Fogyizzunk együtt, biztassuk egymást, így sikerülni fog, én tudom.
- Téma inditó tájdi
- Kezdés dátuma
- Státusza
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>
</TD><TD vAlign=top>A mediterrán diéta titkai
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Egy friss kutatás még egyszer igazolta, hogy azok az emberek, akik szorosan követik a „mediterrán diétát”, hosszabb ideig élnek, mint más európaiak (1). Tehát, mi is pontosan a mediterrán diéta, és miként fejti ki ezt a látványos hatását.
A mediterrán diéta nem egy különleges étkezési terv vagy program, inkább a mediterrán régió lakói által hagyományosan követett étkezési szokások összessége. Legalább 16 ország határolja a Földközi-tengert, melyek között a kultúrának, a nemzetiségi háttérnek, és a vallásnak megfelelően változnak az étkezési szokások. Azonban számos jellemző közös mindegyikükben…(2)
Egy friss kutatásban (1) több mint 22.000 Görögországban élő ember diétáját rangsorolták annak megfelelően, hogy mennyire szorosan ragaszkodtak a hagyományos görög stílusú mediterrán diétához. A kutatás 4 évének folyamán azt találták, hogy aki minél szorosabban követte a hagyományos táplálkozást, az annál kisebb valószínűséggel fog meghalni akár szívbetegségben, akár rákban, kissé nagyobb védelemmel a szívbetegséggel, mint a rákkal szemben. Összefoglalva, a mediterrán diétát legszorosabban követő emberek 25%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg a vizsgálati időszak folyamán, mint azok, akik nem követik; ami azt sugallja, hogy akik szorosan követik a mediterrán diétát később halnak meg, mint akik nem követik.
A titkos hozzávalók
Mióta a halálozási statisztikák először fedték fel, hogy a mediterrán népesség hosszabb ideig él, mint más európaiak, a tudósok azóta próbálják kikövetkeztetni, hogy a mediterrán diéta mely elemei felelősek jelentős jótékony hatásaiért. Itt következik néhány eddigi jelölt…
Olívaolaj
Az első választás a vizsgálódásra a mediterrán diétában, a vaj, a margarin és más zsiradékok helyett szinte kizárólagosan használt olívaolaj. Az olívaolaj az egyszeresen telített zsírok gazdag forrása, melyek védő hatásúak a szívbetegségek ellen, lehetséges, hogy azért, mert kiszorítják a telített zsiradékokat a táplálkozásból. Az olívaolaj szintén forrása az antioxidánsoknak, köztük az E vitaminnak is. Ám fontos emlékezni arra, hogy olívaolajat használnak a zöldséges ételek készítésénél, a paradicsomszószokhoz, salátákhoz és a halsütéshez.
Gyümölcsök és zöldségek
A friss gyümölcsök és zöldségek nagy mennyiségben való fogyasztása védő hatásúnak mutatkozott mind a szívbetegség, mind a rák ellen, talán antioxidáns tartalmuk következtében (3). A paradicsomot részletekbe menő alapossággal vizsgálták, mivel annyira hangsúlyos szerepet kap a mediterrán táplálkozásban. A paradicsom valóban az antioxidánsok egyik fő forrása, és az olyan hőkezelés, mint a főzés, tanácsolt a paradicsomszósz készítésénél, mivel javítja a likopin – ami, az egyik legfontosabb antioxidáns a paradicsomban- hozzáférhetőségét.
Olajos hal
Szintén sugallták, hogy a hal, különösen az olyan olajos hal, mint a szardínia fontos jótékony hatással bír az egészségre nézve (4) Az olajos halak a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak forrásai és ezen zsírsavak összetett, hosszú láncú származékai úgy tűnik, különösen jó hatásúak a szív egészségére gyulladásellenes és értágító tulajdonságuk következtében, ami biztosítja az egyenletes véráramlást.
Bort mértékkel
Mindenütt a Mediterráneumban a bort mértékkel és rendszerint étkezések mellé fogyasztják. Férfiak számára a mérték két pohár naponta, nők számára egy pohár naponta. A bor, különösen a vörösbor hatalmas mennyiségű, egészséget elősegítő tulajdonságokkal rendelkező, fitonutrienseknek nevezett, növényi vegyületet tartalmaz. Közülük az erőteljes antioxidáns polifenolok védenek az LDL oxidáció, és az oxidatív folyamat egyéb patologikus következményei ellen. Más fitonutriensek a vérlemezkék összecsapódásának gátlásában, értágításban játszanak szerepet
Összetett hatás
A Görög tanulmányban (1) a mediterrán diéta egyes alkotórészei, vagy élelmiszercsoportjai nem nyújtottak bármilyen szignifikáns védelmet. Gyakorlatban, valószínűleg az összes különféle alkotórész kombinációja teszi a diétát olyan egészségessé. Nemcsak ezek, hanem más egyéb tényezők, - mint az étkezéshez való lazább hozzáállás, a rengeteg napfény és testmozgás -, valószínűleg hozzájárulnak a térség egészében véve egészséges életmódjához.
Változnak az idők
Azonban változnak az idők, és napjainkban kevesebb ember él olyan életet, amiben követni tudja a hagyományos táplálkozást. Lluis Serra professzor az Alapítvány a Mediterrán Diéta Fejlődéséért (5) elnöke hiszi, hogy ez egyszerre kedvező alkalom és fenyegetés. „A szociológiai változások azt jelentik, hogy az emberek kisebb valószínűséggel töltik idejüket ételkészítéssel a konyhában, ám ugyanakkor ez egy óriási lehetőség a vendéglátóhelyeknek és éttermeknek, annál inkább, mert a mediterrán emberek most már tudják, hogy hagyományos étkezésük nagyon egészséges” mondja.
