Faludy György

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Elhunyt Faludy György fia

Elhunyt Faludy György fia

Súlyos betegség után, Angliában elhunyt Faludy András, Faludy György néhai költő, író és műfordító fia.

A halálesetről a család egyik barátja tájékoztatta az MTI-t Londonban.
A régóta betegeskedő Faludy Andrást 55 éves korában, a dél-angliai Portsmouth városának kórházában érte a halál előző nap.
Faludy András 1955-ben, Magyarországon született, és szüleivel érkezett Angliába az 1956-os forradalom után. Betegsége előtt Portsmouth egyik középiskolájában angol irodalmat tanított.
Faludy András (Andrew Faludy) Apámat nem láttátok? című könyve, melyben fanyar humorral mesél nem mindennapi gyermekkoráról, 2002-ben jelent meg a Glória Kiadónál.
 

kzoli38

Állandó Tag
FALUDY ELSÉTÁL
<O:p</O:p
„…s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.”

<O:p</O:p
<O:p</O:p
Ölelésre tárt porladó kézzel,
szudáni kalmárok jöttek értem

<O:p</O:p
Zsebemben gyermekkorom kacatja,
csavargásaim kormos harmatja

<O:p</O:p
Álltam dacosan pompeji strázsán,
hűen, mezítlábas cipőm sarkán

<O:p</O:p
Nyárfaágról lelógva mértem én,
pokolnak jégbe fagyott fenekét

<O:p</O:p
Hazám Péter lett, háromszor tagadt,
de belőlem mégsem Júdás fakadt

<O:p</O:p
Arcomon tengereknek könnyei,
számba gyűltek keserű gyöngyei

<O:p</O:p
Szudáni kalmárok jöttek értem,
én hadat, kegyelmet sose kértem


<O:p</O:p
2006-09-05

Kardos Zoltán
<O:p</O:p
 

Pufi

Állandó Tag
Ami Melittám kimaradt illetve lemaradt

Monday, March 2, 2009

Kérd el a Krausztól!




Egy kissé megviselt, mondhatnám elrongyolódott könyv járt körben az osztályban. Valami különös titokzatosság övezte. Senki nem mutatta meg: Kérd el a Krausztól!
- Haza nem viheted, itt ha elolvasod 4 forint, ha kimásolsz, versenként 1 forint - mondta Krausz határozottan.
- Versenként - kérdeztem meglepve -, miért, mi ez?
- Villon, Faludy fordításában!
Mindez 1955-ben, másodikos gimnazistaként esett meg velem. Nem értettem pontosan, hogy miért csak a Krausznak van meg ez a könyv, bár a Krausz mondta, hogy indexen van, de az sem jelentett nekem semmit. Elolvastam. Párat ki is másoltam, de még mindig nem értettem, hogy ki miatt van indexen, a Villon miatt, vagy a Faludy miatt. Igaz egyikről sem hallottam korábban.
Szerettem a verseket. Amelyeket kimásoltam, disszidálásomkor adtam valakinek ajándékba.

***
1974 decemberében egy hazai show műsorral turnéztunk Kanadában és az USA-ban. A torontói előadás után egy "bulin" voltunk valakinél. Később érkeztem, a "buli" már javában buli, kabátommal a hálószobába küldtek. Miközben leraktam a kabátom, azt láttam, hogy az egyik sarokban Koncz Zsuzsa ült törökülésben és vele szemben egy öreg hippi. Nem zavarok. Közben nem hagy nyugodni a dolog és a házigazdától érdeklődöm:
- Ki az az öreg hippi, akivel a Koncz ott ül a földön?
- A Faludy Gyuri! - hangzik a válasz.
- Ki? A villonos Faludy?
- Igen az, mit csodálkozol?
- Hogyan, hát az él? - rohantam be a hálószobába. Igyekeztem nem zavarni. Szemrevételeztem az emberemet. Valami izgalom és melegség öntött el. Valami nagy pillanat ez az életemben - éreztem. S valóban az volt. Nemcsak az élő valósága, hanem ifjúságomból elrabolt, kihazudott, eltitkolt gyönyörűség megtérülése volt. Valami delejes töltődés, valami mohó magambaszívás, valami varázslatos pillanat megélése volt. Kortárs költő, akiről azt hittem, hogy talán már 30 éve halott.

