy hipnózisban éberséget szimuláló embert, a motiválatlansága, passzivitása a legfeltűnőbb. Amikor a kutatók rákérdeztek az élményre, az alanyok olyasmiket mondtak, hogy "azt fogom tenni, amit Ön akar, hogy tegyek".
Hogy is néz ez ki egy szokványos hipnózis során. Amikor pl. a hipnotizőr azt mondja az alanynak, hogy "és most a karja lassan felemelkedik", akkor a hipnotizált azt tapasztalja, hogy -bár ő erre erőfeszítést nem tett-, a karja tényleg felemelkedik. Persze, ki más emelné fel a karját, mint a hipnotizált maga, de neki erről még sincs tudomása: a kar, mintha csak önálló lény lenne, a hipnotizálttól függetlenül emelkedik fel. Vagyis az Én csupán megfigyelőjévé válik mindannak, ami a testtel történik. Mély hipnózisban mondhatjuk azt az alanynak, hogy valami nem látszik (pedig ott van), de akár azt is, hogy látszik (pedig nincs ott). A hangsúly azon van, hogy nem az alany lát, vagy nem lát, hanem a tárgy látszik, vagy nem látszik. Hipnózisban tehát megszűnik az Én, mint akaró, mint szándékozó, mint kivitelező. Az Én beleszólása nélküli történések egyfajta passzív szenvedő élménymódot képviselnek. Vajon e különös élmények a hipnotikus állapot mesterséges termékei, avagy a hipnotizált ilyenkor az emberi tudat egy ősibb állapotába tér vissza?
Homérosz nyelve
Bruno Snell klasszika-filológus 1953-ban "Az elme felfedezése: az európai gondolkodás görög eredete" című munkájában részletesen elemezve az Iliász és az Odüsszeia ógörög nyelvezetét, meghökkentő feltevéseket fogalmazott meg. Szerinte az időszámításunk kezdete előtt kb. 1334- 1150 közt megesett trójai csatáról i.e. 850 körül született két eposz szerzője kora tudatelméletét is leírta. Eszerint az ókori görögök valahogy úgy éreztek és gondolkodtak önmagukról, mint a ma hipnózisba került személyek -azzal a különbséggel, hogy ők tudatállapotukat nem tudták a normál éber tudatállapot ellentétjeként megélni. Hogy kicsit konkrétabb legyek: Homérosznak nincsenek szavai az akaratra, szándékra, tervezésre, gondolkodásra, lélekre, öntudatra - egyszóval az ókori görögök nem úgy élték meg mindennapjaikat, hogy "ezt és ezt gondoltam ki, ezt és ezt akarom", hanem úgy, hogy "ezt és ezt teszem". Modern nyelvezetünk még őrzi ezt a finom különbséget. Egy menekülési helyzetet leírhatunk úgy, hogy "úgy döntöttem, elfutok", de megélhetjük úgy is, hogy "késztetés támadt lábaimban a futásra", vagy "a lábak szinte maguktól nekilódultak". Utóbbi fordulatok azt érzékeltetik a mai hallgatóval, hogy a menekülés szinte automatikusan következett be - az Én nélkül. Úgy tűnik azonban, hogy az ókor embere számára ez nem metafóra, hanem valóság volt.

Homérosz hőseinek nem volt lelke. Volt viszont három külön szavuk arra, amit mi az elme három funkciójának tekintünk. Nekünk a lélek a testben lakó Én, aki uralja a testet. Az ókori görögöknek a psziché a vérrel vagy a lélegzettel volt azonos, s lám a mi nyelvünkben is még felismerhető a lélek és a lélegzet közti kapcsolat. A "kiadja a lelkét" mondat ma azt jelenti, hogy valaki, mint énnel, akarattal bíró, megszűnik létezni. Eredetileg azonban azt jelentette, hogy "utolsót lélegzett". Nincs légvétel, nincs élet. A thymos szó azt a funkciót jelentette, amit ma az Én mozgató akaratának élünk meg. A mai ember tudatosítani tudja kivitelezendő mozgásterveit, késztetéseit, s mint lelkiélményekről be tud számolni róluk. Az ókori ember számára a thymos "mondta meg", hogy éhes, szomjas, harcolnia kell. Akhilleusz harcolt, amikor a thymos a mellkasában arra sarkalta. Ha a thymos a lábba ment, akkor az ember futott. Aki megdermedt a rémülettől, azt úgy mondták, "elhagyta lábát a thymos". Az ókor embere tehát folyton "azon kapta magát", hogy már éppen tesz valamit, s erre született magyarázatként a thymos. Mi úgy gondoljuk, hogy általában akarjuk azt, amit teszünk.
Az ókori ember nem volt képes az introspekcióra, vagyis arra, hogy saját lelkifolyamatait megfigyelje, megélje, netán másoknak elmondja. Ahogy hipnózisban is, a "kar felemelkedik" történést nem kíséri az az élmény, hogy "én emelem fel a karomat", miközben valójában ez történik. Ennek ókori élménymegfelelője: "a thymos felemelte a karomat". Még egy utolsó példával próbálom érzékeltetni az ókori lélek sajátosságát. A "látni" szó a modern embernek mindig implikálja azt, hogy "én látok valamit ilyennek vagy olyannak", "bennem kelt ilyen vagy olyan hatást a látvány". Ám az akhájoknál a "látni" ige helyett sok-sok szó van a látásra, mindegyik azt a speciális helyzetet képviseli, amelyben a látvány valamilyen állapotba hozta az ókor emberét. Amikor Akhilleusz "görbén fölfele nézve" szól, az mindig azt jelenti, hogy "dühösen lát". Vagyis "dühösen látni" nem egy lelkiállapot, hanem egy cselekvési mód. A dühös lelkiállapot csak számunkra létezik, mert mi be tudunk róla számolni, mint belül megfigyelt lelkiélményről. folyt.köv..

A görög istenek hallucinációk?
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

De mi végre is ez a nyelvi búvárkodás? Ahogy Daniel Dennett nevezi, ez a szoftver régészet. A nyelv rögzíti azt, hogyan gondolkodik az ember önmagáról és a világról. A nyelv tehát régészeti lelet, csak érteni kell, mit üzen. A mai ember számára megszokott, hogy Énje érzékel, tervez, akar és tesz. Tudatában vagyunk annak, hogy létezünk, hogy mi érzünk, mi döntünk, mi cselekszünk, s tetteinkért, gondolatainkért vállaljuk a felelősséget. De vajon miként élte meg az ókori ember vagy a még régebbi korok embere önmagát? Julian Jaynes pszichológus 1976-ban jelentette meg "A tudat eredete a kétkamarás elme hanyatlásában" című könyvét, amely forradalmian új alapokra helyezte az emberről való gondolkodást. Jaynes szerint az ókori emberek saját gondolkodásukat olyasfajta hallásos hallucinációként élték meg, mint amelyeket a mai skizofrén betegek tapasztalnak. A skizofrén betegek hangokat hallanak fejükben, melyek valamire utasítják őket, vagy az éppen folyó cselekvést kommentálják, esetleg folyamatosan bírálják, pocskondiázzák a személyt. A skizofrén betegek hallucinációinak két fontos jellegzetessége van: a hangokat reálisan létezőnek élik meg, és úgy tekintik e hangokat, mint amelyek idegen személytől erednek.
Az ókori görögök hanghallásaikat isteni beavatkozásokként élték meg: Amikor Agamemnón megharagítja Akhilleuszt, az majdnem ledöfi a királyt, ám ekkor Athéné jelenik meg és így szól: "kardod ki ne rántsd a kezeddel: szóval azonban csak szídd őt kedvedre tovább is." Ma úgy mondanánk, Akhilleusznak megjött a józan esze, és visszafogta magát. Az ókori görögök az ellentétes késztetést "isteni hangnak" tulajdonították. Amikor Akhilleusz Patroklosz tetemére borulva zokog, Thetisz jelenik meg, s azt mondja neki: "Drága fiam, hagyjuk most őt, noha kínoz a bánat...". Thetisz jeleníti meg Akhilleusznak azt a gondolatát, hogy siránkozás helyett inkább bosszút kéne álljon barátja haláláért. Később, amikor Agamemnón kibékül Akhilleusszal, korábbi tettét, hogy elvette tőle a szép rabnőt, így indokolja: "oka nem vagyok ennek, mert Zeusz tette, s a Moira, s Erínüsz, a ködbebolyongó: gyűlésen szívembe ezek dobták a vad Ártást, aznap, amint Akhilleusz zsákmányrészét eloroztam."
Jaynes szerint a szinte folyamatos hallucinációkra egyetlen kézenfekvő magyarázat születhetett: az ókori ember úgy gondolta, kritikus pillanatokban az istenek, szellemek, rokonok lelke jelenik meg, s vagy segítő, vagy ártó szándékkal tanácsokat, utasításokat adnak. Gondoljunk csak bele: ha folyamatosan hangok irányítanánk minket és minden körülöttünk élő ember is folyamatosan azzal indokolná tetteit, hogy egy hang azt mondta neki, tegye ezt vagy azt, vajon mi nem azt gondolnánk-e, hogy létezik egy transzcendentális világ, amely állandóan itt van körülöttünk, figyeli minden lépésünket, s terveit tetteinken keresztül valósítja meg. Ha saját viselkedésünket -miként egy hipnózisban lévő személy- mindig csak menetközben tapasztalnánk meg, vajon nem úgy élnénk-e meg, hogy testünket valamiféle tőlünk idegen thymos mozgatja? Ezek az erők persze valamiképp minket szolgálnának. Hisz látnánk, hogy cselekvésünk lényegében összhangban van a környezettel: eszünk, ha ételt tesznek elénk, elmenekülünk, vagy harcolunk az ellenség láttán, s ha mi vagyunk Párisz, megkívánjuk szép Helénát. Az a felfogásmód, ahogy az ókori görögök bármilyen eseményekben bekövetkezett fordulatot valamely isten akarataként tudtak értelmezni, kerekké és értelmezhetővé tette a világot. Mivel még nem volt Én, amely képes önmaga vágyait, szándékait, akaratát észlelni és szabályozni, az ember az istenek által mozgatott automataként élte életét.
Az ókori tragédiák lényege, hogy a hős olyanért kell bűnhődjön, amit akaratlanul, isteni akaratra, vagy isteni akaratot sértően követett el. E tragédiák rejtett üzenete, hogy az emberi akarat csak illúzió, valójában az istenek játékszerei vagyunk. Ödipusz el akarván kerülni sorsát, minden lépésével csak végrehajtja az istenek által rárótt büntetését: megöli apját és elveszi anyját. Állítsuk ezzel szembe a modern tragédiákat: a hős olyat akar, amire kora még nem érett, vagy már meghaladta azt.
Ám ha a saját vágyak és szándékok istenekbe és szellemekbe való kivetítése valójában csak az ember egy lehetséges értelmezési keretét adja, vajon nem ugyanígy csak egy illúzió áldozatai vagyunk-e, amikor az Énnek tulajdonítjuk vágyainkat és tetteinket? Mielőtt e szorongató kérdésre felelnék, varrjunk még el egy szálat: honnan származtak hát ezek az "isteni" hangok?

folyt.köv...

Az istenek a jobbféltekében laknak?