Hivatkozások
http://www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/mediterran-dieta-titkai/
</TD><TD vAlign=top>A mediterrán diéta titkai
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A mediterrán diéta nem egy különleges étkezési terv vagy program, inkább a mediterrán régió lakói által hagyományosan követett étkezési szokások összessége. Legalább 16 ország határolja a Földközi-tengert, melyek között a kultúrának, a nemzetiségi háttérnek, és a vallásnak megfelelően változnak az étkezési szokások. Azonban számos jellemző közös mindegyikükben…(2)
- A gyümölcsfélék, zöldségek, burgonya, bab, diófélék, magvak, kenyér, és egyéb más cereáliák nagymértékű fogyasztása
- Az olívaolaj használata főzésénél és salátáknál
- Mérsékelt mennyiségű hal, ám kevés húsféle
- Kis-közepes mennyiségű zsíros sajt és joghurt
- Mérsékelt, rendszerint étkezésekhez kapcsolódó borfogyasztás
- Bizalom a helyi, idényjellegű, friss termékekben
- Aktív életstílus
Egy friss kutatásban (1) több mint 22.000 Görögországban élő ember diétáját rangsorolták annak megfelelően, hogy mennyire szorosan ragaszkodtak a hagyományos görög stílusú mediterrán diétához. A kutatás 4 évének folyamán azt találták, hogy aki minél szorosabban követte a hagyományos táplálkozást, az annál kisebb valószínűséggel fog meghalni akár szívbetegségben, akár rákban, kissé nagyobb védelemmel a szívbetegséggel, mint a rákkal szemben. Összefoglalva, a mediterrán diétát legszorosabban követő emberek 25%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg a vizsgálati időszak folyamán, mint azok, akik nem követik; ami azt sugallja, hogy akik szorosan követik a mediterrán diétát később halnak meg, mint akik nem követik.
A titkos hozzávalók
Mióta a halálozási statisztikák először fedték fel, hogy a mediterrán népesség hosszabb ideig él, mint más európaiak, a tudósok azóta próbálják kikövetkeztetni, hogy a mediterrán diéta mely elemei felelősek jelentős jótékony hatásaiért. Itt következik néhány eddigi jelölt…
Olívaolaj
Az első választás a vizsgálódásra a mediterrán diétában, a vaj, a margarin és más zsiradékok helyett szinte kizárólagosan használt olívaolaj. Az olívaolaj az egyszeresen telített zsírok gazdag forrása, melyek védő hatásúak a szívbetegségek ellen, lehetséges, hogy azért, mert kiszorítják a telített zsiradékokat a táplálkozásból. Az olívaolaj szintén forrása az antioxidánsoknak, köztük az E vitaminnak is. Ám fontos emlékezni arra, hogy olívaolajat használnak a zöldséges ételek készítésénél, a paradicsomszószokhoz, salátákhoz és a halsütéshez.
Gyümölcsök és zöldségek
A friss gyümölcsök és zöldségek nagy mennyiségben való fogyasztása védő hatásúnak mutatkozott mind a szívbetegség, mind a rák ellen, talán antioxidáns tartalmuk következtében (3). A paradicsomot részletekbe menő alapossággal vizsgálták, mivel annyira hangsúlyos szerepet kap a mediterrán táplálkozásban. A paradicsom valóban az antioxidánsok egyik fő forrása, és az olyan hőkezelés, mint a főzés, tanácsolt a paradicsomszósz készítésénél, mivel javítja a likopin – ami, az egyik legfontosabb antioxidáns a paradicsomban- hozzáférhetőségét.
Olajos hal
Szintén sugallták, hogy a hal, különösen az olyan olajos hal, mint a szardínia fontos jótékony hatással bír az egészségre nézve (4) Az olajos halak a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak forrásai és ezen zsírsavak összetett, hosszú láncú származékai úgy tűnik, különösen jó hatásúak a szív egészségére gyulladásellenes és értágító tulajdonságuk következtében, ami biztosítja az egyenletes véráramlást.
Bort mértékkel
Mindenütt a Mediterráneumban a bort mértékkel és rendszerint étkezések mellé fogyasztják. Férfiak számára a mérték két pohár naponta, nők számára egy pohár naponta. A bor, különösen a vörösbor hatalmas mennyiségű, egészséget elősegítő tulajdonságokkal rendelkező, fitonutrienseknek nevezett, növényi vegyületet tartalmaz. Közülük az erőteljes antioxidáns polifenolok védenek az LDL oxidáció, és az oxidatív folyamat egyéb patologikus következményei ellen. Más fitonutriensek a vérlemezkék összecsapódásának gátlásában, értágításban játszanak szerepet
Összetett hatás
A Görög tanulmányban (1) a mediterrán diéta egyes alkotórészei, vagy élelmiszercsoportjai nem nyújtottak bármilyen szignifikáns védelmet. Gyakorlatban, valószínűleg az összes különféle alkotórész kombinációja teszi a diétát olyan egészségessé. Nemcsak ezek, hanem más egyéb tényezők, - mint az étkezéshez való lazább hozzáállás, a rengeteg napfény és testmozgás -, valószínűleg hozzájárulnak a térség egészében véve egészséges életmódjához.
