Akkor jöjjön egy egészen néma mese:
Hervay Gizella: Kobak könyve : Fordított-mese
Úgy kezdődött, hogy Kobak visszaütött. Ezután Jóska lekent Kobaknak egy pofont, és Kobak csúfolni kezdte:
-Sóska, Jóska!
Most Jóska visszafelé kezdett lépegetni, Kobak is, és szépen eltávolodtak egymástól. Kobak egészen hazáig hátrált. Először kinyílt az ajtó, aztán fogta meg a kilincset. A kabát visszaugrott a fogasra, a cipő kifűződött. A cipőkefe Kobak kezében termett, kikefélte a cipőt, s egyszerre szörnyen poros lett. Mama épp vasalt, aztán elkezdett vasalni, s a ruhák mind gyűröttek lettek. A vasaló forró volt, egyszerre kihűlt.
Kobak behátrált a szobába. A szerteszórt játékok visszaugorttak a polcra. Kobak abbahagyta az éneklést, aztán énekelt, aztán elkezdett énekelni, így: "...szágba Lengyelor-
készül anyjához
,tóban felkete
fürdik kacsa Kis-"
Aztán Mama azt mondta: - Egészségedre! - mire Kobak kifújta az orrát, majd tüsszentett egy nagyot.
- Köszönöm, nem kérek - mondta Kobak, majd Mama megkérdezte: -Nem kérsz egy almát?
A következő percben Mama hazaérkezett, majd visszahátrált a piacra.
Kobak gyorsan rendet próbált rakni, hogy ha Mama hazajön, ne haragudjék, majd szétszórta a játékait. Most indult Mama a piacra. Mégezután otthon volt, és elmosogatta a reggeli edényt. Kobak megköszönte a reggelit, felállt az asztal mellől és egyszer csak ott ült a reggeli mellett. Már csak egy falatja volt hátra, aztán kettő, aztán három... aztán az egész karéj. Mama megkente a kenyeret vajjal, aztán leszedte, aztán elővette a kenyeret a kenyérruhából. A tej felfutott púposra, aztán melegedett, aztán odakészítette Mama, aztán begyújtotta a tüzet, és behozta a tejet.
Kobak most visszahátrált a szobába, felvette a kötött kabátot, utána alá a blúzt, nadrágot, alá a harisnyát, kisgatyát. Aztán megtörülközött, aztán megmosakodott, aztán kibújt az ágyból, aztán felébredt. Mégezután pedig aludt egész tegnap estig, míg el nem aludt.