A mai pszichiátriai felfogás szerint aki hallucinál, az pszichózisban szenved. Ez az álláspont meglehetősen abszurd, mert az emberi agy ugyan változott a történelem során, de magunkban hordozzuk fejlődésünk előző stációit is. Így nem meglepő, hogy a teljesen egészséges emberek körében végzett felmérések szerint 8-15%-uk tapasztalt már élete során többször is hanghallásokat. Érdekes, hogy a hallucináció gyakorisága népenként eltérő, az oroszok közt az átlaghoz képest kétszer olyan gyakori, de brazilok körében még gyakoribb. Úgy tűnik tehát, hogy a hallucináció nem feltétlen rendellenesség, hanem inkább egy ősibb működés maradványa, amelyet ma patológiának minősítenek.
A legtöbb embernek a bal oldali agyfelében van a beszédért felelős terület, melyet Broca áreának, és a beszédértést végző terület, amelyet Wernicke áreának nevezünk. Mivel az agy aszimmetrikus, e területek megtalálhatók a jobb oldali agyfélben is. Ez olyannyira így van, hogy ha kora gyermekkorban valamiért megsérül valakinek a balféltekéje, a jobb oldal teljes mértékben átveszi a beszédfunkciókat. Jaynes szerint a jobbféltekei beszédrégiók generálják a hanghallásokat, melyek a két félteke azonos területeit összekötő rostok szállítják át a balféltekei beszédértő központokban, s itt értelmeződnek, mint idegen hangok. Ez a "hallucinációs rendszer" gyárilag beépített, általában még süketen született skizofréneknek is vannak hanghallásai, vagy olykor süketnéma nyelven kommunikáló vizuális hallucinációik.
Mikor Wilder Penfield agysebész amikor az 1930-as 1940-es években enyhe elektromos ingert alkalmazott páciensei jobb halántéklebenyén, gyakran idegen hangokról kapott beszámolókat. Belinda Lennoxnak és munkatársainak 1999-ben sikerült egy hallucináló skizofrén beteget megvizsgálni funkcionális MRI (mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás) készülékkel és azt tapasztalták, hogy hallucináció alatt a jobb halántéklebeny fokozott aktivitást mutatott. Mások azt mutatták ki, hogy a baloldali beszédértésért felelős terület aktiválódik hallásos hallucináció alatt. Lennoxék egy későbbi vizsgálatban azonban 4 hallucináló beteg megfigyelésével megerősítették eredményüket, miszerint a hanghallások elsődleges forrása a jobb Wernicke área.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

Régóta ismert, hogy az emberek többségében a baloldali beszédért felelős agyi területek fejlettebbek, nagyobb tömegűek, mint a jobb oldali azonos területek. Charlene Levitan és munkatársai 1999-ben arról számoltak be, hogy minél intenzívebb és gyakoribb a hallucináció valakinél, annál szimmetrikusabbak a bal és jobboldali beszédfunkciókért felelős agyterületei. Másként fogalmazva, azoknak, akik hallucinálnak, a bal oldali beszédterületei az átlaghoz képest alulfejlettek.
Jaynes még nem ismerhette az alig 20 éves neuroteológia eredményeit, melyet a 2008-ban megjelent "Isten az agyban" könyvemben foglaltam össze. Eszerint a jobb halántéklebeny epilepsziások körében feltűnően gyakori a vallási megtérés, a buzgó vallásosság, az isteni megnyilatkozások és jelenések megtapasztalása. A jobb halántéklebeny elektromágneses ingerlése sokakban váltja ki un. jelenlétérzést, vagyis annak az élményét, hogy valaki a személyen kívül még jelen van. Ezt aztán mindenki világnézete szerint értelmezi. Más vizsgálatok azt erősítik meg, hogy a racionális gondolkodás ellentéte, a mágikus gondolkodás a jobbféltekei működések sajátja. A mágikus gondolkodás ezért nem tud "kiveszni" az emberiségből, csupán a balféltekére jobban támaszkodó civilizáció háttérbe szorítja. A vizsgálatok azt mutatják, hogy minél aktívabb valakinek a jobbféltekéje, annál fogékonyabb a mágikus-babonás hiedelmekre.
Összességében tehát nem csupán arról van szó, hogy a két félteke eltérő akarata hanghallások formájában jelentkezik, hanem arról is, hogy a történelem során a racionális balfélteke fokozatosan "átvette a hatalmat" a mágikus jobbfélteke felett, legtöbb emberben elnyomva az "istenek hangját". Ezt látjuk a tudomány fejlődésében, amelyben fokozatosan teret hódított a szigorú tudományosság, háttérbe szorítva a fantáziadús spekulációt. Ez utóbbi azonban nem halt ki, csupán új alakokat öltve a racionális világkép elleni lázadásként misztikus és okkult irányzatokban él tovább.
<o> </o>
<o> </o>

Az akarat, mint illúzió
De vajon racionális világképünk, amely a balféltekei nyelvi struktúrák "hatalomátvételéből" fakad, és amely az Ént tekinti a dolgok mozgatójának, helytállóbb-e, mint az emberi szándékokat és vágyakat isteni befolyásnak tulajdonító ősi szemlélet? Benjamin Libet és munkatársai 1982-ben egyszerű EEG vizsgálattal szerették volna megtudni, mi történik az agyban az akarat megszületésétől a mozgás kivitelezéséig. Azt várták, hogy először megjelenik majd az EEG-n az akaratlagos döntés hullámai, majd következik a parancskiadás és végül végbemegy a mozdulat. A kísérleti személyek tehát egy csöndes szobában ültek, fejükön EEG elektródákkal, kezükön egy izommozgást mérő műszerrel, és jelezték, amikor úgy döntöttek, megmozdítják kezüket. A kutatók meghökkenve látták, hogy a mozgás-kivitelezés agyi szerveződése 300-700 milliszekundummal az akaratlagos mozgás eldöntése előtt kezdődött meg. Vagyis az akaratlagos mozgás előbb indult el, semmint, hogy arról kísérleti személyek tudtak volna. Hogy még érthetőbben fogalmazzak: egy akaratlagos mozgás kivitelezése nem az akarással indul. Az akarat tehát egy illúzió, amely az elindult viselkedés jóváhagyását jelenti csupán. Mivel az akarat tudatosulásától még 200 milliszekundum telik el az izommozgásig, ebből idegélettani okokból 150 milliszekundum áll a rendelkezésünkre, hogy a viselkedést meggátoljuk, vagy módosítsuk. Nem véletlen, jegyzi meg Libet, hogy a tízparancsolat mind a tíz tilalma azt mondja ki, mit ne tegyünk.
Messzire vezetne végiggondolni, mit is jelent a szabad akarat semmivé foszlása. Egy bizonyos: az ember valódi megértésétől még távol vagyunk. Az istenek uralmát felváltotta az Én uralma, de mindkettő csak az emberi viselkedés lehetséges értelmezési kerete, nem pedig magyarázata.
<o> </o>
Szendi Gábor

Próbálja ki nagyanyáink bevált csodaszerét!

A csoda neve: szódabikarbóna!
Szóljon valaki / bárki ha nem így van. Nem szeretnék ártó dolgokat terjeszteni. >Zoli<

Fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk vele a hajkeféket, körömápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket, de a fogak tisztítására is használható a por és segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
A gyógyszertári szódabikarbóna jó lúgosító terápia, illetve a savtalanító, így a méregtelenítő kúra szerves része is lehet. Persze ezt sem szabad túlzásba vinni, mivel a túlzott adagolása izgatja a gyomorfalat és savtúltermelést válthat ki. A szódabikarbónából 1-5 g azonnal ható savlekötő szer, mivel a sav közömbösítésekor felszabaduló széndioxid feszítő és gyenge érzéstelenítő hatása reflexesen oldja a görcsöt, gyorsítja a gyomor kiürülését és enyhíti a gyomor fájdalmát.
A szódabikarbóna vízben oldékony, felszívódva általános lúgosító hatást fejt ki. A szervezet lúgosítása, méregtelenítése szempontjából célszerű időnként egy 2 hetes kúrát végezni, melynek során naponta kétszer (reggel-este) egy kávéskanál szódabikarbónát feloldva vízben elfogyasztunk.
Mire jó még a gyógyszertári szódabikarbóna?
-A száj szárazsága ellen és savtalanítása céljából szájöblögetés végezhető, amikor enyhén sós-szódabikarbonátos vízzel öblögetünk, majd kiköpjük az oldatot.
- Fogak tisztítására is használható a por, segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
-A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. -25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk.
-A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel. Kiváló kéztisztító hatás érhető el a szódabikarbónával, mely a köröm fehérítéséhez is megfelelő (áztassuk 1-2 evőkanál szódabikarbóna-vizes oldatban a körmöket a körömápolás előtt).
- Izzadás gátló és szagtalanító hatását kihasználhatjuk „hintőpor" formájában is, a hónalj és lábak, lábujjak közötti terület beporzásával.
-A cipők fertőtlenítésére és szagtalanítására is alkalmas, ekkor egész éjszakára hagyjuk bent a cipőkben, csizmákban a port.
-Fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk /egy mosdókagylónyi vízbe ekkor kb. 8-10 evőkanál szódabikarbónát tegyünk/ vele a hajkeféket, köröm ápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket (pl. fürdő pamacs)
-Takarítás során is szinte mindenhol felhasználható (szőnyeg, szekrények, csempék, ajtók, stb.).
- A lakás légterét, és pl. a zárt szekrények légterét is szagtalanítja.
A gyógyszertárakban kapható szódabikarbónával a pénztárcánkat is kíméljük. Próbálja ki nagyanyáink bevált csodaszerét!
További tippek egy levélböl:

1.) Nem veszek drága mosóport. Gyógyszertárban nagy tételben lehet venni
szódabikarbónát, a fehérekhez fele-fele arányban teszem a mosó porral. Ki kell
tapasztalni az adagot, hiszen minden gép más. Csodálatosan FEHÉR LESZ!!!!!!!!!
Ha kipróbáljátok, soha másképpen nem fogtok mosni. No, és természetesen
környezetbarát. Egyébként a háztartásban még egy csomó mindenhez - takarítás -
lehet használni. 1 kg szódabikarbóna a gyógyszertárban 4oo ft..(most vettem)



2.) A színes és fehér ruhákhoz is használom, amikor a dobot lecsukom,
hozzáöntök ecetet. Nem lesz ecetszagú ruha.


3.) Drága öblít&otilde;t sem veszek, kifejezetten az olcsót keresem, mivel - akik
ismernek - tudják, hogy nagy tételben, a gyógyszertárban veszem az illóolajat
(nemcsak sokkal-sokkal olcsóbb, de abban biztosan az a gyógynövény van, hiszen
ezt teszik a készítményekbe és nem áll hónapokon a drogéria polcán) és az
öblít&otilde;höz teszek illóolajat. Általában, ami nekem van otthon: levendula, citrom,
rozmaring. VALÓBAN ILLATOS LESZ A RUHA! (az illóolajat nagy tételben meg kell
rendelni a gyógyszertárban 5o - 1oo g) (Egy tanács: ha nagy üvegben kapjátok
érdemes a kisüvegbe, a régi, kifogyottba tenni, amihez van adagoló, mert ha a
nagy üvegb&otilde;l öntitek, rengeteg mellé folyik, ebb&otilde;l pedig cseppeket kell
használni)

4.) Nagyon-nagyon kevés folyékony flóra-szeptet teszek csak a fehér ruhákhoz, a
fert&otilde;tlenítés miatt.

5.) A folttisztításhoz a köv. használom: fehérek - egy kiürült pumpás adagolóba
flóra-szeptet és vizet keverek. Ráspriccelek a foltra, de a konyhában is nagy
segítség! A színes ruhákhoz - az olcsóbb mosószappant veszem és bedörgölöm a
foltot. AMI a lényeg: VALÓBAN KIJÖN A FOLT!