Változnak az idők
Azonban változnak az idők, és napjainkban kevesebb ember él olyan életet, amiben követni tudja a hagyományos táplálkozást. Lluis Serra professzor az Alapítvány a Mediterrán Diéta Fejlődéséért (5) elnöke hiszi, hogy ez egyszerre kedvező alkalom és fenyegetés. „A szociológiai változások azt jelentik, hogy az emberek kisebb valószínűséggel töltik idejüket ételkészítéssel a konyhában, ám ugyanakkor ez egy óriási lehetőség a vendéglátóhelyeknek és éttermeknek, annál inkább, mert a mediterrán emberek most már tudják, hogy hagyományos étkezésük nagyon egészséges” mondja.
Hivatkozások
- Trichopoulou A, Costacou T, Bamia C, Trichopoulos D. (2003) Adherence to a Mediterranean diet and survival in a Greek population. New England Journal of Medicine 348:2599-2608
- Willett WC, Sacks F, Trichopoulou A, Drescher G, Ferro-Luzzi A, Helsing E, Trichopoulos D. (1995) Mediterranean diet pyramid: a cultural model for healthy eating.
Am J Clin Nutr. 1995 Jun;61(6 Suppl):1402S-1406S. Review. - WHO/FAO (2003) Diet nutrition and the prevention of chronic diseases. Geneva, Switzerland. Available at http://www.who.int/
- Hu FB, Willett WC. (2002) Optimal diets for prevention of coronary heart disease.
JAMA. 2002 Nov 27;288(20):2569-78. Review. - http://www.dietamediterrranea.com/
http://www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/mediterran-dieta-titkai/
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=771 border=0><TBODY><TR vAlign=top><TD rowSpan=2></TD><TD vAlign=top width=468 rowSpan=2><!-- Tartalom --><TD><BEER><TABLE height=59 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=468 background=img/fej_cikk.gif border=0><TBODY><TR vAlign=top><TD class=kategoria>
Egészséghírek</TD><TD align=right>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=text12><!-- eTarget ContextAd Start -->Dió és mediterrán diéta a szívért
Segít kordában tartani a metabolikus szindrómát a mediterrán diéta, valamint a különböző dió- és mogyorófélék napi fogyasztása a szívbetegségek szempontjából magas kockázatú csoportba tartozó idősebb felnőttek esetében, állítják spanyol kutatók.
A metabolikus szindróma gyűjtőfogalom, mely alatt több, egyenként is kardiológiai rizikófaktornak számító egészségügyi probléma – köztük a hasi elhízás, magas koleszterinszint, magas vérnyomás és magas vércukorszint – együttes előfordulását értjük. Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a mediterrán típusú étrend – mely gabonafélékben, olíva olajban, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, ajánlja a rendszeres hal- és alkoholfogyasztást, ám tejtermékekből, húsfélékből és édességekből csak mérsékelt mennyiséget tartalmaz - csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának veszélyét.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=450 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
</TD><TD rowSpan=2>
</TD></TR><TR><TD class=megjegyz style="COLOR: #004154; LINE-HEIGHT: 12px" align=middle bgColor=#e0e09a>Dió és mediterrán diéta a szívért </TD></TR></TBODY></TABLE>
A mostani vizsgálatba 1224, 55-80 év közötti, a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében magas kockázati csoportba tartozó beteget vontak be. Véletlenszerűen osztották a résztvevőket három csoportba: a kontroll csoportnak zsírszegény diétát, az egyik vizsgálati csoportnak mediterrán étrendet heti egy liter olívaolajjal, a másiknak szintén mediterrán étrendet, azonban itt napi 30 g dió- és mogyorófélékkel kiegészítve javasoltak. A vizsgálat kezdetén a résztvevők 61,4 százalékánál teljesültek a metabolikus szindróma kritériumai. Egy év elteltével a diós csoportban 13,7 százalékkal, az olívaolajas csoportban 6,7 százalékkal, a kontroll csoportban pedig 2 százalékkal csökkent a metabolikus szindróma előfordulása. Egyik csoportban sem változott a résztvevők testsúlya. A nagy derékkörfogattal, magas trigliceridszinttel rendelkező, vagy magas vérnyomásos betegek száma azonban csökkent a diót fogyasztóknál a kontroll csoporthoz képest.
Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a dióval kiegészített mediterrán diéta javítja a metabolikus szindróma egyes aspektusait, így az oxigénszabadgyökök által okozott sejtkárosodást, az inzulinnal szembeni ellenállást és a krónikus gyulladást. Az eredmények szerint tehát az eddig ajánlott zsírszegény és szénhidrátgazdag étrendnél előnyösebb a kalóriákat nem szabályozó, zsírdús, hagyományos mediterrán étrend dióval kiegészítve, vonta le a következtetést Dr. Jordi Salas-Salvado, a Rovira i Virgili Egyetem kutatója, az Archives of Internal Medicine decemberi számában megjelent cikk társszerzője.
Forrás: Medipress
http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=42008
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Egészséghírek</TD><TD align=right>
</TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=text12><!-- eTarget ContextAd Start -->Dió és mediterrán diéta a szívért
Segít kordában tartani a metabolikus szindrómát a mediterrán diéta, valamint a különböző dió- és mogyorófélék napi fogyasztása a szívbetegségek szempontjából magas kockázatú csoportba tartozó idősebb felnőttek esetében, állítják spanyol kutatók.