***
... adjunk számot! - hirdette a plakát, 1976. március 1. Faludy-est, a torontói Collonade Theatre-ban. Én rendeztem.
Egy irodalmi est anyagának összeállítása, olyan óriási életmű esetében, mint a Faludyé, nem kis munka. De mégis ennek az estnek köszönhetem, hogy elemezve, nem engedve csak a könnyed olvasgatásnak, átrágtam magam Faludy addigi összes versén. Fantasztikus világ tárult elém. Ennek a varázslatnak minden pálcaütése benne volt az esetben. Ennek az anyagnak a rám gyakorolt hatása ott lüktetett az előadásban.
József Attila: Thomas Mann versével én nyitottam meg az estet. Kicsit féltem az ötlettől, de szerettem is. Igenis úgy éreztem, hogy itt, ebben az elmechanizálódott világban, az amerikai fehérek közt is elkel egy "európai".

***
A Magyar Világ, új magyar könyvkiadó igazgatója Halász György, 1988 januárjában felhívott telefonon, arra ösztökélt, hogy a közeljövőben megjelenő szakács- és útikönyveinek a terjesztését vállaljam el Kanadában. Gyorsan lebeszéltem róla. S azonnal egy ajánlattal álltam elő. Viszont ha el tudnád intézni, hogy kiadhasd 40 év után a Faludyt Magyarországon, ahhoz megszerzem neked a szerző hozzájárulását.
Ezzel a beszélgetéssel kezdődött Faludy György visszatérése a magyar irodalmi vérkeringésbe. Sikerült meggyőznöm a kiadót, hogy az 50 éve készülő kézirat, amely a világirodalom 1000 legszebb versét tartalmazza, immáron 1400-nál tart és itt az emigrációban semmi esély nincs a kiadására. Irodalomtörténeti értékről van szó. A kötet Test és lélek címmel 1988 karácsonyára megjelent. Ebben a kötetben kaptam egy sort, miszerint: "Kosaras.Vilmos barátom a szívén viselte a kézirat sorsát..." Így igaz, a szívem egy darabja volt a kézírat, a kitüntető barátság, ami a költőhöz köt, engem, aki még mindig ott másolom a II. c-ben, hogy "vérembe folyt a vörös telihold."
 

weyland-yutani

Állandó Tag Silver tag
Faludy tényleg nagyokat alakított Villon balladáiban:
"Az őszi sárban már magamban járok,
léptem nyomán a kaszás üget.
Hajam deres lett, s az utcalányok is
másnak mutatják már a mellüket."
 

pammpam68

Állandó Tag
Faludy György

A távolabbi jövő

Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.
A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,
és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek
mind elporladnak néhány százezer év alatt.

Pár millió esztendő múlva, új csillagképek
alatt szelíd fejével kibujik a moszat,
ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet
variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak

születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,

ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.

Budapest, 1994
 

csikosd

Új tag
Igen.

Egyik kedvencemet megpróbálom bemásolni. Hobo is megzenésítette.

BALLADA A SENKI FIÁRÓL<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,
és hű barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség,
s halálra fáztam rőt kályhák előtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s lehelletemtől megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.<o:p></o:p>
Fagyos mezőkön birkóztam a széllel,
ruhám csupán egy fügefalevél,
mi sem tisztább számomra, mint az éjjel,
mi sem sötétebb nékem, mint a dél.
A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,
ahogy a temetőkben nevetek,
enyém csak az, amit a sárba dobtam,
s mindent megöltem, amit szeretek.
Fehér derével lángveres hajamra
s halántékomra már az ősz feküdt,
s így megyek, fütyülve egymagamban,
megáldva és leköpve mindenütt.<o:p></o:p>
A győztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom
s így kergettem a Istent, aki hátrált,
s a jövendőt, amely az otthonom.
A hegytetőkön órákig pihentem,
s megbámultam az izzadt kőtörőt,
de a dómok mellett fütyülve mentem,
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és utcasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.<o:p></o:p>
S bár nincs hazám, borom, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha meguntam, hogy aranytálból éljek,
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek,
és valahol az őszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, François Villon, fekve,
megáldva és leköpve mindenütt.<o:p></o:p>
 

Drucocu

Állandó Tag
Véleményem szerint ezek Faludy legszebb sorai:

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
Közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta ó-bora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő mustkönnyeinkben úszó
tárogatószó.
 

Grigorij

Állandó Tag
H5ZIN CSI-CSI: ÉLTES KURTIZÁNNÁL. FIATALON

Vetkőzünk. Áhítattal
mondom; - "Te szép. te drága."
Nem válaszolsz. Pucéran
hanyadt terülsz az ágyra.

Megbámullak. Felhördülsz:
- "Mit gondolsz, meddig várok?
A mama szokta rólad
letolni a nadrágot?"

Utána: - "Bujj ingedbe!
Nem hallod, hogy kopognak?"
Ásítva számolod meg
a pénzt. Milyen gonosz vagy!

Ahogy öledet törlöd -
szentségtörésnek érzem.
A következőt hívod.
Kiódalgok szerényen.