És nem veszed meg a drága folttisztítót, ami sokszor nem is szedi ki.

Ha kipróbáljátok ezeket, SOHA NEM FOGTOK MÁSKÉPPEN MOSNI! Láthatóan szebben
lehet mosni, no és sokkal olcsóbban...) Hosszú id&otilde; után kezdtem használni és az
ágytakarómat mostam ki el&otilde;ször, komolyan nem hittem a szememnek. Vakítóan fehér
volt! (fehér - kék - kevés drapp szín&ucirc"

Még egyszer a szódabikarbónáról, mint régi-új csodaszerr&otilde;l.

Nagymamáink mellette tették le a voksukat, és nem tévedtek. A
szódabikarbóna meglep&otilde;en sokféle módon alkalmazható: a konyhában, f&otilde;zéskor, a
háztartásban számos helyen, de különösen gyomorégés, emésztési gondok ellen,
és a kellemes lehelet, a fehérebb fog célja sem áll messze t&otilde;le.

Mindig tartsunk bel&otilde;le otthon!

Íme néhány ok, amiért a szódabikarbóna rendszeres használata ajánlható.

Tisztítja a kezet: Nedvesítsük be a kezünket, és enyhén dörzsöljük be
szódabikarbónával, mintha csak beszappanoznánk: meglep&otilde;dve tapasztalhatjuk, hogy
kezünk b&otilde;re tiszta és lágy lesz t&otilde;le. Ha pedig fehéríteni szeretnénk a
körmeinket, körömápolás el&otilde;tt áztassuk be egy tál langyos vízbe, melyhez három
ev&otilde;kanál szódabikarbónát adtunk.

Szagelnyel&otilde;: Noha szagtalan, a szódabikarbóna egyik jó tulajdonsága, hogy képes
elnyelni a legzavaróbb illatokat is, mert semlegesíti a baktériumok okozta
savas anyagokat. Hasznos a h&ucirc;t&otilde;ben, a beépített szekrényben vagy akár
megszokott dezodorunk helyett is. Egy kevés port bedörzsölünk a hónaljunkba
vagy a lábfejünkbe, és máris elfelejthetjük az izzadságszagot. Beszórhatjuk a
cip&otilde;nkbe is, majd hagyjuk állni benne egész éjszaka: nemcsak, hogy
szagtalanítja a lábbelit, de megakadályozza a kés&otilde;bbi lábgombásodást is.

Könnyíti az emésztést: Ég a gyomra? Nehezen, emészt? Könnyen segíthet rajta!
Oldjon fel egy kávéskanál szódabikarbónát egy pohár vízben, és igya ki egy
hajtásra! Ilyenkor olyan puffadást enyhít&otilde; oldatot kapunk, mely lúgos
kémhatásának köszönhet&otilde;en stabilizálja a pH-értéket, és megszünteti a túlzottan
savanyú kémhatást. Az arra érzékeny személyek számára f&otilde;zés közben is tehetünk
egy késhegynyi szódabikarbónát az ételbe, amit&otilde;l a nehezen emészthet&otilde;, vagy
savas hatású hozzávalók (paradicsom, gyümölcsök stb.) könnyebben emészthet&otilde;k
lesznek.

Fert&otilde;tlenít: Rendszerint nem is gondolunk rá, de a fés&ucirc;k, kefék, manik&ucirc;rkészlet,
smink-ecsetek, szivacsok és más hasonló eszközök a baktériumok melegágyai
lehetnek. Alapos tisztítás, fert&otilde;tlenítés céljából tegyük azokat speciális
áztató-lébe: egy mosdókagylónyi vízbe keverjünk 8 ev&otilde;kanál szódabikarbónát.
Hagyjuk benne állni tisztítandó, ilyen jelleg&ucirc; tárgyainkat egy éjszakán át, majd
öblítsünk másnap reggel.

Továbbá:

- Meg&otilde;rzik élénk színüket a zöldségek, ha f&otilde;zéskor kevés szódabikarbónát is
szórunk a vízbe.
- Keményebb és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés el&otilde;tt egy
csipetnyi szódabikarbónát teszünk bele.
- Mindenfajta rovarcsípésre kiváló - a szódabikarbóna kevés vízzel keverve
hatásos fájdalom- és duzzadtságcsökkent&otilde;.
- Mosatlan gyümölcsöt soha ne fogyasszunk. Tiszta víz helyett azonban javasolt
1-2 ev&otilde;kanál szódabikarbónát és egy liter víz keverékét használni a mosáshoz.
- A sütemények összeállításánál fele süt&otilde;port és fele mennyiség
szódabikarbónát használjon, szép egyenletes lesz a tészta.
- Ha nehezen f&otilde; meg a marhahús, tegyen a vízbe egy késhegyi szódabikarbónát.
Más húsra is érvényes ez az eljárás.
- Ha kemény a víz, szórjunk fürd&otilde;vizünkbe 10 deka szódabikarbónát, mert
vízlágyító hatása van.
- Leégett étel maradványait eltüntethetjük, ha az edényben kevés vízbe kevert
szódabikarbónát forralunk. Ha kih&ucirc;lt, könnyen kitisztíthatjuk a lábast.
- A csempére tapadt makacs szennyez&otilde;déseket nedves rongyra szórt
szódabikarbónával dörzsölhetjük le. A WC-kagylóba szórjon szódabikarbónát, majd
csutakoljuk ki kefével.
- Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléb&otilde;l vagy
vízb&otilde;l készítsünk sima pépet. Ezzel mossunk fogat, majd hideg vízzel
öblögessünk. Fehéríti a fogzománcot.
- Ha hajmosás el&otilde;tt egy maroknyi szódabikarbónát dörzsölünk a száraz fejb&otilde;rbe,
megszabadít a korpától.

Próbálja ki nagyanyáink bevált csodaszerét!


Próbálja ki nagyanyáink bevált csodaszerét!

A csoda neve: szódabikarbóna!


Fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk vele a hajkeféket, körömápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket, de a fogak tisztítására is használható a por és segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
A gyógyszertári szódabikarbóna jó lúgosító terápia, illetve a savtalanító, így a méregtelenítő kúra szerves része is lehet. Persze ezt sem szabad túlzásba vinni, mivel a túlzott adagolása izgatja a gyomorfalat és savtúltermelést válthat ki. A szódabikarbónából 1-5 g azonnal ható savlekötő szer, mivel a sav közömbösítésekor felszabaduló széndioxid feszítő és gyenge érzéstelenítő hatása reflexesen oldja a görcsöt, gyorsítja a gyomor kiürülését és enyhíti a gyomor fájdalmát.
A szódabikarbóna vízben oldékony, felszívódva általános lúgosító hatást fejt ki. A szervezet lúgosítása, méregtelenítése szempontjából célszerű időnként egy 2 hetes kúrát végezni, melynek során naponta kétszer (reggel-este) egy kávéskanál szódabikarbónát feloldva vízben elfogyasztunk.
Mire jó még a gyógyszertári szódabikarbóna?
-A száj szárazsága ellen és savtalanítása céljából szájöblögetés végezhető, amikor enyhén sós-szódabikarbonátos vízzel öblögetünk, majd kiköpjük az oldatot.
- Fogak tisztítására is használható a por, segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
-A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. -25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk.
-A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel. Kiváló kéztisztító hatás érhető el a szódabikarbónával, mely a köröm fehérítéséhez is megfelelő (áztassuk 1-2 evőkanál szódabikarbóna-vizes oldatban a körmöket a körömápolás előtt).
- Izzadás gátló és szagtalanító hatását kihasználhatjuk „hintőpor" formájában is, a hónalj és lábak, lábujjak közötti terület beporzásával.
-A cipők fertőtlenítésére és szagtalanítására is alkalmas, ekkor egész éjszakára hagyjuk bent a cipőkben, csizmákban a port.
-Fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk /egy mosdókagylónyi vízbe ekkor kb. 8-10 evőkanál szódabikarbónát tegyünk/ vele a hajkeféket, köröm ápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket (pl. fürdő pamacs)
-Takarítás során is szinte mindenhol felhasználható (szőnyeg, szekrények, csempék, ajtók, stb.).
- A lakás légterét, és pl. a zárt szekrények légterét is szagtalanítja.
A gyógyszertárakban kapható szódabikarbónával a pénztárcánkat is kíméljük. Próbálja ki nagyanyáink bevált csodaszerét!
További tippek egy levélböl:

1.) Nem veszek drága mosóport. Gyógyszertárban nagy tételben lehet venni
szódabikarbónát, a fehérekhez fele-fele arányban teszem a mosó porral. Ki kell
tapasztalni az adagot, hiszen minden gép más. Csodálatosan FEHÉR LESZ!!!!!!!!!
Ha kipróbáljátok, soha másképpen nem fogtok mosni. No, és természetesen
környezetbarát. Egyébként a háztartásban még egy csomó mindenhez - takarítás -
lehet használni. 1 kg szódabikarbóna a gyógyszertárban 4oo ft..(most vettem)



2.) A színes és fehér ruhákhoz is használom, amikor a dobot lecsukom,
hozzáöntök ecetet. Nem lesz ecetszagú ruha.


3.) Drága öblít&otilde;t sem veszek, kifejezetten az olcsót keresem, mivel - akik
ismernek - tudják, hogy nagy tételben, a gyógyszertárban veszem az illóolajat
(nemcsak sokkal-sokkal olcsóbb, de abban biztosan az a gyógynövény van, hiszen
ezt teszik a készítményekbe és nem áll hónapokon a drogéria polcán) és az
öblít&otilde;höz teszek illóolajat. Általában, ami nekem van otthon: levendula, citrom,
rozmaring. VALÓBAN ILLATOS LESZ A RUHA! (az illóolajat nagy tételben meg kell
rendelni a gyógyszertárban 5o - 1oo g) (Egy tanács: ha nagy üvegben kapjátok
érdemes a kisüvegbe, a régi, kifogyottba tenni, amihez van adagoló, mert ha a
nagy üvegb&otilde;l öntitek, rengeteg mellé folyik, ebb&otilde;l pedig cseppeket kell
használni)

4.) Nagyon-nagyon kevés folyékony flóra-szeptet teszek csak a fehér ruhákhoz, a
fert&otilde;tlenítés miatt.

5.) A folttisztításhoz a köv. használom: fehérek - egy kiürült pumpás adagolóba
flóra-szeptet és vizet keverek. Ráspriccelek a foltra, de a konyhában is nagy
segítség! A színes ruhákhoz - az olcsóbb mosószappant veszem és bedörgölöm a
foltot. AMI a lényeg: VALÓBAN KIJÖN A FOLT!

És nem veszed meg a drága folttisztítót, ami sokszor nem is szedi ki.

Ha kipróbáljátok ezeket, SOHA NEM FOGTOK MÁSKÉPPEN MOSNI! Láthatóan szebben
lehet mosni, no és sokkal olcsóbban...) Hosszú id&otilde; után kezdtem használni és az
ágytakarómat mostam ki el&otilde;ször, komolyan nem hittem a szememnek. Vakítóan fehér
volt! (fehér - kék - kevés drapp szín&ucirc"

Még egyszer a szódabikarbónáról, mint régi-új csodaszerr&otilde;l.