A metabolikus szindróma gyűjtőfogalom, mely alatt több, egyenként is kardiológiai rizikófaktornak számító egészségügyi probléma – köztük a hasi elhízás, magas koleszterinszint, magas vérnyomás és magas vércukorszint – együttes előfordulását értjük. Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a mediterrán típusú étrend – mely gabonafélékben, olíva olajban, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, ajánlja a rendszeres hal- és alkoholfogyasztást, ám tejtermékekből, húsfélékből és édességekből csak mérsékelt mennyiséget tartalmaz - csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának veszélyét.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=450 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
A mostani vizsgálatba 1224, 55-80 év közötti, a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében magas kockázati csoportba tartozó beteget vontak be. Véletlenszerűen osztották a résztvevőket három csoportba: a kontroll csoportnak zsírszegény diétát, az egyik vizsgálati csoportnak mediterrán étrendet heti egy liter olívaolajjal, a másiknak szintén mediterrán étrendet, azonban itt napi 30 g dió- és mogyorófélékkel kiegészítve javasoltak. A vizsgálat kezdetén a résztvevők 61,4 százalékánál teljesültek a metabolikus szindróma kritériumai. Egy év elteltével a diós csoportban 13,7 százalékkal, az olívaolajas csoportban 6,7 százalékkal, a kontroll csoportban pedig 2 százalékkal csökkent a metabolikus szindróma előfordulása. Egyik csoportban sem változott a résztvevők testsúlya. A nagy derékkörfogattal, magas trigliceridszinttel rendelkező, vagy magas vérnyomásos betegek száma azonban csökkent a diót fogyasztóknál a kontroll csoporthoz képest.
Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a dióval kiegészített mediterrán diéta javítja a metabolikus szindróma egyes aspektusait, így az oxigénszabadgyökök által okozott sejtkárosodást, az inzulinnal szembeni ellenállást és a krónikus gyulladást. Az eredmények szerint tehát az eddig ajánlott zsírszegény és szénhidrátgazdag étrendnél előnyösebb a kalóriákat nem szabályozó, zsírdús, hagyományos mediterrán étrend dióval kiegészítve, vonta le a következtetést Dr. Jordi Salas-Salvado, a Rovira i Virgili Egyetem kutatója, az Archives of Internal Medicine decemberi számában megjelent cikk társszerzője.
Forrás: Medipress
http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=42008
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD class=contentheading width="100%">A mediterrán diéta hatása a diabétesz kialakulására </TD><TD class=buttonheading align=right width="100%">
</TD><TD class=buttonheading align=right width="100%">
</TD><TD class=buttonheading align=right width="100%">
</TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width="70%" colSpan=2>Írta: Dr. Köves Péter (BMJ cikke alapján) </TD></TR><TR><TD class=createdate vAlign=top colSpan=2>2008. július 09. </TD></TR><TR><TD vAlign=top colSpan=2>
Egy nemrég publikált nagy lakosságot felölelő tanulmány célja volt, hogy felmérje a vizsgálatban résztvevő, kezdetben egészséges embereknél, akik évekig szigorúan tartották magukat a mediterrán étrendhez, milyen mértékűnek bizonyult a diabétesz kialakulása. Felbecsülték a cukorbetegség kockázatát, azaz figyelembe vették a nemet, az életkort, az egyetemen eltöltött évek számát, a teljes energia bevitelt, testtömeg indexet (BMI), a fizikai aktivitást, az ülő életmódot, a dohányzást, a családban előfordult cukorbetegséget, a magasvérnyomást. Az étkezési szokások során azt is tudakolták, hogy milyen gyakran étkeznek gyors éttermekben. Továbbá az otthoni étkezések esetén az élelmiszerek elkészítésének módját kérdezték.
A Navarrai Egyetem korábbi 13380 hallgatóját vonták be a vizsgálatba, akiknek a vizsgálat kezdetkor nem volt diabéteszük. Az átlagos követési idő 4,4 év volt.
Az étkezési szokásokat egy 136 kérdésből álló kérdőíven tudakolták, és egy 9 pontig terjedő skálán értékelték az adatokat. Akiknek a vizsgálat során cukorbetegségük alakult ki, külön kérdőívet küldtek, és elemezték a kórházi zárójelentést, vagy a kezelőorvos által szolgáltatott adatokat. Két esetben találtak bizonyítottan manifesztálódott 2-es típusú cukorbetegség kialakulására utaló adatokat, az egyébként statisztikailag elvárható 136 új diabéteszes kórkép helyett.
Az adatok analízise során arra a megállapításra jutottak, hogy a mediterrán étrend 35%-kal csökkenti cukorbetegség kialakulásának relatív kockázatát.
A mediterrán diéta alatt a sok zöldség, gyümölcs, gabonaneműk, magvas gyümölcsök (dió), magas rost-tartalmú ételek, hüvelyesek, hal, olívaolaj, kevés hús és tejtermék, mérsékelt alkoholfogyasztás értendő. Ezalatt a nők esetén a napi 5-25 g alkohol, férfiak esetén 10-50 g alkohol volt az elfogadott. Kimutatták, hogy a szűz (virgin) olívaolajnak védő hatása van az inzulin reszitenciával szemben. Az említett diéta egyben a koszorúér betegségek, a metabolikus szindróma és a hipertónia megelőzésére is alkalmas, a gyulladásra utaló markerek mértékét is csökkenti. A nem-halálos szívizom infakrtuson átesettek között a diabétesz kialakulását, és a mortalitást is redukálja. Minnél szigorúbban betartották a mediterrán étrendet, annál kevésbé fordultak elő az említett betegségek.