A kocsmakertben írok.
de mérgem elpárolgott.
Húsz év se kell. és én is
így unom majd e dolgot.
 

Grigorij

Állandó Tag
ISMERETLEN SZANSZKRIT KÖLTÖ: SZERETKEZES KÖZBEN

Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgonyod.
körülvesz édes szőre.

csorgatott méz a pillanat, megszédülsz és
azt gondolod.
nem válsz el soha tőle.

nincs bánat. gond. se fájdalom,
nincs múlt s jövő csupán jelen,
s száguldasz rajta, meztelen

lovas, amíg az élvezet ágyékodból
fejedbe száll,
s libabőr futkos hátadon

szemet hunysz; nyíló, illatos lótuszvirág
az életed
s a mindenség tökéletes.
 

Grigorij

Állandó Tag
ISMERETLEN SZANSZKRIT KÖLTÖ: SZERETKEZES UTAN
(Válasz az előbbi versre)

s aztán? Unalmas, latyakos lábfürdő lett
a mindenség,
homlokodnál a fejfájás

szúnyogja kering és zizeg, üres vagy.
bamba és vizes.
Nem szólsz, a lány fölösleges.

Mint bogáncs szúr a szőre
az élet cafattá mosott, egy elefánt letaposott.
Kihúzhatnád belőle.
 

Grigorij

Állandó Tag
MARKOSZ ARGENTARIOSZ: JO TANACS

Férfi szeressen nőt. mivel ez természetes, ámde
hadd mondjam, mit tégy hogyha fiúkat akarsz.
Hozd be a szép Menophílát. fordítsd hasraaz ágyon,
s nézd meg jól gyönyörű őszibarack-fenekét.
Aztán húnyd be szemed s képzeld nagy lelkesedéssel,
hogy Menophílosz. a lány öccse farkán lovagolsz.
 

Grigorij

Állandó Tag
MARKOSZ ARGENTARIOSZ: FEHÉR LEANYSZOBA

Már két hete udvari ok Alkippének
fehér leányszobájában, hogy adja
meg végre azt. mit oly hevesen kérek.
De fél. A szomszédban csücsül az anyja.
Levetkeztem végül minden szemérmet:
- "Nem bírom tovább" - suttogtam -, "te drága!
Felrobbanok, megveszem, úgy szeretlek.
Társalgás közben csússzunk be az ágyba,
úgysem látja, mit csinálunk kettesben."
- "Hármasban" - szólt az ajtóban mamája,
 

Grigorij

Állandó Tag
ABIB IBN AL-ABRASZ: VÉN TÖRZSFŐNÖK FIATAL FELESÉGÉHEZ

Elég volt a panaszból!
Az ember teste vásik.
Ha így van, mért haragszól?
Az ördögbe, ne ásíts!

Tudom: egy virgonc, drága
érzéki kamasz kellene,
hogy barázdádat szántsa
és estimától hajnalig
járassa rajtad ajkait
a téli éjszakában.

Azt gondolod, hogy nem vagyok.
s nem voltam soha férfi?
Nem voltam férfi én. ki
oly sok nyerget elkoptatott?
Kardom hány dűnét festett
vérrel, s hány asszonytestet
öleltem, s hány
bibódzó lány
vászon nyakán
csúszkált a szám?!

Vagy nem tudod, szerelmem,
hogy nem az én hibám?
Vágyódik a vénember,
de hiába kíván,
mert nem tud. ha akarna,
bár olykor, délután
tud. mikor nem akarna,
mivel, mint annyi más.
már egyedül Allah csodás
kezében van a farka.

Jöjj hát, ne fortyogj, szépség,
válassz inkább, szívem,
bujaság helyett békét
és érd be ennyivel.
 

Grigorij

Állandó Tag
ISMERETLEN SZANSZKRIT KÖLTÖ: TILTOTT SZERELEM

Az ég hajnali díszbe öltözött kútveder
dézsa és
szekér csörömpöl

ébren az egész falu de ő nem fél s mozdulni
sem tud az
eltűnt gyönyörtől

mit bánja férjét megjön hogyha megjön
s nem érdekli
ha barátnői látják

az éj elmúlt nem volt elég belőle őt
nézi most is benne
nincs szemérem

így fekszik ágyán s fiúszeretője
fejetlen kígyóját
tartja kezében.
 

Grigorij

Állandó Tag
LIU TEH-ZSEN: HARFASLANNYAL A FOGADÖBAN

Dereng már. öszi eső kopogtat. A hárfáslány
szeme lecsuklik. - "Fáradt vagyok" - suttogja - "drágám."
Itt piheg most mellettem. Oly forró a párnás ágy!
Dunyhánk alatt szelíden pengetem hárfácskáját.
 
Oldal tetejére