Nagymamáink mellette tették le a voksukat, és nem tévedtek. A
szódabikarbóna meglep&otilde;en sokféle módon alkalmazható: a konyhában, f&otilde;zéskor, a
háztartásban számos helyen, de különösen gyomorégés, emésztési gondok ellen,
és a kellemes lehelet, a fehérebb fog célja sem áll messze t&otilde;le.

Mindig tartsunk bel&otilde;le otthon!

Íme néhány ok, amiért a szódabikarbóna rendszeres használata ajánlható.

Tisztítja a kezet: Nedvesítsük be a kezünket, és enyhén dörzsöljük be
szódabikarbónával, mintha csak beszappanoznánk: meglep&otilde;dve tapasztalhatjuk, hogy
kezünk b&otilde;re tiszta és lágy lesz t&otilde;le. Ha pedig fehéríteni szeretnénk a
körmeinket, körömápolás el&otilde;tt áztassuk be egy tál langyos vízbe, melyhez három
ev&otilde;kanál szódabikarbónát adtunk.

Szagelnyel&otilde;: Noha szagtalan, a szódabikarbóna egyik jó tulajdonsága, hogy képes
elnyelni a legzavaróbb illatokat is, mert semlegesíti a baktériumok okozta
savas anyagokat. Hasznos a h&ucirc;t&otilde;ben, a beépített szekrényben vagy akár
megszokott dezodorunk helyett is. Egy kevés port bedörzsölünk a hónaljunkba
vagy a lábfejünkbe, és máris elfelejthetjük az izzadságszagot. Beszórhatjuk a
cip&otilde;nkbe is, majd hagyjuk állni benne egész éjszaka: nemcsak, hogy
szagtalanítja a lábbelit, de megakadályozza a kés&otilde;bbi lábgombásodást is.

Könnyíti az emésztést: Ég a gyomra? Nehezen, emészt? Könnyen segíthet rajta!
Oldjon fel egy kávéskanál szódabikarbónát egy pohár vízben, és igya ki egy
hajtásra! Ilyenkor olyan puffadást enyhít&otilde; oldatot kapunk, mely lúgos
kémhatásának köszönhet&otilde;en stabilizálja a pH-értéket, és megszünteti a túlzottan
savanyú kémhatást. Az arra érzékeny személyek számára f&otilde;zés közben is tehetünk
egy késhegynyi szódabikarbónát az ételbe, amit&otilde;l a nehezen emészthet&otilde;, vagy
savas hatású hozzávalók (paradicsom, gyümölcsök stb.) könnyebben emészthet&otilde;k
lesznek.

Fert&otilde;tlenít: Rendszerint nem is gondolunk rá, de a fés&ucirc;k, kefék, manik&ucirc;rkészlet,
smink-ecsetek, szivacsok és más hasonló eszközök a baktériumok melegágyai
lehetnek. Alapos tisztítás, fert&otilde;tlenítés céljából tegyük azokat speciális
áztató-lébe: egy mosdókagylónyi vízbe keverjünk 8 ev&otilde;kanál szódabikarbónát.
Hagyjuk benne állni tisztítandó, ilyen jelleg&ucirc; tárgyainkat egy éjszakán át, majd
öblítsünk másnap reggel.

Továbbá:

- Meg&otilde;rzik élénk színüket a zöldségek, ha f&otilde;zéskor kevés szódabikarbónát is
szórunk a vízbe.
- Keményebb és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés el&otilde;tt egy
csipetnyi szódabikarbónát teszünk bele.
- Mindenfajta rovarcsípésre kiváló - a szódabikarbóna kevés vízzel keverve
hatásos fájdalom- és duzzadtságcsökkent&otilde;.
- Mosatlan gyümölcsöt soha ne fogyasszunk. Tiszta víz helyett azonban javasolt
1-2 ev&otilde;kanál szódabikarbónát és egy liter víz keverékét használni a mosáshoz.
- A sütemények összeállításánál fele süt&otilde;port és fele mennyiség
szódabikarbónát használjon, szép egyenletes lesz a tészta.
- Ha nehezen f&otilde; meg a marhahús, tegyen a vízbe egy késhegyi szódabikarbónát.
Más húsra is érvényes ez az eljárás.
- Ha kemény a víz, szórjunk fürd&otilde;vizünkbe 10 deka szódabikarbónát, mert
vízlágyító hatása van.
- Leégett étel maradványait eltüntethetjük, ha az edényben kevés vízbe kevert
szódabikarbónát forralunk. Ha kih&ucirc;lt, könnyen kitisztíthatjuk a lábast.
- A csempére tapadt makacs szennyez&otilde;déseket nedves rongyra szórt
szódabikarbónával dörzsölhetjük le. A WC-kagylóba szórjon szódabikarbónát, majd
csutakoljuk ki kefével.
- Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléb&otilde;l vagy
vízb&otilde;l készítsünk sima pépet. Ezzel mossunk fogat, majd hideg vízzel
öblögessünk. Fehéríti a fogzománcot.
- Ha hajmosás el&otilde;tt egy maroknyi szódabikarbónát dörzsölünk a száraz fejb&otilde;rbe,
megszabadít a korpától.

Tejfalussy András: KORMÁNYOK TITKOS BIOLÓGIAI FEGYVERE


: NepirtasMozesHu100329c

Közérdeku nyilvános feljelentés a Ptk. 484-487.§. szerint:

KORMÁNYOK TITKOS BIOLÓGIAI FEGYVERE: Az alábbi titkos "természetes biológiai
fegyvereket" alkalmazók tervszeruen csökkentik Magyarország nem kóser
étkezésu lakosai számát, e fegyvereket hatásaik ellenkezojének hazudásával
titkosítva.


A Magyar Tudományos Akadémia és a szakminisztériumok tudatosan megtévesztik
a nem kóser étkezésu magyarokat a szennyvízgyujto folyókból vett ivóvíz
tisztítási "parti szurési módszerek" hiányosságait megengedve. Eltitkolják,
hogy a homokon átszurés és a klórozás nem küszöböli ki a vegyi anyagokat és
a fertozo vírusokat. Engedik "tökéletes ivóvízként" árusítani az ilyenekkel
szennyezett vizeket, s eközben a biztosan méreg- és vírusmentes tiszta
desztillált vizet mérgezonek hazudják! Lásd egy engedélyezett "étkezési
desztillált víz" mellékelt, nyilvánvalóan hamis feliratát!

A Magyar Tudományos Akadémia és szakminisztériumok közösen tévesztik meg a
nem kóser étkezésueket az étkezési konyhasó pótlás- és az étkezési
káliumpótlás helyes mértékét és és mérgezo mértékét illetoen. Az élettanilag
optimális fiziológiás Na : K = 30 : 1 arány helyett az Na : K = 1 : 1 arányt
hazudják optimálisnak. A nem kóser élelmek konyhasó (nátrium- és klórt-)
tartalmát elsosorban a kivégzoméreg, idegméreg kálisónak a mutrágyákhoz és
étkezési konyhasóhoz kevertetésével teszik népirtó biológiai, vegyi
fegyverré. Lásd Dr. Kádár Imre "A kálium ellátás helyzete Magyarországon"
címu könyve mellékelt 97. oldala hazudozásait! (MTA Talajtani Kutató
Intézeti, Környezetvédelmi és Területfejlesztés Minisztériumi könyv, 1993.)
Lásd a Kálium-R tabletta és a REDI-só mérések eredményeit, az MTA-nál
történt mellékeltszakértői értékelés alapján!

Ezek az étkezési titkos biológiai fegyverek zsidó népirtási programként
szerepelnek a Bibliában és a Talmudban, lásd a Mózes II.23., 20-33, V.7.,
2,22., Talmud, Taanith 10 a. lap és Baba Kamma 93 b. lap mellékelt
"software" szövegeit. Ezek hatására, akikkel szemben alkalmazzák
kipusztulnak, mert kevésbé gyógyulnak ki a nyavajákból, többen lesznek
meddok, lerövidül az életük a vallásos, kóser étkezésu zsidókhoz képest. E
biológiai fegyverekkel a zsidók által elfoglalni tervezett területeken
tervszeruen, mindig olyan arányban igyekeznek kiirtani az addig ott lakó nem
zsidókat, amilyen arányban a zsidók bejönnek s elszaporodnak, s így nálunk
is:.

A kóser étkezésu zsidók a Talmud szerint a csak nekik megengedett tiszta
desztillált ivóvizet ihatják és az optimális konyhasó- és káliumpótlást
folytathatják. Az optimális víz : nátrium : kálium : klór pótlás valódi
arányait lásd Dr. Papp Lajos szívsebész professzor akadémiai doktor
2010.01.06-i mellékelt szakvéleményében!

A mellékletezett teljes feljelentés a NepirtasMozesHu iratjelű, itt csatolt
fájlban megtalálható.

Budapest, 2010. március 29.
Tejfalussy András (1-420415-0215)
dipl. mérnök, méréstani szakérto s.k.

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
A MOBILTELEFON ÉS A MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ SUGÁRZÁSA LÁTÁSKÁROSODÁST ÉS
DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEKET OKOZ !


Mikroszkopikus fotók a lencsékről. A jobb oldali kép mutatja a sérülésmentes
kontroll lencsét. Az alsó ábra demonstrálja a mikrohullámú sugárzásnak az
ökör szemlencse varratra gyakorolt hatását. A mikrohullámú sugárzás
hiányában a buborékok, amelyeket a 4 óra alatt végbement 39,5 C-ra való
hőmérséklet-emelkedés hozott létre; lásd bal oldali fotó.



Egy újabb keletű, a Technion egy kutatócsoportja által vezetett tudományos
tanulmányban, lehetséges kapcsolatot fedeztek fel a mikrohullámú sugárzás,
hasonló a mobiltelefonban található típushoz, és különböző látáskárosodások
között. Legalább egyfajta károsodásnál látszik, hogy idővel felhalmozódik,
és nem gyógyul, ezzel megkérdőjelezve az általános álláspontot és abba az
irányba terelve a kutatókat, hogy a besugárzás hosszúsága nem kevésbé
fontos, mint az erőssége. A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy a meglévő
mikrohullámú sugárzásra vonatkozó előírásokat esetleg meg kellene
változtatni.