(Forrás: British Medical Journal 2008. május. Martinez-Gonzales és mtsai, University of Navarra, Pamplona, Spanyolország)
</TD></TR></TBODY></TABLE>
http://diabetesonline.hu/kutatas/a-mediterran-dieta-hatasa-a-diabetesz-kialakulasara.html
</TD><TD class=buttonheading align=right width="100%">
</TD><TD class=buttonheading align=right width="100%">
</TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE class=contentpaneopen><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width="70%" colSpan=2>Írta: Dr. Köves Péter (BMJ cikke alapján) </TD></TR><TR><TD class=createdate vAlign=top colSpan=2>2008. július 09. </TD></TR><TR><TD vAlign=top colSpan=2>
A Navarrai Egyetem korábbi 13380 hallgatóját vonták be a vizsgálatba, akiknek a vizsgálat kezdetkor nem volt diabéteszük. Az átlagos követési idő 4,4 év volt.
Az étkezési szokásokat egy 136 kérdésből álló kérdőíven tudakolták, és egy 9 pontig terjedő skálán értékelték az adatokat. Akiknek a vizsgálat során cukorbetegségük alakult ki, külön kérdőívet küldtek, és elemezték a kórházi zárójelentést, vagy a kezelőorvos által szolgáltatott adatokat. Két esetben találtak bizonyítottan manifesztálódott 2-es típusú cukorbetegség kialakulására utaló adatokat, az egyébként statisztikailag elvárható 136 új diabéteszes kórkép helyett.
Az adatok analízise során arra a megállapításra jutottak, hogy a mediterrán étrend 35%-kal csökkenti cukorbetegség kialakulásának relatív kockázatát.
A mediterrán diéta alatt a sok zöldség, gyümölcs, gabonaneműk, magvas gyümölcsök (dió), magas rost-tartalmú ételek, hüvelyesek, hal, olívaolaj, kevés hús és tejtermék, mérsékelt alkoholfogyasztás értendő. Ezalatt a nők esetén a napi 5-25 g alkohol, férfiak esetén 10-50 g alkohol volt az elfogadott. Kimutatták, hogy a szűz (virgin) olívaolajnak védő hatása van az inzulin reszitenciával szemben. Az említett diéta egyben a koszorúér betegségek, a metabolikus szindróma és a hipertónia megelőzésére is alkalmas, a gyulladásra utaló markerek mértékét is csökkenti. A nem-halálos szívizom infakrtuson átesettek között a diabétesz kialakulását, és a mortalitást is redukálja. Minnél szigorúbban betartották a mediterrán étrendet, annál kevésbé fordultak elő az említett betegségek.
(Forrás: British Medical Journal 2008. május. Martinez-Gonzales és mtsai, University of Navarra, Pamplona, Spanyolország)
</TD></TR></TBODY></TABLE>
http://diabetesonline.hu/kutatas/a-mediterran-dieta-hatasa-a-diabetesz-kialakulasara.html
Szia Afca!
Ez azért volt, mert a blogrendszerrel még gondok voltak. Azért kérték még a türelmünket, hogy azt még rendbe kell tenniük.
Meg is csinálták! Simán bejutottam a macskáimhoz! :lol:
Hát amcsiban nem nehéz meghízni.
Én Atkins mesterre szavazok, én azt csináltam sokáig, illetve a candida diétát, mert hát kötelező volt. Na attól aztán lehet fogyni. Csak nekem az a baj, hogy átestem a ló másik oldalára.
Jaj, Vivula! Tudod hányan vannak itt olyanok, akiknek semmi szüksége a fogyira!?
Ott van pl. maga a fórumindító Tájdi! Semmi köze a kövérekhez! Egyszerűen karban tartja magát, ezt a módszert akarja továbbadni. Vagy ott van Bea! Még véletlenül sincs szüksége fogyira.
Vagy ott van Vöry - bár most ő szerelem alibivel van távol.
Semmi szüksége neki se a fogyira.
De 99 %-ban itt senkinek sincs szüksége nagy fogyásra.
Persze vannak olyanok is, akiknek szüksége van rá. Mint ahogy nekem is. De én is egy másik variáció vagyok, mert nem fogyizhatok akárhogyan.
Ennek az egész fórumnak nem az a lényege, hogy itt egy dagadt kaszt van! :mrgreen:
Én is járok olyan fórumokba, ahol az alaptémához semmi közöm, viszont akik odajárnak azokat imádom, tehát dumcsizunk ott is egy kicsit.
És baromira nem érdekel, hogy esetleg ezért ki mit mond rám. :-D
Kösz santane!
Am a gyönyörű YSL-es parfümös pasimat kimoderáltátok.
Pedig mennyivel szebb, mint némelyik hájas nőci
)))
Candida diéta akit érdekel
Candida-diéta
Aki Candida-gombával fertőzött, annak elsősorban a táplálkozásán kell változtatnia. Ez nem jelent radikális változás – legalábbis nem beláthatatlanul hosszú ideig. A Candida-elleni diétát nők esetében 3-6 hónapig, férfiaknál többnyire 1-2 hónapig elég betartani. A szigorú, teljesen élesztő- és szénhidrátmentes diétát minimum egy-két hétig érdemes következetesen végigcsinálni, megalapozva ezzel a kúra sikerét. Muszáj ugyanis megvonnunk gombáink táplálékát ahhoz, hogy kiutasítsuk őket szervezetünkből.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=110 align=left border=0><TBODY><TR><TD>
</TD><TD rowSpan=2>
</TD></TR><TR><TD class=megjegyz style="COLOR: #004154; LINE-HEIGHT: 12px" align=middle bgColor=#e0e09a></TD></TR></TBODY></TABLE>A Candida szénhidráttal táplálkozik. Tehát mindent, aminek alapja a cukor - így természetesen a méz is - ki kell vonnunk étkezésünkből. Még a diabetikus cukrot is, mivel van benne fruktóz. Sajnos a szigorú diéta idején a legtöbb gyümölcsöt is, hiszen még a savanyú gyümölcsfajtákban is, mint például a grapefruitban, van gyümölcscukor. Egyedül a tejcukor az engedélyezett, mivel a laktózt a gombák nem tudják lebontani, így az nem szolgál számukra táplálékul.
