SUGALLAT
Amikor úgy érzed, lelked túl nehéz;
Jó lenne egy segítő, láthatatlan kéz.
Gondjaidnak tengerében, szíved elmerül;
bohém kacagásod könnyesre sikerül...
Menj Isten házába! - oltalmat nyújt Neked!
Mikor átléped a templom küszöbét
s az ajtó nyikorogva zárul mögötted,
állj meg egy percre,hallgasd a zenét!
Mit angyalok hárfája, lágyan zeng fölötted.
Aztán menj közelebb! - az Úr int Neked!
A csend zenéjében, cipőd koppanása
visszhangozva hallik, mint szív dobbanása;
egy pillanatra meg - meg áll, aztán újra indul
tétova lépted az oltár felé mozdul...
Menj bátran, ne félj! - az Úr segít Neked!
Lehajtott fejjel állsz az oltára elé;
remegő suttogásod, sóhajban száll felé.
Szíved - lelked kapuját szélesre tárod;
s hömpölyögve árad ki a boldogtalanságod!
Mondd ki, mondd el! - az Úr meghallgat Téged!
Megkönnyebült lélekkel,fáradtan rogysz térdre.
Felemelt tekintettel, vársz az üdvösségre.
Összekulcsolt kezekkel rebeged az imát,
s szívedből fogadod: nem lesz több hibád!
Ne keseregj! - az Úr megbocsát és szeret Téged!
Majd csendben felállsz s a szentlelket érzed
melletted, ahogy az angyalok énekét idézed.
Hunyorogva köszöntöd a beszökő napsugarat;
végtelenül boldognak érzed most magadat!
Nyújtsd már a kezed! - az Úr majd vezet Téged!
Mikor kilépsz a küszöbön Isten házából újra,
mögötted a templom ajtó nyikorogva zárul...
Hálásan tekints fel a mennyei égboltra;
s lelkedet ajánld fel, hited zálogául!
Magasra emeld, hogy mindenki lássa!
- Az Úr itt van Veled! -
Bencs Gizi