Sajnos működés közben a mikrohullámú sütőkből is kiáramlik 1 GHz és 10 GHz
közötti tartományban váltakozó mikrohullámú sugárzás, amely még 50 m
távolságban is mérhető minden bekapcsolt mikrohullámú sütőnél. A sugárzás
átlagos frekvenciája 2,45 GHz. A mikrohullámú sütők nem kellő leárnyékolását
Ön is ellenőrizheti, ha betesz egy bekapcsolt mobiltelefont a nem bekapcsolt
mikrohullámú sütőbe. Ha felhívja egy másik telefonról a mikrohullámú sötőbe
tett mobiltelefont, akkor az meg fog szólalni, holott, tökéletesnek
kellene lennie az árnyékolásnak (Faraday-elv). Az egy másik probléma, hogy a
mikrohullámú sütőbe tett ételek sejtstruktúrája degenerálódik, genetikailag
módosul, tehát még egy bio ételből is génmódosított étel lesz. Az így
degenerálódott ételt elfogyasztó szervezet is degenerálódik, s nemcsak a
szem esetében. Ki lehet jelenteni tehát, hogy a mikrohullámú sütő valósággal
"gyártja" a rákosokat. Ez nagyon szomorú tény, és ezt igazolja az is, hogy a
mikrohullámú sütők elterjedésének nagyságrendje szerint növekedett a rákos
megbetegedések száma minden olyan országban és területen, ahol a
mikrohullámú sütő megjelent és elterjedt a használata!!
A mikroszkopikus fotók olyan lencsékről készültek, amelyeket 12 napig szervi
baciluskultúra körülmények között tartottak. A jobb oldali kép mutatja a
sérülésmentes kontroll lencsét. Az alsó kép demonstrálja a mikrohullámú
sugárzásnak ökör lencse varratra gyakorolt hatását egy összesen 192 ciklusos
besugárzás esetén (1.1 GHz, 2.22 mW). Minden ciklus 50 percig tart, amit 10
perc szünet követ. A mikrohullámú sugárzás hiányában a buborékokat a 4 óra
alatt lezajló 39,58 C-ra történő hőmérséklet-emelkedés hozza létre; lásd bal
oldali ábra.
Az elektromágneses sugárzással való besugárzás hatásai már régóta szolgálnak
vita tárgyaként a tudósok között. Az elmúlt húsz év technikai fejlesztéseit,
mint például a mobil- vagy a vezeték nélküli telefonokat, vezeték nélküli
kommunikációs eszközöket, monitorokat és még a mikrohullámú sütőket és a
magasfeszültségű vezetékeket is mind megvizsgálták mint a rák és más
betegségek lehetséges kockázati tényezőit. Ami kevésbé ismert a nyilvánosság
előtt, de mégis széleskörű kutatás tárgyát képezi, az a mikrohullámú
sugárzás látásra, főleg a szemlencsére gyakorolt hatása. Ehhez a kutatáshoz
az alapvető motiváció a II. világháború után született, amikor gyanították,
hogy jelentős a kockázata annak, hogy a radarkezelőknél kialakuljon hályog
(olyan állapot, amikor a természetes szemlencse elszürkül). Habár ezek a
szokatlan sejtések végül vitathatónak bizonyultak, ezek szolgáltatták az
elektromágneses sugárzásnak való kitettségre vonatkozó első irányelveket.
Továbbá a szem, mint a mi természetes sugár detektorunk a nyilvánvaló
választás az elektromágneses sugárzás emberi testre gyakorolt hatásainak
vizsgálatakor.

Az elektromágneses rendszer négy szemlencsét tesz ki elektromágneses
sugárzásnak. Mindegyik edény tartalmaz egy lencsét és a tartóvezeték 2
anódja közé van ékelve. Az egész rendszert behelyezték egy olyan
inkubátorba, amely a besugárzás idejére állandó hőmérsékletet tart fenn.


Elég alacsony SAR esetén a lencsékben a helyi hőmérséklet esetleg sosem fog
erre a szintre emelkedni. Egy kevésbé általános mértékegységet Specifikus
Energia Abszorbciónak (SA) hívnak, és úgy határozzák meg, hogy a szövetben
elnyelt energiasűrűséget elosztják a szövet tömegsűrűségével. Amíg a SAR a
szövet által elnyelt mikrohullámú sugárzás fokának a mértékegysége, addig az
SA a teljes energiaelnyelésnek a mértékegysége. Ez a különbség jelentős
szerepet játszott egy újabban publikált tanulmányban, amely a mikrohullámú
sugárzás, látásra, valamint a sejtekre gyakorolt hatásait vizsgálta.

Abban a tanulmányban, amelyet kutatók a Technion Rappaport Orvosi Szakán
vezettek, és a Bioleketromágnesesség lapban jelentettek meg, új kapcsolatot
találtak a mikrohullámú sugárzás és a szürke hályog, továbbá a daganatos
megbetegedések között. Vágóhídról származó, egyéves bika szemlencséit
sugározták be mikrohullámokkal - mindegyik állat esetében a másik
szemlencsét kontrollra használták. Mindegyik besugárzási időszak körülbelül
két hétig tartott. Mind a kontroll-, mind a besugárzott lencséket állandó
hőmérsékleten, inkubátorban tartották. Ez alatt az időszak alatt mindegyik
besugárzott lencse 1.1 GHz 2 mW-ig terjedő sugárzást szenvedett el,
gyakorlatilag éjjel-nappal, és minden órában 50 percnyi besugárzást 10 peres
szünet követett. Minden 24 órában, ezen szünetek egyikében optikai
szempontból letesztelték őket, és összehasonlították őket a kontroll
lencsékkel. A rövid (5 perces) optikai teszt alatt a lencsék nem voltak
kitéve sugárzásnak, de amikor a besugárzás zajlott, az átlagos
hőmérsékletüket állandóan tartották egy inkubátorban.

A kísérlet számos érdekes eredménnyel szolgált:

1, A lencsékben a hosszú időn át tartó, mikrohullámú sugárzásnak (a fent
leírt frekvencián és sűrűséggel) való kitétel makroszkopikus (szabad szemmel
látható) sérülést okozott, amely megtámadta a lencsék optikai minőségét. Ez
a sérülés fokozódott, amint a kísérlet és a besugárzás folytatódott és
elérte a maximális szintet néhány nap után. Amikor a besugárzás abbamaradt,
az optikai sérülés elkezdett fokozatosan begyógyulni. Meglehetősen érdekes
módon, egy hasonló maximum szint volt megfigyelhető, amikor a besugárzási
sűrűség le lett az eredeti felére csökkentve, kivéve, hogy kétszer annyi
időt vett igénybe.
2, Mikroszkopikus szinten másfajta sérülés jelentkezett. Kicsiny "buborékok"
jöttek létre a lencsék felszínén. A buborékokat mikrohullámú sugárzás hozta
létre és nem a lencsék egészében létrejövő hő eredményezte megjelenésüket. A
kutatók azt találgatták, hogy a buborékok kialakulásáért felelős mechanizmus
az egyes elektromágneses sugárzásnak kitett sejtek közötti mikroszkopikus
súrlódás. A makroszkopikus sérüléssel ellentétben, a mikroszkopikus sérülés
nem mutatta a gyógyulás jeleit és a kísérlet során tovább fokozódott.
Jó minőségű lencsék, ahogy az optikai szkenner mutatja. Minden sugárnak,
amely áthalad a lencsén hasonló gyújtótávolsága van. A vastag szaggatott
vonal összeköti a hátsó tetőpont távolság pontjait, minden, a lencsén
keresztülhaladó sugár esetében. A vastag homogén vonal mutatja minden egyes
fénysugár sűrűségét.


A besugárzott lencsék a lencsén áthaladó fénysugarak gyújtótávolságának
meglehetősen sokféleségét mutatják.

Levi Schächter professzor

Habár a kutatók óvatosak a kísérlet eredményeinek interpretálását és
lehetséges közegészségügybe való bevonását illetően, úgy tűnik, hogy a
hosszú időn át tartó, a mobiltelefonokéhoz és a mikrohullámú sütőkéhez,
továbbá a jeltovábbításra mikrohullámú sugárzást használó szolgáltatók (
UPC, AM Micro, stb) hasonló mikrohullámmal történő besugárzás a lencséknél
mind makroszkopikus, mind mikroszkopikus sérülésekhez vezet, és ennek a
sérülésnek legalább egy része úgy tűnik idővel felhalmozódik és nem gyógyul.
Levi S. professzor, aki a kutatáson dolgozott, elmondta Isralast-nak, hogy
nemcsak a Specifikus Abszorbciós Rátának (SAR) kellene figyelmet szentelni,
hanem a szövet által elnyelt totális energiának is (SA), amelyet jelenleg
nem figyelnek a megfelelő szabályozó hatóságok. Beleértve, hogy a besugárzás
időtartama nem kevésbé fontos, mint a besugárzás intenzitása. Nem kevésbé
fontos nemcsak a hőhatás, azaz a termikus hatás vizsgálata mellett az
atermikus, azaz a nem hőhatású sugárzások sejtbiológiai
hatásmechanizmusainak vizsgálata is, amelyről egy magyar származású,
elektromérnök doktorátussal rendelkező orvosprofesszor, prof.Dr.Dr. Varga
András több tanulmányt készített. Varga professzor vizsgálatai és kutatásai
egyértelműen alátámasztják Levi S. professzor megállapításait. Varga
professzor egyik erről a témáról írt könyve " Elektro Bio Klimatológia"
címmel hamarosan magyar kiadásban is megjelenik.

A sokarcú cöliákia betegség
Forrás: Mayo Clinic és Science Daily
Fordította: Szendi Gábor


Cikkválogatásom csupán egy-két cseppje annak a tengernyi szakirodalomnak, ami mára felgyülemlett a gluténérzékenységgel kapcsolatban. Az alábbiakban lesz szó arról, hogy a cöliákia betegség egyre gyakoribb, szó esik arról, hogy a csontritkulás hátterében gyanítani lehet a cöliákia betegséget, és végül egy vizsgálat arról, hogy a gyermekkori cukorbetegség és a cöliákia betegség tulajdonképpen rokonok.


I. A cöliákia betegség négyszer gyakoribb most, mint az 1950-es években
Forrás: Celiac disease four times more common than in the 1950s. Mayo Clin Womens Healthsource. 2010 Jan;14(1):3
Fordította: Szendi Gábor

A cöliákia betegség, amely a táplálékban található gluténre adott immunválasz, több mint négyszer gyakoribb, mint ötven évvel ezelőtt volt, állapították meg a Mayo Klinika egy 2009 júliusában, a Gastroenterology-ban publikált vizsgálatában. A vizsgálat további eredménye, hogy azok, akik nem tudták, hogy cöliákia betegségben szenvednek, négyszer valószínűbben haltak meg az elmúlt 45 év követési ideje alatt, mint nem a nem cöliákia betegek.
"A cöliákia betegség sokkal gyakoribbá vált az elmúlt 50 évben, de nem tudjuk miért", mondja Dr. Joseph Murray, a MAYO Klinika vizsgálatot vezető gasztroenterológusa. "A betegség az emberek 1%-át érinti. Azt is kimutattuk, hogy a diagnosztizálatlan vagy "néma" cöliákia betegségnek komoly hatása van az életkilátásokra. A cöliákia növekvő gyakorisága az életkilátásokra gyakorolt hatása együtt fontos közegészségügyi kérdéssé teheti a betegséget."
A cöliákia betegekben a glutén nevű fehérje, amely a gabonában, árpában és a rozsban van jelen, védekezésre sarkallja az immunrendszert, és károsítja a bélbolyhokat a vékonybélben. A bélbolyhok ujjacskákhoz hasonló kinövések, amelyek megnövelik a bél felszínét a tápanyagok felszívódásának elősegítésére. A cöliákia betegség okozhat hasmenést, hasi diszkomfortot, súlyvesztést, vérszegénységet, megmagyarázatlan meddőséget, a fogak elvesztését, sőt korai és súlyos csontritkulást is.