Fontos, hogy az ember sok ballasztanyagot egyen, mert azokkal a bélnyálkahártya tisztul, és a gombák kipucolódnak. Például sok korpaterméket, hajdinát, esetleg natúr rizst. Étkezések előtt egy-egy evökanál len- vagy mustármagot is lenyelhetünk rágás nélkül fél pohár víz kíséretében.
Nem jók azok az élelmiszerek sem, amelyek elszigetelt keményítőt tartalmaznak. Ilyenek például a fehér rizs, a tészták vagy a fehér kenyér. Vigyázni kell a teljesőrlésü termékekkel is, mert gyakran több bennük a fehérliszt, mint a többi. Ráadásul ezeket a termékeket még barnacukorral is színezik, hogy „teljesértékübbnek“ nézzenek ki. Ebben az esetben a legegyértelműbb, amit tehetünk, ha tiszta rozs, korpa vagy graham-kenyeret használunk.
Az élesztőalapú termékek is tilosak: bor, sör és a legtöbb sajttermék – különösen a penészes sajt. Húsnál, felvágottaknál is vigyáznunk kell. Kerüljük a tartósított termékeket, ugyanis gyakran mézzel és cukorral is konzerválják ezeket.
Vázlatos áttekintés az élesztőgomba elleni kontrolldiéta élelmiszer-lehetőségeiről
AMI EGYÉRTELMŰEN TILTOTT:
kefír
sütőpor
élesztő
barbecue-szószok
élesztővel készült termékek, ételek
sör, bor, pezsgő
sajt (a legtöbb fajta)
fehérkenyér, zsemle, kifli
tejföl
édességek
kechup, majonéz, mustár
szárított gyümölcs
szójatermékek
dinnye
gomba
gyümölcslevek
kész salátaöntetek, mártások (pl. Worchester)
AMI A SZIGORÚ DIÉTÁNÁL TILTOTT, A KÉSőBBIEKBEN MÁR EHETő:
bab
kopasz barack
borsó
banán
szőlő (max. 12 szem naponta)
kukorica
tej
alma
körte
könnyű sajtfélék, amik nem penészképződéssel, gombás érleléssel készültek
avokádó
cseresznye
AMIT SZABAD ENNI:
padlizsán
zeller
fehérrépa
ananász
joghurt (natúr)
karfiol
fejes saláta
kávé
brokkoli
hagyma
ásványvíz
uborka
spárga
teák
sárgarépa
spenót
burgonya
fehérkáposzta
juhtúró
zöldpaprika
hagyma
kecsketej
paradicsom
vöröskáposzta
petrezselyem
hidegensajtolt olajak
retek
korpatermékek
minden sovány hús, hal
kelbimbó
hajdina kagylófélék
cékla
natúr rizs
tojás
- A zöldségeket, gyünölcsöket csak frissen fogyasszuk! Lényeges tudnunk azt is, hogy a grapefruitban, különösen annak magjában található egy bizonyos vegyület, amelynek gombaölő hatása van. Patikákban és drogériákban beszerezhető a grapefruitmag-olaj, melynek rendszeres használata erőteljesen hozzájárul a gyógyuláshoz.
- Az alkohol elvben nem más, mint cukor! Egy deci még nem a világ, de maradjon meg annál az elhatározásánál, hogy megakadályozza a gomba terjeszkedését!
- Fontos, hogy immunrendszerünk erősítéséhez sok vitamint és nyomelemet vigyünk be szervezetünkbe. Így A-, B1-, B3-, B6-, C- és E-vitamint, folsavat, biotint, magnéziumot, kálciumot, rezet, krómot, lítiumot és cinket. A vitaminokat lehetőleg zöldségekből és gyümölcsökből szerezzük. Ugyanígy megtalálhatjuk ezekben a magnéziumot és a kálcumot egyaránt. Rezet legkönnyebben a gabonafélékböl, cinket a tejtermékekből és a tengeri halakból, állatokból, míg krómot a durva őrlésü gabonákban és a májban lelhetünk. Egyre inkább bizonyossá válik, hogy a lítium meghatározott ideg- és agyfunkciókhoz nélkülözhetetlen. Néhány forrásban, konkrétan lítiumot tartalmazó ásványvízben ez is megtalálható.
Menü-ajánlat a Candidadiétához
Első látásra riasztónak tűnik, ám egyáltalán nem olyan vészes. Az vázlatos áttekintés az élelmiszerekről a teljesség igénye nélkül készült ugyan, ám segítségével biztosan kategorizálhatunk önállóan is. Amennyiben mégsem lennénk biztosak a választott alapanyag hovatartozásában, nézzünk utána szakkönyvekben, hogy tartalmaz-e és mennyi szénhidrátot.