A Mayo Klinika kutatói 1946 és 1954 közt a wyomingi Warren Légitámasztponton gyűjtöttek vérmintákat, hogy elemezzék a gluténre adott antitest választ. Ezeket a mintákat hasonlították most össze a minnesotai Olmsted megyében most gyűjtött mintákkal. A mintákat összehasonlították életkor szerint és születési év szerint is. A kutatók azt találták, hogy a fiatal emberek közt a cöliákia betegség 4.5-szer gyakoribb, mint az ötvenes években volt, és akik akkor születtek, amikor a Warren légitámaszponton vérmintát adók, azok közt ugyancsak négyszer gyakoribb volt a cöliákia betegség. (Ebből az következik, hogy a cöliákia betegség az élet során is kialakulhat, hiszen az azonos évjáratúakban is négyszer gyakoribbá vált az elmúlt ötven év során. - Sz.G. megj.)
"A cöliákia betegség nem mindennapos, de többé nem ritka betegség", mondja Dr. Murray. "Valami megváltozott a környezetünkben, amitől sokkal gyakoribbá vált. Egészen mostanság a cöliákia felfedezésének módja az volt, hogy megvárták, amíg az emberek panaszkodtak a tünetekre és orvoshoz fordultak. E vizsgálat szerint szükség lehet annak megfontolására, hogy a cöliákia betegséget ugyanúgy szűrjük az általános népességben, ahogy a magasvérnyomással tesszük." Dr. Murray szerint a vizsgálat eredményei rávilágítanak annak szükségességére, hogy a cöliákia betegséget tudatosítani kell mind az orvosok, mind a betegek körében. "A probléma része az is, hogy a cöliákia betegség tünetei változatosak és összetéveszthetők más gyakori betegségekével, mint pl. az irritábilis bélszindrómáéval.", mondja. "Vannak vizsgálatok, melyek szerint minden diagnosztizált cöliákia betegre harminc nem diagnosztizált esik. És figyelembe véve azt a négyszeres halálozási kockázatot, amelyet vizsgálatunkban találtunk, több betegnek és szakembernek kell fontolóra vennie, hogy a cöliákia betegség lehetősége nem mellékes dolog."

A vizsgálat szerint a csontritkulásban szenvedőket szűrni kéne cöliákia betegségre
Forrás: ScienceDaily (Mar. 16, 2005) - St. Louis, Feb. 28, 2005
Fordította: Szendi Gábor

Tündérek a magyar hitvilágban


<CENTER>

</CENTER>



<CENTER>Az ősmagyar hitvilág rendkívül gazdag különböző lényekről szóló mondákban - nem hiányoznak a tündérekről szóló mesék sem.
Ami a tündér szó eredetét illeti, egyik valószínű eredete, a "tűnni" ige, ami kifejezheti a tündéri természet fel- majd eltűnő jelenségét. Erre utalnak az olyan szólásmondások, kifejezések is, mint "eltűnt, mint a tündér", "tündér szerencse", "tündér világ".
Másik lehetséges eredete a szónak a "tündöklő", "tündöklik" kifejezések, melyek a tündérek világának pompájával, a tündéri fénnyel, szépséggel, boldogsággal hozható összefüggésbe.

A régi néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének, ahol a néphagyomány egyébként a mai napig számos várat régen tündérek által lakottnak vagy általuk építettnek tart. Ezek a régi várak az aranyi, dévai, kecskekői, firtosi, tartodi, torjai és a kolozsvári várak.
A tündérek társas viszonyban élnek, és érdekes, hogy a mondák többnyire csak tündérlányokról mesélnek, férfiakat csak nagyon ritkán emlegetnek.
Az egyik legfontosabb jellemzője a magyar tündérlegendáknak az arany szín központi szerepe - lépten-nyomon találkozunk sarkig érő aranyhajú tündérekkel aranyos ruhában. A tündérek "Arany Boldoghonban" élnek és arany oroszlán áll őrt a palota kapujában, ahol minden aranyból van. Az Aranyka, mint tündérnév is meglehetősen gyakori.
Mindez valószínűleg az idillszerű életkörülményeket hivatott szimbolizálni. Az Arany Boldoghonba a réz, ezüst és arany erdőkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaira madarak repülnek és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égből csöpög a tej és bölcsőjük hóból és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükből gyöngy hull és ha mosolyognak, ajkaikról rózsák.
Másik szembetűnő jellemzője a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. Legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon hetedhét országon, hét tengeren, vagy hét világon is túl található - ez az "útleírás" mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Néhány más hasonló kifejezés még a "hét mély völgy" és az "égig nyúló hét hegylánc".

Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a tündérek kegyeltjének, választottjának kell lenni, és akkor is csak kemény próbák kiállása és megingathatatlan hűség tanúságtétele után juthat el hozzájuk. Aki hűtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték és gyakorta sanyarú pásztoréletmódra ébredt fel az ilyen, soha nem tudván, hogy került ki tündérhonból.
A monda viszont azt tartja, hogy régen a tündérek éjjelente rendszeresen átjártak a mi világunkba Csallóközben, mikor annak még nem ez volt a neve, hanem Macskarév. Egy öreg fűzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk, és annyit szedhetett, amennyit akart és miután fölállt, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába. Miután egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nem jöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt, hogy "aranykert"-nek hívták, de miután eltűntek, Csallóköz lett a neve.
Más legendák szerint a hajdani erdélyi tündérvárakban időközönként a mai napig megjelennek néha a tündérek, akik az adott várban laktak. Így a Mezőbánd melletti Pogányvárban kilencévente megjelenik két tündér, a Déva várában lakott tündér pedig hétévente tér vissza.

"Föllegibol nézé garaboncás Hábor a két párt
Hadseregét, s mélyen sebezé többsége az ellen
Tábornak. Bizonyos vala veszte a házi adónak.
Ezt megelozendo, nem láta egyéb szabadító
Módot, mint legelobb Armídát és vele minden
Éji boszorkányit megrontani teljes erovel.
E célból hivatá Karakányt, a nagyfülü tátost,
És ily útasitást ada e hu szolgai lénynek:
"Menj Karakány, hívem, gyüjtsd össze a tátosi népet:
Három perc mielott kezdetlen voltba merulne,
Itt legyenek mind, mind. Te pedig, jó régi cselédem,
Fogd be a déli szelet felho-szekeredbe: keresd föl
A büvös Armídát és mondjad néki nevemmel:
Büszke boszorka, gonosz csábszelleme a maradásnak,
Engem uram küldött, a hatalmas föllegi Hábor,
S ezt izené tolem: ma, midon eltunnek a földrol
Árny és fény, s kiterul bakacsinja sötéten az éjnek,
Majd, ha sirok közzol reszketve kibúvik a félénk
Éji lidérc s elkezd táncolni a légi zenéhez,
Majd mikor a föld rejtekiben régóta penészlo
Kincsek fölhányják lángnyelveiket, jelül adván
A föld népének, hol kelljen fekete macskát
Ölni le áldozatul, hol kezdeni éjjeli ásást:
Akkor várja hadam sokaságát, légi csatában
Víni velünk ádáz viadalt életre-halálra." "

/Arany János/


<CENTER>

</CENTER>


Tündérek a Magyar Mythologiában

A magyar tündérek valós, létező lények, akik csak abban különböznek Tőled, hogy képesek az átváltozásra, tündökölnek, fényességet ontanak magukból és használják a harmadik szemüket, azaz a hatodik érzéküket. Ezeket a tulajdonságokat mutaja nevük: tűnik, tünékeny, tündököl… Ezeket a képességeket bármikor előhívhatod magadból a mágikus tündértanok segítségével. Ugyanúgy sírnak, nevetnek, kacagnak, mint Te. Ha kell az ördöggel is cimborálnak. Óvják és védik a természetet, saját ősi tündérhagyományaikat, melyek a Te hagyományaid is. A tündérek a mi ősmagyar hitvilágunk főszereplői.

A magyar tündér mitológiában az aranyszínnek központi szerepe van éppen úgy, mint földi világunkban a Napnak. Mindkettő fényesen ragyog. Ismerünk aranyhajú tündéreket, aranyos ruhában járó tündéreket és ismerünk olyanokat is, akik aranykönnyet ejtenek, ha sírnak, ha mosolyognak rózsa hull az ajkukról és aranyoroszlánok őrzik a kapujukat. Ez a sok fényesség természetesen idilli életkörülményeikre utal. Dalolnak, kacagnak, mulatnak, táncolnak s „minden éjjel egy pár sarut elnyűnek”. Hogyan is nevezhetnénk másképpen Tündérországot, mint Arany Boldoghonnak? A fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst patak folyik. A mi célunk az, hogy megtaláljuk ezt a boldog hont itt ebben a földi életben, hiszen a tündérek mi magunk vagyunk csak már egy kissé elfeledkeztünk ősi mívoltunkról. Elvesztettük az átváltozás és a tündöklés képességét.

Ahhoz, hogy újra megtaláljuk Arany Tündérországunkat sok-sok viszontagságon kell még átmennünk, szellemek, ármánykodók és állatok hadait kell leküzdenünk. Az odavezető úton keresztül megyünk a Réz-erdőn és az Ezüst-erdőn is, azaz életünk apróbb örömein.

Hol is van Tündérország? Hetedhét országon, hét tengeren, hét világon, hét mély völgyön is túl. Ne felejtsük el a hetes szám fontosságát, mely a magyarok és egyben a mágusok száma is. Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent. A sárkánynak hét feje van, hét ága az életfának, a szivárványnak hét fő színe és testünkbe hét főkapun keresztül lép be a Forrásból jövő isteni energia.

A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty Mihály és Ipolyi Arnold ősvalláskutató pap örökítette meg korunknak.
„Ez emlékek tanúsítják, hogy Erdély és hétvára, a héterdő, nem ok nélkül tartatott a tündérek regés honának, rá a tündérek honát jelölő hetes szám utalt már, vagy hogy e számok értelme ránézve ily mythosi alapból alkalmaztatott, mint a hol bizonyára az egész magyar földön legrégibb, és legeredetibb ősvallási pogány cultus létezett, ha felvesszük hogy az attilai székely maradékok által ez az újabb bejövetig élénken és szakadatlanul gyakoroltatott, mint pedig a Magyarországban megerősült kereszténység idejében, amannak Pogány váraiban még sokáig dívott; a papi jósnői szertartások, és az őshit emléke sokáig fentartatá az általunk képviselt tündéri képzetek emlékét is, minélfogva természetes, hogy a tündér emlékek még élénkebben fenmaradtak e helyekhez tapadva, a minthogy már általában is a legbecsesebb néhány mythosi emlékünk.”

(Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, IV. fejezet, részlet)


AZ ŐSMONDÁK VILÁGA

Még a történelmi előidőkben keletkezett az a rengeteg néprege, mely a Csallóközben évszázadokon át élt az egykor itt megtelepedett nép ajkán. A táltosoknak vélt pásztorok és a boszorkánysággal kacérkodó vagy azzal vádolt vénasszonyok mesélték a hosszú téli estéken, hogy a Csallóköz szigetét az ősidőkben földöntúli hatalommal bíró tündérek, jóakaratú vízi manók, lápvilágot gyújtogató csalfa lidércek, mesebeli viliik, bömbölő sárkányok, fanyűvő óriások és más efféle csodalények lakták.
Ipolyi Arnold, a csallóközi születésű katolikus pap és történész, aki könyvet írt a magyar nép őshitéről, mítoszairól, az 1800-as évek közepén kiadott Magyar Mithologia címmű művében így ír a Csallóközről:
„A Csallóköz tája a régi időkben olyan csodaszép volt, hogy Aranykertnek nevezték. A Duna megszámlálhatatlan szigeteit tündérek lakták, kiknek királynéjuk: Tündér Ilona, hófehér hattyú képében úszkált a Dunán, hogy megtalálja szíve párját, Árgyílust, a csodaszép királyfit. A tündérek palotáiban földi halandók által sohasem látott fény, pompa uralkodott. Aranytól-gyémánttól ragyogott minden. Kertjeikben aranyalmák csüngtek az ágakon. A fűszálakon harmat helyett gyémántcseppek csillogtak. Asztalaik roskadoztak a világ minden tájáról hozott ínyencfalatoktól, és alkonyattói hajnali kakasszóig minden éjszakán messzire hangzó zene verte föl a tájék csendjét.
Hogy mikor hagyták el a tündérek a Csallóközt, nem tudja senki, de emlékük él a magyar nép meséiben. Élt abban a tömérdek árvalányhajban is, amely valósággal ellepte a fenyéres helyeket, mert a rege szerint nem egyebek azok, mint az egykor itt élt tündérek aranyszőke hajszálai, és hajdani itt lakásuk bizonyítékai azok az aranyporok is, amelyeket nemzedékek mostak ki a Dunából. Az arany szemcsék egykor a tündérek ruháiból hullottak a vizekbe...".