Hétfő
reggeli: főtt tojás, élesztő nélküli teljes kiőrlésű kenyér, vaj, kávé
ebéd: tonhal citrommal, joghurt, fejes saláta és alma
uzsonna: macesz, paradicsom
vacsora: halfilé, krumplipüré, párolt sárgarépa, őszibarack
Kedd
reggeli: zabpehely, tej
ebéd: túró, paradicsom, körte, frissen préselt gyümölcslé
uzsonna: joghurt, almapüré (cukor nélkül!)
vacsora: sült pulykaszelet, kukorica, párolt spenót, eper vagy más gyümölcs
Szerda
reggeli: főtt tojás, élesztőmentes kenyér
ebéd: frissen készített lencseleves, friss fejes saláta, durva őrlésű (barna) lisztből készített péksütemény, narancs
uzsonna: túró, sárgarépa
vacsora: sovány báránysült, hajdina, brokkoli, sült alma
Csütörtök
reggeli: joghurt, friss gyümölcs
ebéd: natúr rizs, hideg fasírozott (prézli nélkül), zöldségsaláta vagy párolt zöldség, friss gyümölcs
uzsonna: paradicsom macesszel
vacsora: padlizsán, hagyma, paradicsom, zöldpaprika mozzarellával és durva őrlésü lisztből készített főtt tésztával
Péntek
reggeli: hajdina, tojásrántotta, narancs
ebéd: halászlé, paradicsomsaláta ananásszal
uzsonna: joghurt friss gyümölccsel
vacsora: hal fokhagymával, párolt zöldbab, friss gyümölcs
Szombat
reggeli: gabonapehelyből készült müzli (nem édesítve, mazsola nélkül) kevés tejjel vagy gyümölcslével (narancs vagy almalé)
ebéd: friss hal, kovászolt kenyér, saláta
uzsonna: főtt kukorica, vaj
vacsora: natúr pulykamell, natúr rizs, paradicsompüré
Vasárnap
reggeli: durva őrlésü lisztből készített palacsinta, almapüré
ebéd: túró, őszibarack, macesz, fejes saláta
uzsonna: házi sütemény cukor nélkül (durva őrlésü lisztből)
vacsora: grillcsirke, héjában fött burgonya, cékla, gyümölcsös túró
Amennyiben a második fokozat, vagyis a nem szigorított diéta hosszabb ideig (3-4 hét) sem hoz érezhető javulást, térjünk vissza 1-2 hétre ismét a szigorított diétához. Valószínűleg még mindig túl sok szénhidrát kerül a szervezetbe. Legyünk óvatosak a gyümölcsökkel: tényleg sok bennük a gyümölcscukor!
Candida-diéta
Aki Candida-gombával fertőzött, annak elsősorban a táplálkozásán kell változtatnia. Ez nem jelent radikális változás – legalábbis nem beláthatatlanul hosszú ideig. A Candida-elleni diétát nők esetében 3-6 hónapig, férfiaknál többnyire 1-2 hónapig elég betartani. A szigorú, teljesen élesztő- és szénhidrátmentes diétát minimum egy-két hétig érdemes következetesen végigcsinálni, megalapozva ezzel a kúra sikerét. Muszáj ugyanis megvonnunk gombáink táplálékát ahhoz, hogy kiutasítsuk őket szervezetünkből.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=110 align=left border=0><TBODY><TR><TD>
Fontos, hogy az ember sok ballasztanyagot egyen, mert azokkal a bélnyálkahártya tisztul, és a gombák kipucolódnak. Például sok korpaterméket, hajdinát, esetleg natúr rizst. Étkezések előtt egy-egy evökanál len- vagy mustármagot is lenyelhetünk rágás nélkül fél pohár víz kíséretében.
Nem jók azok az élelmiszerek sem, amelyek elszigetelt keményítőt tartalmaznak. Ilyenek például a fehér rizs, a tészták vagy a fehér kenyér. Vigyázni kell a teljesőrlésü termékekkel is, mert gyakran több bennük a fehérliszt, mint a többi. Ráadásul ezeket a termékeket még barnacukorral is színezik, hogy „teljesértékübbnek“ nézzenek ki. Ebben az esetben a legegyértelműbb, amit tehetünk, ha tiszta rozs, korpa vagy graham-kenyeret használunk.
Az élesztőalapú termékek is tilosak: bor, sör és a legtöbb sajttermék – különösen a penészes sajt. Húsnál, felvágottaknál is vigyáznunk kell. Kerüljük a tartósított termékeket, ugyanis gyakran mézzel és cukorral is konzerválják ezeket.
Vázlatos áttekintés az élesztőgomba elleni kontrolldiéta élelmiszer-lehetőségeiről
AMI EGYÉRTELMŰEN TILTOTT:
kefír
sütőpor
élesztő
barbecue-szószok
élesztővel készült termékek, ételek
sör, bor, pezsgő
sajt (a legtöbb fajta)
fehérkenyér, zsemle, kifli
tejföl
édességek
kechup, majonéz, mustár
szárított gyümölcs
szójatermékek
dinnye
gomba
gyümölcslevek
kész salátaöntetek, mártások (pl. Worchester)
AMI A SZIGORÚ DIÉTÁNÁL TILTOTT, A KÉSőBBIEKBEN MÁR EHETő:
bab
kopasz barack
borsó
banán
szőlő (max. 12 szem naponta)
kukorica
tej
alma
körte
könnyű sajtfélék, amik nem penészképződéssel, gombás érleléssel készültek
avokádó
cseresznye
AMIT SZABAD ENNI:
padlizsán
zeller
fehérrépa
ananász
joghurt (natúr)
karfiol
fejes saláta
kávé
brokkoli
hagyma
ásványvíz
uborka
spárga
teák
sárgarépa
spenót
burgonya
fehérkáposzta
juhtúró
zöldpaprika
hagyma
kecsketej
paradicsom
vöröskáposzta
petrezselyem
hidegensajtolt olajak
retek
korpatermékek
minden sovány hús, hal
kelbimbó
hajdina kagylófélék
cékla
natúr rizs
tojás
- A zöldségeket, gyünölcsöket csak frissen fogyasszuk! Lényeges tudnunk azt is, hogy a grapefruitban, különösen annak magjában található egy bizonyos vegyület, amelynek gombaölő hatása van. Patikákban és drogériákban beszerezhető a grapefruitmag-olaj, melynek rendszeres használata erőteljesen hozzájárul a gyógyuláshoz.