A Tündértó titka

A Duna mentén, Szigetközben, Csallóközben minden faluban mesélik a öregek, hogy valamikor tündérek éltek itt a szigeteken. Nagyon jó világ volt még akkor, Aranykertnek is hívták ezt a vidéket. Cikolasziget határában, a Vörösfüzesen van egy régi medermaradvány, a nép Tündértónak mondja. Partját sás, nád szegélyezi, közte vízililiomok pompáznak, s a víz tükrén tündérrózsa nyílik. Azt tartják róla, hogy itt volt régen a tündérek palotája. Csillogott-villogott a víz színén, ha rásütött a nap, mert még a zsindelye is aranyból volt.
Egyszer aztán megromlott a világ. Háborúk jöttek, az emberek gyilkolták egymást, így a tündéreknek nem volt maradásuk. Elköltöztek innen messzire. De az itteni embereket szerették, ezért ajándékot hagytak itt nekik.

Azt mondják, hogy a hajukból lett az arany a Dunában, a palotájuk helyét pedig megbabonázták. Azt hagyták az itteni emberekre, hogy aki lány Anna napját követő holdtölte éjjelén megfürdik a Tündértó vizében, az szebb lesz, egészségesebb lesz, mint volt, és azé a legényé lesz, akit szeret. Nos, azóta minden nyáron kijártak sokan lányok, hogy megmártsák magukat a Tündértó vizében.

Ágnes csúnya lány volt. Piszle-poszlának csúfolták a vele egyidősek, olyan hitvány, vékonyka volt a lelkem. Nagyon fájt neki a csúfolkodás. Szeretett volna ő is olyan lenni, mint a többiek, szép, vidám, mindenkivel barátkozó. De az emberek nem vették komolyan, csak élcelődtek vele még a legények is.

Különösen Pista, a szomszédék fia, aki nagyon tetszett neki, és úgy szerette volna, ha legényes napokon hozzájuk is átjött volna beszélgetni. De mindig csak üldögélt otthon, nem kereste fel senki. Így következett el a Anna napját követő holdtölte ideje. A lányok minden este lesték a holdat, mikor kerekedik ki a képe, és súgtak-búgtak, hogy bizony megmártják magukat a Tündértó vizében. Ágnest is csalták, de hozzátették: kár kimennie, rajta az sem segít. Nem is mert velük tartani. Lefeküdt, de mikor hallotta az ablakuk alatt elsuhanó lányok lépteit, fölkelt, és kiosont a házból. A tornácon sírdogált.

De egyszer csak gondolt egy nagyot: azért is megfürdik a Tündértó vizében! Dacosan dobbantott egyet a lábával, és futni kezdett kert alul a Duna felé. Egyedül akart maradni, nehogy kinevessék a többiek. Eloldotta ladikjukat, és átevezett a Vörösfüzesre. A lányok már vidáman lubickoltak a vízben. Ágnes egy bokor mögül vetette magát a vízbe ruhástul, szégyellt levetkőzni. Mély volt a víz. Egy-két karcsapással úszni próbált, de lábára tekeredett a hínár. Hiába kapálódzott, húzta lefelé, nem tudott tőle szabadulni. Kétségbeesetten kiáltott segítségért.

Meg is fulladt volna, ha nem ér oda éppen idejében Pista, aki hazafelé tartva hallotta a szomszédból Ágnes sírását, és látta, hogy egyszer csak nekiszalad a Dunának. rosszat sejtve utána indult. Nem teketóriázott, beleugrott a vízbe, és kihozta a fuldokló lányt. Ahogy Ágnes magához tért, és rányitotta szemét, csodák csodája, Pista szépnek látta. Rámosolygott, és úgy vitte a haza.

Megfogant a Tündértó titka. Eljárt hozzájuk a legényes napokon, és megszerették egymást. Nemsokára megtartották a kézfogót, aztán a lakodalmat is, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.</CENTER>

Folytatom a Cölikália anyagot:

A st. Louis-i Washington University School of Medicine kutató szerint a csontritkulásban szenvedők körében sokkal gyakoribb a cöliákia betegség. Azt javasolják, alkalmazzanak vértesztet a cöliákia betegség kimutatására, mivel vizsgálatuk szerint a cöliákia betegség diétával történő kezelése visszaállíthatja ezekben a betegekben a csontozat egészségét. A cöliákia betegség egy bélrendszeri betegség, amely a gabonaliszttel, azaz a benne levő glutén szembeni intoleranciát jelenti (A lisztérzékenység azonban ennél sokkal több, hiszen a néma cöliákia betegségben idegrendszeri zavaroktól autoimmun betegségekig terjed a skála. Sz.G. megj.) A kutatók 844 embert értékeltek, közülük 266-nak volt csontritkulása, 547-nek egészségesek voltak a csontjai. Vérteszttel és endoszkópos bélvizsgálattal a csontritkulásos betegek közt kilenc cöliákia beteget találtak, míg az 547 egészséges ember közt mindössze 1 volt cöliákia beteg. "Eredményeink azt sugallják, hogy a csontritkulásos betegek 3-4%-a cöliákia betegségben szenved, és betegségük miatt nem képesek normális mennyiségű kalciumot és D vitamint felvenni.", mondja Dr.William F. Stenson vizsgálatvezető. A vizsgálat 2005 febr. 28-án jelent meg az Archives of Internal Medicine-ben. Cöliákia betegségben a gabona gluténjével szembeni interakció zavarja számos tápanyag felszívódását. A betegség hozzájárulhat az alultápláltsághoz és a bélrendszeri problémákhoz. A glutén eltávolítása az étrendből bizonyos gabonafélék mellőzésével meggyógyítja a betegséget. Bár a cöliákia betegség gyakran nyilvánvaló tünetekkel jár, mint súlyvesztés és hasmenés, vannak betegek, akik nem is tudják, hogy cöliákia betegek, mert csak enyhe tüneteket észlelnek, mint pl. vashiányos vérszegénységet.

A cöliákiás csontritkulásos betegeket gluténmentes táplálkozásra állítva, a kutatók egy év alatt javulást értek el a gyomor és bélrendszeri tünetekben és javult a csontok sűrűsége is. "A csontsűrűség, amivel a csontok egészségességét vizsgálják, drámai mértékben javult a gluténmentes diétától.", mondja Stenson. "Úgy gondoljuk, a megfelelő diéta lehetővé teszi a belek gyógyulását, és ez lehetővé teszi a kalcium és D vitamin normális felszívódását, ami visszafordítja a csontvesztést."

A javulás a csontsűrűségben nagyobb volt, mint ami várható lett volna az csontritkulás megszokott kezelésétől.
Stenson, szerint, aki a Washington University professzora, nem világos, milyen gyakori a cöliákia betegség az általános népességben, de legtöbb szakember úgy gondolja, jóval magasabb, mint korábban gondoltuk. A cöliákia betegséget sokkal gyakrabban diagnosztizálják gyermekekben, mint hajdanán, de Stenson szerint a betegség felnőttkorban is kialakulhat. "Genetikai hajlam van a cöliákia betegségre", mondja. "De sok emberben nem fejlődik ki élete késői évéig, amikor is aztán a szervezete találkozik valamivel, ami aktiválja ezeket a géneket és elindul a betegség".
Ebben a vizsgálatban az egészséges csontozatúak közt mindössze 0.2% mutatott pozitív vértesztet a cöliákia betegségre. A csontritkulásos betegek közt viszont 4.5%-os volt az arány. Így Stenson és munkatársai azt ajánlják, hogy a csontritkulással kezelt betegeknél érdemes volna cöliákia betegségre vizsgálatot lefolytatni. "Az egyik következtetésünk, hogy a cöliákia betegség gyakorisága a csontritkulásos betegek körében elég nagy ahhoz, hogy igazolja a szűrést mindenkinél, aki csontritkulásban szenved.", mondja Stenson. "Az elgondolás az, hogy ha a beteg cöliákia betegség miatt szenved csontritkulásban, akkor a legnyilvánvalóbb útja a csontvesztés korrekciójának a gluténmentes diéta."

Az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség közt kapcsolat van
Forrás: ScienceDaily (Dec. 11, 2008)

Az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség úgy tűnik közös genetikai gyökerű, erősítették meg a University of Cambridge és a Barts and The London School of Medicine and Dentistry kutatói.
Eredményeik szerint, melyeket a New England Journal of Medicine 2008 decemberi számában jelentettek meg, hét kromoszóma régió van, amely közös mindkét betegségben. A kutatás azt jelzi, hogy az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség olyan közös mechanizmus révén alakul ki, mint pl. az autoimmunitás eredetű szöveti károsodás és a táplálékban található antigénekkel (olyan idegen anyagok, amelyek ellen az immunrendszer reagál) szembeni intolerancia.
Az I-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, amelyet az okoz, hogy az immunrendszer támadja a hasnyálmirigy bétasejtjeit, korlátozva a vércukor szint szabályozásához szükséges inzulin termelődését.
A cöliákia betegség, szintén egy autoimmun betegség, támadja a vékonybelet, amit a glutén (található a gabonába, rozsban, árpában) fogyasztása indít el. A hasnyálmirigy és a vékonybél fejlődése és anatómiája szoros kapcsolatban vannak, és a bél immunrendszere részben kapcsolatban áll a hasnyálmirigy nyirokmirigyeivel, amelyeknek szerepe van a hasnyálmirigy gyulladásában lés a bétasejtek pusztulásában.
Hogy felmérjék a genetikai hasonlóságokat és különbségeket a két gyulladásos betegség közt, a kutatók 9339 kontrollt, 8064 I-es típusú cukorbeteget és 2560 cöliákia beteget toboroztak. Hét kromoszóma régiót találtak, amelyben közös a két betegség.

A kutatók, akiket a Juvenile Diabetes Research Foundation, a Wellcome Trust és a Coeliac UK támogatott, úgy gondolják, hogy a kromoszómáknak ezek a régiói szabályozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek előidézik, hogy a szervezet saját immunrendszere támadja mind a bétasejteket, mind a vékonybelet. Eredményeik nem csak azt mutatják, hogy az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség genetikailag rokon, de azt is jelzik, hogy kialakulásukat hasonló környezeti tényezők indíthatják el. John Todd professzor szerint, aki az University of Cambridge kutatója, "A következő lépés megérteni azt, miként hatnak ezek a fogékonyságot képviselő gének az immunrendszerre, és folytatni kell azon környezeti faktorok feltárását, amelyek megváltoztathatják az I-es típusú cukorbetegség kockázatát, amely egy hihetetlen komplex, a táplálkozás és természet közt fennálló kölcsönhatás következménye."
David van Heel professzor a Barts and The London School of Medicine and Dentistry-től azt mondta: "Ezek az eredmények szerint közös mechanizmus okozza mind a cöliákia és az I-es típusú cukorbetegséget; nem vártunk ilyen szoros közös genetikai kockázatot."
Richard A. Insel a JDRF kutatási igazgatóhelyettese szerint "ezek a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség genetikailag sokkal erősebben fedik át egymást, mint amennyire ezt gondoltuk, s ez segít megmagyarázni, miért fordul elő emberekben oly gyakran együtt ez a két betegség, és új utakat mutat a két betegség okainak és mechanizmusainak a megértéséhez."
Sarah Sleet, a Coeliac UK egyik vezetője szerint "Ez egy valóságos előrelépés a cöliákia betegség mögött húzódó mechanizmusok megértésében. Annak a betegségnek, amely manapság Angliában 100 emberből egyet érint, ám nyolc betegből csupán egy diagnosztizált. Reméljük, hogy ezek az eredmények segítenek abban, hogy jobban ismerjék és diagnosztizálják mind a cöliákiát, mind az I-es típusú cukorbetegséget."
Az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség a lakosság 1%-át érinti.