- Az alkohol elvben nem más, mint cukor! Egy deci még nem a világ, de maradjon meg annál az elhatározásánál, hogy megakadályozza a gomba terjeszkedését!
- Fontos, hogy immunrendszerünk erősítéséhez sok vitamint és nyomelemet vigyünk be szervezetünkbe. Így A-, B1-, B3-, B6-, C- és E-vitamint, folsavat, biotint, magnéziumot, kálciumot, rezet, krómot, lítiumot és cinket. A vitaminokat lehetőleg zöldségekből és gyümölcsökből szerezzük. Ugyanígy megtalálhatjuk ezekben a magnéziumot és a kálcumot egyaránt. Rezet legkönnyebben a gabonafélékböl, cinket a tejtermékekből és a tengeri halakból, állatokból, míg krómot a durva őrlésü gabonákban és a májban lelhetünk. Egyre inkább bizonyossá válik, hogy a lítium meghatározott ideg- és agyfunkciókhoz nélkülözhetetlen. Néhány forrásban, konkrétan lítiumot tartalmazó ásványvízben ez is megtalálható.
Menü-ajánlat a Candidadiétához
Első látásra riasztónak tűnik, ám egyáltalán nem olyan vészes. Az vázlatos áttekintés az élelmiszerekről a teljesség igénye nélkül készült ugyan, ám segítségével biztosan kategorizálhatunk önállóan is. Amennyiben mégsem lennénk biztosak a választott alapanyag hovatartozásában, nézzünk utána szakkönyvekben, hogy tartalmaz-e és mennyi szénhidrátot.
Hétfő
reggeli: főtt tojás, élesztő nélküli teljes kiőrlésű kenyér, vaj, kávé
ebéd: tonhal citrommal, joghurt, fejes saláta és alma
uzsonna: macesz, paradicsom
vacsora: halfilé, krumplipüré, párolt sárgarépa, őszibarack
Kedd
reggeli: zabpehely, tej
ebéd: túró, paradicsom, körte, frissen préselt gyümölcslé
uzsonna: joghurt, almapüré (cukor nélkül!)
vacsora: sült pulykaszelet, kukorica, párolt spenót, eper vagy más gyümölcs
Szerda
reggeli: főtt tojás, élesztőmentes kenyér
ebéd: frissen készített lencseleves, friss fejes saláta, durva őrlésű (barna) lisztből készített péksütemény, narancs
uzsonna: túró, sárgarépa
vacsora: sovány báránysült, hajdina, brokkoli, sült alma
Csütörtök
reggeli: joghurt, friss gyümölcs
ebéd: natúr rizs, hideg fasírozott (prézli nélkül), zöldségsaláta vagy párolt zöldség, friss gyümölcs
uzsonna: paradicsom macesszel
vacsora: padlizsán, hagyma, paradicsom, zöldpaprika mozzarellával és durva őrlésü lisztből készített főtt tésztával
Péntek
reggeli: hajdina, tojásrántotta, narancs
ebéd: halászlé, paradicsomsaláta ananásszal
uzsonna: joghurt friss gyümölccsel
vacsora: hal fokhagymával, párolt zöldbab, friss gyümölcs
Szombat
reggeli: gabonapehelyből készült müzli (nem édesítve, mazsola nélkül) kevés tejjel vagy gyümölcslével (narancs vagy almalé)
ebéd: friss hal, kovászolt kenyér, saláta
uzsonna: főtt kukorica, vaj
vacsora: natúr pulykamell, natúr rizs, paradicsompüré
Vasárnap
reggeli: durva őrlésü lisztből készített palacsinta, almapüré
ebéd: túró, őszibarack, macesz, fejes saláta
uzsonna: házi sütemény cukor nélkül (durva őrlésü lisztből)
vacsora: grillcsirke, héjában fött burgonya, cékla, gyümölcsös túró
Amennyiben a második fokozat, vagyis a nem szigorított diéta hosszabb ideig (3-4 hét) sem hoz érezhető javulást, térjünk vissza 1-2 hétre ismét a szigorított diétához. Valószínűleg még mindig túl sok szénhidrát kerül a szervezetbe. Legyünk óvatosak a gyümölcsökkel: tényleg sok bennük a gyümölcscukor!
Kösz santane!
Am a gyönyörű YSL-es parfümös pasimat kimoderáltátok.
Pedig mennyivel szebb, mint némelyik hájas nőci
Igen, mert nem akartuk, hogy miattad töröljék a topikot!
Ez itt egy nagyon jó kis társaság, és nem csak attól, hogy jókat röhögünk együtt: figyelünk is egymásra és eleget teszünk egymás teljesíthető kéréseinek. Újként pedig megpróbálunk alkalmazkodni a régiek szokásaihoz.
- Státusza
Hasonló témák