Az I-es típusú cukorbetegségről
Az I-es típusú cukorbetegség súlyos, életet veszélyeztető állapot, amelyet az idéz elő, hogy a szervezet saját immunrendszere elpusztítja a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeit. Az inzulin szükséges az élethez, ugyanis ez alakítja át az élelemből származó cukrot energiává, és az inzulinhiány gyorsan halálhoz vezet. Az I-es típusú cukorbetegség hirtelen sújt le minden előjel nélkül, rendszerint gyermekkorban és egész élet során megmarad. Az életben maradáshoz naponta több inzulininjekció és vércukormérés szükséges, ez azonban nem gyógyítja a betegséget, csupán kezeli. A hosszútávú komplikációk közé tartozik a vakság, végtag amputáció, veseleállás, szívbetegség és sztrók.

A cöliákiáról
A glutén nevű fehérje a gabonában (beleértve a tönkölyt is), rozsban, árpában, sörben található; a glutén nyilvánvaló forrásai a kenyerek, tészták, lisztek, gabonafélék, sütemények és kekszek. Gyakran használják adalékanyagként számos kedvelt élelmiszerben, mint halrudacskákban, kolbászokban, mártásokban és szójaszószban. Cöliákia betegek érzékenyek lehetnek a zabra is.
A cöliákia tünetei széles skálán mozognak a közepestől a súlyos tünetig, és egyénenként változik. Nem minden cöliákia beteg észlel gyomor és bélrendszeri problémát; a test bármely része érintett lehet. A tünetek közt lehet felfújódás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés, hasmenés, szelek, fáradtság, vérszegénység, fejfájás, afták, visszatérő vetélés, súlycsökkenés, bőrproblémák, depresszió, izületi és csontproblémák és idegrendszeri tünetek.

Kommentár:
A cöliákia betegséget nem lehet beszűkíteni a vérvizsgálattal igazolható esetekre. Minden teszt csupán a gluténérzékenyek egy részét tárja fel. Egy modern amerikai vizsgálat már az emberek felét találta gluténérzékenynek. A gluténérzékenység valószínűleg az emberi faj egyetemes problémája, de látványos tüneteket csak az emberek egy része produkál. Mivel a gluténérzékenység okát alig 50 éve tudjuk, a kutatás még gyermekcipőben jár, s napjainkra kezd világossá válni, hogy évről-évre egyre komolyabb problémának tűnik a gabonaalapú táplálkozás. Paleolit táplálkozás könyvemben szélesebb alapokon vizsgálom a gluténérzékenységet, s az autoimmun betegségektől az autizmuson és schizofrénián át a neurológiai zavarokig megannyi kórképben felismerhető a glutén, mint provokáló tényező. A csontritkulás csupán azoknál lép fel, akiknek bélrendszeri tüneteket okoz a glutén. Akiknél a glutén bélkárosodást nem okozva, átjut a bélfalon, azoknak nem lesz felszívódási zavara, de ettől még rövidebb ideig élnek majd, hajlamosabbak lesznek kb. 150 féle betegségre.
Mivel a gluténérzékenységnek az első jele esetleg a már gyógyíthatatlan I-es típusú cukorbetegség, vagy más autoimmunbetegség, már kis gyermekkorban kerülni kéne a gabonaalapú táplálkozást. Aki igazán elszeretné kerülni, hogy gyermeke élethossziglan cukorbeteg legyen annak minden hátrányával együtt, az már kis gyermekkorban sem ad gyermekének gluténtartalmú táplálékot. Az sem lehet nyugodt, akinek akár mostanáig nem jelent meg cöliákiás tünete, mert ez az élet során bármikor megjelenhet. Az is lehet, hogy csak nem ismerték eddig fel. Mivel az emberi szervezet a glutén feldolgozásához evolúciósan nem alkalmazkodott, hiszen csak az utóbbi 10-15 000 évben tértünk csak át a gabonaalapú táplálkozásra, ezért a paleo táplálkozás elveit követve legjobb lenne, ha minél többen kerülnék a glutén tartalmú ételek fogyasztását.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

Vannak olyan tanítások, melyek szerint a szenvedés szükséges velejárója a fejlődésnek és szenvedés nélkül nem is tudnánk fejlődni. Mégis, én magam mindenhol azt látom, és azt tapasztalom, hogy akik a szenvedést választják, azok egyre mélyebbre süllyednek, mind lelkileg, mind érzelmileg, mind anyagilag, mind pedig a fizikai egészségük tekintetében. Akik viszont úgy döntenek, hogy egyszer és mindenkorra felhagynak a szenvedéssel, azok egyre csak fejlődnek és gyarapodnak az élet minden területén.
Úgy vélem, a szenvedés egyáltalán nem szükségszerű ahhoz, hogy fejlődjünk. Sőt! A fejlődéshez nem szenvedésre van szükség, hanem változó tapasztalatokra, melyek segítenek nekünk abban, hogy irányba állítsuk saját magunkat. A változó tapasztalatok azonban nem kell, hogy feltétlenül szenvedést okozzanak nekünk. Az egész csak azon múlik, hogy hogyan tekintünk, és hogyan reagálunk ezekre a változó tapasztalatokra.
Az elménk sem szenvedni akar. Az elménknek egyetlen célja van, mégpedig az, hogy életben tartson bennünket bármely körülmények között, a lehető legmagasabb szinten. Ezért folyamatosan gyűjti az információkat életünk minden egyes pillanatában, majd eltárolja ezeket az információkat és szükség esetén előhívja. Folyamatosan dolgozza ki azokat a stratégiákat, melyek azt szolgálják, hogy Éljünk, és Jól Éljünk. Csupán egyetlen probléma van ezekkel a stratégiákkal.
Mégpedig az, hogy az elme azokat az információkat használja fel ezekhez a stratégiákhoz, melyek elérhetőek a számára. Így például, ha gyerekkorod nagy részében azt hallgattad, hogy nem vagy elég jó, és úgysem viszed majd semmire, akkor ezeket az információkat fogja „beépíteni” „életstratégiáiba”, és mind a körülményeidet és tapasztalataidat, mind pedig a körülményekre és tapasztalatokra adott válaszreakcióidat ez a stratégia fogja meghatározni. Ugyanígy, ha eléggé mélyen magadba programoztad azt, hogy a fejlődéshez szükség van szenvedésre, akkor az elméd „életstratégiáját” és ez által a körülményeidet és tapasztalataidat, valamint az ezekre adott reakcióidat is ez határozza majd meg. Vagyis újra meg újra olyan tapasztalatokat fog az életedbe vonzani, melyekben szenvedhetsz, melyekben rossznak és semmirekellőnek érezheted magad. Hogy miért?
Azért, mert egész egyszerűen nincs más lehetősége, nincs más választása, nem áll a rendelkezésére más információ. Nem azért, mert egyébként nem érhető el más információ. Hanem azért, mert Te nem engedsz be az elmédbe más információt! Mert Te magad útját állod ezeknek az információknak, és Te magad ellenállsz annak, hogy más forrásból eredő információk is bejussanak az elmédbe. Hogy miért?
Nos, nagy valószínűséggel ez is egy régi, berögzült program, ami valami ilyesmiből ered: „Járt utat a járatlanért, el ne hagyd!”, vagy „fő a biztonság”, vagy „inkább a biztos kevesebb, mint a bizonytalan több”, vagy valami ehhez hasonló. Rengeteg ilyen program létezik, és a legtöbben meg is kapjuk ezeket a programokat már kora gyerekkorunktól kezdve.
Akármilyen is a programod, arra kárhoztatod miatta nap, mint nap az elmédet, hogy a múltbéli tapasztalataidból rendelkezésre álló információkból építse fel az Életet fenntartó és szolgáló stratégiáit, és elzársz előle minden olyan információt, amit még ugyan Te magad nem tapasztaltál, mégis elérhetőek lennének az Univerzumban. A múltbéli tapasztalatokból eredő és azokra építő információk azonban csak egy dologra elegendők: arra, hogy pontosan ugyanolyan legyen az Életed, pontosan ugyanolyanok legyenek a körülményeid, mint eddig.
Paradox módon azonban a jelenlegi körülményeidnek is ellenállsz, a jelenlegi körülményeidet is elutasítod. Legszívesebben semmissé tennéd őket, és teljesen más körülményeket szeretnél magadnak. Ezeknek az új körülményeknek azonban ugyanúgy ellenállsz, mert bizonytalanok, és még nem tapasztaltál olyanokat, ezért azt gondolod, hogy talán nem is lehetségesek. A szenvedésedet pedig ez az örökös ellenállás és elutasítás okozza. Az, hogy eleged van a jelenlegi körülményeidből, de félsz megváltoztatni azokat.
Ha változtatni akarsz a körülményeiden, hat akkor szüntesd meg az ellenállásodat! Hogy hogyan?
Állj félre az útból, és engedd megtörténni az Életet. Dobd el a gyeplőt egy kis időre és engedd szabadon áramlani az Életet. Minden pillanatban, amikor ellenállsz valaminek és elutasítasz valamit, az Élet áramlásának állsz ellen és az Életet utasítod el! Ettől szenvedsz!
Az Élet áramlik és visz magával az Áramlatban mindent, ami az Élethez tartozik: gondolatokat, körülményeket, tapasztalatokat…
Amikor az Élet szabadon áramlik, akkor semmi sem időzik nálad, egy pillanatnál tovább. Minden, amit magával hoz az Áramlat, megjelenik a tapasztalataidban, aztán tovább áramlik. Te pedig döntesz, hogy szeretnél-e még többet a hozzá hasonlókból, vagy valami mást választasz. De magát a tapasztalatot és a körülményt szabadon tovább engeded, ugyanúgy, mint ahogy szabadon be is engedted az életedbe.
Ha ellenállsz az Áramlásnak, akkor viszont blokkolod és állandósítod a körülményeket is. Ha ellenállsz annak, ami jelen pillanatban érkezik az életedbe, azzal egyben annak is ellenállsz, hogy tovább haladjon. Ha viszont nem halad tovább, nem tud más sem az életedbe áramlani. (A kiemelt resszel, azert nem ertek egyet, mert, ha nem nyitsz ra ajtot, a folyam kikerul. - thetrinity szerk.-)
Állj félre az útból és hagyj fel az ellenállással, a küzdelemmel és ezzel a szenvedéssel. Ne akard megváltoztatni a gondolataidat, és ne akard megváltoztatni a körülményeidet. Csak engedd el magad és figyeld meg, hogy mi történik!
Engedd szabadon áramlani az Életet!
Csak így ( ha nem is csak igy, de mindenesetre fontos allomas az tuti - thetrinity szerk.-) szabadulhatsz meg a szenvedéstől!